Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-12 / 241. szám

Akadozik az anyagszállítás, eltolódnak a határidők Késedelmek, huzavona a belvízkárok helyreállítása körül Többször írtunk már arról, milyen károkat okozott a belvíz megyénk városaiban. Amikor el­múlt a veszély, rögtön hozzá­láttak a kár felméréséhez, s ki­derült, hogy több, mint két és fél ezer ház rongálódott meg, benne 3301 lakással. Ezek közül a teljesen újjáépítendő lakások száma megközelíti az 500-at. 1371-et már helyreállítottak és 124 azoknak a lakásoknak a száma, amelyeknek az újjáépí­tését megkezdték, tető alá hozták, illetve beköltözhetővé tettek. Teljesen mindössze tízet tudtak felépíteni. Mi ennek az oka. s milyen kilátásokra számíthatnak a károsult családok a jövőt il­letően? A megyei Belvízkár Helyreál­lítási Bizottság legutóbbi ülé­sén az újjáépítendő lakások kér­dése szerepelt, s az építkezés megkezdése, anyagszállítás, ha­táridők stb. voltak a vita kö­zéppontjában. Kecskeméten — csak a vá­rosban — 205 lakást kellene teljesen újjáépíteni. Ebből Kiskecskeméten négyszer 16 lakás, a Méhesfaluban pedig 30 lakás épül. Az előbbiek egy részénél a falak állnak, más ré­szének az alapozását kezdték meg. Nagy gondot okoz azon­ban, hogy a TÜZÉP a tetőszer- kezetek szállítását csak 1967-re tudta vállalni. Hiány van még áthidaló vasbetongerendákból, ajtókból, ablakokból és nincs elegendő falazótégla, sóder sem. Az Építésügyi Minisztérium Szakigazgató-i Főosztálya a bel­vizes lakások újjáépítésének ha­táridejéül, mint legkésőbbi idő­pontot 1967. június 30-át álla­pította meg. Az említett anyag­hiányokon kívül e határidő be­tartását azonban a bürokratikus lassúság is veszélyezteti. Pél­dául a kiskecskeméti egyik 16 lakásos ház kivitelezője elmon­dotta a bizottság ülésén, hogy a tervdokumentációt az erede­ti. június 30-i határidő helyett csak augusztus 26-án kapta meg. Az anyagmegrendelést az ÉM Épületasztalosipari Vállalata, annak elfogadása nélkül vissza­küldte, az újabbra pedig még nem is válaszolt. A Méhesfaluban építendő la­kásokkal kapcsolatban az OKISZ képviselője elmondta, Szovjet vendégek a Hírős városban Tegnap a késő délutáni órák­ban — útban Szeged felé — rö­vid látogatást tett Kecskemé­ten az a harmincegy tagú szov­jet turistacsoport, - amely Moszkva Tyimirjazev kerületé­nek tizenegy ipari üzeméből a múlt hét szombatján érkezett kéthetes baráti ismerkedésre ha­zánkba. A turistacsoport V. G. Agure- jev, a Tyimirjazev kerületi pártbizottság első titkárának vezetésével Kecskeméten láto­gatást tett a Hazafias Népfront megyei titkárságán. Itt Sávoll Béla, a Magyar—Szovjet Baráti Svájci turisták Kecskeméten és Bugacon Tegnap délelőtt kétszázhúsz svájci turista tett autóbuszki­rándulást a megyében. A huza­mosabb idő óta hazánkban tar­tózkodó vendégeket ezen a na­pon is változatos program vár­ta. A városi tanács reprezen­tatív dísztermében Fehér Sán­dor, a Hazafias Népfront kecs­keméti városi elnöke köszöntötte a turistákat, s vázolta előttük a megyeszékhely történetét, ez­után került sor a világhírű kecs­keméti barackpálinka kóstoló­jára. A fogadás után rövid város­néző séta következett, majd a bugaci csárdát keresték fel a vendégek, akik megismerked­tek a híres kiskunsági bogrács- gulyással, birkapörkölttel, a leg­finomabb homoki borokkal, s a kellemes hangulat kialakulá­sát a Kecskeméti Aranyhomok Szálló és Étterem népi zenekara is elősegítette. A program ko­csikázással. lovasbemutatóval és Társaság megyei titkára köszön­tötte a vendégeket, akik lakó­helyükön valamennyien tagjai a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ságnak. A csoport vezetőjével egyéb­ként rövid idő alatt ez volt a második találkozás, hiszen a Bács megyei Barátság vonat uta­sait a múlt héten Agurejev elv­társ fogadta s köszöntötte Moszkvában. A kerület baráti társasága pedig másodszor volt gazdag programot összeállító vendéglátója a Bács megyeiek­nek. hogy a Kecskeméti Városi Ta­nács V. B. augusztus 31-ig nem tett intézkedést a felvonulás biztosítására, s így a kivitelező az anyagokat idegen területen volt kénytelen tárolni. Az ebből eredő többletköltséget természe­tesen nem viselheti. A János­halmi Építőipari Ktsz megbí­zottja szerint már kétszer kí­sérelték meg a munkaterület át­vételét, de ez mindkét alka­lommal meghiúsult. Érthetetlen. miért van szükség ilyen hu­zavonára, késlekedésre, különösen olyan sürgős feladat esetében, minit a belvízkárok helyreállítása. Kiskunfélegyházán az ottani építőipari ktsz 16 lakást épít, nyolcnak a falait már felhúz­ták. De tetőszerkezet -és ajtók hiányában a munkát ők is kény­telenek beszüntetni- Hasonló sors fenyegeti a másik nyolc lakás munkálatait is. Pedig ha az említett ktsz megkapná a hiányzó anyagokat. — ígérete szerint — december 31-ig be- költözihetővé tenné a 16 lakást. Ugyancsak Kiskunfélegyházán a Kisgizella, és a Bankfalu épít­kezéseinél a kivitelezők — fel­mérve a jelenlegi helyzetet és a várható nehézségeket — úgy nyilatkoztak, hogy csak 1968 (!) első, illetve harmadik negyed­évének a végén tudják átadni a lakásokat. Vajon tudnak-e ezek a ktsz­ek a minisztérium határoza­táról, s ha igen, miért nem cselekednek aszerint? Kétségtelen, hogy rajtuk kívül álló okról van szó. Például az annyiszor emlegetett anyag­hiányról. A TÜZÉP képviselője például úgy nyilatkozott, hogy szeptember elsejei megrendelés alapján ebben az évben i már nem tud anyagot adni. Közismert, hogy a megyében — de országszerte is — nagy­arányú építkezések folynak. Ez megnehezíti az anyagbeszerzést, mivel a szükségletek jóval meg­haladják a lehetőségeket. Vi­szont azt is meg kell mondani, hogy jobb szervezéssel, a meg­levő erők helyes elosztásával előbbre lehetett volna vinni a jelenlegi állapotnál a belvízká­roktól megrongálódott és össze­dőlt lakások, s ezzel együtt ter­mészetesen a károsult emberek sorsát is. Gál Sándor űszi műszaki felülvizsgálat Minden gépkocsivezető jól tudja, hogy a nyári idény be­fejezése után szükséges a gép­kocsi műszaki felülvizsgálata, az alkatrészek működésének el­lenőrzése. Ehhez nyújt segítsé­get a magánautósoknak a Ma­gyar Autóklub helyi csoportjá­nak kezdeményezése. Az autó­klub központjának műszaki fe­lülvizsgálati állomása ugyanis Kecskemétre látogatott. Az őszi műszaki szemlének nagy volt a sikere, több mint ezer autós je­lentkezett kocsijának átvizs- gáltatására. A magánautósok forgalmi engedélyébe a hibák kijavítása után bebélyegezték a gépkocsi alkalmassági jelét iga­zolva, hogy műszaki szempont­ból részt vehet a közúti forga­lomban. Mészáros Ferenc, a Magyar Autóklub szerelője a reflektor beállításán dolgozik. A Magyar Autóklub sátrában éppen egy Wartburg felülvizs­gálását végzik a szerelők. Súlyos ítélet emberölés bűntettéért Hatilletve hét es fel evet kaptak a tettesek Április 13. számunkban rövid tudósítást írtunk arról a bűn­cselekményről, amelyet ifj. Bar­csik Zoltán és társa Grácz Mi­hály bácsszöllősi lakosok követ­tek el. A két fiatalember az eset napján, 1966. április 9-én nagyobb mennyiségű bort és sört fogyasztottak, s ilyen álla­potban a késő délutáni órákban hazafelé tartottak. Űtközben meglátták az 53 éves Csipkai Vilmost, aki szintén it­tasan dülöngélt hazafelé. A két hetvenkedő legény elhatározta, hogy megveri az idős embert, mert az néhány nappal koráb­ban fiával együtt egyikőjüket felpofozta. De ezen kívül is — Szelídülés Nagy élvezettel ol­vastam, azokról az elő­adásokról, melyeket a 100 éves Budapesti Ál­latkert tiszteletére ha­zánkba látogató külföl­di zoológusok, biológu­sok tartottak. Különösen a derűs tudományos megfigye­lések töltöttek el jó­érzéssel. Az például, hogy a lodzi állatkert­ben egy barna- és egy jegesmedvét keresztez­tek. Kíváncsi volt a tudomány, no, ebből milyen házasság lesz? Hát jól sikerült. Elany- nyira, hogy az abból született medvebocsok — fittyet hányva a Mendel-törvényekre — megtréfálták a bioló­giát. A törvények sze­rint ugyanis egyönte­tűen vegyes barna-fe­hérekként kellett volna a világra jönniök. Ivet­tek fehér macik és bar­na macik. Még ez hagy­népi táncműsorral fejeződött be. A svájci vendégek az esti órák- j ján. Hanem a fehérek ban utaztak viasza Budapestre,! egyenesen rühellik a vizet, ellenben szenve­délyes fáramászók. A barna mackók viszont egyből a vízbe vetették magukat, fröcskölték egymást, mint ahogy azt a jegesmedvék szokták. Tessék, megint egy dokumentáció: ilyenek ezek a mai fiatalok — medvében is. Az a tudományos híi sem kevésbé lepett meg, hogy a vadmacs­kák igen szívesen lép­nek frigyre elvadult, azaz huligán egerésző házimacskákkal. Ügy­annyira, hogy az eltii- tangolt házimacskák maholnap megszelídí­tik az egész vad macs­kaállományt. Ezt bizo­nyítják a különböző boncolási és egyéb szö­vettani analízisek. Azért azonban nem kell mindjárt sírni. A vadmacskák ugyan­olyan vadak, mint ré­gen. Csupán tudomá­nyos szempontból sze­lídülnek meg az ege­résző cicákkal való ke­reszteződésben. Ha már a szelidülés- nél tartunk ... Okvet­lenül szólni kell egyik nagyhírű tudós meg­állapításáról, misze­rint a magasabbrendű emlősállatok sohasem ölik meg egymást fal­kában. Egy oroszlán soha nem támad meg egy másikat azzal a céllal, hogy azt étke­zési célokra felhasz­nálja. A rosszhírű far­kasok se támadják meg egymást falkában. Roppant lelkes kiszere­lő munkát végeznek azonban, ha mondjuk bárányokkal állnak szemben — falkányian. Ezért azonban nem le­het őket megróni, hi­szen nekik is élni kell valamiből. Meg aztán az az em­a szempontból. Azt mondta: „Mi emberek valahol, bizonyos te­kintetben talán a csim­pánz nívóján megre­kedtünk. Azaz ahhoz bennünk is sok a gát­lás ma már, hogy sa­ját fogunkkal átharap­juk annak az ember­nek a torkát, aki ép­pen segítségért kiált.” Viszont — sajnos — sok-sok ember él még a Földön, éppen a civi­lizált társadalom leg­fejlettebb viszonyai kö­zött vannak korunk legvadabbjai, — akik minden gátlás nélkül elintézik ezt a torokát- harapást — géppisz­tollyal, bombával, mé­reggel, atomlövedék­kel. No, nem fálkoBan, hanem hadosztályok­ber vessen rájuk kö- * ban, ezredekben... A vet, aki nem ölt még falkában való megnem­csirkét, birkát, marhát egyebet, ugyanabból a célból, mint a farka­sok. De a szelídségről akarunk ehelyütt meg­emlékezni. Egyik tudós szellemesen jellemezte az emberi nemet ebből támadás ugyanis csak a magasabbrendű em­lősállatok sajátossága. A népek életére törő agresszorok pedig nem azok. Már úgy kór- bonctanilag, szövetta­nilag. Tóth István családi okokból — haragudtak idős Csipkairá, s úgy gondolták itt az alkalonji a „törlesztésre”. Mikor az ittas ember közelükbe ért, megállították. Csipkai Vil­mos kezet akart fogni velük, de durván elutasították, s pofonnal válaszoltak a közeledésre, majd ököllel ütötték- Mikor a meg­támadott ember a földre esett, az útonállók a fejét rugdosták, s kis idő múlva magára hagy­ták a már eszméletlen Csipkait, akit később holtan találtak meg az arra járók; Az orvosszakértő megállapí­totta, hogy a szerencsétlen em­ber halálát fulladás okozta, hi­szen ájul tan, ' arccal a homok­ban feküdt Ez azonban nem mentette fel a szadista támadó­kat a felelősség alól, hiszen Csipkai Vilmos halálát — köz­vetett módon — mégis ők okoz­ták. A megyei bíróság ember­ölés bűntettének az elkövetése miatt Barcsik Zoltánt hat évi szabadságvesztésre ítélte és két évre eltiltotta, a közügypk gya­korlásától. A másodrendű vád­lott, Grácz Mihály hét és fél évi börtönt kapott és négy évre tiltotta el a bíróság a közügyek­ben való résivételtől. Az ítéle­tet az ügyész tudojnásul vette, a vádlottak és védőik enyhíté­sért fellebbeztek. —1 —r PETŐFI NEPE A Magyar Szocla'ista Munkáspárt Bács-Klskun megvet Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel, (□adja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei tstváp Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefon köz Dont Szerkesztő bizottság 10-38 86-IS. 25-16. Kiadóhivatal! Kecskemét. Szabadság tér l)a Telefon: 17-os. Terjeszt! a Magyar Posta Előfizetést dH 1 nónanrs IS forint Étécs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskémé' — Telefon» 11-86 (ndex> ao«|

Next

/
Thumbnails
Contents