Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-06 / 236. szám
1908. október 8. esütCrtUk 9. oldal Megj egysén A hálóba zárt szódásüveg Augusztus 12-én felrobbant a szódásüveg a Bács-Kiskun megyei Gázmű Vállalat egyik dolgozójának a kezében. Súlyos csuklósérüléssel szállították kórházba a fiatal szakmunkást, és a gondos orvosi ápoláson kívül bizony a szerencséjének is köszönheti, hogy néhány hét múlva ismét szerszámot vehet a kezébe. Számos esetben okozott már komoly sérülést a felrobbanó üveg azokban az üzemekben, ahol védőitalként használják a szódavizet. A munka közben koftyintó dolgozó könnyen odakoccinthatja a palackot a gépéhez, vagy a szerszám sarkához és máris kész a baj. De nem ritkán — mint a Gázműnél történt sérülés esetében is — az üveg rejtett hibája okoz váratlan robbanást. Az üzemek egyrészében úgy előzik meg a hasonló baleseteket, hogy a törékeny üvegek helyett alumínium ballonokban tartják a szódát. Ilyen ballonokat rendelt — a baleset után azonnal — a Gázmű Vállalat vezetősége is a szik- vízüzemnél. De amíg megkapják a kívánt mennyiséget — sajnos, elég hosszadalmas a beszerzés — addig sem tétlenkednek: egy ügyes lakatos könnyen cserélhető drótköpenyt fabrikált a veszélyes holmira. A szakszervezeti bizottság titkára elmondta, hogy jó hasznát veszik a védőhálóknak a ballonok megérkezése után is. mert azokra a külső munkahelyekre, ahol mindösz- sze egy-két dolgozó van, továbbra is üvegben kell szállítani a védőitalt. Becsületére válik a gyors intézkedés a Gázmű Vállalat vezetőségének. Reméljük, hogy példájukat mihamarabb követi a többi üzem és, vagy alumínium ballonokra cseréli ki, vagy hálóba zárja az alattomos szikvizes palackokat. B. D. Sok hasznos tapasztalatot szereztünk Bács-Kiskun megyében Szovjet vezető mezőgazdasági szakemberek nyilatkozata Hírt adtunk róla, hogy Anto- nyina Kalinovna Koncevenko, a szimferopoii kerületi tanács vízügyi osztályának vezetője, valamint Leonyid Grigorjevics Volkov, a krími állami gazdaságok kerületi igazgatóságának helyettes vezetője egy-egy szakemberekből álló küldöttség élén hosszabb körutat tett a megyében. Mindkét csoport értékes tapasztalatokat szerzett a gazdaságokban tett látogatásuk során. Erről beszélgettünk a delegációk vezetőivel. A. K. Koncevenko és a társaságában levő két szakember az öntözési kérdéseket tanulmányozta. — Egyhetes kőrútunk során igen sokat tanultunk — hangoztatta A. K. Koncevenko. — Többek között megtekintettük az Izsáki Állami Gazdaságban az öntözést, a kalocsai öntözőfürtKiérdemelte a bizalmat Egyhangú szavazással választották az EKA kalocsai gyáregységének kommunistái Soós Fe- rencnét, a félkészáruraktár vezetőjét az üzemi pártszervezet vezetőségébe. Soós elvtársnő 1961. óta tagja a pártnak. amelynek soraiba való felvételéhez a legfőbb ajánlólevél jó munkája volt. Felelősségteljes posztját most is nagy körültekintéssel látja el. A termelés zavartalansága nagymértékben múlik azon, hogy az általa nyilvántartott és kezelt több mint ezer féle alkatrész idejében, s kellő mennyiségben álljon a műhelyek rendelkezésére. Ha az alkatrészek közül valamelyik fogyóban van, azt idejében jelzi az üzem gazdasági vezetőjének. Mint pártvezetőségi tag tapasztalatait a jövőben vezetőségi üléseken is hasznosítani tudja, elsősorban a termelés pártellenőrzése terén. Soós elvtársnő elmondta, hogy mint pártvezetőségi tag ezután még céltudatosabban törekszik arra, hogy a gyáregység fénycsőarmatúra gyártási tervének teljesítését alkatrészhiány ne gátolja. Erre annál is inkább szükség van, mert az országos szükségletek nagyrészét a belső téri világításhoz szükséges armatúrákból a kalocsai üzemnek kell kielégíteni. Képünkön Soós Fe- rencné. az alkatrészkészletet ellenőrzi. hoz tartozó termelőszövetkezetek munkáját. Ez utóbbi különösen érdekelt bennünket, hiszen az öntözőfürt automatikus berendezése újság volt számunkra, mert nálunk ilyen nincs. Kedvező tapasztalatokat szereztünk a tiszakécskei Tiszagyöngye és más termelőszövetkezetekben is. Elsősorban azt szeretném hangsúlyozni, hogy mindenütt igen kedvesen, szívélyesen fogadták delegációnkat és részletes tájékoztatást kaptunk szakmai kérdésekben. Az a tapasztalatunk. hogy az öntözés gépesítettsége, azokban a gazdaságokban, amelyekben jártunk, magasabb fokon áll, mint nálunk. Többféle öntözőberendezést tanulmányozhattunk. Ezekkel eredményes munkát végeznek az önök szakemberei. Nálunk csak két fajta berendezés van. Mi is igyekszünk előrehaladni e tekintetben. Vannak is eredményeink és igyekszünk újabb öntözőberendezéseket konstruálni. Ami tanulságos volt Utunk során számos kérdés merült fel. Többek között beszélgettünk arról, milyen növényeket érdemes öntözni és a mesterséges csapadékellátásnak mi a hatásfoka. A krími tapasztalatok szerint a pillangósok és a hüvelyesek öntözése gazdaságos. Ezzel függ össze a másik gondunk, hogy minél kisebb üzemköltséggel oldjuk meg az öntözést. A Bács-Kiskun megyei körút során láttunk néhány eredeti, egészséges elgondolást, mely a gazdaságosságra való törekvést bizonyítja. Nálunk az észak-krími területen az öntözőcsatornákat betonnal bélelik, ami kissé drága beruházás. Itt találtunk egyszerűbb módszereket. Ebből is tanultunk és igyekszünk ezekből otthon is alkal- ntezni. Amire viszont felhívom az önök szakembereinek a figyelmét. az az, hogy az öntözőkú- tak fúrásánál még nem alkalmazzák eléggé a gépi technológiát. Nálunk ez teljesen gépesítve van. Szívesen várunk Személyi jövedelmek -vállalati nyereség Időszerű közgazdasági témák 9. AZ ÜJ gazdaságirányítási rendszerben a termékárak jelentős része a piacon alakul ki, érzékeltetve az előállítók és a felhasználók értékítéleteit. A piacon kialakuló ár lesz a termelő és a szolgáltató tevékenységben rejlő munkameny- nyiség társadalmi szükségességének érzékeny mutatója. Az ár — attól függően, hogy a terméket a piac mire becsüli — nagyobb vagy kisebb nyereséget tartalmaz majd. A jobí> áru termékek minél olcsóbb előállítása lesz a fő eszköz arra, hogy a vállalat nyereségét növelje. A vállalat tartósan csak akkor törekszik a termelés jövedelmezőségének fokozására, ha ebből neki is jelentős haszna származhat. Ezért a vállalati önállóság növelésének együtt kell járnia azzal, hogy a gazdasági egységek az eddiginél közvetlenebbül és nagyobb mértékben élvezzék a jó gazdálkodás előnyeit, és ennek el- — önhibájuk tén — saját anyagi eszközeikből fedezzék rossz gazdálkodásuk esetleges hátrányos következményeit. Mind a vállalati vezetőknek, mind a beosztottaknak anyagi érdekük fűződik majd ahhoz, hogy a vállalat nagy nyereséget érjen el. A nyereség meghatározott részét a vállalatoknak továbbra is be kell fizetniük, de ez a befizetési rendszer olyan lesz, hogy a vállalati munka eltérő hatékonyságát erőteljesen tükrözi a vállalatnál visszamaradó nyereségben. A jó vállalatnak sok pénze maradhat, a rossznak kevés. A jó vállalat gyakrabban és lényegesebben emelheti a béreket, többet fordíthat beruházásra, a rosszabb pedig alig emelheti az átlagos bérszintet, s beruházásaira is lényegesen kevesebb jut. A DOLGOZÓK személyi jövedelme tehát érzékeli majd a vállalati kollektív munka hatékonyságát is. A vállalatnál maradó nyereségnek meghatározott része az úgynevezett részesedési alapba kerül. Ebből a vállalatvezetés kiegészítheti a személyi jövedelmeket, évközben prémiumot, jutalmat, év végén pedig nyereségrészesedést fizet. Ebből fedezi a vállalati jóléti és kulturális kiadásokat is. A részesedési alap nemcsak erre való. Ha a vállalat nagyobb nyereséget ér el — amelyet előre láthatóan a következő időszakokban is tartani tud — akkor a részesedési alap egy részit felhasználhatja a vállalati bérszínvonal emelésére. A jobb vállalat tehát ugyanazért a munkáért többet képes fizetni, A dolgozók összes keresete a jelenleginél lényegesén nagyobb arányban függ tehát majd a vállalati nyereség alakulásától. A SZOCIALISTA jövedelem- elosztás fontos elve lesz, hogy a munka szerinti díjazás rendszere ne csak az egyéni munka különbözőségét éreztesse, hanem a vállalati, üzemi kollektívák együttes tevékenységének különbözőségét is. Igazságos-e ez? Miért kapjon ugyanazért a munkáért valaki az egyik gyárban többet, mint a másikban? Hiszen lehet, hogy a jobb vállalati eredmény elérésében semmi része sincs! Nem sértjük meg ezzel a munka szerinti elosztás elvét? Nincs szó semmiféle igazságtalanságról. Teljesen indokolt, hogy a jobb vállalatnál a dolgozóknak többet fizessenek. Különben is: joga van a dolgozónak a rosszabb gyárból a jobba átmenni. S gondoljuk meg: mi mutatja meg, hogy melyik munka ér többet? Csakis a munka eredménye. Az eredmény Bed iá vállalati szinten jelentkezik árbevétel és nyereség formájában. Az a munka ér többet, amelyikre több vállalati nyereség vetíthető vissza. Ennek megfelelően eltérő lehet természetesen a béreknek a vállalati nyereségtől való függősége is. A betanított gépmunkás, kevés kivételtől eltekintve, kevesebbet tehet a vállalati nyereség növeléséért, mint például a termelési vezető. Érthető lesz majd, ha az előbbi jövedelmét kisebb, utóbbiét nagyobb mértékben érinti a vállalati nyereség alakulása. Így például a gépmunkás alapbérét minden esetben ki kell fizetni, függetlenül a nyereségtől. A vezetők jövedelme sokkal érzékenyebb lesz a jövedelmezőségre. Veszteséges gazdálkodás esetén még az alapbérük teljes összegének kifizetésére sem számíthatnak. A személyi jövedelmeknek a vállalati nyereséghez való kapcsolása a jobb vállalatot még erősebbé, a rosszabbat még gyengébbé teheti. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy emelkedjék a jobban szervezett, korszerűbb technológiával dolgozó, keresettebb cikkeket előállító gyárak termelési részaránya a népgazdaságon belül. Ezzel meggyorsulhat a munka társadalmi termelékenységének emelkedése, s az a folyamat, hogy a dolgozókat általában ott foglalkoztassák, ahol tevékenységük a legnagyob vállalati és nemzeti jövedelmet eredményezi. Pr. Pirityi Ottó _ Bács-Kiskun megyei szakembereket ennek tanulmányozására a szimferopoii körzetbe — hangoztatta végezetül A. K. Koncevenko elvtársnő. L. G. Volkovnak, a krími állami gazdaságok kerületi igazgatósága helyettes vezetőjének is nagyon kedvező véleménye van a látottakról. — Magyar—szovjet barátsági hónap rendezvényeinek kellős közepéből indultunk el hazulról. Az újságok és a rádió számos anyagot adott Magyarországról, többek között Kecskemétről és természetszerűleg Bács-Kiskun megyéről is. öremmel tölt el bennünket, hogy mi ezeket az eredményeket a gyakorlatban is láthattuk. Nagy a fejlődés Szakmai kérdésekről szólva ezeket mondotta: — Nálunk nagy hagyományai vannak a szőlő- és gyümölcstermesztésnek éppen úgy, mint Bács-Kiskun megyében. A régi művelési módok helyett — az új nagyüzemi telepítéseknél — alkalmaztuk a magyar módszereket. Elsősorban a gyümölcsfák koronakialakítási módjait tanulmányoztuk Magyarországon és ezeket igyekeztünk hasznosítani a Krím-félszigeten is. Az általam vezetett küldöttség főként a szőlő- és gyümölcstermesztést tanulmányozta a jelenlegi körút során is. Véleményünk szerint rendkívül sokat fejlődtek a magyar állami gazdaságok, jelentősen előre léptek a termelőszövetkezetek is e tekintetben. Az egyik az, amit meg kell szívlelnünk, amit önök már jobban megoldottak, mint mi, ez: a fajták kiválasztása. Nálunk sok a régi, hagyományos fajta. Ezeket már részben túlhaladta az idő, exportra már nem alkalmasak. Magyarországon. így Bács-Kiskun megyében is gondosan kiválasztották azokat a gyümölcsfajtákat, amelyek nemcsak a hazai fogyasztó közönségnek felelnek meg, hanem exportra is alkalmasak. Az úi telepítéseknél már mi is gondosabban jártunk el. Külön szóvá szeretném tenni, hogy a megye állami gazdaságaiban nagyon ió benyomásokat szereztünk az üzemszervezésről. Mindenütt fegyelmezett munkával, jó eredményekkel találkoztunk. Szélesítsük a kapcsolatokat Nagyon helyes a megyei vezetőknek az a kezdeményezése, hogy az egészséges versenyszellem kialakítása, a minőség további javítása érdekében megyei borversenyeket rendeznek. Ezeken a versenyeken nemzetközi mércével mérik a minőséget. Ez jelentősen elősegíti, hogy a termelők igyekezzenek évről évre jobbat adni. Az önök borversenyein arany-, ezüst- és bronzérmet kapnak a helyezéstől függően. Mi tanulhatunk ebből. mert a borversenyeinken csupán okleveleket osztunk. Mégegyszer hangsúlyozom, hogy az ilyen tapasztalatcserék rendkívül hasznosak és véleményem szerint nagyon helyes, hogy Kecskemét és Szimferopol között testvérvárosi kapcsolat alakult ki, amely kapcsolat egyben most már Bács-Kiskun megye és a szimferopoii kerület barátságát is jelenti. Érdemes lenne ezt az együttműködést szélesíteni járási szinten is, minél több különböző szakember kölcsönös tapasztalatcseréjével — hangoztatta végezetül L. G. Volkov elvtársi- w K. S,
