Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-21 / 249. szám
KALOCSA Erősítsük a párton belüli nevelőmunkát9 fokozzuk a párttagok ideológiai felkészültségét Tegnap Kalocsa város 32 pártalapszervezetének 104 teljes Jogú és 10 tanácskozási jogú küldötte gyűlt össze városi pártértekezletre, hogy megvitassa a sorönlevő feladatokat, visszatekintsen négy év eredményeire és megválassza a szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően a városi pártbizottságot, valamint a megyei pártértekezletre delegálandó küldötteket A pártértekezleten megjelent küldötteket és a meghívott vendégeket Mester József, a városi pártbizottság titkára üdvözölte. Javaslata alapján Geri Istvánt, az I, István Gimnázium igazgatóját választották az értekezlet levezető elnökévé, jegyzőjévé Weidl Ernőt, a jelölő bizottság elnökévé Pánczél Balázst, a man dátum vizsgáló bizottság elnökévé ár, Nyámadi Józsefet, a szavazatszedő bizottság elnökévé pedig Gero Istvánt választották. A 19 tagú elnökségben helyet foglalt dr. Köpeczi Béla, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője. Szabó Lajos, a megyei párt vb tagja, az SZMT titkára, valamint a város politikai és társadalmi életének képviselői, a párt régi harcosai, szocialista brigádvezetők, a termelés élenjárói. Geri István elnöki üdvözlő szavai után a résztvevők elfogadták a napirendre tett javaslatot, majd Mester József, a városi pártbizottság titkára mondott összefoglalót a küldötteknek írásban korábban eljuttatott beszámolójelentéshez. A pártbizottság írásbeli be számolójából az alábbiakban közlünk részleteket; A beszámoló megállapítja, hogy a fejlődés a város területén az elmúlt négy esztendő alatt rohamos és sok irányú volt. Ennek eredményeképpen például 1960-hoz viszonyítva 63,2 százalékra emelkedett az iparban foglalkoztatottak aránya. A vidéki ipartelepítésnek a párt által meghatározott célkitűzések szellemében történő megvalósítása Kalocsa területén példaszerű volt. A második ötéves terv folyamán a korábbihoz viszonyítva kétszeresére növekedett ipari kapacitás lényegében megoldotta a korábban jelentkező mun- kaerőfeleslcg foglalkoztatását, — éspedig a nők vonatkozásában is. Ehhez társult a párt nevelőmunkájának eredményeképpen az is, hogy jelentősen növekedett a munkásosztály szocialista öntudata. A kongresz- szusi munkaversenyben például az iparban dolgozók 60 százaléka vesz részt, 23 szocialista, valamint 47 szocialista címért küzdő brigád tagjai járnak az élén a termelés mennyiségi es minőségi mutatóinak javításáÉppen a munkásosztály öntudata és életszínvonala emelkedése kapcsán a beszámoló arra hívja fel a gazdasági szervek figyelmét, hogy mindent meg kell tenni a zökkenésmentes es zavartalan termelés társadalmi feltételeinek biztosítása térén. Ide tartozik az üzemek szociális ellátottságának fokozása, a bölcsődei férőhelyek jelentős növelése a javító- és szolgáltató tevékenység, általában a lakos-j ság szükségleteit érintő kereskedelmi, vendéglátóipari kapacitás fokozása, a városias jellegű szolgáltatások: az útviszonyok, a közvilágítás, a városi es regionális jellegű közlekedés javítása, az élelmiszer- és ipar- cikkel’látás növelése differenciáltabbá minden igényt kielégítővé tétele. , Megállapítja a beszámoló. m Foglalkozik a beszámoló a párttagság összetételének kérdéseivel. Mester József hogy báj: az edmúlt négy évi kának. alatt 508 új lakás épült, a lakáshelyzet legégetőbb problémáinak megoldása még távol van, éppen ezért mozgósítani kell minden eszközt annak elérésére, hogy — a rendelkezésre álló anyagi erővel minél takarékosabb bánásmód eredményeképpen — minél több új lakást juttassanak a dolgozóknak. Nem lehet elfeledkezni — állapítja meg a beszámoló — az egészségügyi ellátás további javításáról, egy regionális vízmű megépítéséről, valamint a város kulturális intézményeinek, művészeti életének fejlesztéséről sem. A beszámoló a gazdasági fejlődés eredményeinek számbavétele, az elkövetkezendő évek fejlődési irányainak meghatározása mellett igen jelentős helyet szentel a pártélet fejlődése problémáinak. Megállapítja, hogy „a szocializmus építésében jelentkező újabb és mind bonyolultabb feladatok, a gazdaságirányítási rendszer reformja, a helyi szervek önállóságának a növekedése szükségszerűen követeli a pártvezetés erősítését, a vezetés színvonalának emelését”. Jellemző a város pártéletére, hogy az alapszervezetek tagjainak jelentős része fiatal párttag, sok közöttük a ma is vidékről bejáró, mozgalmi tapasztalattal alig-alig rendelkező elvtárs. Ez annak az elvnek a felismerését tette szükségessé, hogy erősíteni kell a párton belüli nevelőmunkát, fokozni kell a párttagok ideológiai felkészültségét és egyre magasabb szintre kell emelni a politikai tájékoztatást. Az alapszervezetek életében máris jelentős sikerekről lehet beszámolni. Rendszeressé vált szervezeti életük, mind jobban érvényre jutnak a pártélet lenini normái. Megfelelően érvényesítik például a párt vezető szerepét a gazdasági élet területén. Erre mutat, hogy a kommunisták rendszeresen megvitatják az éves termelési terveket. a végrehajtás menetét állandóan ellenőrzik. Egyre többen vannak olyanok a párttagok sorában, akik munkahelyükön példamutató részesei a szocializmus te'ies felépítéséért folyó nehéz, de megtisztelő mun-. Kedvező körülmény, hogy Kalocsán a párttagok közel fele közvetlenül a fizikai munkában részt vevő dolgozó és jelentős a nők aránya is. A beszámoló végezetül megállapítja, hogy „a város életében elért eredményekben a fejlődés távlatainak meghatározásában testet ölt a kommunisták és pártonkívüliek, a város dolgozó lakosságának szorgalmas, néha küzdelmes munkája; A pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolója feletti vitában elsőnek Ruzsinkó Mihály, a párt régi harcosa, az illegális kommunista párt kalocsai szervezője emelkedett szólásra, majd a vitában részt vett: Sipter La- josné, a városi nőtanács elnöke, Bajzák Béla, a Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat igazgatója, Kormos Miklós, a városi KISZ-bizottság titkára. Ekkor került sor az értekezlet egyik kedves eseményére, éppen a város ifjúsági vezetőjének felszólalása előtt köszöntötte a pártértekezlet résztvevőit az úttörők népes serege. Utána Halmost József honvédőrnagy következett felszólalásra, majd Mátravölgyi Tibor, az iparitanuló iskolák szakoktatója beszélt és dr. Nyámádi József terjesztette elő a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. Ennek elhangzása után Szabó Ferenc nyugdíjas emelkedett szólásra, utána Matos Istvánná, a Fűszer- paprika- és Konzervipari Vállalat szocialista brigádvezetője, Menzer Sándor, a Textilfeldolgozó Vállalat TMK-vezetője, Szabó Lajos, a megyei párt vb tagja, az SZMT titkára, Balezer Miklós, a Sütőipari Vállalat üzemvezetője, Belányi Béla, a kalocsai vasútállomás főnöke, Tóth Ferenc, a Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat részlegvezetője, Korsós Lajos, a Vas- és Fémipari Ktsz elnöke, Juhász Imre, a Fémtömegcikkipari Vállalat párttitkára, Deák Sándor, az ÉM Építőgépjavító és Vibrátorgyár kalocsai gyáregységének vezetője, Kriston Ferenc, a városi tanács vb-elnö- ke, Érsek Kálmán, a fiúnevelő intézet igazgatója, Tóth Ferenc, a Textilfeldolgozó Vállalat igazgatója, Romsits Sándor, az Iszkra Tsz elnöke, dr. Köpeczi Béla, az MSZMP KB tudományos és kulturális osztályának vezetője, dr. Nyámádi József, a városi tanács titkára, a Hazafias Népfront városi titkára. A városi pártbizottság titkárának vitaösszefoglalója után került sor a jelölőbizottság javaslatának megvitatására. A bizottság elnöke javaslatot tett a 45 tagú pártbizottság és a felsőbb pártszerv értekezletére 13 teljes jogú és 1 tanácskozási jogú küldött személyére. A jelölőlistára való felvétel után zajlott le a titkos szavazás. A pártértekezl et befejezése után összeült az űj pártbizottság. Ezen az első ülésen megválasztották a 9 tagú végrehajtó bizottságot és 5 tagú fegyelmi bizottságot. A városi pártbizottság titkára ismét Mester József lett. Csáky Lajos Kiskőrösi járási pártértekezlet (Folytatás az 1. oldalról.) születések száma. A kiskőrösi biakban csak fokozatosan, lé- az arány még kedpésről léoésre trvr-U'-n i 1- -TÄ vezotlenebb. A kí.rt,L- v^.... — pésről lépésre történik az előrehaladás, de a szövetkezetek keretében is megvan a lehetősége a nagyüzemi termelői alapok létrehozásának. Ma már mintegy 15 ezer hold közös területen korszerű ültetvényeken dolgozik a gazdák mintegy 14— 16 százaléka. A megtett út jónak, járhatónak bizonyult. örvendetesen növekedett a ^járásban a pedagógusok, a me- •zőgazdasági szakemberek, az orvosok száma. Az értelmiség zöme becsülettel, legjobb tudásával segít a munkásosztály politikájának megvalósításában. Egy kisebb résznél azonban kétkedés, a közügyektől való távolmaradás, sőt helyenként kispolgári anyagiasság tapasztalható. A párt átgondolt, türelmes politikája, az emberek iránti bizalom, a törvényesség megszilárdítása — olyan légkört teremtett, ahol az embereknek volt, van kedvük dolgozni. Helyesnek bizonyult a VIII. kongresszus álláspontja, hogy pártfunkción kívül minden tisztséget betölthet pártonkívüli. Különösen nagy jelentőségű volt ez a kiskőrösi járásban, ahol kevés a párttag és néhány éve még alig akadt kommunista a parasztok között. Ily módon sok parasztember került a szövetkezetekben különböző vezető tisztségekbe, s számtalan olyan embert is bevontak a szocializmus építésébe, akik korábban közönyösek voltak. Azóta számos szövetkezeti vezető kérte felvételét a párt soraiba és sok szövetkezeti gazda követte a példájukat. A pártonkívüli szövetkezeti vezetők többsége jól dolgozik — ha nem, leváltja a tagság —, nem egyszer mintaszerű szövetkezetét építenek ki. Mégis egyes elvtársaink a régi előítéletektől indíttatva, egyéni sértődöttségből, vagy más okból, az ötvenes évek beteges bizalmatlanságának terhét cipelik. Az elmúlt évek gyakorlata arra int: óvjuk és védelmezzük a pártonkívüliekhez való helyes viszonyt, nem feledve, hogy a párttagok a szocializmus legodaadóbb harcosai, de a szocializmust egyedül a párttagság nem tudná építeni. vezotlenebb. A községekben nem tudunk elég anyagi erőt fordítani a bölcsődék, óvódák, napközik fejlesztésére. Miután a jövőt illetően sem látjuk biztosítottnak főleg a bölcsődei fejlesztést, támogatjuk a kommunisták olyan irányú javaslatát, hogy az anyák saját választásuk szerint 3 éves korig maradhassanak gyermekeik mellett és kapjanak 600- 800 forint pótlékot. A járási pártbizottság beszámolója ezután részletes, elemző értékelést adott a járás iparának, mezőgazdaságának, kereskedelmének fejlődéséről, illetve a községek fejlesztésében elért eredményekről. Majd az elmúlt négy évben kifejtett ideológiai és kulturális tevékenységről nyújtott áttekintést. A párt vezető szerepének érvényesüléséről, illetve a pártszervek irányító tevékenységéről szólva, a többek között leszögezte: A dolgozók aktivitása a közügyek tárgyalásában, részvételük a döntésben és cselekvésük a végrehajtásban nélkülözhetetlen — emelte ki a beszámoló. — E téren jelentős előrelépés történt az elmúlt években. Erősödött az üzemi demokrácia, különösen a ktsz-ekben. A lakosság részvétele a községek fejlesztésében fokozódott Az előrehaladás mégsem volt kielégítő. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése megteremti a feltételét, hogy a helyi szervek önállósága. döntési joga növekedjék, s a dolgozók számára is előnyössé válik, hogy a lehető legjobb döntés alapján munkálkodjanak. Mert ez anyagi előnyöket is jelent és érdekeltséget a hibák elleni harcban. Mindez kedvező alapot teremt a dolgozók politikai tudatának fejlődéséhez. A járás társadalmi helyzetéről szólva a továbbiakban a lakosság számának alakulását elemezte a beszámoló. Országos probléma — állapította meg —, hogy csak 13 ezrelék az élve PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megye) Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadta a Bács rneayd Lapkiadó Vállalat. Felelői kiadó: Meze) István Igazgató. S7erkesztóeég: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 36-19 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj I hőnapra 13 forint. Báos-Któkun megyei Nyomda v Kecskemét Telefon; n-as, * ‘ i macs. Az elért társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésben je- lentős szerepük volt az alapszervezeteknek. Többségük jól mozgósította a kommunistákat, sikerült felsorakoztatni a pártonkívüli • tömegek nagyobb részét, a termelési tervek teljesítésére. A munka során számos helyi kezdeményezés született, amely elősegítette az alapvető célok megvalósítását. Eközben erősöditek a pártszervezetek, javult a szervezeti élet. tervszerűbbé vált munkájuk. A küldöttértekezlet vitájában elsőnek Árvái István, a keceli tanács vb-elnoke szólalt fel, majd dr. Vedres Ferenc, a kiskőrösi FJK elnöke, Lévay János, a' járási NEB elnöke, Apró János, a járási pártbizottság pártós tömegszervezeti osztályának vezetője, Szeitz István, a császártöltési Felszabadulás Termelőszövetkezet párttitkára, Bereczi Mihályné, a Kiskőrösi Földművesszövetkezet dolgozója, Büki Tibor, a járási párt- bizottság ágit. prop. osztályának vezetője, Baglyás György, a járási KISZ-bizottság titkára, Vízi István alezredes, a helyőrség politikai helyettese, Péter- vári Jánosné, a Kiskőrösi Vegyesipari Ktsz programozó technikusa, Brachna János, a megyei pártbizottság tagja, a MÉSZÖV -elnöke, Jónás Dániel, a császártöltési Űj Barázda Tsz elnöke, Csizmadia Tibor, a kis- , körösi járási tanács vb-elnöke, Borsodi György, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Magyar Géza rendőrőrnagy, a Kiskőrösi Járási Rendőrkapitányság vezetője, K. Nagy Sándor, az MSZMP Központi Bizottság tagja, az FM Termelőszövetkezeti Főosztályának vezetője. Juhász István, a kiskőrösi községi pártbizottság titkára, Lakatos Istvánná, a bó- csai Szőlőskert Tszcs főkönyvelője. A küldöttértekezlet további részében Simó Tibor elvtárs foglalta Össze a vitát. Jóleső érzéssel állapította meg, hogy az értekezleten teljes egység nyilvánult meg a párt politikájával, a 4 évi munka megítélésével kapcsolatban. Ezután a küldöttértekezlet elfogadta a pártbizottság, valamint a revíziós bizottság beszámolóját, s az abban elhangzott javaslatokat határozattá emelte. Ezután került sor a 45 tagú új pártbizottság, valamint a megyei küldöttértekezlet 20 szavazati és 2 tanácskozási jogú küldöttének megválasztására. A küldöttértekezlet befejező részeként tanácskozást tartott az újonnan megválasztott járási pártbizottság. Megválasztotta a 9 tagú végrehajtó bizottságot. A pártbizottság első titkárává ismét Simó Tibort, titkárává pedig Fricska Margilof választotta. Emu Irén