Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-01 / 258. szám
Kecskeméten, október 31-én, hétfőn délelőtt 10 órakor a Katona József Színházban megkezdte tanácskozását a megyei pártértekezlet. Az értekezlet résztvevőit dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte. Indítványára a tanácskozás elnökévé Erdösi Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát választották meg. A pártértekezlet ezután 33 ‘ágú elnökséget választott. Az elnökségben többek között helyet foglaltak: Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, megyénk országgyűlési képviselője, dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Glied Károly és Borsodi György, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Szalóky László, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, Szabó Lajos, az SZMT vezető titkára, Borsos György, a KISZ MB első titkára, Miklós János, az állami gazdaságok megyei igazgatóságának vezetője, Erdélyi Ignác, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára, Vörös Vilmos, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára, dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, dr. Cserháti László, a megyei munkásőrség parancsnoka, Gombos Aladár, a Kiskunfélegyházi Húsipari Vállalat igazgatója, Jávorcsik Ferenc nyugdíjas veterán, Kerekes Szilveszter, a magasabb katonai egység parancsnoka, Kiss Margit, a Kecskeméti Konzervgyár pártbizottságának titkára, Matos Istvánná, a Kalocsai Paprikaipari Vállalat szocialista brigádvezetője, id. Oláh Pál, a hartai Lenin Tsz elnöke. Szabó Imre, a bajai járási pártbizottság első titkára, dr. Takács Sándor, a megyei kórház igazgatója. A tanácskozást levezető elnök előterjesztésére a pártértekezlet a következő napirendet fogadta el: 1. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának beszámolója az 19(i2-es pártértckezlet óta végzett munkájáról és a feladatokról. 2. A revíziós bizottság jelentése. A két beszámoló és a határozati javaslat feletti vita. 3. A megyei pártbizottság, továbbá a IX. párt- kongresszus küldötteinek megválasztása. A pártértekezlet megválasztotta a jelölő bizottságot — elnökévé Ispánovits Mártont —, a mandátumvizsgáló bizottságot — elnökévé Buda Gábort —, a szavazatszedő bizottságot — elnökévé Sipos Jánost, valamint a tanácskozás jegyzőjévé Pozsgay Imrét. Ezután dr. Molnár Frigyes előadói beszéde következett. Dr. Molnár Frigyes előadói beszéde Tisztelt Megyei Pártértekezlet! Kedves Elvtársnők, Elvtársak, Vendégeink! Pártunk IX. kongresszusára való felkészülés során fontos eseményhez érkeztünk. A párt- alapszervezetek, az alsóbb pártvezetőszervek és a járási-városi páftértekezletek után tanácskozásra ült össze a megye legfelsőbb politikai vezető szerve, a megyei pártértekezlet. Pártértekezletünknek kettős célja van: egyrészt az a feladatunk, hogy értékelést adjunk a megyei pártbizottság, a megye pártszervezetei és kommunistái munkájáról, arról, hogyan hajtották végre a párt VIII. kongresszusa és a legutóbbi megyei pártértekezlet határozatait. Másrészt az a feladatunk, hogy felhasználva az elmúlt évek tapasztalatait, közreműködjünk a párt általános politikájának és a végrehajtás megyei tennivalóinak kialakításában-. Kedves Elvtársak! A megyei pártbizottság szükségesnek tartotta, hogy az írásos beszámoló jelentés mellett számot adjon a IX. kongresszusra való felkészülés főbb megyei tapasztalatairól és néhány legfontosabb eszmei-politikai kérdéssel kapcsolatos állásfoglalásunkról azok közül, amelyek leg. jobban foglalkoztatták a megye párttagságát. A megye kommunistái a kong" resszus jelentőségéhez méltóan, felelősségük tudatában végezték munkájukat. Sokoldalú vita alapján alkottak véleményt a párt politikájának kérdéseiről. Sikeres, munkás esztendők voltak az elmúlt évek. Hazánk fejlődésére és ezen belül megyénkre gondolva, vagy akár a legkisebb községünkre — kitárul előttünk a szocialista Magyar- ország egyre szépülő képe, s benne munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, a dolgoAz írásban kiadott jelentés, ha vázlatosan is, de tükrözi ennek a nagyszerű fejlődésnek sokoldalú képét. Ezért most csak utalok néhány gondolatra: Az iparilag korábban elmaradt Bács-Kiskun megye ma’ már a fejlődő élelmiszeripar mellett, rendelkezik a modern ipar alapjaival. Megyénk fiatal, de tetterős munkásosztálya ma korszerű iparcikkeket, a többi között villamosipari berendezéseket, vegyipari berendezéseket is gyárt. A szocialista átszervezés történelmi jelentőségű feladatainak sikeres megvalósítása nyomán. a szó legteljesebb értelmében kivirult mezőgazdaságunk a Bácskában, a Duna mellett és a Homokhátságon, és a termelés eredményességében messze felülmúlja az egyéni gazdálkodás hozzáértéssel, szíwel-lélekkel a munkások, a parasztok mellé állt, hogy eredményesebb legyen a napi munka, és szebbé váljon az élet. Teljesen érthető, küldött elvtársak, hogy e nagyszerű fejlődés alapján a megye kommunistái helyeslik pártunknak, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai irányvonalát. E politika a marxizmus—leninizmus szellemében — éppen napjainkban tíz esztendeje — törhetet- lenül biztosítja az ország, a megye felemelkedését, a szocializmus útján. A tapasztalatok mérlegelése alapján a megye kommunistái egyetértésüket és egységüket fejezték ki a párt jövőbeli politikája iránt is. Valamennyiünk örömére szolgál, hogy a megye kommunistái egységesek abban, hogy a párt a jövőben e kipróbált marxista— leninista politikát folytatja a fejlődés magasabb színvonalán. Az a kívánságunk, hogy a szo- cializmüs teljes felépítésének fő irányvonala határozza meg az XXI. EVF., 258. sz. Ara 60 fillér 1966. NOV. I, ország, s a megye életét, és ennek során váltsuk valóra a III. ötéves terv és ezzel együtt az új gazdasági mechanizmus politikai, gazdasági és az emberek életszínvonalának fejlesztésére vonatkozó célkitűzéseit. Az utóbbi időkben elhangzott véleménycserék és viták elősegítették, hogy a főbb politikai kérdésekben még jobban tisztázódjanak a helyes marxista—leninista álláspontok, s ez hozzájárult ahhoz is, hogy tovább erősödjék a megye kommunistáinak eszmei-politikai egysége. A pártrendezvényeken a kommunisták számos olyan kérdést is szóvátettek, amelyek a helyi állami gazdasági szervek munkájára vonatkoznak. Esetenként bejelentettek jogos személyi panaszokat, amelyek méltánytalan vagy bürokratikus ügyintézésből fakadtak. Az illetékes pártszervezetek igen helyesen, nyomban törekedtek a szóvátett problémák rendezésére. Azonban erre nem minden esetben került sor. Ezért felhívjuk a pártszervek figyelmét, hogy újólag tekintsék át a felszínre került problémákat és kísérjék nyomon rendezésüket. Tettek — a kongresszus tiszteletére zó embereknek és gyermekeinknek a nap-nap után emberibbé j korszakát, való életei. t Az értelmiségiek többsége A kongresszus előkészítésének fontos vonása volt, hogy a kommunisták nem csupán a kongresszusi felkészülés belső tennivalóival voltak elfoglalva, hanem tettekkel, munkasikerekkel és a kongresszusi munkaverseny kiterjesztésével is készültek a párt kongresszusára. Ennek eredménye, hogy örvendetes előrehaladás történt az ipari és a mezőgazdasági termelésben. A megye szocialista ipara az év háromnegyed részében termelési feladatát 2 százalékkal túlteljesítette és az elmúlt évekhez képest 10 százalékkal termelt többet. A nagyobb ipari üzemek közül a Kecskeméti Konzervgyár 71 millió forinttal, 22,5 százalékkal több terméket állított élő, mint az elmúlt évben, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár 9,2 százalékkal, a Kéziszerszám- és Reszelőgyáregység 10,2 százalékkal, az EKA 46 százalékkal magasabb termelési érteket produkált, mint a bázisévben. A szocialista iparbán ' a termelékenység egy munkásra vetítve 6 százalékkal magasabb az elmúlt évinél. A többlettermelés 58 százaléka származik a termelékenység növeléséből, mely a tárcaiparban 70 százalék felett van. Több tárcaipari üzemünk, mint pl. a Konzerv- és Fűszerpaprikaipari Vállalat, a Vegyipari Gépgyár, a BOV Kecskeméti Gyáregysége, Kéziszerszám- és Reszelőgyáregység többlettermelését teljes egészében a termelékenység növekedésével érte eis A megye mezőgazdaságában várhatóan — minden más évhez viszonyítva — a legnagyobb eredményekről tudunk számot adni, bár az ismert természeti csapások, főként a belvíz, súlyos» károkat okozott. A hozamnövekedés elsősorban a kertészetben várható, mintegy 17 százalékos arányban. A növénytermelés hozama 7 százalékkal, az állattenyésztés 1,5 százalékkal fog emelkedni, a felvásárlás pedig mintegy 6 százalékkal lesz magasabb az előző évinél. A szövetkezetek teljes termelési értéke csaknem 200 millió forinttal haladja meg a tavalyi évet, a felhasználható jövedelem pedig mintegy 10 százalékkal lesz magasabb. Jelenleg az őszi betakarítási és vetési munkák nagy feladatai folynak. Arra kérjük az elvtársakat, hogy kiemelt gondot fordítsanak a kenyérgabona-vetési tervek teljesítésére. Az elmondottak feljogosítanak bennünket arra a megállapításra, hogy ha figyelmünket változatlanul a gazdasági feladatok megfelelő elvégzésére fordítjuk, sikeresen zárjuk megyénkben is az esztendőt. A kongresszusi versenyfelhívás megértésre talált a megye ipari és mezőgazdasági dolgozói körében. Az iparban fellendült a szocialista brigád címért folyó küzdelem. Míg 1965-ben 495 brigád, 1966-ban már 837 brigád versenyez a szocialista címért. A brigádmozgalom mellett 34 üzemrész, műhely is bekapcsolódott a szocialista cím elnyeléséért folyó versenybe. Különösen kiemelkedik a Férfi Fehérneműgyár, valamint a Zománcipari Művek és a Kecskeméti Fémmunkás Gyáregység dolgozóinak tevékenysége. Örvendetes, hogy szövetkezeti gazdaságainknál is gyökeret vert a szocialista brigádmozgalom. Amíg 1965-ben 53 brigád, 1966-ban már 185 brigád küzd a kongresszus tiszteletére folyó munkaverseny során a szocialista brigád cím elnyeréséért. Je(Folytatás a 2, oldalon^ Tanácskozik a megyei pártértekezlet
