Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-26 / 253. szám
> Az ügyész tollából A törvény is segíti az alkoholizmus elleni küzdelmet Gyakran hallunk hírt arról, hogy a rendszeres és túlzott mértékű alkoholfogyasztás egyéni, családi tragédiákhoz vezet, hogy az iszákos szülő gyermekét és családját nélkülözésnek teszi ki, keresetét italra költi. Házasságok bomlanak fel, súlyos büntetést megállapító bírói ítéletek születnek azért, mert egyesek nem tudnak ellenállni káros szenvedélyüknek, s az ital hatása alatt — vagy hogy pénzt szerezzenek, bűncselekményeket követnek el. Ma már köztudott, hogy a túlzott italozás, a részegeskedés nemcsak az egyénre, hanem a társadalomra is káros, s hogy az alkoholizmus elleni küzdelem köz- érdék. Nagyobb hatáskör Különböző rendelkezések az elmúlt időszakban is szabályozták az alkoholizmus elleni küzdelmet, azonban ezek a célok megvalósulását nem szolgálták eléggé hatékonyan. Ez jelentkezett egyrészt abban, hogy a különböző intézmények — melyeket éppen a cél érdekében hoztak létre — megfelelő hatáskört nem kaptak arra, hogy az alkoholistákkal szemben a szükségesnek mutatkozó kezelést következetesen elvégezzék, másrészt viszont egyes kérdésekben a túlzott bürokrácia folytán, az intézkedések megtételére késedelmesen került sor. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az eddigi tapasztalatok alapján az alkoholizmus elleni küzdelem hatékonyabbá tételét legutóbb az 1966. október 15-én hatályba lépett" 27. sz. törvény- erejű rendelettel szabályozta. Az új jogszabály azokat az állami és társadalmi intézkedéseket rögzíti, melyek a büntető nél további gondozás, eivonó- eljárás körén kívül esnek. Ezt' azért szükséges hangsúlyozni, mert a bíróságok — a fenti rendelettől függetlenül — a büntető törvénykönyvben foglalt rendelkezés alapján kényszerelvonó kezelésre kötelezhetik a bűncselekmények elkövetőit. A büntető törvénykönyv idézett rendelkezése azokra az esetekre vonatkozik, amikor a mértéktelen alkoholfogyasztás már bűncselekmények elkövetéséhez vezetett. Ezzel szemben az alkoholizmus elleni intézkedésekről szóló új jogszabály a megelőzést szolgálja. A gondozására és elvonó kezelésére a 27. sz. tvr. alapján az alkoholista kérelmére, vagy az illetékes járási (városi) tanács egészségügyi szakigazgatási szervének ilyen irányú intézkedésére kerülhet sor. Magánügy vagy közérdek? Egyesek — szerencsére kevesen vannak ilyenek — azt mondják, hogy senkinek semmi köze ahhoz, mennyit iszom, hová teszem a pénzt, amiért megdolgoztam. Valóban, a keresetét bárki tetszés szerint használhatja fel, azonban mégi9i van egy megkötöttség. Éspedig az, hogy törvényeink, de az egészséges élet- felfogás szerint is, mindenki köteles gyermekeiről gondoskodni, eltartani azokat. Ezenkívül az alkoholista általában rontja a munkafegyelmet, szomszédaival, lakótársaival összeférhetetlen stb. Itt van az a határ, ahol a magánügyből közügy, az egyéni érdekből közérdele lesz. Az új tvr. ezért teszi lehetővé, hogy a gondozás elrendelését a házastárson, a szülőkön és a testvéreken — tehát a családon — kívül a munkahely igazgatója, a szakszervezeti bizottság, az illetékes tanács vb-titkára, gyámhatóság, a rendőrség és a társadalmi szervek is kezdeményezhetik az illetékes tanács egészségügyi osztályán. A kötelező gondozás és elvonókezelés általában gondozó- intézetben, de szükség esetén kórházban történik. Az intézet vezetője ügyészi jóváhagyás nélkül, rendőrség útján elővezettetheti a kezelésre kötelezett személyt abban az esetben, ha az a kitűzött időben és helyen nem jelent meg, ha a kórházba nem tér vissza, vagy onnan engedély nélkül távozik. Ha a gondozásra kötelezett személynek megváltozik a lakóhelye, új címét köteles bejelenteni a rendelés vezetőjének, és jelentkezni az új lakóhely szerint illetékes egészségügyi szervkezelés végett. Ha a. gondozó- intézet kezelése a kötelezett személy hibájából meghiúsul, az illetékes szervek kórházi elvonókezelést rendelhetnek el. A biztosítékok Milyen biztosíték van arra, hogy a kötelezett személy az orvosi előírásokat betartja? A beutaltnak is érdeke a mielőbbi gyógyulás, ugyanis a kórházi kezelés hathónapi időtartamot is igénybe vehet. A hatóságoknak természetesen nem lehet célja, hogy az említett kényszerintézkedésekre minden esetben sor kerüljön. Ezért a jogszabály lehetőséget nyújt arra, hogy az alkoholista önként jelentkezzen az elvonókezelésre, sőt az állami és társadalmi szerveknek kötelessége megfelelő felvilágosító, meggyőző tevékenység kifejtése annak érdekében, hogy az alkoholista önként vesse magát alá az elvonókezelésnek. Végül szólnunk kell az új jogszabály azon rendelkezéséről is, mely szerint, ha az alkoholista iszákos életmódja következtében nem tesz eleget a vele egy háztartásban élő és tartásra jogosult gyermekével szemben fennálló tartási kötelezettségének, a bíróság — az ügyész indítványa alapján — elrendelheti, hogy a más címen leixmt ösz- szegek után fennmaradó munkabérének ötven százalékát a házastársnak, vagy a gyermek gondozójának fizessék ki. Az ügyészi indítvány megtételét nem csupán a hozzátartozók, hanem az előbbiekben említett állami és társadalmi szervek is kezdeményezhetik. Dr. Bódogh János, járási-városi vezető ügyész h. Újabb jutalmak a pénteki rádiós vetélkedőre A péntek esti „Tiszán innen — Dunán túl” című, megyék közötti rádiós vetélkedőn sikerrel közreműködő versenyzők jutalmazására újabb jutalmakat ajánlottak fel a vállalatok. A vasárnapi számunkban már közolt felajánlásokon kívül az alábbi jutalmakat jelentették be a vállalatok a megyei tanács művelődésügyi osztályára: A Kalocsai Háziipari Szövetkezet 1000 forint értékű nép- művészeti alkotást; a Kalocsa- vidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat 500 forint készpénzt jutalomtárgyak vásárlására; a Kecskeméti Konzerv« gyár 500 forint értékű könyvet; a Kiskunhalasi Állami Gazdaság ugyancsak könyveket ajánlott fel,! a Kecskeméti Finommechanikai Vállalat dolgozói pedig értékes dísztárgyat készítenek aj vetélkedőn sikeresein közreműködők megjutalma- zására. ♦ A felsorolás azonban mégnem teljes: több vállalat jelezte, hogy hozzá kíván! járulni a vetélkedő sikeréhez és jutalmat ajánl fel azok számira, akik megyénk becsületéért sikeresen szállnak síkra. Testvérországok életéből A gépóriás Kétszáztizenöt autó a novemberi gépkocsinyeremény betét könyv sorsoláson Az Országos Takarékpénztár november 18-án Mátyásföldön, az Ikarus Művelődési Házban rendezi a gépkocsi-nyeremény- betétkömyvek esedékes sorsolását. A húzáson a .július 31-ig váltott és október 31-én még érvényes 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vesznek részt, amelyek között előreláthatólag 215 gépkocsit sorsolnak ki. A szerencsés betétkönyv-tulajdonosok ezúttal Moszkvics. Skoda, Trabant, Renault, Simca, Fiat és Zastava autót nyerhetnek. Egy hónappal a kitűzött határidő előtt helyezték üzemibe az ötödik generátort a kijevi vízierőmű építői. Jelenleg már a hatos, hetes és a nyolcas számú egységek szerelése folyik, ezek egyikérői, s a gépegység hatalmas méreteiről ad hírt fenti képünk is. Jogos a kunpusztai panasz Lapunk szeptember 22-i számában „Petróleumot Kun pusztának!” címmel közöltük tudósítónk, Nyéki Péter észrevételét, melyben szóvá tette: A kun- puszitai tanyavilág lakosságának sok kilométert Kerekegyházára kell gyalogolnia, hogy petróleumhoz jusson. A kunpusztai vegyesbolt vezetőjének megrendelése ellenére ugyanis több hétig késlekedett a szállítmány- nyál a megyei ÁFOR-kirendeLt- ség. A SZERKESZTŐ időszaki munkaértékelést diktál. Egyik vállalat neve már harmadszor szerepel, s mivel fontos felmérésről van szó, pontosan, szabatosan, végesvégig ki kell írni. A szerkesztő türelmetlen. Odaszól egyik munkatársnak. — Írhatnál egy tízsoros glosszát a tengerikígyó hosszúsági vállalatnevekről. — Például? A szerkesztő odaad egy cégjelzéses levélpapírt. A munkatárs villámgyorsan másol: „Magyar Dohányipar Dunántúli és Duna—Tisza közi Fermentáló Gyára kiskunfélegyházi dohánybeváltó üzem matkó- pusztai dohányszárító telepe Matkó-pusz- ta.” Igaz, tudományos elmélet megalkotásához egy példa túlontúl kevés, viszont egy- egy tízsoros műbe képtelenség beteszorí- tani még egy másik vállalat rétestészta nevét. Mert akkor mi marad a fejtegetésre? Bízva abba, hogy a Nyájas Olvasók amúgy mellényzsebből is tálalnák_ a ma- rathoni gyárnevek tucatját, az újságíró az egy konkrétum „felsorolása” után belekezdett a fejtegetésbe. Mondván. A fenti vállalat nevének világrahozója, speciáliter, abból indult ki, hogy hazánk dolgozóinak általában „kevés a vágott dohánya” ilyen telep mibenlétének felfogására. Mert ha tesszük azt, csak azt mondanánk rá, hogy mátkái dohányszáritó telep, ebből rengeteg félreértés származhatna. Számtalan jóindulatú polgártárs abban a Rövid Matkó — de nyúlik hiszemben szállítaná ide dohányát, hogy talán nem is magyar és nem is d o- hány ipari ez az objektum, hanem például norvégjai és kohóipari. Nevén kell hát nevezni a gyermeket. D E AZT SE gondolja holmi egyszerűsítésre hajlamos dohánytermelő itt Bács megyében. hogy Matkó-puszta csak úgy szimplán terül el — Matkó-pusztán. Ördögöt, még mit nem! Attól eltekintve, hogy dohányszárító telep, amellett még fermentáló gyárnak is családtagja. Aminek súlyát még az is emeli, hogy a kiskunfélegyházi dohánybeváltó üzemmel van közvetlen rokonságban. És ha már ilyen szépen összejöttek, magától értetődő, hogy a kis matkó-pusztai telep nem csupán a Duna—Tisza közén, hanem a Dunántúlon is kulminál egyszerre. Ez precíz eljárás, méltó korunk bonyolultságához. Ilyen elbeszélő gyári és vállalati elnevezésekkel tudjuk elkerülni, hogy a Kecskemét környéki tsz-ek dohány- termésüket a Magyar Dohányipar Dunántúli és Duna—Tisza közi Fermentáló Gyára kiskunfélegyházi dohánybelváltó üzem matkó-pusztai dohányszáritó telepe Mat- kó-puszta — pajtáiba szállítsák. Ne pedig a Fémmunkás Épületlakatos és Tömegcikkipari Vállalat 5. számú Vasszerkezeti Gyára Kecskemét — műhelyeibe. A tévedés lehetősége azért mindaddig fennáll, amíg ez utóbbi vállalat elkeresztelői, a dohányosokhoz hasonló lelkiismeretességgel, ki nem egészítik üzemük nevét. Honnan tudjuk, hogy mely nemzet, mely ipara öleli magába ezt a Fémmunkás Épület- la... és így tovább — nevű gyárat? Kecskeméten, s a Duna—Tisza közén kívül hol terül el ugyanazon időben? Igazán nem érti az ember ezt a felületességet. Most zajlik hazánkban a költők nemzetközi találkozója. Mi lesz, ha egy delegáció megyénkbe is lelátogat, s valamelyik költő verset akar írni a lakatos- ipari vállalatról? Mint ahogy a Magy. Dohip. Duntúli és Dun—Tisz közi Ferm. Gyár. kfegyházi dohbev. üz. matk. pu. dohszár. tel. Matk. — nevű vállalat egyenesen költeménybe kívánkozik. N E SAJNÁLJÁK hát a lakatosok sem azt a párt szópluszt. Míg nem késő! Az újságíró viszi a kész cikket a szerkesztőnek. — Tíz sort beszéltünk meg, nem? . . pillant ő a kéziratra. — Gondoltam, folytatásban lehetne közölni ... Hátha röviden nem értik meg az olvasók.., Tóth István A bírálatra az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezér- igazgatója a következőket válaszolta: „A Kerekegyházi Földműves- szövetkezet kunpusztai boltja 600 liter petróleumot rendelt meg az ÁFOR. Ásványolajforgalmi Vállalat kirendeltségétől. A kecskeméti kirendeltség legkisebb tankautója 4 ezer literes, ezért takarékossági okokból csak akkor szállította le a megrendelt kis mennyiségű petróleumai:, amikor a környékről máshonnan is kapott megrendelést, hogy a tankautó kapacitását jobban ki tudja használni. Teljes mértékben egyetértek a cikkben foglaltakkal és az ÁFOR Vállalat indokolását nem fogadtam el. Mert igen fontos szem előtt tartani a gazdaságos szállítást, dfe a fogyasztók egyidejű ellátása meliett. Fentiek miatt felszólítottam az A FOR Vállalat igazgatóját, hogy a legszigorúbb utasítást adja ki, hasonló esete^ elkerülésére.” Bese Vilmos PETŐFINEPE A Magyar Szoda’lsta Munkáspárt Bács-Kis kun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel Kiadja / a Bács megyei tapkladő Vállalat Felelős kiadót Mezei István igazgat« Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: Szerkesztő bizottság 10-38 26-19. 23*16. KiadőhlvataJl Kecskemét Szabadság tér Íja Telefont 17-OS. Terjeszti a Magyaj Posta, előfizetési díj 1 nőnapra 13 forint Bács-Kiskun "negyei rgyomds V. Kecskémé’ - Telefon; 11-83 Unless £06£
