Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-09 / 239. szám
1966 október 9» vasárnap S. «Wal Szikkad a kukorica A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat bajai telepén alig, hogy véget ért a gabona átvétele, máris megkezdődött a kukorica felvásárlása. A tevékenység korántsem merül itt ki az átvételben. Morponta 550 mázsa tengericsőről pereg le a szem. A kombájnokból kikerült szemes terményt is módjukban áll megszárítani, hiszen huszonnégy óra alatt a három gép 700 mázsa termésből vonja ki a vizet. Egy-egy adag Gvümölcs, szőlő, zöldség A megye termékei a világpiacon Kerekaszial-beszélgetés a Hungarofructnál Szállítószalagon vonul a kukorica a morzsológépek gyomrába. Bács-Kiskun megyének jelentős szerepe van az ország zöldség- és gyümölcsellátásában, valamint e cikkek exportjában. Az ország gyümölcsfelvásárlásának 20 százalékát adja a megye, exportjának pedig — az almát nem számítva — majdnem 30 százalékát. Egyre fejlődik a zöldségtermesztés is. A nagy területű szőlők és gyümölcsösök termőre fordulásával egyre több áruval jelentkeznek a mezőgazdasági üzemek mind a belföldi, mind a külföldi piacon. Gyümölcstermésünk várhatóan eléri a közös gazdaságokban 1970-re a 13 ezer vagont évente. Ez több mint kétszerese a jelenleginek. Ugyanígy számottevően fejlődik majd a zöldségtermesztés is. Hogyan fogadják a megye termékeit a környező országokban, milyen kilátások vannak a jövőre nézve — ez volt a témája annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet nemrég folytattunk Budapesten a Hungarofruct vezetőivel. Tudvalevő, hogy ez a vállalat foglalkozik a zöldség és gyümölcs- exporttal. A megbeszélésen részt vett: dr. Bartha István igazgató, Fóti Ervin áruforgalmi főosztályvezető, Magony Imre, a megyei tanács végrehajtó bizottságának felvásárlási osztályvezetője és az újságíró. zsolás, szárítás, raktározás — mindez összehangolt munkafolyamatot kíván. Milyen eredmény várható? Erről érdeklődünk Vizin László kirendeltségvezetőtől. — Csaknem húsz környékbeli közös gazdaság hordja hozzánk a termést —válaszol. — Előreláthatólag ezer vagon tengerit veszünk át, s ennek csaknem kukorica három órán át szikkad a 80—90 fokos melegben, s ezalatt 27—28 százalékos víztartalma több mint egyharmadá- val csökken. A már tavaly is meglevő két „Farmer” mellé új berendezést állítottak üzembe: a jugoszláv gyártmányú, Heyd-fé- le olajtüzeléses szárítógépet. A telepen dolgozóknak gondjuk van rá, hogy az idei gazIGAZGATÖ: Talán azzal kezdeném, hogy a magyar zöldség- és gyümölcsexport sokat fejlődött, a háború előttihez viszonyítva — devizaforintban számolva — az ötszörös értéket exportáljuk. Jelentősen változott a külföldre szállított áruk cikkenkénti aránya is. FŐOSZTÁLYVEZETŐ: Ezzel kapcsolatban azt jegyezném meg, míg 1934—38-ban az ösz- szes kiszállított árucikkek sorában a friss gyümölcs aránya 22, hagymaféléké 20. a burgonyáé 46, a friss zöldségféléké 12 százalék volt, addig ugyanezeket a cikkeket figyelembe véve, a most kialakult arány 50, 10, 11 és 29 százalék volt. Természetesen nagy a mennyiségi növekedés is, például a friss gyümölcs- féléknél. A felszabadulás előttinek hatszorosát szállítjuk ma már külföldre. Ezek a számok jól mutatják a termelési szerkezet változását is, de egyben bizonyítják a fejlődést, a piacok szélesedését, a minőség javulását is. FELVÁSÁRLÁSI OSZTÁLY- VEZETŐ: Melyek azok az árucikkek, amelyeket elsősorban keresnek a külföldi piacokon? IGAZGATÓ: A gyümölcsök közül a meggy, szamóca, a barack, elsősorban a kajszi. Megemlítem még a Sárfehért, mert ez önöket érdekli. Ezzel azonban gondjaink vannak. A zöldségfélék közül a spárga, a paradicsom. a paprika és a hagyma. ÚJSÁGÍRÓ: A Sárfehérrel kapcsolatos megállapítást szeretnénk, ha kiegészítenék. E szőlőfajtának jelenlegi termőterülete 11 600 katasztrális hold, a második ötéves tervidőszak alatt 2900 holdat telepítettek a ífie- gyében. A statisztika szerint e fajtának az exportja évről évre csökken, ez bizonyára összefüggésben van az előbbi megállapítással. IGAZGATÓ: Igen. Nekünk is szívügyünk a Sárfehér szőlő, amelyet az önök megyéje, elsősorban^ Izsák körzete ad legnagyobb mennyiségben, s amelynek nagy része exportra megy minden évben. Sajnos, a kiszállítás valóban csökkent. Ennek oka a piac szűkülése. Jobb étkezési csemege szőlők jelennek meg, az igények egyre növekednek és bizony mi mindinkább küzdünk e szőlőfajta értékesítésével. ÚJSÁGÍRÓ: Hát ez nem valami biztató. Ezek szerint ha az export továbbra is csökken, e szőlőfajtát elsősorban belföldi fogyasztásra tudjuk majd értékesíteni. Pezsgő-alapanyagnak bizonyára nálunk is fel tudnánk dolgozni úgy, mint külföldön. IGAZGATÓ: így van. Ez a lehetőség nálunk is megvan, tehát a Sárfehért lehet hasznosítani másképpen is. Mi meg továbbra is folytatunk piackutatást. ÚJSÁGÍRÓ: Az előbbiekből következik, hogy ha a csemegeszőlővel vexsenyképesek akarunk maradni a világpiacon, akkor nemesítőink által előállított kiváló fajták köztermesztésben való elszaporítását kell szorgalmaznunk. Tudomásom szerint a Hungarofructnak Soroksáron saját telepe van. Itt a Pannónia kincsével kísérleteznek, amely korán érő, és a szállítást is bírja. Nálunk a kecskeméti kutatótelepeken is vannak kiváló fajták, amelyeknek nagy jövőjük van. IGAZGATÓ: Egyetértek a megállapítással. Mi még azt is vállaljuk, hogy segítjük a termelőszövetkezeteket akár Izsákon is, hogy a Sárfehér termő- terület egyrészének átoltásával gyorsítsuk meg a csemegeszőlőtermesztést. Nekünk vannak már tapasztalataink a soroksári telepünkön. A Pannónia kincse nagyon kellemes, magas cukor- tartalmú, külföldön is kedvelt. FELVÁSÁRLÁSI OSZTÁLYVEZETŐ: Ez nagyon figyelemre méltó javaslat. A harmadik ötéves terv időszaka alatt a megyében igyekszünk növelni a csemegeszőlő termőterületet; Szaporító anyag rendelkezésre áll. FŐOSZTÁLYVEZETŐ: A Hungarofruct minden segítséget megad a termelőknek. Az érdekek találkoznak itt, hiszen a termelő az exportminőségért többet is kap. Itt nemcsak a fajtáról van szó, hanem a növényvédelemről és egyéb tennivalókról, ami szüksége» ahhoz, hogy a külföldi vevő elfogadja az árut. Ide tartozik többek között a megfelelő válogatás, csomagolás. Ehhez is a termelők rendelkezésére bocsáj- tunk különböző gépeket. A Kecskeméti Hűtőház például almaválogató berendezést kap tőlünk. IGAZGATÓ: Nyomatékkai felhívnám a figyelmét a Báca megyei termelő üzemeknek, hogy már most készüljenek fel az új telepítések termőre fordulására. Ennek érdekében a hűtő- kapacitást feltétlen növelni kell, mert ellenkező esetben gondok lesznek a tárolással és elsősorban az exportszállítással. FELVÁSÁRLÁSI OSZTÁLYVEZETŐ: Milyen piackutatást végez a Hungarofruct? Várhatóan egyre növekszik ugyanis a termelés, hiszen a mezőgazda- sági nagyüzemek emelik a hozamokat, termőre fordulnak az új telepítések. FŐOSZTÁLYVEZETŐ: A Szovjetunió a legnagyobb piacként jelentkezik. Az idén nagyobb mértékben vásárolt már tőlünk például zöldpaprikát. Számíthatunk egyéb gyümölcs- és zöldségfélék nagyobb méretű eladására is. Előbb szó volt arról, hogy nagy a konkurrencia, ami a piackutatást bonyolultabbá teszi. A legnagyobb étkezési szőlőt vásárló ország Európában a Német Szövetségi Köztársaság. Tőlünk is ők veszik az izsáki Sárfehér jelentős részét. Azonban az NSZK-ban jelentkezik az olasz, spanyol, a holland, francia partner is. Ezért is szükséges új utakat keresnünk. A termelésnek is alkalmazkodnia kell a kereslethez. Ezt sikerült megoldani egyes zöldségféléknél. IGAZGATÓ: Elmondanám még azt, hogy a Bács-Kiskun megyei mezőgazdasági nagyüzemek egyre kiválóbb terméket állítanak elő. Ez évben már jóformán nem küldtek vissza a határról exportszállítmányt azért, mert nem felelt meg a minőségnek. Bács-Kiskun megye az ország legnagyobb megyéje és egyre nagyobb szava van mind az ország ellátásában, mind az exportban. Jó a kapcsolatunk a megye mezőgazda- sági nagyüzemeinek vezetőivel. A gazdasági reform méginkább elősegíti majd ezt az együttműködést. Bizonyára lehetőség nyílik arra. hogy közvetlenül exportáljanak a mi vállalatunkon keresztül egyes nagyobb üzemek. Ezzel sikerül majd az áru útját lerövidíteni, olcsóbbá tenni a bonyolítást. Kereskedő Sándor négyötödét szárítjuk. dag termésből bőséges és jó miA szárításra kerülő kukorica nőségű alapanyaga legyen a táp- nagy teljesítményű morzsolókon takarmánynak. „folyik át”. A két gépben na- (Hatvani — Pásztor) V- X. ..•-•-v.'-y fyjrl *1 i ib Kiss János gépkezelő maximális tűzerőre állítja a Heyd-féle szárítógépet. tevékenységük közben mérjék ezeknek az elveknek az érvényesülését. Érthetően nagy érdeklődést váltott ki az üzemi munkások körében a gazdasági mechanizmus reformja. Természetesen ma még pártszervezeteink nem készültek fel arra. hogy az új mechanizmus minden részletét megvilágítsák. Ehhez sokoldalú tanulmányokra van. szükség, amihez most tesszük meg,az első előkészületeket. Addig is választ adhatnak azonban a reform néhány alapvető társadalmi hatására. Mindenekelőtt aiTól beszéljenek, hogy a párt teljes politikai súlyával döntött a gazdasági mechanizmus reformjának szükségességéről és vezeti a harcot annak sikeres megvalósításáért. Meg kell győzni az embereket arról, hogy a reformot népgazdaságunk eddigi eredményei és magasabb fejlettségi foka teszik lehetővé és szükségessé. A reform következtében gyorsabban fejlődnek a termelőerők, erősödnek a szocialista termelési viszonyok, emelkedik az életszínvonal. Fejlettebb tervezési módszerek kerülnek előtérbe, segítik az alkotó kezdeményezés kibontakozását, a szocialista demokrácia további fejlődését. Magyarázzuk meggyőzően, hogy az új mechanizmusban nő a jól dolgozók biztonsága az üzemben és nő a fogyasztók biztonsága a piacon. Célunk, hogy mindenki megértse: a hiánygazdálkodás nem a szocializmus természetéből fakad, az egyen- lősdi pedig nem szocialista, hanem kispolgári elv és a lazítóknak, a hanyagoknak, tespedőknek kedvez. Az új mechanizmusban megnő a tényleges munkán alapuló siker és vállalkozási szellem becsülete. Könnyebben megszüntethető lesz néhány, ma még gyakran előforduló, torz jelenség, mint a korrupció. a protekció, az itt-ott érvényesített „kijárási” rendszer és mindenféle jogtalan előnyszerzés. Általában nagyobb lehetőségeink lesznek az igazi emberi értékek felismerésére, a munka elbírálására. ^ felsorolt előnyöknek a bemutatásán túl ügyeljenek arra is pártszervezeteink, nehogy a csodavárás hangulatát terjesszék a reformmal kapcsolatban. Ne feledkezzenek meg arról, hogy céljaink nem maguktól, hanem különböző gondolkodóm és képességű emberek tömegeinek nagyon is ellentmondásos cselekedetein keresztül valósulnak meg. Beszéljenek azokkal is, akik szorongással, különböző érdekekből adódó előítéletekkel néznek a reform elé és ma még nem látják be annak szükségességét. Hogy az elkövetkező évek felbecs-' Ihe- tetlen jelentőségű társadalmi-gazdasági célkitűzései megvalósulhassanak, üzemi párt- szervezeteinknek túl kell lépniük a többnyire csak termelési agitációra szorítkozó tömegmunkén — hangsúlyozva, hogy erre is szükség lesz — és táge.bb ugyanakkor mélyebb értelmet kell adniok a politikai tevékenységnek. Értsék meg minden üzemben, hogy a termelés nem öncélú, hanem az emberért van és a tudatosság magar sabb fokán álló dolgozók képesek csak a magasabbrehdű termelésre is. Fejlesszék üzemi pártszervezeteink a közgazdasági szemléletet, állítsák tevékenységük középpontjába az eszmei-politikai meggyőzést, gondoskodjanak a munkások és alkalmazottak világnézeti fejlődéséről, nyújtsanak sokoldalú, színes tájékoztatást hazánk és a világ eseményeiről. Állítsák ezeket a követelményeket agitációjuk és propagandájuk középpontjába. Szolgálja as idei pártoktatási évad a párt politikájának jobb megértését és a IX. kongresszus mondanivalójának elmélyült tanulmányozását! Meggyőződésünk, hogy üzemi pártszervezeteink alkalmasak és egyre alkalmasabbak lesznek a vázolt feladatok megoldására. A sikeres tömegmunka megszilárdíthatja az üzemi pártszervezetek politikai vezető szerepét. Magasabb fokra kell emelniök a kommunisták munkáját a tömegszervezetekben is, ehhez szükség van a szakszervezetek és a KISZ szerepének és tevékenységének tanulmányozására, jó megértésére. Egy úiságetkk erősen korlátozott keretei nem adnak módot arra, hogy az üzemi pártszervezetek tevékenységének sokoldalú kifejtését adjuk. Célunk az volt. hogy néhány fontos feladatra felhívjuk a figyelmet és felkeltsük az érdeklődést fontosabb problémáink iránt, amelyek megoldása az üzemek kommunistáinak poli tikai aktivitásán múlik majd. Pozsgay Imre
