Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-19 / 247. szám

1986. október 19, szerda 5. oldal Kftkasé^űk seregszemléje SIMON ISTVÁN Kossuth-dí- jas költő mondta vasárnap a megnyitón: „A kecskemétiek büszkék le­hetnek rá, hogy ilyen kincsek birtokában van városuk. Pénz­ben ki sem fejezhető értékeket láthatunk itt a magyar kultúr­történet hajnalából, azokból az időkből, amikor alapjában véve elkezdődött a magyarság szel­lemi felemelkedése, európaivá válása. Mellettük a mai könyv­művészet remekei pedig ékesen bizonyítják, hogy az utóbbi négy évszázad alatt meddig ju­tottunk . . Valóban, a kecskeméti Üj- kollégium dísztermében elál- mélkodik az ember: ilyen gaz­dag és sokrétű a mi kultúránk, ennyi értéket halmozott fel, s ennyire közkincs ma már, aho­gyan ezeknek a kiadványoknak számtalan változata mutatja? AZ ŐSZI könyvheteket beve­zető ünnepi kiállítás ritka szép élménnyel ajándékozza meg a látogatót. Mindjárt a bejárat­tól jobbra, a könyvesbolt árusító asztala mellett hatalmas album, asztalnyi lapjain ábrák, fény­képek, újságkivágások. A hí­res Hankovszky-album, a ne­ves gyümölcstermelő és neme­sítő egész életművének szemlé­letes összefoglalása. Emellett látható a helytörténeti gyűjte­mény, amely arról tanúskodik, hogy kiadványokban, tudós munkákban milyen gazdag a megye. A következő hatalmas tablón a Helikon szépséges ki­adványai, majd a váró. rom példány van belőle a vi­lágon, Magyarországon ez az egyetlen. Érdekes még itt meg­említeni, ha nem is ekkora ér­ték, egy ősnyorrubatványfélét, egy 1503-ból származó zömök kötetet, amely Euripides tra­gédiáját tartalmazza. Mintegy 700 különféle kiad­vány látható itt elkápráztató áradásban, de a rendezők di­cséretére szolgáljon: igen ízlé­sesen és áttekinthetően elhe­lyezve. Tanulságos és lelkesítő látvány. Maga Simon István is olyannyira felbuzdult rajta, hogy a maga és az Írószövet­ség nevében a legmesszebbme­nő támogatást ígérte jövőbeni kulturális rendezvényeinkhez. szép Érdeklődés is mu­tatkozik a kiállítás iránt. Ere­detileg csütörtökön zárták vol­na be, de időközben úgy hatá­roztak a rendezők, hogy vasár­napig meghosszabbítják a nyit- vatartás idejét. A magunk ré­széről csak annyit fűznénk hoz­zá, hogy kár volna ha a város iskolái kihagynák az ismeret- terjesztésnek és a nemzeti ön­becsülés ápolásának e ritka le­hetőségét. M ester László Félssás községben csaknem 200 táj előadás Megalakul a színházbarátok köre Új törekvések a Kecskeméti Katona József Színházban Méltán tartják az ország legszebb vidéki színházának a Kecskeméti Katona József Szín­házat. Szakmai körökben pedig arról ismert a színház, hogy a jó művészi munkán kívül, illet­ve azzal szoros összhangban az egyetlen, amelyet elkerül a so­káig gyakran emlegetett színhá­zi válság. Kecskeméten az ér­deklődés országos megcsappaná­sa idején is mindig teljesítették a bevételi tervet, holott itt a legmagasabb a tálelőadások szá­ma. Elvi ISO a színház kötele­zettsége más színházak 100-as, vagy annál alacsonyabb tájelő­adásával szemben. összesen 57 községben fordul­nak meg a Kecskeméti Katona József Színház művészei. Ter­mészetesen nem jutnak el min­denüvé a Kecskeméten játszott valamennyi darabbal. A téli évadban 20—22 nagyobb közsé­get, illetve várost látogatnak rendszeresen, kéthónapos bajai vendégszereplésük során pedig tíz környékbeli községet. A töb­bi helyre ritkábban jutnak el, de nagy érdemük, hogy a me­gyeszékhelyen játszott vala­mennyi színdarabot előadják vidéken is. Tehát nemcsak az úgyneve­zett „sikerdarabokkal” állnak a tájelőadások közönsége elé. S ezzel mindenképpen hátrányban vannak azokkal a színházakkal szemben, amelyek időről időre látogatják a megye községeit. A szolnoki, vagy a szegedi színház a kasszasikert jelentő produk­ciókat kínálja a nagyközségek művelődési házainak, s ezért szívesebben látják őket. Nem ütköznek viszont a megye szín­házának érdekei a Déryné Színházéval, amely többnyire olyan kisebb községekbe, szűk művelődési házakba látogat, ahol a kecskemétiek a maguk nagyobb méretű díszleteivel és népesebb szereplő gárdával nem vállalhatják az előadást. Igen érdekes tapasztala­tok mutatnak arra. mit jelent a kisebb községekben is a kor­szerű művelődési ház. A nyá­ron átadott csengődi művelődé­si házban máris nagy sikerrel szerepel a színház. Több mint négyezer forintos átlag,bevételt értek el az eddigi előadásokon, s azon gondolkozik a művelő­dési ház vezetősége, hogy áttér a bérletrendszerre. A bérlet­rendszer egyébként jól bevált már másutt is, így Soltvadker- ten, sőt Bugacon, legkivált pe­dig Kiskunmajsán, ahol mindig zsúfolt házzal játszik a színház, s a közönség valóban ünnepnek tekinti előadásait. A színház a jó művészi mun­kán kívül más eszközökkel is igyekszik szorosabb kapcsolatot teremteni a közönséggel. Ebben mindenekelőtt a közönségszer­vezők munkájára támaszkodik. Jó ezenkívül a kapcsolata a színháznak a szakszervezetek megyei tanácsával, a Hazafias Népfronttal is. Az SZMT pél­dául minden évben megjutal­mazza a legeredményesebben dolgozó közönségszervezőket. Most azt tervezik, hogy nívódí­jat alapítanak a megyei tanács­csal közösen, amelyet évente ün­nepélyesen adnak ki a legjobb rendezői és színészi teljesítmé­nyekért. A Httssafius Népfront a Színházbarátok körének megala­kulásában és munkájában segít majd. Október 26-án. szerdán tartják az alakuló ülést a nép­front helyiségében. A színiház KlSZ-szervezete pedig a fiatal színházbarátok körének megala­kításán dolgozik. A felhívásra már több mint 70 jelentkezés érkezett, s az alakuló ülést no­vemberben készülnek megtar­tani. A színház vezetőinek határo­zott célja az ifjúság körében mind több új színházkedvelőt nevelni. Jelenleg ö-ssaesen ötezer bérletes van a megyeszékhelyen, s ebből csupán 1400 az ifjúsági bérletesek száma. Ez olyan vá­rosban, ahol ennyi iskola van, kevés. nagy szülöttének. Katona Jó­zsefnek és Kodály Zoltánnak életéről, munkásságáról, műve­ik útjáról szóló művek sorakoz­nak. S azután a költészet, a zene. a képzőművészet népsze­rűsítésére s a tudományos el­mélyülésre szolgáló művek gaz­dag választéka következik. Itt egy érdekes ritkaságot láthat a néző: egy pekingi kiadású vas­kos albumot, amely Sukarno képgyűjteményének buja kele­ti színekben pompázó repror dukcióit foglalja magában. AZ IGAZI nagy értékek, a valóban milliós kincsek a be­járattól balra elhelyezett tár­lókban láthatók. A megyei könyvtár tulajdonában levő sok régi könyv talán legértékesebb­je Czvittinger Dávid 1711-ből származó monográfiája, s egy még régebbi kiadvány 1516-ból, Fohász című, amelybe valame­lyik tulajdonosa, bizonyára jó­val későbbről bejegyezte a szö­veg francia fordítását. S ezután a református egy­házközség könyvtárának ritka ságai. Egy legalább 10—15 kilós hatalmas" kötet: tizenegy nyel­vű szótár, 1605-ből. Majd a leg­nagyobb érték valamennyi közt: a Sylvester-biblia. A ki­adás kelte: 1541. összesen há­Szabadtéri múzeumavatás Bugacon Október 25-én, kedden adják át a bugaci sza­badtéri néprajzi gyűjtemény építményeit. A kis­kunsági gulyások, juhászok pusztai életét ábrá­zoló múzeum teljes egészében a jövő év tava­szán nyílik, amikor az építményeken kívül a két I kunyhó, a cserény „kellékeit” is bemutatják. Díjnyertesek a műsoron A Lenin Lengyelországban című Jutkevics-al- kotást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából mutatják be a mozik. A mű az idei cannesi filmfesztiválon a „Leg­jobb rendezés” díját kapta. A találkozások című jugoszláv film viszont Karlovy-Vary-ban kapott fődíjat a Hideg napok című magyar alkotással közösen. (Vendégeli köszönti'se­jt költészet napjai Buda- pesten — minden eddigi hasonló találkozónál vonzóbb és jelentősebb esemény-sorozat. Jelzik ezt már az adatok; a rendezvények és a részvevők nagy száma, a konferencia iránt érdeklődést tanúsító külföldi fo­lyóiratok, újságok és rádióállo­mások tekintélyes névsora. Túl­zás nélkül mondhatjuk, hogy ezekben a napokban minden európai, aki szereti a költésze­tet, hisz a szép versek erejében, a népek-nemzetek egymást gaz­dagító szellemi barátságában, a kontinensünket behálózó hír­adások nyomán Budapestre te­kint. Az európai líra reprezen­tánsai, legismertebb kiválóságai érkeztek fővárosunkba a kor költészetének időszerű kérdéseit megvitatni, imerkedni, barátkoz­ni. Gazdag a hivatalos program, még gazdagabb a kölcsönös ér­deklődés diktálta napirend, a beszélgetések, találkozások hosz- szú sora. L egfontosabb és egyben legizgalmasabb — költők­ről és műfordítókról lévén szí — mégis az: milyen képet kap­nak vendégeink a versek fo­gadtatásáról. A számvetés ez- idáig igen kedvező. Barátaink — s ezt nem udvaris frázisok, ha­nem az őszinte elismerés szavai adják tudtunkra — csodálkoz­nak. Meglepte őket a személyük és műveik, s általában a köl­tészet iránti érdeklődés inten­zitása es hatósugara. Sokan kö­zülük hallottak már arról, hogy Magyarországon a líra nemcsak a költők és „irodalmi céhbeliekM elszigetelt ügye, hanem jóval szélesebb körben hódító szenve­dély. A magyar közönség fogé­konysága és érdeklődése a kor­társ Ura eredményei iránt a legszorosabban összefügg a meg­beszélések egyik legfontosabb témájával. Azzal a kérdéssel, hogy vajon képes-e korunk köl­tészete is hatni az egyéni sor­sot is eldöntő történelmi-társa­dalmi folyamatokra, az emberek gondolkodására, cselekedeteire? JLT a nagyon röviden kell ** v megfogalmazni a Költé­szet Napjai Budapesten résztve­vőinek ars poeticáját, valahogy így hangozhat: rajtunk is mú­lik, mit hoz a holnap, merre tart Európa és a világ. Nem kis eredmény, hogy vendégeink — világnézeti és ízlésbeli ellen­téteket áthidaló-egységes meg­győződéssel vallják: hisznek a művészet, a versek emberfor­máló lehetőségeiben és hivatá­sában, abban, hogy a költők hatékonyan segíthetik egy hu­mánus, szép jövő megszületését. D. T. JSTVAMi ;,csak legalább huszonötezer dol­láros férfihez” megy feleségül. S most a lány kezdeményez! Nem kétséges, az első szóra hoz­zámenne feleségül. Csakhogy Francis akkor már egy csepp kedvet sem érzett hozzá, hogy Rosát elvegye. Egy-egy ilyen kellemes vikend az más. A lány azonban úgy látszik többre vágyott, mert átölelte netofon, lemezjátszó és sok le- YegkSdezYe^' *- Mi, az amerikai lányok, Francis nagyszerűen érezte 1 Szeretsz? modernek vagyunk, Francis... ^S^t a lannyal, aki meg a gon- Francis jobbnak látta, ha ki- —------- ----------- dolatát is leste. _Mennyiy<d más tér a yálasz elől> s a ’régi jól 2 0. egy ilyen úrilány mint Betty, beyált módszerhez folyamodott, s 1Feleletül megcsókolta Roset ­— Modernek! Álékor rendben van! Én is modern vagyok! Rosa valóban modern volt, s_,, _ .a — c éltudatos Másnap együtt uta- Vúcsút vett Francostól, s aZ‘ zott vikendre Francissei. Ro- , ‘ - t cir,ar£,tta tárcát A lany rovld szunet utan val­werséknek nem volt nyaralójuk, ™ fiándékozott neki Iatora fogta Francist de Mr. Rubin a szabadságos új ^ ' -— Hallom, voltál szegény tisztnek és lányának szívesen S Francis, jóllehet már elmúlt Nicknél. Rettenetes dolgokat rendelkezésére bocsátotta a hét- szivében a Rosa iránt érzett di- mondhatott... végére nyaralóját, csak a látszat ákszerelem, mégis büszke volt Francis bólintott, kedvéért biztosítva a fiút arról, rá, hogy a lány valósággal fel- — Szegény — sóhajtott a lány, hogy ők ezen a héten nem hagy- kínálkozott neki. Jól emlékezett’ de a fiú úgy érezte, hogy nem ják el a városbeli házukat, mert még arra, miként álmodozott es- őszinte. — Szívből sajnálom, a „felesége, Mrs. Rubin gyengéi- te lefekvéskor az érettségi előtt: — Szürnyű lehet vakon élni — kedik”. pilóta lesz, s Rosát feleségül mondta Francis, akit bosszan­A vikend nagyszerűen telt. veszi. A lány nagy szerepet ját- tott, hogy a lány szóba hozta a Rosa megmutatta, hogy valóban szott ezekben az ébren végig- fiút. Nem a féltékenység dik- modern amerikai lány." Nagysze- szőtt álmokban, hiszen — ezt tálta, hogy nem akart hallani rű étkezéseket rögtönzött kon- Francis soha nem feledi el, amíg Nickről, hanem a félelem: bár- zervfélé'kből. Odakint volt mag- csak él — a lány kijelentette: mennyire is szeretné, nem tudja elfelejteni azt, amit Nicktől hal­lott ... — Sajnálom. És szegény azt hitte, feleségül megyek hozzá. Csacsi fiú! Csak játszottam vele, amolyan csitri dolog volt az egész.., Francis elkomorult: — Nézd, darling, nekem sem­mi közöm hozzá ... Anyárn mondta, hogy az egész város je­gyeseknek tekintett benneteket. Talán mégsem volt az olyan já­ték? A lány felcsattant: — Jó, ne mvolt olyan játék. De modernnek kel! lenni. Hoz­záköthetem magam egy nyomo­rék emberhez? Te hozzákötnél engem? Francis megrázta a fejét. S > akármennyire is igyekezett el­hessegetni magától a gondola­tot, az járt a ejében, hogy ha annak idején az orvosi bizott­ság másképpen dönt, s Nicket veszik fel a repülőtiszti iskolá­ra, őt pedig később gyalogos­ként kiküldik a frontra, Rosa talán most Nickkel henteregne a vikendházban és felette saj­nálkoznának. (Folytatása következik.) t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents