Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-13 / 242. szám
A többszörös küldött A must mézédes illata terjeng a nagy diófa alatt, ahol a kecskelábú asztal körül néhány ember beszélget. Közöttük egy középtermetű, erőteljes férfi higgadt szavakkal magyaráz valami építkezésről, aztán — mert az asztal mellett ülő Klárika kiállította a csekket — lendületes mozdulattal aláírja a nevét, s ezzel „jogerős” lett az okirat, indulhat az autó Kecskemétre a bankba. Mindez a kerekegyházi Dózsa Termelőszövetkezet irodájának udvarán történt, s az aláíró férfit Krupa Jánosnak hívják. A község lakóinak nem kell őt külön bemutatni, hiszen közöttük él, mióta a világra jött. Tizenhárom éve elnöke a közös gazdaságnak. A járásban úgy ismerik, mint egy jól gazdálkodó tsz-nek a vezetőjét. Valóban. A Dózsában az ő elnöksége alatt még nem volt mérleghiányos esztendő és mindig negyven forint körül osztottak zárszámadáskor. Hiba volna, ha azt állítanánk, hogy a termelőszövetkezet eddigi eredményei kizárólag az elnöknek köszönhetők. Viszont kétségtelen, hogy neki nagyon sok köze van ehhez, mert hiába igyekszik a tagság, ha a vezető nem tudja összefogni a munkát, megszervezni a gazdálkodást Krupa János világ életében érdeklődött a gazdasági kérdések iránt. Gyerekfejjel került a kerekegyházi Móczár birtokra napszámoskodni. Most a valamikori kastély a tsz-iroda épülete, s az egykori agrárproletárok fia, ma abban a szobában ül a kimutatások felett, ahol harminc évvel ezelőtt a birtok urai terpeszkedtek. A háborúból, illetve a kórházból 1945-ben jött haza,- majd földet kapott és azon gazdálkodott. öt év múlva már a termelőszövetkezetben találjuk, ahol mint munkacsapat-vezető dolgozott. Az emberek megszerették, becsülték a fiatal, mindenhez értő Krupa Jánost és a Eddig nyolcvan jelentkezője van a bácsalmási kislakásépíSő -akciónak A többi közülethez hasonlóan, a Bácsalmási Állami Gazdaság is megindította a maga kisla- kásépítő-akcióját. A gazdaság központja mellett, a műút két oldalán 180 házhelyet parcelláznak fel, s ezeket a község adja a gazdaság dolgozóinak igen jutányos áron. A kétszoba-kony- hás lakások természetesen köz- művesítve lesznek és körülbelül 100-120 ezer forintba kerülnek. A jelentkezők 18-20 ezer forintot fizetnek be egy összegben, a többit huszonöt év alatt törlesztik. Megszabják majd azt is, milyen értékű társadalmi munkát kell elvégeznie egy-egy Az új ötéves terv komoly feladatokat tűzött a szovjet légiközlekedés elé is. A korábbiakhoz mérten 1,8-szer több utast kell szállítania, számos új repülőteret kell építenie és meg kell javítania a légikikötők műszaki berendezéseit. A nehéz gázturbipás repülőgépek fogadására alkalmas repülőtereket részben újak építésével, részben pedig a meglévő rekonstruálásával bővítik az öt esztendő alatt. Valamennyi főútvonalon új légikikötőket és tranzitszállodákat építenek. A szövetséges (országos) vonalakon mintegy 35—40, a helyi jellegű vonalakon pedig 200 új légiki- ! építtetőnek. Az építkezések előreláthatóan 1967—68-ban kezdődnek. Érdekes, hogy a jelentkezők nagy része a gazdaság különböző kerületeiben dolgozik. Bácsalmásról viszonylag kevesen vannak. Ugyancsak gyér az, érdeklődés az OTP társasházépítési akciók iránt is, ami azzal magyarázható, hogy Bácsalmáson jobbára több lakásos, nagy házak vannak. Apáról fiúra öröklődnek ezek a házak, lakások, s éppen ez az oka annak is, hogy a községben szinte lehetetlen kiadó lakást találni. Ságodi Győző kötő építését vették tervbe. A képen: a moszkvai domo- gyedovói repülőtér. legközelebbi gyűlésen. 1951-ben megválasztották elnöknek. — Amikor tsz-elnök lettem, már ismertem a közös gazdálkodás fortélyait. Egyáltalán nem mondhatom, hogy minden tag arra törekedett volna, ami a közösnek jelent hasznot. Bizony a széthúzás, az egyéni érdekek előtérbe helyezése akkor mindennapos dolog volt. Igen sokat segítettek a nehézségek leküzdésében a kommunisták, s hamarosan beláttam, nekem is közöttük van a helyem. 1953-ban léptem be a pártba és két év múlva már tagja lettem a járási pártbizottság végrehajtó bizottságának is. Természetesen a pártmunkát nem lehet úgy mérni, mint ha az ember felszánt öt hold földet, de nekünk, kommunistáknak akkor szinte ilyen kézzelfogható eredményeket kellett felmutatni, hogy meggyőzzük az embereket a közös gazdálkodás helyességéről, előnyeiről stb. Ez — ma már könnyű eldönteni •— sikerült is a kerekegyházi Dózsa vezetőinek, élükön a lelkiismeretes, jó emberismerő és tapasztalatokkal rendelkező elnökkel. Krupa János népszerűségének tehát ez a „titka”. Eddig háromszor volt küldötte a kerekegyházi kommunistáknak a járási pártértekezleten. Most negyedszerre is elfoglalja a helyét a többiek között. Hogy jól választottak Kerekegyházán, az — a fentiek alapján — előttünk is kétségtelen, G. S. Égből kapott segítség Csendes nap a légimentöknél Csendes nap lesz a mai — mondja a diszpécser, amikor útjára bocsátja reggel az egyik repülőgépet. Sem rádión, sem a közvetlen telefonon nem érkezett sürgős segélykérés, így csak betegeket szállítanak. Kilenc óra 49 perckor startolt a gép, rövidesen Tatabányán lesz a két beteggel. Győr, Esztergom és Balassagyarmat érintése után déltájban kell visszaérkeznie. Egy-hét megnyugtató szó .. 1 1957 óta szállnak fel beteg- szállító repülőgépek a budaörsi repülőtérről, hogy az Országos Mentőszolgálat munkáját segítsék. Varga Pál pilóta az első útra így emlékszik: — Akkoriban növekedett a gyermekparalizises-esetek száma. Levezényeltek Miskolcra. Délelőtt érkeztem a reptérre, s vártam az utasításokat... Az első felszállási parancs rövidesen megérkezett. Egy kisgyereket vittek az egri mentők a makiári reptérre. Tíz percen belül indultam a géppel, s mire megérkeztem Ferihegyre, ott már újabb mentőautó várt. Drága volt minden perc; vastüdő pedig akkor csak pesti kórházban működött. Így kezdődik a légi mentő- szolgálat története. Ma már az Országos Mentőszolgálat kötelékébe tartoznak, s feladatuk: elsősorban a gyors betegszállítások lebonyolítja, de igénybe veszik a repülőgépeket akkor PETŐFI NEPE & Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyed Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadla a Bács megyed Lapkiadó Vállalat. Felelős, kiadó: Meze! István Igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda v. Kecskemét Telefon: 11-81. indes: £5 065, A szovjet légiközlekedés fejlesztése Tartsuk be a tűzvédelmi Sok a gondatlanságból Bl®llÄSUk3t származó tűzkár a megyében A közelmúltban írtunk arról, hogy a tűzrendészed hatóságok és a megye társadalmi szerveinek összefogása eredményesnek bizonyult a kenyérgabona megvédésében, az itt fenyegető tűz megelőzésben, a védekezésben készült a harmadik negyedévi tűzkárstatisztika, azt kell megállapítanunk, hogy az általános megelőzésben a védekezésben korántsem értünk el jó eredményeket. Annak ellére, hogy a tűzrendészet! hatóságok többször felhívták a lakosság figyelmét az előírások és különböző, nem öncélú szabályok betartására, az elmúlt negyedévben emelkedett megyénkben a tűzesetek száma Majdnem mindennap előfordul, hogy valaki bekapcsolva felejti a villanyvasalót, nem ügyel gyermekére, s az meggyújtja a szénakazlat, tiltott helyen dohányzik stb. Sajnos, a negyedév majdnem minden napjára jut egy-egy tűzeset, s ezek során naponta általában 5500 forint értékű termény, áru, nyersanyag semmisül meg, válik a tűz martalékává. A technika fejlettsége már régen lehetővé teszi a villámcsapás elleni védekezést. Ennek ellenére még ma is több gazdaságban csak hosszas rábeszélésre hajlandók felszereltetni a villámhárítót, pedig — a tapasztalatok szerint — megyénkben elég gyakori a villámcsapás. Nem maradt el például a harmadik negyedévben sem, s egy Mélykút környéki tsz szerfás tehénistállójába sújtott, felgyújtotta és közel 100 ezer forintos kárt akozott. Tekintettel megyénk mezőgazdasági jellegére, bizonyos mértékig érthető, hogy a legtöbb tűzkár ezen a területen van. Szükség van a fokozott gondosságra, a megelőzés hatékonyabb megszervezésére, arra, hogy az állami gazdaságok, tsz-ek vezetői rendszeresen ellenőriztessék a szabályok betartását és gyakorolják fegyelmi jogkörüket a mulasztó, a társadalmi tulajdont gondatlanságukkal veszélyeztető emberekkel szemben: Hasonlókat mondhatunk az ipari üzemekben, vállalatoknál szerzett tapasztalatokkal kapcsolatban is. A tűz elleni védekezés társadalmi kötelesség. A kár a megelőző rendelkezések betartásával elkerülhető. Főleg a kiskorú gyermekek szüleire vonatkozik ez. Ebben az évben ugyanis 48 esetben kellett kivonulniuk a tűzoltóknak olyan tűzhöz, amit a felügyelet nélkül hagyott gyerekek okoztak. Dudás István őrnagy tűzrendészeti parancsnokhelyettes Vérplazma Veszprémnek 1957-ben 157 felszállásuk volt, idén csak az első félévben majdnem ezer. Fennállásuk óta hatezer beteget hoztak-vittek. Itt abbamarad a beszélgetés, mert sürgős hívás érkezik a mentőszolgálat központjából. Siófokon megbetegedett egy osztrák turista. Súlyos tüdő- gyulladás. Megélénkül az iroda. Telefon a siófoki reptérre, s érNégy pilóta repül, kilenc szerelő vigyáz a gépekre. Érzik mindnyájan munkájuk felelősségét. Szinté mindenkinek van olyan élménye, amilyent Varga Pál mesélt. Három éve hozott fel egy sárhidai kisfiút súlyos állapotban a fővárosba. Hóesés volt, dehát a gépnek mennie kellett. A gyerek gyógyulása után apja, Baki János, kusza sorokban mondott köszönetét. Tréfás volt a pilóta válasza: „Majd meghívnak az öcsi esküvőjére”. Postafordultával újabb levél jött. „El is várju*.” Jancsika most hyolc éves lehet... B. B. L Megérkezett a repülőgép. Féltő is, ha a hosszú autóút ártana a betegnek. Itt áll előttünk a betonon az egyik gép a hét közül: fehérre festették, mint a mentőautókat, s messziről látható rajta a vöröskereszt. Csehszlovák gyártmányú biztonságos gépmadár, a vezetőülés mögött a hordágy helye. A betegek gyakran félnek, amikor hordágyukat a gépbe emelik. Legtöbbjük most repül először: de egy-két megnyugtató szó megteszi a magáét. Olyan símán széliünk: nem is érzik a sebességet, a magasságot — mondja a pilóta, s elmeséli ,hogy egy öreg nénit szállított egyszer, aki különösen félt. Az út végén azután megköny- nyebbült, de mentegetőzött: nincs nála pénz,, nem tud borravalót adni. Megnyugtatták, nem is kell. Később, azonban, amikor már el is felejtkezett az esetről, hívták az irodába: csomagot hozott a postás, A néni küldte... szeretettel segítik ki a betegeket. kezik a válasz: „Igen, fogadjuk’’, s már elhangzik a utasítás: „Indulás tizenkettőkor”. Elsősorban hazai útjaik vannak, de szállítanak külföldre is betegeket, s ha szükséges, hazahozzák a kint megbetegedett magyarokat. Tóth György főpilóta idén ünnepelte huszonötödik évi re- pülős-jubile umá t. Elmondja, hogy Európaszerte ismerik a magyar légimentőket: a repülőgépekkel kiegészített hazai mentőszolgálat kiválóan működik, az ország minden táján megtalálható mentőállomások jól kombinálhatják a gépkocsi szállítást a légivel. Amikor például Veszprémben gázpalackrobbanás történt, szakorvost és vérplazmát szállítottak a három sérült gyors ellátására. Meghívták a pilótát a lagzira
