Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-21 / 249. szám
Vége felé közelednek a járási-városi pártértekezletek, amelyekről — az adott terjedelem határai közt — igyekeztünk viszonylag bőségesen beszámolni olvasóinknak. E lapszámok iránti fokozott érdeklődésből ítélve, megyénk, s különösen az érintett járások lakossága nagy figyelmet tanúsít a kommunisták tanácskozásai iránt, hiszen ez szorosan összefügg szükebb ha-. zájuk eredményeivel, jövő fejlődésével. Ezúttal1 két járás — a kecskeméti és kiskőrösi — és egy város — Kalocsa pártértekezletéröl adunk tudósítást. KECSKEMÉTI JÁRÁS A kommunisták fontos feladata a hazaszeretet, s az internacionalizmus eszméjének elmélyítése Tegnap reggel 8 órai kezdettel a Városföldi Állami Gazdaság művelődési házában tartották meg 144 szavazati, 13 tanácskozási joggal rendelkező küldött és 23 meghívott részvételével a kecskeméti járás párt- értekezletét. A megjelenteket Vörös Vilmos, a járási pártbizottság első titkára üdvözölte, majd javaslatára a pártértekezlet levezető elnökévé Misányi Gyulát választották meg. A tanácskozás 11 tagú elnökségében helyet foglalt Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megye országgyűlési képviselője, Baráth Károly, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályának munkatársa, Miklós János, a megyei párt vb tagja, az állami gazdaságok megyei igazgatója, s Oláh György, a megyei tanács vb elnökhelyettese. A jelölőbizottságban Ve- zsenyi István, a szavazatszedő bizottságban Miskó István, a mandátumvizsgáló bizottságban Tóth Kálmán töltötte be az elnök tisztét. Az értekezlet elnökének bevezető szavai után Vörös Vilmos, a járási pártbizottság első titkára referált, s a nemzetközi helyzet rövid ismertetése után elemezte a szeptemberben megtartott pártvezetőségválasztó taggyűléseket. Megállapította, hogy ezeken a járás kommunistái egységesen kifejezték: egyetértenek pártunk politikájával, a közelgő kongresszus irányelveivel. A továbbiakban kiegészítő megjegyzéseket fűzött a küldöttekhez előzőén eljuttatott írásos pártbizottsági és revíziós bizottsági beszámolóhoz, amelynek elkészítéséért köszönetét fejezte ki a különböző pártszervezetek számos tagjának. A beszámoló kivonatát az alábbiakban közöljük: A beszámoló a járás adottságainak ismertetése után részletesen taglalja a pártélet, s a járás társadalmi, valamint gazdasági élete fejlődésében a négy évvel ezelőtti pártértekezlet óta elért eredményeket, s megjelöli a további általános fejlődés feladatait. Megállapítja, hogy az értékelt időszakban a VIII. kongresszus, a megyei, s a járási pártértekezlet határozatainak, valamint a Központi Bizottság eszmei irányelveinek szellemében tevékenykedtek a kommunisták. A pártszervezetek tennivalóit — általában megfelelő helyi politika kialakításával — a korábbinál nagyobb felelősséggel és szakszerűséggel vitatták, illetve határozták meg. Több mint félezerrel nőtt a párttagok és tagjelöltek száma, s a soraikban csaknem 20 százalékra javult a nők aránya, örvendetes, hogy a munkás párttagoké a négy évvel ezelőtti 15,8-ról több mint 24 százalékra emelkedett. A párttagság számszerű fejlődése politikai képzettségének és általános műveltségének a növekedésével párosult. Kitér a beszámoló arra is-, hogy az ifjú kommunisták nevelésével kevésbé foglalkoztak a pártszervezetek, s ennek az lett a következménye, hogy a fiatalok aránya csökkent a párttagok között. Néhány helyütt nem a tervszerűség, hanem a Vörös Vilmos kampányjelleg uralkodott a tagjelöltek felvételénél Egyes kommunista gazdaságvezetők a parancsolgatás, s a túlzott anyagiasság hibájába estek. Mindezek ellenére a járásban sokat javult a pártszervezetek, s irányításukkal a tömegszervezetek munkája. Az utóbbit az is példázza, hogy a kongresszusi munkaversenyben mintegy hatezer szakszervezeti dolgozó, s a négy évvel ezelőtti 23-mal szemben 82 KISZ- munkacsapat vesz részt. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok egyébként az értékelt időszakban védnökséget vállaltak 2500 kh. szőlő- és gyümölcsös telepítése felett,' s a vállalásukat 400 kh-val túlteljesítették. Eredményes munkájáért dicséret illeti a járás munkásőrszázadát is. A lakosság körében sokat javult az ideológiai és kulturális nevelőmunka. Ez a pártszervezetek széles körű agitációs tevékenysége mellett a pedagógusok többsége helytállásának köszönhető. A beszámoló leszögezi: a felnőtt lakosság nevelésében, a népművelő munkában a párt legfőbb segítőtársai a pedagógusok voltak. Ebben nagy szerepet játszott az, hogy 85 százalékuk elvégezte a dialektikus és történelmi materializmus hároméves tanfolyamát, további 10 százalék pedig egyetemen, vagy főiskolán államvizsgát tett a marxizmusból. A témakörrel kapcsolatos további feladatok közt hangsúlyozza a beszámoló a gazdaság- szervező, az ideológiai és kulturális nevelőmunka fontosságát, melyek az osztályharc fő eszközeit képezik. Ami a járás gazdasági életében bekövetkezett változást illett: ha lassú ütemben is. de au ipar is fejlődésnek indult az elmúlt négy év alatt. Termelési értéke megkétszereződött, tavaly elérte a 160 millió forintot. A mezőgazdaság szocialista át. szervezése a termelés gyorsabb ütemű növekedését eredményezte, egyszersmind lehetővé tette, hogy megkezdődjék az egységes parasztság kialakulása. A járás adottságainak megfelelően a tanácsi terület felén tszcs-ket hoztak létre; ezek közös vagyona az elmúlt év végére elérte a 100 millió forintot. A szövetkezeti gazdaságokban helyesnek bizonyult az a célkitűzés, hogy fokozzák a belterjes gazdálkodást. Gyors ütemű volt a tsz- ekben a gépesítés is, erre több mint 100 millió forintot fordítottak. A szövetkezeti gazdaságok több mint nyolcezer, az államiak 6 és háromnegyed ezer holdon, összesen 15 ezer holdnál valamivel nagyobb területen telepítettek szőlőt és gyümölcsöst. Végeredményben a mezőgazdaság termelési értéke a beszámolási időszak alatt 682 millióról egymilliárd forintra növekedett, s a megyében évente felvásárolt árunak csaknem az ötödét adták a járás gazdaságai. A mezőgazdaság fejlesztésének további feladatai közt a homokos területek komlex hasznosítását, a búza vetésterületének növelését, a kukorica sorKISKŐRÖSI JÁRÁS A MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG IAPJ® XXI. ÉVF. 249. SZ. Ara 60 rrtsr^f ■^y S.T. SÍ., PENTE» és fészektrágyás vetését, vegyszeres gyomtalanítását, a lucerna nagyobb területen történő termesztését, a régi szőlők rekonstrukcióját, 4000 kh bor-, illetve csemegeszőlő, 7000 kh erdő (főként nyár) telepítését, a kertészeti termények előfeldol- gozását, a belvizek rendezését, s a tszcs-kben a nagyüzemi alapok megteremtését hangsúlyozza a beszámoló. A beszámoló feletti vitában felszólalt Csík Antal, a Városföldi Állami Gazdaság igazgatója, Járosi János, járási tűzoltó- parancsnok, Tóth Sándor, a tiszakécskei községi pártbizottság titkára, Faragó Gyula, a KISZ járási bizottságának titkára, Kiss József, a Lajosmizsei Vízgépészeti Gyáregység vezetője, Tarján Istvánná, a járási tanács vb művelődési osztályának vezetője. Két megkapó jelenet szakította félbe a felszólalásokat. Először Adamik Józsefné, a hel- véciai általános iskola nevelője az elnökségnek díszes albumot nyújtott át, amely a járás 488 pedagógusának a IX. kongresz- szus tiszteletére tett vállalását tartalmazza, miszerint ebben a tanévben nehéz körülmények közt tanuló 494 tanyasi kisdiáknak az iskolai oktatás ideje után is segítenek a tanulásban. Ezt követően a járás kisdiákjainak, s az éppen Kecskeméten ülésező úttörőparlamentnek a képviseletében küldöttség köszöntötte az értekezletet, s virágcsokrokat'' ajándékozott az elnökség tagjainak. A vita a következők felszólalásával folytatódott: Nyári István, a hetényegyházi Egyetértés Tszcs főagronómusa, Lő- rincz Istvánná, a lakiteleki községi tanács vb-elnöke, Magó Ferenc, az orgoványi községi tanács vb-elnöke, Révész Géza, a Központi Bizottság tagja — tolmácsolva a KB üdvözletét is —, Földi András, a Városföldi Állami Gazdaság bugaci kerületének párttitkára, Illés István, az Izsáki Községi Tanács V. B. elnöke, Boda László, Kerekegyháza községi pártbizottságának titkára, Miskó István, a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz főkönyvelője, Miklós János, az állami gazdaságok megyei igazgatója — tolmácsolva a megyei párt-végrehajtóbizottság üdvözletét is —, Molnár András, a járási tanács vb-elnökhelyettese. Vörös Vilmos foglalta össze a vitát, majd a jelölőbizottság javaslata alapján a küldöttek titkos szavazással megválasztották az 51 tagú járási párt- bizottságot és a megyei pártér- tekezlat 35 szavazati, s 2 tanácskozási jogú küldöttét. Az új pártbizottság ezután megtartotta első ülését, amelyen 11 tagú végrehajtó és 7 tagú fegyelmi bizottságot választott. A pártbizottság első titkárává ismét Vörös Vilmost, titkáraivá pedig Horváth Ignácot és Túri Józsefet választották. Tarján István Megfontolt, következetes politikával, az emberek iránti bizalommal A kiskőrösi községi pártszékház nagytermében gyűlt össze tegnap reggel a já^iis kommunistáinak 112 szavazati és 10 tanácskozási jogú küldötte. Az elmúlt esztendőkben végzett munka számvetésének és a további célok meghatározásának jegyében tanácskozott a kommunisták küldöttértekezlete. Simó Tibor, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára köszöntötte a tanácskozás küldötteit és vendégeit, köztük: K. Nagy Sándort, az MSZMP Központi Bizottság tagját, a Földművelésügyi Minisztérium Termelőszövetkezeti Főosztályának vezetőjét, Borsodi Györgyöt, a megyei pártbizottság titkárát, Brachna Jánost, a megyei párt- bizottság tagját, a MÉSZÖV elnökét és Buda Gábort, a megyei tanács vb elnökhelyettesét. Ezt követően javaslatot tett az értekezlet levezető elnökére, az elnökség és a különböző munka- bizottságok tagjaira. Ezután Fricska Margit, a járási pártbizottság titkára, a küldöttértekezlet levezető elnöke vette át a szót és tett javaslatot a tanácskozás napirendjére. Ezt követően Simó Tibor kiegészítette az írásban korábban már kiadott beszámolót. Utána Havasi Gyula, a revíziós bizottság elnöke javasolta elfogadásra a bizottság beszámolóját. A pártbizottság beszámolója bevezetőül megállapította; A jíi* Simó Tibor rási bizottság igen bonyolult, az országos és megyei helyzettől jelentősein eltéiő, sajátos körülmények között, körültekintő helyi politika kialakításával és alkalmazásával eredményesen hajtotta végre a VIII. kongresz- szus, a megyei és járási pártértekezletek határozatait. Az 1962-es pártértekezlet irányelveinek megfelelően, a második ötéves terv végrehajtása során a járás ipari üzemeiben közel ezerrel nőtt a "munkások száma. Ezzel együtt növekedett műveltségi, politikai, szakmai és kulturális színvonaluk is. Az üzemekben aktívabb közéleti és társadalmi tevékenységet folytatnak, élenjárnak a termelésben, a szocialista bri- gádmoizgalomban, áldozatos munkát végeznek a községek fejlesztésében, társadalmi munkában. Legjelentősebb változást a járás társadalmi viszonyaiban a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a szövetkezetek fejlődése jelentette. A mezőgazdasági lakosság több mint 81 százaléka az alacsonyabb típusú szak- szövetkezetekben és tszcs-kben tömörül. A termelőszövetkezetekben a tulajdonviszonyok alapvető változása fejlettebb fokon, míg az alacsonyabb típusban kezdetlegesebb fokon teremtette meg a feltételét a szövetkezeti paraszti osztály kialakulásának. Ez utób(Folytatása a 8. oldalon^ Járási, városi pártértekezlet Világ proletárjai, egyesüljetek^
