Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-20 / 248. szám
198«. október 30, csütörtök 3. oldal V*' KISKUNFÉLEGYHÁZI JÁRÁS Gazdasági munka és politikai tevékenység elválaszthatatlan egymástól A kiskunfélegyházi járás kommunistái szerdán tartották meg pártértekezletüket, hogy számot adjanak az elmúlt időszak eredményeiről, s megszabják azokat a feladatokat, melyek az elkövetkező években előttük állnak az onszágépítő munkában. Az ülést levezető elnök dr. Laczkó Tibor köszöntötte az értekezlet résztvevőit, majd javaslatot tett az elnökségre, amelyben többek között helyet foglaltak: dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, dr. Cseh László, a járási tanács vb- elnöke, Pozsgay Imre, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Sztanojev András, a városi párt- bizottság titkára, dr. Dobos Ferenc, a városi tanács vb-elnö- ke, Fekete Pálné országgyűlési képviselő, valamint a járás élen. járó kommunista dolgozói, a magasabb katonai egységek képviselői. Felemelő és megható pillanat következett: kürtszó harsant, az úttörő ifjúság köszöntötte a kommunisták küldötteit virágcsokorral, meghatódott és elígérkező őszinte szavakkal. Ispánovits Márton, a járási pártbizottság első titkára emelkedett ezután szólásra, aki az írásos beszámolóhoz fűzött ösz- szegező és az abban foglaltakat elmélyítő megjegyzéseket. A beszámoló rövid kivonatát az alábbiakban közöljük. A beszámoló részletes elemzését adta a járás elmúlt négy esztendős fejlődésének, eredményeinek, s ezen belül a kommunisták tevékenységének, s megszabta a legfontosabb feladatokat a következő időszakra. A járás jellegéből adódóan a lakosság nagy többségét foglalkoztató mezőgazdasági termelés, az adottságokra jellemző homoki gazdálkodás, és mint sajátosság, a tanyavilág helyzete kapott különös hangsúlyt az értékelésben. A kedvezőtlen közgazdasági és természeti viszonyok ellenére — állapította meg a beszámoló — a tervidőszak alatt a termelőszövetkezeti közös gazdaságok számottevően erősödtek, nőtt a fel nem osztható vagyon, a tagok részesedése, s az egy szántóegységre jutó termelő beruházás megkétszereződött. A közösből származó jövedelem jelentős kiegészítőjévé vált a háztáji gazdaság, melynek termelése nemcsak az önellátást, de az árutermelést is növelte. A második ötéves tervben 3732 kh hold szőlő és gyümölcsös telepítésével nagy beruházás valósult meg, mely jórészt még ezután érezteti hatását. A járulékos beruházások általános hiánya azonban már napjainkban is megmutatkozik. Meg kell oldani a jövőben a kiöregedett kisüzemi szőlők felújítását is. Nagyarányú előrelépés történt a mezőgazdasági termelés gépesítésében, melyre jellemző, hogy a második ötéves terv időszakában az erőgépek száma megkétszereződött, az egy holdra jutó gépi munka pedig hatszorosára nőtt. Ispánovits Márton Hiányossága volt ennek, hogy nem rendelkeztek betakarítógépekkel, s a szállítási kapacitás az igények felét is alig biztosítja. Nem tudtunk jelentősen előre lépni az állattenyésztés gépesítésében sem — hívta fel további fogyatékosságokra is a figyelmet a beszámoló, majd az állattenyésztés helyzetét elemezte. E szerint a szarvasmarha- és juhállomány megkétszereződött az elmúlt öt évben. A sertéstenyésztésre és baromfitartásra a járás ismert abraktakarmányhelyzete volt a meghatározó. Összességében; az állatállomány a járásban jelentősen növekedett és a tervidőszak végén a 100 hold szántóra jutó számosállat — tanácsi szinten — elérte a 30.9 darabot. A megye számosállat-létszámának 11,1 százaléka a fólegyházi járásban van. Ami a felvásárlás értékét illeti, több mint 20 millióval növekedett öt év alatt, s az állattenyésztésből eredő értékesítési arány 57,6 százalékról 65 százalékra javult. Növekedett a száz hold szántóra jutó hústermelés is (45 mázsáról 60,2-re), a tojástermelés, mely megkétszereződött, a tejfelvásárlás, meiy tehenenként 200 literrel több a korábbinál, s a zöldségtermelés is, amely az öt év előtti 52,5 mázsáról 101 mázsára növekedett. A beszámoló részletesen foglalkozott az ipar, a kereskedelem és a kommunális ellátottság alakulásával is. Habár az ipari termelés nem számottevő a járásban, mégis ,a fejlődés igen jelentős, hiszen 11 millióról 55 millió forintra nőtt öt év alatt az ipari termelés. if alapuló alkotó erő kibontakoztatása révén érhetők el a továbbiakban is jelentős munka- sikerek. A beszámoló befejező részében azokkal a feladatokkal foglalkozott, melyek az elkövetkező időszakban a termelés pántirányftásábain, a lakosság ellátottságának fejlesztésében a járás kommunistáira hárulnak. Többek között fontos feladatnak jelölte meg a gyenge tsz-ek megszilárdítását. a homoki takarmánytermesztés megoldását, a szakemberellátottság javítását, a kereskedelemben a korszerű üzlethálózat kiépítését, a kislakásépítkezés előmozdítását stb. Hangsúlyozta, hogy az újonnan megválasztandó pártbizottság és valamennyi pártalapszer- vezet egyik legfontosabb feladata a pártépítési munka minőségi javítása, hatékonyabbá tétele, a KISZ-fiatalok, mint a párt egyik fontos utánpótlásának eszmei, politikai nevelése, a párt tömegkapcsol atának szélesítése. A káderképzésnél az elkövetkező időben különösen nagy hangsúlyt kell helyezni a gazdasági és a tömegszervezeti vezetők marxista—leninista képzésére, politikai műveltségük (Folytatás a i. oldalon.) s a foglalkoztatottak száma megkétszereződött a területen. A kereskedelem fejlődésére nagy hatással volt a lakosság vásárlóerejének növekedése, mely révén a kereskedelem forgalma az 1960. évi 93 millió forinttal szemben tavaly elérte a 151 milliót. A kommunális szükségletek kielégítésében különösen említésre méltó a községek villamosításának befejezése, amely most már a külterületi lakott helyek villamosításával folytatódik. Sokat javult a lakosság ivóvízellátása, a helyközi közlekedés, s az útviszonyok javítására is jelentős társadalmi erőt fordítottak. Az elért eredmények nagymértékben összefüggenek azokkal az erőfeszítésekkel, melyeket a járás kommunistái kifejtettek a VIII. pártkongresszus, a megyei és járási pártér fékeztetek végrehajtásáért. A gazdasági eredmények és a pártszervezetek politikai munkája nyomán pozitív változáson ment keresztül a területen élő és dolgozó emberek politikai szemlélete is. A széles összefogáson Kiskunhalasi járási párt értekezlet (Folytatás az 1. oldalról.) ciális feladatokra 6 millió 406 ezer forintot.) Kiemelkedő kezdeményezés a kisszállási Petőfi Tsz és a jánoshalmi Petőfi Tsz egyészségügyi, szociális létesítménye. Jánoshalmán létrehozták az öregek napközi otthonát is.” Befejezésül az előterjesztés részletes vizsgálódás alá vette a pártszervezetek fejlődését, munkamódszerét, tömegkaprso- latait és irányító tevékenységét. Szólt a párt kádermunkájáról, a KISZ- és más szervezetek, tömegmozgalmak tevékenységéről és a párt belső szervezeti kérdéseiről. A jelentés a következőképpen zárult: „Párttagságunk gazdaságpolitikánk fő célkitűzéseit reálisnak tartja is egyöntetűen várja az új gazdasági mechanizmus megvalósulását. Egyetértettek járásunk kommunistái a IX. kongresszus irányelveivel is. Azokat megtárgyalva széles körben tudatosították a járás lakossága körében. A megélénkült politikai élet érezteti hatását minden vonatkozásban. Ezt a nagy érdeklődést jól kell hasznosítani az elkövetkező évekre meghatározott feladataink végrehajtása érdekében.” A vita első felszólalója Horváth István, a járási tanács vb elnökhelyettese volt. Ezután a mandátumvizsgáló bizottság tett jelentést, majd a folytatódó vitában részt vettek még: Templom Józsefné, a jánoshalmi álnoshalmi általános iskola és gimnázium igazgatója, Szurok István, a tompái Szabadság Tsz pártszervezetének titkára, Rigó Imréné, a mélykúti Alkotmány Tsz kertészeti agronómusa, Bu- csi Gábor, a jánoshalmi tsz-kö- zi vállalkozás igazgatója, Matos Lőrinc, a Mezőgazdasági Gépjavító Állomás igazgatója, Eke István honvédalezredes, Vízin Gergely, a Csikériai Községi Tanács V. B. elnöke, Hur- tony István, a kisszállási általános iskola tanára, dr. Hegedűs István, a járási tanács vb- elnöke, Marosi Gyula, a mélykúti községi pártbizottság titkára, dr. Mulató János, a KEB tagja, a külkereskedelmi miniszter helyettese, Gál Mihály, a munkásőrség járási—városi parancsnoka, Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára és Gszelmann Ádám, a KISZ járási bizottságának titkára. Radvánszki elvtárs vitaösszefoglalója után a jelölőbizottság javaslatot tett a pártbizottság tagjaira, a megyei pártértekezlet szavazati és tanácskozási jogú küldötteire. A jelölőlistára való felvétel után a pártértekezlet titkosan megválasztotta a 45 tagú pártbizottságot és a megyei pártértekezlet 29 szavazati és 2 tanácskozási jogú küldöttét. A pártértekezlet befejeztével összeült az új pártbizottság, amelyen megválasztották a végrehajtó bizottságot és a fegyelmi bizottságot. A pártbizottság talános iskola nevelője, Fazekas ] első titkára Radvánszki Imre, Bálint, a tompái Kossuth Tsz j titkára Katanics Sándor lett. elnöke, Szabados József, a já-1 Dr, Weither Dániel KALOCSAI JÁRÁS Minden kommunista legyen bátor hirdetője a párt politikájának Szerdán reggel 9 órakor a Ka- gpígp locsai Városi Tanács dísztermé- " ben ült össze a kalocsai járás : kommunistáinak pártértekezlete. Az alapszervezeteket 107 szavazati jogú és tíz tanácskozási jogú küldött képviselte, s rajtuk kívül hét meghívott is részt vett az értekezleten. A résztvevők 21 tagú elnökséget választottak, amelyben helyet foglalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság Párt- és Tömegszervezeti Osztályának vezetője, Borsos György, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, Szabó Lajos, a megyei pártbizottság tagja, a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetemének igazgatója, Ricró János országgyűlési képviselő, a kalocsai járási párt- bizottság osztályvezetője. A pártértekezletet levezető elnök egyhangú szavazás alapján Pétiké János, a járási tanács vb- elnöke lett. A pártértekezlet résztvevői ezután megválasztották a munka- bizottságok vezetőit és tagjait. Varga Ferenc, a járási párt- bizottság első titkára, a pártbizottság beszámolójához fűzött referátumában elemezte az alapszervezeti taggyűlések tapasztalatait, s megállapította:, a vezetőség és küldöttváLasztó taggyűlések bizonysága szerint tovább erősödött a pártalapszervezetek- ben a demokratizmus, s nőtt a kezdeményező készség. A küldöttek a járási pártbizottság és a revíziós bizottság írásos beszámoló jelentését előzetesen megkapták. A beszámoló főbb megállapításait az alábbiakban kivonatosan közöljük. A járási bizottság beszámolója a nemzetközi helyzet rövid áttekintése után a járás belpolitikai és társadalmi viszonyaival foglalkozott. A VIII. pártkongresszus idejére a kalocsai járásban is befejeződött g£ többségük becsülettel megállta a helyét, elsajátította és eredményesen alkalmazza a nagyít üzemi gazdálkodás ismereteit. A tagság és a közös gazdaság kapcsolata is javult. A tsz-ek legtöbbje gazdaságilag megszilárdult. A megerősödött közös gazdaságok sok új tagot vesznek fel, akik ma már így jobban megtalálják számításukat. Különösen Dusnok, Fájsz és Foktő példamutató ebben a tekintetben. A második ötéves terv alatt a beruházások értéke a tsz-ekben megközelítette 192 millió forintot. Jelentősen növekedett a szövetkezeti parasztság közösből származó személyi jövedelme. Az egy tagra jutó jövedelem 1965-ben 11 300 forintra nőtt. Az elért eredményekben nagy szerepük van a pártszervezeteknek. Ahol a pártszervezet és a termelőszövetkezet vezetőségének együttműködése fejlődött, ott erősödött a termelőszövetkezeti demokrácia és javultak a gazdasági eredmények. Jó példa erre a többi között a dusnőki Egyesült Munkás—paraszt, a dunapataji Üj Élet T ermelőszövetkezet. A mezőgazdaság fejlődésére jellemző, hogy a fűszerpaprika a mezőgazdaság szocialista át- termésátlaga csaknem kétszeVarga Ferenc szervezése, a szocializmus alapjainak lerakása. E történelmi jelentőségű lépés hatással volt a politikai, társadalmi és gazdasági életre egyaránt. A legutóbbi járási pártértekezlet óta eltelt két év alatt tovább erősödtek szocialista vívmányaink. A dolgozó parasztság ma már a nagyüzemi gazdálkodást tekinti a megélhetés és a boldogulás alapvető és végleges formájának. A beszámolási időszakban a tsz-ek élére több, a falu bizalmát élvező, józan gondolkodású parasztember került, nagy resere növekedett, 14 ezer holdra nőtt az öntözéses területek nagysága, a tsz-ek közös vagyona 44 százalékkal, a tiszta vagyon 85 százalékkal, a fel nem osztható szövetkezeti alap 41 százalékkal növekedett. Gyakorlatilag megszűnt a járásban a mérleghiány. A járás területén lévő Ipari üzemek két ktsz kivételével telephelyként működnek. Ezek közé tartozik a dunapataji, miskei, fajszi paprikatelep, a műanyagipari vállalat dunapa- taji telepe, valamint a hajósi (Folytatás a í oldalon.)
