Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-20 / 248. szám
Világ proletárjai, egfesüljetekf Lapunk keddi számában adtunk első ízben hirt arról a nagy jelentőségű eseménysorozatról, mely megyénk pártéletének fontos állomását jelenti: tegnap három város: Baja, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas kommunistáinak pártértekezletéről adtunk tájékoztatót. Ez alkalommal pedig három járás kommunistáinak tanácskozásáról számolunk be. A kiskunhalasi, a kiskunfélegyházi és a kalocsai járás pártszervezeteinek küldöttei ez alkalommal vitatták I meg a terület pártbizottságainak beszámolóit, > az elkövetkezendő időszak gazdasági és politikai J fejlődését körvonalazó célkitűzéseket, valamint | megválasztották az érdekelt pártbizottságok ve- I zető testületéit és a három járás kommunistáinak küldötteit a megyei pártértekezletre. Az alábbiakban főbb vonásaiban tájékoztatjuk olvasóinkat a három járás kommunistáinak tanácskozásáról. KISKUNHALASI 3ÁRÁS A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA Terveinket Tegnap reggel Kiskunhalason, a járás pártalapszervezeteiböi 166 küldött gyűlt egybe, hogy a párt Szervezeti Szabályzatának megfelelően felmérje az elmúlt négy esztendő munkáját, meghatározza a következő időszak főbb tennivalóit és megválassza a járási pártbizottságot. A küldötteket Radvánszki Imre, a járási pártbizottság első titkára köszöntötte. Javaslatára a pártértekezlet a tanácskozás levezető elnökévé Katanics Sándort, a járási pártbizottság titkárát, jegyzőjévé László Györgyöt választotta meg. A mandátumvizsgáló bizottság elnöke Gszelmann Ádám, a jelölőbizottság elnöke Eke József, a szavazatszedő bizottság elnöke Nagy János lett. A 22 tagú elnökségben helyet foglalt a Központi Bizottság képviseletében megjelent dr. Mulató János, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a külkereskedelmi miniszter helyettese, Erdő" sí József, a megyei pártbizottság titkára és dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője. ___ . .................. K atanics Sándor, a pártértekezlet levezető elnökének bevezető szavai után Radvánszki Imre, a járási pártbizottság első titkára tartotta meg 40 perces vitaindító előadását, majd kiegészítést tett Szigeti Péter, a revíziós bizottság elnöke is. A küldöttek a revíziós bizottság és a pártbizottság beszámolóját előre megkapták. Az utóbbiból kivonatos ismertetést adunk. A pártbizottság jelentésének bevezetője érzékeltette azokat a történelmi változásokat, amelyek az elmúlt négy esztendő során bekövetkeztek. Taglalta a társadalmi viszonyok alakulását is a parasztság, a munkásosztály és az értelmiség vonatkozásában. Majd beható elemzésnek vetette alá a járás gazdasági helyzetét. A következőket szögezi le: „A járási pártbizottság munkájának középpontjában az elmúlt négy év alatt a mezőgazdaság terén jelentkező politikai, gazdasági feladatok álltak. Ebben az időszakban szövetkezeteink elindultak a fejlődés útján és nagymértékben megerősödtek. Ebből a szempontból alapvetően figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a járás területén a szántó 44,7 százaléka gyenge homokterület. A megszilárdult szövetkezetek termelő tevékenysége jelentősen fejlődött. 1962-höz viszonyítva a búza átlagtermése a járás területén 5 mázsával, a rozs 1,1 mázsával, az őszi árpa átlagtermése pedig 2,3 mázsával növekedett. Ugyanez jellemzi a kukorica termésátlagát is, amelyből 1962-ben 15,4 mázsa, 1965-bqJi 19,2 mázsa volt a járási átlag. Ugyanebben az időszakban a cukorrépa holdankén. ti átlagtermése 122,6 mázsáról 156,9 mázsára növekedett. A legutóbbi pártértekezlet határozatának megfelelően homok vidékeiken eredményesen valósítottuk meg a szőlő- és gyümölcstelepítési programot. az egész járás lakossága támogatja Radvánszki Imre A tervezett 3350 kh szőlő helyett 3924 kh-t, a 4310 kh gyümölcsösei szemben 2859 kh-t tudtunk eltelepíteni. A lemaradás okai: a szintezés és a tervdokumentációk, valamint a szaporítóanyag hiánya. A szőlőültetvényekben 467 kh a csemege- szőlő. 367 kh csemegeszőlő ültetvényével a mélykúti Alkotmány Tsz kiemelkedő munkát végzett. Az ültetvények létesítésével párhuzamosan 3798 kh homokon végeztünk talajjavítást. Az állattenyésztés terén mutatkozó fejlődés különösen szembetűnő járásunkban. Amíg 1962-ben a 100 kh-ra jutó számosállat 14,3 volt, jelenleg 18,9 Különösen értékes a tehénállomány fejlődése. 1962-ben 1825 darab volt a közös állománya, ami 1965-re 3164 darabra növekedett. A termelés növekedésében jelentős szerepe volt a gépesítésnek. Amíg 1962-ben 119, 1965- ben 438 erőgép állt rendelkezésünkre. Ezt a fejlődést azonban nem követte nyomon a munkagépekkel való megfelelő ellátás. A járás termelőszövetkezeteiben a közös vagyon alakulása mutatja azt a fejlődést, amely az elmúlt négy év munkáját legjobban kifejezésre juttatja. A tsz-ek közös vagyona J962-ben 269 millió forint, 1965-ben 615 millió forint. Ez idő alatt a beruházott vagyon értéke az 1962. évinek 8,2 szerese. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának eredményessége az árutermelésben is megmutatkozik. 1962—1965. között a felvásárolt kenyérgabona 589 vagonról 1358 vagonra, a vágósertés 17 132 mázsáról 23 146 I mázsára, a vágómarha 5591 mázsáról 12 686 mázsára növekedett. A hústermelés ez idő alatt 100 kh szántóra vetítve 43,4 mázsáról 66 mázsára nőtt.” A beszámolóban érdeklődésre tarthat számot a következő megállapítás: ,,A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyes helyeken sajátos feladatok is jelentkeztek. Meg kellett oldani Jánoshalma nagyfelületű, szétszórt szőlő- és gyümölcstermelésének fenntartását. Ugyanitt magasabb szintre kellett emelni a sertéshizlalást is. Ezért vetődött fel a tsz-ek közös vállalkozásának létrehozása. Ma már elmondható, hogy a vállalkozás helyes volt. s mindazokat a feladatokat, amelyeket célul tűz. tünk ki, megoldották. Ennek nyomán alakultak ki a balotaszál- lási, majd a zsanai közös vállalkozások, amelyek szőlő- és gyümölcsprogramot valósítanak meg.’' A mezőgazdasági feladatokkal kapcsolatosan az előterjesztés a következő időszakban a felvásárlás értéknövekedését évente három-négy százalékban (a termelést 2—3 százalékban) állapít- -ja meg. E tekintetben nagy jelentősége van a bor-, szőlő- és gyümölcsfelvásárlásnak, hiszen az elkövetkező időszakban mintegy 3000 hold új ültetvény fordul termőre, A további célkitűzések között szerepel a gyenge termelőszövetkezetek megerősítése, a mun. kaverseny és a szocialista bri- gádmozgalom elterjesztése a mezőgazdaságban, a garantált havonkénti munkadíjazásra való áttérés és a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek az eddiginél nagyobb mértékű kiaknázása. Az előterjesztés behatóan foglalkozik az ideológia és a kulturális munka helyzetével és tennivalóival. Említést tesz többek között arról a sikerről, hogy a felnőtt lakosság 25 százaléka vesz részt a pártoktatásban. Szólt az ideológiai irányelvek feldolgozásának nagy jelentőségéről, a sajtó, és politikai kiadványok terjesztéséről és taglalja azokat a kispolgári és polgári nézeteket, amelyek ellen szűnni nem akaróan harcolni kell. A közoktatással kapcsolatosan szó esett a tanyai iskolák helyzetéről: „Az általános iskolai tanulóknak még 24,4 százaléka a tanyai iskolákba jár. Az elmúlt időszak eredményének kell elkönyvelni a körzetesítés terén felmutatott eredményeset. Ennek folytán a tanulók 77,3 százaléka részesül szakrendszerű oktatásban, amíg ez a szám 1961—62-ben 29 százalék volt. A tanyai iskolákba járó tanulók helyzetének javítását további alapfeladatként kell kezelni és szorgalmazni kell a szakrendszerű oktatás kiszélesítés "t.” A népművelési tevékenység tárgyalása után a szociális kérdésekről esett szó. „A tsz-ek az elmúlt négy év alatt 8 millió 679 ezer forintot költöttek erre a célra. (Kulturális célokra 2 millió 273 ezer forintot, szo(Folytatás p i, oldalam! XXI EVF., 248. sz. Ara 60 fillér 136«. OK.T. 20. CsütörtSlt- Ezer mázsa hús a népgazdaságnak Eredményesen gazdálkodik a kecskeméti termelőszövetkezetközi baromfitársulás V ' ■ A Kecskeméti Termelőszövetkezetek Baromfinevelő önálló Közös Vállalkozása háromnegyedéves beszámolóját vitatta meg a vállalkozás igazgatótanácsa. Ördög Istvánnak, az igazgatótanács elnökének megnyitója után Paksi József, a vállalkozás igazgatója ismertette a társulásban részt vevő hét szövetkezeti gazdaság vezetői és képviselői előtt a termelési és pénzügyi beszámolót Elmondotta, hogy a tervezett 600-zal szemben idén ezer mázsa húst szándékoznak a népgazdaságnak adni, s ebből az utolsó negyedév kezdetéig már 920 mázsányit teljesítettek. Pecsenyecsibéből például 52 ezer darabot adnak. Hozzásegíti őket mindehhez az is, hogy a parlagi fajták helyett felsőnaposcsibéket állítottak be, amelyek kevesebb takarmány felhasználásával, lényegesen nagyobb súlygyarapodást érnek el. A kanadai Shaver hibridfajtából 10 ezer tojótyúkja van a vállalkozásnak. Ezek egyedenkénti tojáshozama egy évben 225, s az eddigi tojásmennyiség súlyban eléri a 700 mázsát. Kiváló eredményeket hozott az év első felében a pecsenyekacsa-nevelés is. A kacsák átlagsúlya 56 napos korban 2,34 kilogramm volt. Jelenleg 3200 négyzetmétert tesz ki a fűthető férőhelyek összes területe. Jövőre újabb épületekkel — egyebek közt 15 ezer férőhelyes, korszerű, gépesített csibenevelővel — bővül a telep. Az idei gazdasági év végén egymillió forintnál több bruttó nyereséggel számolnak, amelyből a megyeszékhelyen gazdálkodó és a vállalkozásban részt vevő termelőszövetkezetek mindegyikének egyenként mintegy 100 ezer forintot fizetnek ki tiszta jövedelemként. Említsük még meg távolabbi elképzeléseink közül, hogy a MÉSZÖV kezdeményezésére az elkövetkező évben Shaver és Nick-Chick tojóhibridek felnevelésére kívánnak megállapodást kötni. J. T. Megkezdődött Európa költőinek nemzetközi konferenciája Szerdán délelőtt a Mt’DOSZ budapesti Jókai utcai művelődési házában megkezdte tanácskozását Európa költő-küldötteinek nemzetközi konferenciája. Bevezetőül Major Tamás elszavalta József Attila Ars Poetica című versét, majd Darvas József a Magyar írók Szövetsége képviseletében köszöntötte a konferencia résztvevőit, akik kő: éi'kezett költők, s az irodalmi élet más képviselői foglalnak helyet. Utalt arra, hogy hazánkban a költészet évszázadok óta nagy nemzeti ügy, fontos alkotó eleme és mozgatója volt népünk történelmének. Ilku Pál, művelődésügyi miniszter lépett ezután a mikrofonhoz, hogy hivatalosan megDarvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke és Harri Kaasalaihen ííímj. Pártértekezlet károm járásban
