Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-13 / 242. szám

I9®6. október 13, csütörtök

3. oldal

Konzervből 2073, baromfiból 251 vagon

a külföldi piacra

A megye két legnagyobb élelmiszeripari üzemében, a Kecskeméti Konzervgyárban és a Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti üzemében tájékozódtunk az export alakulásáról.

A konzervgyár 2073 vagon árut indított a határon túlra az elmúlt kilenc hónapban. A kiszállított áru mennyisége 16 százalékkal, értéke pedig 13 százalékkal haladja túl a tavalyi év hasonló időszakáét. A 199 millió forint értékű exportból 1305 vagon főzelékkomzerv, 420 vagon gyümölcskonzerv, 205 vagon savanyúság, 31 vagon zöldségszár ítmány, 112 vagon pedig paradicsomsűrítmény volt.

Lényegesen többet értékesített az üzem külföldön lecsóból és hámozatlan paradicsomból idén, mint tavaly. Jelenleg főképpen jam, gyümölcsbefőtt és zöldségszárítmány-gyártás folyik az exportra termelő üzemrészekben. Az év végéig hátralevő időben még 1200 vagon árut kíván külföldre szállítani a konzervgyár és ezzel teljesíti előirányzatát.

Idén a hazai piac ellátását tartotta elsődleges feladatának a Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyáregysége. Ezért vágott baromfiból 251 vagont exportált a harmadik negyedév végéig, körülbelül 10 vagonnal kevesebbet, mint'1965. hasonló időszakában. A tojáskiszállítás is csökkent a múlt évihez viszonyítva — 32 és fél millióról 26 millióra —, de ezt már a felvásárlási nehézségekkel magyarázhatjuk. Reméljük, hogy az idei év tanulságai alapján a megye mezőgazdasága fokozott gondot fordít majd a fontos exportcikk termelésére a jövőben. Egyáltalán nem megnyugtató ugyanis, hogy a jelentős költséggel korszerűsített üzem jelenleg nem tudja tökéletesen kihasználni a feldolgozó kapacitását;

A gyár exportjának 80—85 százaléka a nyugati országokba irányult. Kedvező fogadtatásra talált külföldön az újszerűén feldolgozott — darabolás után légmentes műanyagtasakba csomagolt — csirke és liba. A negyedik negyedévben még körülbelül 200—250 vagon vágoitlt baromfit indít a határon túli piacokra az üzem, zömmel libát, pulykát és kacsát. Elküldték az első szállítmányokat Franciaországba az igen kedvelt libamájból is.

B. D.

Tagok és alkalmazottak

Hogyan tovább az alpári Búzakalász Termelőszövetkezetben

SERES Imre elnökkel járjuk az alpári határt, a Búzakalász Termelőszövetkezet földjeit. Serény munka folyik a hatezer holdas gazdaságban. Sokféle tennivaló akad ilyenkor ősszel. A szántás, vetés, a termények betakarítása, a szőlőszüret — mind rendkívüli szervezettséget, összehangolt munkát kíván. A tagok kerékpáron, vagy talicskán tolják a szőlőt a rögtönzött átvevőhelyre. A termés 40 százaléka illeti meg őket munkadíj címén, 60 százalék a termelőszövetkezeté. A közös végez minden munkát a nyitástól a takarásig, a permetezést,

soknál is. A Búzakalászban ugyanis százalékos művelés folyik. A tagok családtagjaikkal a százalékosan vállalt területen dolgoznak. A közös munkát főként az alkalmazottak végzik. Mintegy száz alkalmazottja van a szövetkezetnek.

— Van több mint 300 tagunk, ebből háromszázon felül nyugdíjasok, vagy járadékosok, a többiek a vállalt területen, vagy esetleg máshol dolgoznak. Sok a pártoló tag is — magyarázza az elnök

— EZEK SZERINT, ha nem

lennének alkalmazottak...?

Igen, ha nem lennének —

i ,, , egészít ki az elnök, — nem

ekezest, stb. Így van ez a kapa- tudnánk elvégezni néhány fonAlmaszedés

IPtpsI f %

.

ti

By 'K?

v

jry '

I ^

$ *

f ' j

í

f[-#4 - ! ^Ij

§ k *

Folyik az almaszüret a Bajai Állami Gazdaságban. A jo- nathán szedését befejezték, most starking került sorra. Képünkön Mayer Mária a gazdaság szedőbrigádjának tagja munka közben.

tos munkát, például a vetést, a szénabetakarítást és sok egyebet.

A terméseredmények egyébként tűrhetőek, a földek jól megműveltek. Az állattenyésztés is elég fejlett. Beszélgetünk Katona István sertésgondozóval.

— Én elégedett vagyok a jövedelemmel — mondja — átlag 1700 forintot keresek havonta. Körülbelül ennyit keres a másik gondozó is, Szekeres István.

Az istállók rendben tartottak. Tizenöt-tizenhat kiló a malacok választási átlaga. A vegyes állományú kocák kétszer, sőt háromszor fialnak évente. A termelőszövetkezetben egyébként az állattenyésztést számottevően akarják fejleszteni. Tavaly 1 millió 700 ezer volt ebből az üzemágból a bevétel, az idén már 3 millió 200 ezerre számítanak, ezt jövőre még emelik. Hatszáz sertés helyett a következő évben már 750-et szándékoznak hizlalni. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének egyik gátja, hogy nincs elegendő férőhely.

— És a növénytermesztés? —

Paprikaszüret

Az utóbbi két esztendőben — egyik fővárosi lap visszatérően foglalkozik a paprikaperrel. A mérkőzéssel, amely két éve tart a fűszerpaprika „fővárosában”, a helybeli Iszkra Tsz és az ugyancsak ottani konzervipari vállalat között. A tsz szerint az üzem helytelen elszámolással vett át paprikát, így megkárosította a gazdaságot.

Mióta a per folyik, Kalocsáin nem termelnek kalocsai paprikát. Csak ceceit, keszthelyit, soroksárit és bogyiszlóit hoztak a „Szüret az aranyhomokon” országos kiállításra is, Kecskemétre. Az Iszkra Tsz — nemzetközi kiállításon sem kalocsai paprikával nyert aranyérmet.

Reméljük, mindkét peres fél részéről megnyugtató pont kerül a mondat végére, s Kalocsán ismét „próféta lesz saját hazájában” a kalocsai paprika.

Addig is, látogassunk ki oda, ahol termelnek kalocsai paprikát. Például Hartára.

A hartai Lenin Tsz fűszer- paprika területének 35 holdas darabja fekszik a Duna és a védőgáton futó betonút közötti szögben.

A sötétzöld bokrok egy- részén még fényesen vöröslőitek a hegyes, egészséges paprikák. A dűlőutakon térültek-fordultak a pótkocsis vontatók, stráfko- csik. A felvert por alkonyaikor már halványpirosan ködlöft a táj felett. Hatalmas ládafalak szegélyezték a központibb útszakaszokat, ahol a ládák, rakományok mérlegelése folyt. Nők, férfiak, idősebbek, fiatalok népes csapatai hajlongtak a parcellákon.

Weber Salamon brigádvezetőt az egyik legsűrűbb ládabástya között találtuk. Weber Henrik, Kap Ádám. Énisz Henrik egyre.

másra hordta, vitte a paprikával teli ládákat a mázsára. A brigádvezető mért, ha megrakták a mérleget, jegyezte a tételeket, vezette a pontos kimutatást a tagok teljesítményéről. Belenéztünk füzetébe. Precíz térközökkel sorakoztak egymásután a nevek.

— Itt csak egy-egy név látszik, de mellettük egy család teljesítményének adatai vannak. A paprikaterületet családi művelésre mértük ki — mondotta a brigádvezető. — Nyolcszázezer négyszögöl volt az átlag.

— Mennyi a jövedelem?

Az eg esz évi munkáért, beládázásig 85 forint mázsánként. Két és fél—háromezer forint kijön egy-egy parcellából.

— A tsz összjövedelme a paprikából?

— Egymillió kétszázezer forintot terveztünk. Még három földdarabon van paprikánk. Itt cirka 50 mázsa az átlagtermés.

— Itt, Kishartán hányán dolgoznak?

— Több mint százötvenen naponta. Egy hét alatt végzünk.

— Hány láda van körforgásban?

— Legalább négyezer. 15—20 kiló paprikával. Körülbelül 4,5 vagonnyi áru megy el naponta.

A ládákon nagy, fekete KFV betűk: Kalocsa vidéki Fűszer- paprika- és Konzervipari Vállalat.

— Van-e panasz az átvételre?

— Mi a dunapataji teltepre szállítunk. Nincs fennakadás, várakozás. Ahogy visszük, veszik is át. Bár csak minden vállalat ilyen becsületesen végezné kötelességét.

A beszélgetés alatt kicsit alábbhagy a munka, a mázsáló- kon kívül többen körénk gyűlnek. Mikor az előbbi mondat

Ezen a felvételen viszont Kapeller Istvánná a szedőbrigád csoportvezetője már exportra csomagolja a termést.

kérdezem Szappanos Árpád fő- agronómust.

— Az állattenyésztés fejlesztése közben növelni kell a takarmánytermő területet, javítani a rét- és legelőgazdálkodást. Van néhány fontos növényünk, például a fűszerpaprika, amely az idén elég jó termést ad. A takarmányborsó területét is növelni akarjuk jövőre.

A termelőszövetkezetnek számottevő szőlőterülete is van. Hetvennyolc holdon telepítettek új fajtákat nagyüzemi módon.

— Ahhoz, hogy előre lépjünk — veszi át a szót ismét az elnök, — sok mindent kell tennünk. A százalékos művelés egy kicsit megköti a gazdálkodás fejlesztését. Nemcsak a százalékos területek kiszolgálásáról van itt szó, Hanem arról is, hogy a közösnek kell minden költséget fedezrii. Olyan is előfordul, hogy a tagtól a háztájiból megvettük a trágyát és kivittük az attól néhány lépésre levő tag által megművelt százalékos területre Ezt egyszerűbben is meg lehetett volna oldani, maga a tag is kivihet- te volna. Teljes gépi erő és szállító kapacitás lekötöttséget jelent a művelésnek ez a módja. A termés 40 százalékának a megállapítása tagonként eléggé körülményéé.

— Van más elképzelése a vezetőségnek?

— SZERETNÉNK ösztönzőbbé tenni a bérezést. Tudom, hogy ez nem megy könnyen és a jelenlegi jövedelemelosztáson javítani csak alapos megfontolás után lehet. Először is kellene nekünk egy üzemgazdász, aki költségszárríításokat végezne, hogy egyes termény mibe kerül, mennyi a ráfordítás az állattenyésztésben egy kilogramm húsgyarapodás eléréséhez mennyi takgí-mányt használunk fel és így tovább. Korszerűen gazdálkodni másképp nem lehet.

Mindez valóban sürgető tennivaló a Búzakalász Termelő- szövetkezetben, azonban ehhez a vezetőségnek és a taggyűlésnek kell összefogni és megállapítani miképp lehetne előre lépni. Kétségtelen, hogy nagy tartalékok vannak a gazdaságban. A tagság nagyobb mértékű bevonása a munkába csak az anyagi érdekeltség növelése helyes formáinak bevezetésével lehetséges. Azt is szükéges megállapítani, hogy a Búzakalász sokat fejlődött az elmúlt egy esztendő alatt. Seres Imre az elmúlt év decembere óta elnöke a közös gazdaságnak. A vezetőség is ebben az időben alakult újjá. Az eddig elért eredményeink is dicséretesek, sokkal nagyobbak azonban a lehetőségek amelyek kiaknázás» még a jövő feladata.

K. S.

elhangzik, kérdezés nélkül, többen is szólnak egyszerre.

— Hanem a MEK... Mikor ládákba rakva vár a pritamim paprika. Apad, fonnyad, mert nem jönnek érbe.

— Meg mikor telefonálnak, hogy átveszik a burgonyánkat, ha beszállítjuk Kecskemétre.

— Meg, hogy ezt ide vigyük, azt amoda, és rakjuk be.

— Valahogy közelebb kellene lenni hozzánk a MÉK-nek, mint a jó kereskedőnek. Gyorsabban, közvetlenebbül intézkedhetne.

... Azóta mar megjelent az első hír az újságban: őrlik az új paprikát. A Kalocsa-vidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat malmában henger alá került az idei termésű fűszer- paprika. A friss őrleményből már az első exportszállítmány is útnak indult.

Tóth István

A ládákba rakott almát csúszólapokon szállítják, líogy ne rá- zódjon. Ha az idő kedvező marad, október 25-ig befejezik a starking szedését *—---a—«.-»•

i