Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-02 / 259. szám
A PÁRTÉRTEKEZLET KEDD DÉLELŐTTI VITÁJA beruházásainak, az öntcjzés lehetőségei kihasználásnak, a műtrágyázásnak, a gépesítésnek nem kielégítő voita, valamint az, hogy az űfuátvétel nem mindig volt zökkenőmentes. E hiányosságok megszüntetését is célozzák a IX. kongresszus irányelvei, és szó volt róla az országgyűlésen is. S némi javulás e tekintetben máris tapasztalható. A továbbiakban a tsz-tagság elöregedésének problémájával foglalkozott Oláh elvtárs. Meglátása szerint a fiatalok idegenkednek a mezőgazdasági munkától; még Hartáról is, ahol pedig mind a három tsz- ben a tagság átlagjövedelme eléri az évi 22—25 ezer forintot, mintegy 480-an járnak el máshova, az iparba dolgozni. Ahhoz, hogy a fiatalok megmaradjanak a mezőgazdaságban, gondoskodni kell a rendszeres havi jövedelmezésükről, lehetővé kell tenni, hogy SZTK- biztositásuk megközelítse az ipari munkásokét, elősegítendő, hogy állami hitel nyújtásával lakást építtethessenek, s mind a falusi pártmunkában, mind a tsz-vezetők részéről többet kell foglalkozni az ifjúságnak a mezőgazdasági munkák megszerettetését szolgáló nevelésével. Nem utolsó sorban fokozni kell a tsz-ek gépesítését, ami amellett, hogy a korszerű termelés feltétele, a fiatalokat is jobban a mezőgazdasághoz köti. A mechanizálással kapcsolatban azonban nehézségek tapasztalhatók: az új géptípusok kikísérletezésének és gyártásának üteme például elmarad az igényektől. Végezetül bejelentette, hogy a kilencezer holdon gazdálkodó Lenin Tsz-ben eddig 110 százalékra teljesítették az idei termelési tervet. Hajba Ottó, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár igazgatója Miután tolmácsolta Kiskunfélegyháza és a gyár kommunistáinak, valamint pártonkívüli dolgozóinak üdvözletét, ismertette a vezetésével működő vállalat megalakulásának körülményeit, az elmúlt évek problémáit, s az ezek megoldásában elért eredményeket. Az ipar átszervezése során 1963. január 1-én a Bányászati Berendezések Gyára és a Kiskunfélegyházi Gépgyár összevonásával jött létre a Vegyipari Gépgyár. A KGM a korábbi vállalatvezetőikből választotta ki az új vezetőket, akiknek immár kétszeres termelési volumenű gyár irányításának a feladatait kellett megoldaniuk. Kezdetben személyi problémák adódtak, s ennek, valamint az objektív nehézségeknek az lett a következményük, hogy az első és a második évben a gyár nem tudta termelési tervét teljesíteni. bár az exporttervét másodszor 10 százalékkal túlteljesítette. A hibák kedvezőtlenül hatottak a munkásokra. A nehézségek elemzéseikor kiderült, hogy az új és nagyobb feladatokkal megbízott középkáderek nehezen tudtak korábbi vezetési módszereiken változtatni. A párt-, a gazdaság- vezetés és a szakszervezet együttes erőfeszítései, a munkásokkal való fokozottabb, s állandó törődés, valamint a nevelésük végül is azt eredményezték, hogy az elmúlt évben a termelési tervet 103,6, az exporttervet pedig 101,1 százalékra sikerült teljesíteni, s a termelési költségek egy százalékát takarították meg. Ezért a vállalat miniszteri dicsérő oklevelet kapott, s a megyei versenyben a második helyezést érte el. Ugyanakkor a munkások 10,3 napi bérüknek megfelelő nyereségrészesedést kaptak. Az eredményjavulásban nagy szerepet játszott a megyei és a városi pártbizottság állandó segítségnyújtása, s az, hogy a vállalat pártbizottsága is folyamatosan ellenőrizte a gazdaságvezetők által megszabott feladatok végrehajtását Az idei utolsó negyedév elején egyébként nagy aktívaértekezleten a legapróbb részletekig megvitatták a vállalat kommunistái a tennivalókat, s az előzetes számítások alapján úgy fest hogy ez évi termelési tervét 103, export- tervét pedig 105 százalékra teljesíti a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár. Év elején külön tervet készítettek a termelési költségek csökkentésére is, ugyanakkor célul tűzték ki, hogy a vállalat dolgozói 18 napi bérüknek megfelelő nyereségrészesedést kapjanak. E tekintetben is biztatóak a kilátások. Ismertette Hajba elvtárs azt is, hogy nagyszabású beruházások megvalósításával 1970-ig a gyár termelésének volumene 200 millió forinttal növekszik, s exportra kerülő termékeinek az értéke megkétszereződik. Ehhez mintegy 400 fővel növelik a vállalat dolgozóinak létszámát. Végezetül hangsúlyozta: az új gazdasági mechanizmus reformjainak ismeretére nagy szüksége van a vállalat vezetőinek, középkádereinek, s javasolta, hogy számukra a témakörből szervezzen kéthetes tanfolyamét a megyei pártbizottság. Papp Ferenc, a Kalocsai Járási Tanács V* B. elnökhelyettes* — A beszámolási időszakban járásunk mezőgazdasági helyzete nemcsak a helyi vezetőknek adott gondot. Hiszen az átszervezés évében, 1961-ben rendkívül alacsonyak voltak az átlagtermések. A szétaprózottságon és egyéb objektív körülményeken kívül is sok minden hozzájárult ahhoz, hogy még 1963-ban is mintegy 21 millió forintnyi mérleghiánnyal zárta az évet közös gazdaságaink 50 százaléka. E helyzetben sokat jelentett számunkra a megyei párt-vb segítsége, amikor feltárta a hibákat, s rámutatott az előrehaladás érdekében megoldandó feladatokra. Ma már elmondhatjuk, hogy a néhány év előtt még gyenge termelőszövetkezetek többségének sikerült megjavítani gazdálkodását, erős gazdasági alapjaik teremtődtek. Ennek ellenére még mindig vannak sürgető gondjaik. Ilyen többek között a hiteltörlesztés, amely járási átlagban a múlt évben a tagrészesedésnek 16 százalékát is elérte, de van, ahol ennél jóval többet. Jó lenne ezt felülbírálni, és intézkedni nyomában. A másik gondunk a gyenge termelőszövetkezetek gépellátottsága. Mivel éppen a gyengébb eredményt elérő közös gazdaságok küzdenek munkaerő-hiánnyal, ezekben különösen nagy szükség lenne a gépekre. Tizenegy ilyen termelőszövetkezetünk közepes színvonalú gépesítéséhez 7 millió 300 ezer forintra lenne szükség, csakhogy amortizációs alapjuk évente alig haladja meg a kétmilliót. Ily módon tehát négy év kellene ahhoz, hogy saját erőből oldják meg a legszükségesebb gépesítést. Ezután a felszólaló azokról az eredményekről adott számot, amelyeket a felsorolt nehézségek ellenére sikerült elérni, s amelyek reményt adnak ahhoz, hogy a kalocsaiak is felzárkózhassanak a megye többi járásához: — Négy év alatt 161 százalékkal nőtt a termelőszövetkezetek beruházott vagyona, 85 százalékkal a kenyérgabona, 33 százalékkal a hízó sertés, 49 százalékkal a hízó marha, és 75 százalékkal a tej- és tojásfel- vásáriás. Az 1966-os terveket már minden megkötöttség nélkül készíthették el a szövetkezetek, s ma már elmondhatjuk, hogy ez a módszer bevált. A háromnegyedévi felmérésekből ítélve ugyanis már arra következtethetünk, hogy termelőszövetkezeteink teljesítik a korábbi évinél 28 százalékkal magasabb árbevételi tervüket. Viszont nem tudják elérni a tervekben előirányzott 3,7 százalékos költség-megtakarítást, ami — úgy érezzük — komoly bírálata a járási tanács segítő és irányító munkájának is. Helyes tervezés és megfelelő segítség mellett ugyanis nem merülhetett volna fel a költségek növekedése, ami főleg a gépjavítás és alkatrészbeszerzés miatt jelentkezik — mondotta többek között Papp Ferenc. Somogyi István, a bátmonostori Kossuth Termelőszövetkezet párttitkára — Termelőszövetkezetünk fejlődését az elmúlt négy év alapján főleg az jellemzi, hogy a gyenge kategóriából közepes kategóriába került, s a múlt évben a gazdálkodás fejlesztéséhez már másfél millió forint készpénztartalékot is tudott képezni. Az előrejutás főleg annak köszönhető, hogy több irányú járási és helyi erőfeszítés nyomán jó termelőszövetkezi pártós gazdaságvezetést sikerült kialakítani. A pártvezetőség sokoldalúan segítette a kezdeményezés. az öntevékenység kibontakozását, s eredményeink annak is köszönhetők, hogy a tervben szereplő feladatok végrehajtása közben bővítettük a tagok ismereteit. E munkához nagy segítséget adtak a pártcsoportok. Pártszervezetünk 58 tagja ugyanis hat pártcsoportban dolgozik. Szerépük főleg abban áll, hogy az e keretek között dolgozó kommunisták jól ismerik az egyes munkaterületeket. Közel állnak a családtagokhoz, ezért személyes tevékenységük, aktív munkájuk nélkülözhetetlen a párt- szervezet számára. Munkájuk a tagjelöltfelvétel során is jelentős, mivel a felvételi kérelmeket is megtárgyalják a csoportüléseken, így a személyes ajánlók mellett kollektív javaslatok is születnek. — A javuló gazdáli*odás, pártszervezetünk hatékonyabb munkája elősegítette, hogy 1965- ben és 1966-ban 130 új tagot vettünk fel. akiknek többsége fiatal, vagy a középkorosztályba tartozik. Ugyanakkor a fiatalok számának gyarapodásával új igény is jelentkezett. Az, hogy rendszeresebben foglalkozzunk a KISZ tevékenységével, a fiatalok segítségével. Erre lehetőséget ad, hogy KlSZ-szerveze- tünk vezetősége megfelel a fiatalok előtt álló feladatoknak. Szervező munkájuk hozzájárult ahhoz, hogy tizenhat tagú K1SZ- brigádot sikerült létrehozni a tsz-ben. — A községünkben kialakult új helyzet változást hozott a nők életében is. Bevonásukat a közös munkáha nemcsak termelési, de politikai kérdésnek is tekintettük. Ma már elmondhatjuk, hogy közös gazdaságunk élő munkaerejének gerincét a nők képezik. Munkánk továbi javításának, célkitűzéseink végrehajtásának előfeltételét továbbra is a pártmunka és termelés összhangjának biztosításában látjuk, hiszen az elmondottak alapján ez jelentette alapját termelőszövetkezetünk fejlődésének, megszid lárdulásának, Brachna János, a MÉSZÖV elnöke — Négy évvel ezelőtt a megyei pártértekezlet a földművesszövetkezeti mozgalom számára részben kereskedelmi, részben mezőgazdasági tennivalókat jelölt meg. Kereskedelmi vonatkozásban kettős feladat: az áruellátás javítása, valamint a kiszolgálás kulturáltságának emelése, a bolthálózat fejlesztése hárult ránk. A második ötéves terv kezdetén 72, közöttük jó néhány gyengén működő földművesszövetkezet működött. Jelenleg 36 földművesszövetkezetünk van, amelyek az egyesülés után megerősödtek, közöttük olyanok, mint a kiskőrösi, bácsalmási, kiskunmajsai, kiskunhalasi fmsz-ek, amelyek évente 150—200 millió forintos forgalmat bonyolítanak le. 1960-ban 124 ezer tagja volt a megye földművesszövetkezeteinek, taglétszámuk jelenleg 190 ezer. A bolti kereskedelem, * felvásárlás, a vendéglátás forgalma az ötéves terv kezdetén évi 2 milliárd forint volt, az idei forgalom eléri a 3 mil'.’árdot. A kereskedelmi, vendéglátóipari és felvásárlási egységek fejlesztésére a második ötéves tervben 300 millió forintot fordítottunk. Olyan egységeink létesültek, mint a dunavecse', kiskőrösi áruházak, a soltvadkerti, izsáki presszó, a kecskeméti felvásárlási raktár és hűtőház. Szőlő- és gyümölcstermelő szakszövetkezeteink is jelentős mértékben fejlődtek, mindinkább kezdenek nagyüzemi gazdaságokká válni. Közös területeik megközelítőleg kilencezer holdat tesznek ki, amelyen 3400 kataszteri hold nagyüzemi szőlőt és gyümölcsöst telepítettek; Ezeken igen jók a terméseredmények. Az 1961. évi szőlőtelepítéseken kadarkából 60—70 mázsás holdankénti átlagtermést érnek el. Szakszövetkezeteink közös vagyona ez év végére eléri a 200 millió forintot. Eredményeink annak köszönhetők, hogy a megyei és járási párt- és tanácsszervek segítik és hathatósan támogatják földművesszövetkezeteinket, szakszövetkezeteinket. Mindez nagyban segítette dolgozóink szocialista tudatának fejlődését. A IX. pártkongresszus tiszteletére több ezer földművesszövetkezeti dolgozó és szakszövetkezeti tag tett felajánlást, s széles körben bontakozott ki a szocialista brigádmozgalom. Amíg 1961-ben mindössze 15 brigád küzdött a szocialista cím elnyeréséért, addig 1965-ben 150, az idén pedig már 200 brigád versenyez. Az udvarias kiszolgálás, a vevőkkel való foglalkozás, a társadalmi tulajdon védelme területén azonban továbbra is vannak tennivalóink. Az elkövetkező időben nagyobb gondot kell fordítanunk a helyi árualapok biztosítására, illetve azok feltárására, s egyes cikkek helyben történő megter- meltetésére. Áruellátási, felvásárlási feladataink eredményes végrehajtásának alapvető feltétele egységeink korszerűsítése. Erre a célra a harmadik ötéves tervben 150—160 millió forintot irányoztunk elő. Tiszakécskén; Szabadszálláson, Bácsalmáson áruházakat építünk. Kiskőrösön a Szarvas Szálló éttermét korszerűsítjük, Kecskeméten 500 vagonos, Kiskőrösön 200 vago- nos hűtőraktárat építünk. Mezőgazdasági területen gondot fordítunk a szakszövetkezetek fejlesztésére. Kiskőrösön szőlőfeldolgozót és bortárolót hozunk létre három szakszövetkezetnél kb. 40 millió forintos beruházással. A háztáji gazdaságokat növényvédőszerek beszerzésével, naposcsibe akciókkal, vetőmagok biztosításával, s termékeik értékesítésével segítjük. Brachna elvtárs felszólalásának végén a beszámolót elfogadta és a pártértekezletnek elfogadásra javasolta.
