Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-07 / 237. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ißfirfi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA xxi. EVF., 237. sz. Ara 60 fiIokt. i, fentek------------------------------------------------—T A Min issíertmiáes ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke je­lentést tett az alkalmazotti lét­szám alakulásával foglalkozó vizsgálat tapasztalatairól. A kor­mány a jelentést megvitatta és elfogadta. A fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke Budapest ez évi fejlesztési terve megvaló­sításának eddigi eredményeiről és az ez irányú munka további közvetlen céljairól, az építésügyi miniszter a meglevő és épülő házgyárak kapacitásáról és ter­mékeik felhasználásáról tájé­koztatta a kormányt. A Minisz­tertanács a beszámolókat meg­tárgyalta és tudomásul vette. Meghallgatta és elfogadta a kormány a földművelésügyi mi­niszternek a mezőgazdasági munkák menetéről és az élel­mezésügyi miniszternek a me­zőgazdasági termékek felvásár­lásáról szólő jelentését. A pénzügyminiszter a KGST valuta- és pénzügyi állandó bi­zottságának Ulan-Batorban tar­tott IX. üléséről, a külkereske­delmi miniszter a kanadai ke­reskedelmi miniszterrel folyta­tott tárgyalásokról számolt be. A kormány a beszámolókat tu­domásul vette. A Minisztertanács elfogadta a Kulturális Kapcsolatok Intéze­te ügyvezető elnökének jelen­tését a Magyar Népköztársaság kormányának és a Ümncia Köz­társaság kormányának képvise­lői által aláírt kulturális, vala­mint műszaki-tudományos együttműködési egyezmények­ről és felhatalmazta a külügy­minisztert, hogy megerősítésük céljából előterjesztést tegyen a Népköztársaság Elnöki Taná­csához. Péter János—Rusk eszmecsere Szüreti szekerek Végig a körút mentén és a Tatársoron már a késő esti órákban kezdetét veszi a lovas kocsik sorjázása, ameyeknek gazdái édes terhüket, a hor­dókban rejlő zamatos mustot a rákövetkező na­pon szándékoznak a máriavárosi pincének átad­ni: A Magyar Állami Pincegazdaság Alföldi Üze­mének dolgozói mindent elkövetnek annak ér­dekében, hogy az átvétel simán bonyolódjék. Na. pi tízórás műszakjukat a lehetőség szerint ese­tenként még meg is toldják. Az idény most le­zárult első hetében átvett must mennyisége már közel jár a húszezredik hektóhoz. Csupán a hét­fői napon — amikor pedig műszaki hibával is meg kellett küzdeniök — 1300 hektoliter került a tárolóedényekbe. Az idei szőlőtermés cukortartalma egyébként az érlelő meleg napok hatására mind magasabb, s jelenleg a 16—18 cukorfokos átlag körül van. (Pásztor Zoltán felvétele) 536 millió forint községfejlesztésre a megye harmadik ötéves tervében Péter János külügyminiszter csütörtökön délután látogatást tett Dean Rusk amerikai kül­ügyminiszternél, az Egyesült Államok ENSZ-kópviséletén. A két külügyminiszter eszmecserét folytatott az időszerű nemzet­közi kérdésekről, a két országot érintő problémákról és a világ- szervezet munkájáról. Megyei tájékoztató az iskolaigazgatóknak Csütörtökön délelőtt Kecske-1 nagy eredmény és hasznos szá­méten, a városi tanács dísztér- munkra. De vannak negatív ha- mében zajlott le a pedagógus fásai is, mert az imperialista kormányok visszaélnek a kap­Megkezdödött a pedagógus ideológiai továbbképzés ideológiai továbbképzés idei el­ső tájékoztató-előadása. Vala­mennyi általános és középisko­la igazgatója részt vett az elő­adáson, s megjelentek a járási, illetőleg városi tanácsok műve­lődésügyi osztályainak képvise­lői is. A megyei pártbizottságot Gyóni Lajos, a propaganda és művelődési osztály főelőadója képviselte. A tájékoztatót Szűcs Sándor, a pedagógus szakszervezet me­gyei titkára nyitotta meg. Utalt a dolgozók nevelésében a szak- szervezetekre háruló feladatok­ra, s hangsúlyozta a tanítók és tanárok szerepét nemcsak az if­júság, hanem a felnőttek világ­nézetének formálásában is. A továbbiakban ismertette a peda­gógusok ideológiai továbbkép­zésének programját. Összesen négy tájékoztató előadást fog­nak hallani a tanévben a pe­dagógusok. A mostani megyei tájékoztatót a másik három al­kalommal járásonkint megtar­tott előadások követik. Ezután ■ dr. Horváth István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője tartott csaknem három­órás igen érdekes előadást a nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről, valamint az impe­rialista hatalmak fellazító poli­tikája elleni küzdelemről. Hang­súlyozta hogy a Magyar Nép köztársaság kiterjedt nemzetközi kapcsolatai és az idegenforga­lom fellendülése mindenképpen csolatok bővülésével. Erre job­ban kell figyelnünk a jövőben, de mindenféle fellazítási kísér­lettel szemben azzal teszünk legtöbbet és úgy védekezhetünk legjobban, ha maradéktalanul megvalósítjuk a párt politikáját. A második ötéves terv idején megyénk városai, községei na­gyot léptek előre a fejlődés útján, öt év alatt közel 760 millió forintot fordítottak kü­lönböző beruházások megvaló- jsítására. Ebből az összegből 130 (millió forint volt a társadalmi (munka értéke, ami nagyszerű bizonyítéka a lakosság aktivi­tásának, a helyi tanácsok szer­vező képességének. A tervezett községfejlesztési bevétel ebben az időszakban 488 millió forint volt, amit 813 millióra túltelje­sített a megye. A következő, harmadik öt­éves terv során újabb, jelentős fejlődéssel számolhatunk, a ter­vezett bevétel 594 millió fo­rint, ami több mint 100 millió forinttal haladja meg a máso­dig ötéves terv irányszámát. Milyen fontos létesítmények megvalósítását teszi ez lehető­vé, mire fordítják városaink, községeink az említett össze­get? Erről beszélgettünk Cse­peli Istvánnal, a megyei tanács vb községfejlesziési csoportja vezetőjével. — A második ötéves terv so­rán a villany-, illetve vízhá­lózat kiépítésében, bővítésében értünk el igen jó eredménye­ket. A harmadik ötéves tervben Szakszervezeti tanácskozás a szovjet fővárosban Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára (balról a második) a KGST-tagállamok szakszervezeti központjai képviselőinek értekezletén. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) — mondja Csepeli elvtárs — elsősorban az egészségügyi be­ruházásokat kell előtérbe he­lyezni. Éppen ezért a tervezett 536 millió forint községfejlesz­tési kiadásból 1966—70 között mintegy 30 millió forintot fordítunk orvosi rendelők építésére többek között Kunadacson, Sza­badszálláson, Kiskőrösön és más községekben. Sajátos helyzet alakult ki a bölcsődékkel kapcsolatban. Szükség volna újabbak építé­sére, a bővítésre de a tanácsok — a múlt évek gyakorlatától eltérően — nem kapnak állami támogatást ehhez. Saját erőből viszont képtelenek az igénye­ket kielégíteni. A megyei ta­nács két-három községében ter­vezett bölcsődeépítést, de en­nek tízszerese kellene. Nagy tételként — 82 millió forinttal és 9 millió forint értékű társadalmi munká­val — szerepel a követke­ző öt év tervszámai között az ivóvízellátás, a hálózat- bővítés. Ebben a munkában a kezdeti, és a legfontosabb lépéseket a második ötéves terv során tette meg a megye, de sok községben még mindig megoldatlan ajz ivóvízellátás gondja, így első­sorban ezeken a helyeken kell hozzáfogni a munkához, illetve folytatni azt. — összesen 19 községben van előirányozva vízműépítés. Kü­lönösen a kalocsai járás elma­radott ebben a tekintetben, mert ott évekkel ezelőtt ké­szült egy úgynevezett regioná­lis vízműterv. A kivitelezése 60 millió forintba került volna, de az egész elképzelés zsákut­cába futott. Míg ennek a meg­valósítására vártak a járásban, lemaradtak a többiektől. To­vább viszont már nem lehet várni, hiszen például Úszódon egyetlen egy kút van, annak a vize sem kifogástalan — mondja Csepeli István elvtárs. — A tervezett 19 község kö­zött van Szeremle, Nagybaracs- ka, Szalkszentmárton. Fülöp- szállás, Miske, Úszód. László- falva, Szánk, Kunbaja, Páhi, Kerekegyháza stb. Hangsúlyo­zom, itt új vízműveket építünk, de a harmadik ötéves terv so­rán tovább folyik a hálózatbő­vítési munka is. Minthogy a megye valameny- nyi községében már van vil­lany, így a következő évek feladata a hálózatbővítés, a köz­világítás korszerűsítése, a külterületek villamosítása, mint például Felsőcebé, Arany­egyháza, a Kelebiai Vasúthegyj Kissolt stb. Erre a munkára a harmadik ötéves terv során mintegy 24 millió forintot irá­nyoztak elő a megyében. Szóljunk még néhány szót az út-, járdaépítésekről és a par­kosításról. E tekintetben a sok tennivalót jelzi az is, hogy a következő öt évben megyénk­ben közel 90 millió forintot for­dítanak erre a célra. — Szinte alig van telepü­lés a megyében, ahol ne lenne szükség út-, illetve* járdaépítésre. Ez természetes, hiszen az új házsorok mellé járda, út is kell. Nagyobb feladataink ebben a vonatkozásban főleg Bácsalmá­son, Garán, Kiskőrösön, Lajos- mizsén, Homokmégyen, Aposta- gon, Cunavecsén stb. vannakj és a városokban. Ebben a mun­kában számítunk a lakosság segítségére, a társadalmi mun­kára. A járdaépítés például háJ zilagosan nagyszerűen megold­ható, olcsóbb és talán gyorsabb is. Az elmondottakon kívül a községfejlesztési alapból még számtalan kiadást fedeznek. Legnagyobb arányban a parko­sítás szerepel ezek között, de például jelentős az iskolák, mű­velődési házak támogatása, a könyvtárak fejlesztése, tűzol­tók, úttörők segítése stb. A tervek megvalósításához természetesen sok munkára, nagy szorgalomra van szükség. Az egész megye lakosságának, a vezetőknek össze kell fogni ahhoz, hogy az elképzelések va­lósággá váljanak, hogy a har­madik ötéves terv során még szebbé, otthonosabbá és egész­ségesebbé tegyük községeinket és városainkat. Gál Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents