Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-18 / 246. szám
um. efcfiSVs- 18. fcedtf KISKUNHALAS A növekvő öntudat és felelősségér set A. V 9 /» • TM ff -W r •• > •• rr • a további fejlődés osstonsoje Kiskunhalason tegnap tartották meg a városi pártértekezletet. A küldöttek Katona Istvánt választották meg az értekezlet elnöki tisztére. A felsőbb pártszervek képviseletében Tóth László, az MSZMP Központi Bizottsága pártgazdasági és ügykezelési osztályának helyettes vezetője, a megyei párt vb részéről annak tagja dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, s Iván Istvánná, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Kiskunhalas város országgyűlési képviselője vett részt. Sípos János, a városi pártbizottság titkára referátumában rövid ismertetést adott a nemzetközi helyzetről, hangsúlyozva, hogy erről a párttagság és a közvélemény állandó tájékoztatására van szükség. Ezután értékelte a városi pártalapszervezetekben szeptemberben megtartott vezetőségválasztó taggyűléseket. Megállapította, hogy ezekre az aktivitás volt jellemző. Behatóan foglalkoztak a termeléssel, s a tudatformálással kapcsolatos fokozottabb pártfeladatokkal. A referátum elhangzása után Tóth B. László, a revíziós bizottság elnöke emelkedett szólásra, s bejelentette, a bizottság mandátuma lejárt Ezt követően került sor a vitára, a városi pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolója alapján, melyet a küldöttek tanulmányozás végett korábban írásban kézhez kaptak és amelynek fontosabb megállapításait az alábbiakban közöljük. A beszámoló rámutatott, hogy Kiskunhalason a társadalmi viszonyok jelentős változáson mentek át az elmúlt négy év alatt. A legalapvetőbb változást a mezőgazdaság — a város politikai, társadalmi és gazdasági életére egyaránt kiható — szocialista átszervezése jelentette. Létszámának növekedésével együtt nőtt a munkásosztály társadalmi és politikai befolyása, erősödött a munkás—paraszt szövetség, s az értelmiség mindinkább magáévá téve pártunk politikáját, egyre jobban segíti a szocializmus építését. Az életszínvonal nem jelentéktelen emelkedését is eredményezte a társadalmi viszonyok megváltozása. A felnőtt lakosság foglalkoztatottságának problémája lényegében megoldódott, az iparban foglalkoztatottak aránya 1960 óta öt év alatt 19-ről 32 százalékra nőtt, s — bár nem megnyugtatóan — javult Kiskunhalason a lakás- helyzet is: az elmúlt fél évtizedben 708 lakás épült, több, mint a korábbi 16 év alatt. Ugyancsak öt év alatt a szocialista ipar termékeinek értéke 264 millióról 689 millióra, a mezőgazdaság szocialista szektoraié pedig 39 millióról 73 millió forintra nőtt. Az ipari munkások átlagkeresete 17 százalékkal, a szövetkezeti gazdák évi jövedelme 3785-ről 8413 forintra emelkedett ez idő alatt. A többi közt szemléltető képet ad a kiskunhalasiak életkörülményeinek javulásáról az is, hogy az egy lakosra jutó megvásárolt árucikkek értéke az öt év előtti 6814-gyel szemben tavaly már 9251, a közvetett juttatások összege pedig 42,2 millió helyett 67,3 millió forint volt. Kitért a beszámoló azonban arra is, hogy a pozitív jelenségek nem egyértelműen hatottak a lakosság minden rétegére. A kisfizetésű és a nagycsaládos dolgozók helyzetének javulása nem kielégítő. Az új gazdálkodási rendszer lehetővé teszi, hogy az átlagosnál többet nyújtó munkások és alkalmazottak keresete nagyobb mértékben nö. vekedjék; s a lehetőségekhez képest tovább bővítik a közvetett juttatások (nyugdíj, csalási pos János dipótlék, betegségbiztosítás, oktatás) körét. A város vezető szerveinek nem kis gondot okoz a lehetőségek megteremtése, az. óvodák, bölcsődék és iskolai napközik hiányának, valamint a lakáshiány megszüntetése. Ami az utóbbit illeti, a harmadik ötéves terv időszakában ezer új lakást építenek, ami enyhíti, de még mindig nem szünteti meg a gondot. A város iparának, közlekedésének és kereskedelmének alapos elemzése s°rán igen pozitív eredményként említette a beszámoló azt, hogy a fejlődő iparban foglalkoztatottaknak csaknem a 40 százaléka nő; számuk 1960-hoz viszonyítva több mint megkétszereződött. A nők foglalkoztatottságának lehetőségét azonban növelni kell, mivel jócskán akad még jelentkező ipari munkára. Megoldásra váró feladatok az ipar területén: az üzemek korszerűsítése, jobb minőségű termékek előállítása, a szakember-ellátottság javítása, a szociális beruházások növelése. Az értékelt időszakban javult ugyan a város lakosságának egészségügyi ellátása is, de ez még korántsem kielégítő. A kórházi ágyak aránya sokkal rosz- szabb a megyei és az országos átlagnál. A problémát a tervezett új kórház megépítése oldja meg, de a helyi lehetőségek jobb kihasználásával — aminek érdekében már több helyes intézkedés került megvalósításra — addig is szükséges a helyzeten változtatni. A mezőgazdaságban elért eredmények közt a növénytermesztés specializálását, a kenyérgabona lombtrágyázását, a termésátlagok növekedését^ a búza önköltségének csökkenését is említette a beszámoló, egyszersmind rámutatott a soron következő feladatokra. Ezek közt a kaszálók, legelők javítása, az állatférőhelyek növelése, korszerűsítése, a gyenge homokos területeken telepített több mint 1400 hold szőlőkben, illetve gyümölcsösökben a járulékos beruházások befejezése, a gépesítés. s a növényvédelem fokozása, az állatállomány minőségének javítása, a város lakosságának ellátása érdekében a2 .alacsonyabb típusú szövetkezetek árutermelő tevékenységének a növelése szerepel. Alapvető cél, hogy a jelenlegi tervidőszak alatt a gyenge kategóriába tartozó termelőszövetkezetek elérjék a közepes szintet. Ennek legfontosabb tényezője az, hogy az új ültetvények ebben az időszakban termőre fordulnak. Elhangzott a beszámolóban az is, hogy a város általános fejlődésében jelentős helyet foglal el a politikai, s kulturális téren való előbbrejutás. A munkások túlnyomó többségének öhtudata, felelősségérzete, s a műveltsége nem kis mértékben fejlődött. Ez többi közt a szocialista brigádmozgalom kibontakozását is eredményezte, ami visszahat a munkások további fejlődésére. A szövetkezeti parasztságnál a politikai öntudat kialakítása kezdetben sok problémát okozott, de folyamatosan szép eredményeket értek el ezen a téren is, amit az is bizonyít, hogy a közelgő pártkongresszus tiszteletére szervezett munkaversenyben a mezőgazdaságban 85 brigád vesz részt. A tudat- formálást illetően az értelmiség körében is jelentős javulás tapasztalható, ami pártunk helyes értelmiségi politikájának, az ideológiai nevelőmunkának, s az értelmiség összetétele megváltozásának köszönhető. A tudatformálásban nagy szerepe volt a pártoktatásnak, a kommunisták önművelésének és tanításának, példamutatásának, a tömegszervezeteknek, a város pedagógusainak, könyvtárának, a művelődési háznak. Ahhoz, hogy az összetett feladatok maradéktalanul megoldást nyerjenek, szükséges a párt vezető szerepének növelése. E célból szélesíteni kell a pártdemokráciát, a városi pártbizottságnak új módszerek alkalmazásával kell irányítani az alapszervezetek céltudatosabb munkáját. Érvényt kell szerezni a vezetés lenini elveinek, s ennek érdekében növelni kell a kollektív vezetés hatékonyságát hangoztatta a beszámoló. A vitában a következők vettek részt: Barabás Nándor, a vá- rosi KISZ-bizottság titkára, Sándor István, az ÉM Fémmunkás és Tömegcikkipari Gyár termelési osztályvezetője, Verők István, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság párttitkára, Demeter Béla honvéd alezredes, Juhász Dezső, a városi tanács vb mezőgazda- sági osztályának vezetője, Vin- cze Ferenc, a városi tanács vb elnöke, Béres László, a városi kórház gazdaságvezetője, Király Lajos, az ÉM Fémtömegcikk- ipari Vállalat üzemvezetője, dr. Makai László, a kórház igazgatója, Kispéter Imre, a DÁV ki- rendeltségének vezetője, Benke Lászlóné, a Csomagoló Eszközöket Gyártó Vállalat párttitkára, Modok Balázs, a Vastömegcikk- ipari Vállalat igazgatója, dr. Petrányi István, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tanszékvezető tanára, Szalai József, a Vízmű Vállalat igazgatója, Tóth László, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese — tolmácsolva a párt KB üdvözletét is —, Mácsai János általános iskolai igazgató, Tánczos Sándor, a MÁV Pályafenntartás főnöke, Ónodi János, a Fa- és Építőipari Ktsz technikusa. Mucsi József, a Fa- és Építőipari Ktsz elnöke, dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, He- tyei Sándor, a Vegyesipari Vállalat párttitkára, Takács Mihály, az ÉM Fémtömegcikkipari Vállalat munkása, dr. Forczek György, az iparitanuló-iskola igazgatója. A vita után Sípos János, a városi pártbizottság titkára ösz- szefoglalta a felszólalásokat Hangsúlyozta, hogy a soron következő feladatokat csakis ak- 1 kor oldhatják meg sikeresen a Kiskunfélegyháza városi pártértekezlet (Folytatás az 1. oldalról.) a legpozitívabb eredmény az, hogy két év óta nincsen mérleghiányos szövetkezetük. A tervidőszak alatt 8,5 mázsáról 11 mázsára növekedett a búza és 10,8-ről 17,6 mázsára a kukorica holdankénti hozama. 1961-ben 1562 liter volt az egy. tehénre jutó évi tejhozam, 1965-ben már 2360 liter. A második ötéves terv idején a város határában 567 hold szőlőt és 813 hold gyümölcsöst telepítettek. Nagy rét- és legelőterületeink — hangoztatta a beszámoló — lehetővé teszik az állat- tenyésztés, elsősorban a juhtenyésztés fejlesztését. A második ötéves terv idején juhállományunk 10 ezer darabbal növekedett. Nagy figyelmet fordítottunk a libatenyésztésre és hizlalásra, amelynek városunkban már tradíciói vannak. Az elmúlt évben 20 ezer darabbal haladta meg a hízott liba felvásárlás az öt évvel ezelőttit. Városunkban a lakosság élet- színvonala jelentősen növekedett az elmúlt öt év alatt. Az OTP-betétállomány 16 millió forintról 66 millió forintra emelkedett. A legnagyobb gondot a lakásprobléma megoldása jelentette és jelenti továbbra is. Az öt év alatt 655 lakás épült. Jelentősen bővült a vízhálózat, az út- és járdahálózat. A kereskedelmi forgalom 6,5 százalékkal haladja meg az 1960 évit. Különösen tartós fogyasztási cikkekből vásárolt többet a lakosság. A beszámoló a város kulturális és egészségügyi fejlődését elemezve megállapította, hogy a tanintézetek nevelői létszáma az elmúlt öt évben négy-, vénnél emelkedett. Súlyos azonban a tanteremhiány az általános iskolákban. A tervidőszak alatt egy új körzeti orvos lett beállítva és 47-tel növekedett a szakorvosi órák száma. Ez idő alatt szervezték meg a gyermekgyógyászati, fül-, orr-, gégészeti orthopédiai, rheumatológiai, fi- zikótherápiai szakrendeléseket, A csecsemőhalandóság az 1960. évi 5,8 százalékról 1965-re 2 százalékra csökkent. A beszámoló ezután megállapította hogy a város iparában és mezőgazdaságában egészségesen fejlődnek a szocialista termelési viszonyok. A párt- szervezetek ideológiai tevékenységének eredményeként a város lakosságának szocialista jellemvonásai erősödtek. Elmondhatjuk — hangoztatta a beszámoló —, hogy a város pártalapszervezetei egészségesen fejlődtek, tekintélyük, befolyásuk növekedett. A párttagság példamutató tevékenysége a termelőmunkában, a szocialista munkaversenyben, a politikai és szakmai továbbképzésben jutott kifejezésre. város kommunistái, ha ugyanolyan kollektivitást tanúsítanak azok végrehajtásában, amilyen összefogás jellemezte tevékenységüket és megnyilvánulásaikat közvetlenül a pártértekezlet előtt, illetve magán az értekezleten is. Ezt követően a jelölőbizottság javaslata alapján a küldöttek megválasztották a 45 tagú párt- bizottságot és a megyei pártértekezlet 19 küldöttét. Végezetül az új pártbizottság megtartotta első ülését, megválasztotta a 9 tagú végrehajtó bizottságot és a pártbizottság titkárát, aki ismét Sípos János lettj Tarján István A város tervszerű továbbfejlesztéséhez a második ötéves terv végrehajtása' jó alapokat teremtett. Az ipar szerkezete megfelelően alakult, ezért új vállalatok létrehozása a harmadik ötéves terv időszakában nem szükséges. Indokolt azonban a meglevő vállalatok bővítése, elsősorban a nők és a munkába álló fiatalok foglalkoztatása érdekében. Az ipari termelés 19ÍO-ig 550 millió forinttal növekedik. A mezőgazdaságban nagy gondot kell fordítani a mezőgazdasági szakmunkástanulók képzésére. A takarmányalap biztosítására mintegy ezer holddal kell növelni a lucerna vetésterületét, s a libatenyésztésben megvalósítani a tervezett 100 ezer darabos hízc^t liba programot. Végül a beszámoló a párt- politikai feladatokról szólott, s hangsúlyozta, hogy a pártszervezetek feladata mozgósítani a kommunistákat és a lakosságot a harmadik ötéves terv feladatainak végrehajtására, a felkészíteni őket az új gazdasági mechanizmus bevezetésére, az abból adódó feladatok megvalósítására. A beszámoló és a kiegészítő referátum feletti vita során felszólalt Kohut Béla, a Vegyipari Gépgyár pártbizottságának titkára, Pesir István, a Vörös Csillag Tsz elnöke, Szabkov Mik* lös, a városi KISZ-bizottság titkára, Gergely Miklós, a Búcs- Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Sense György, a városi tanács vb művelődési osztályának szak- felügyelője, Pácsonyi Vilmos, a Dózsa Tsz párttitkára, Tóth Mihály, a MÁV forgalmi párttitkára, Zsidó Gábor, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyáregysége párt- szervezetének titkára, Kovács Sándor, a Bács-Kiskun megyei Kézműipari Vállalat igazgatója, Oláh István, a Kiskunfélegyházi, Építőipari Ktsz elnöke, dr. Belényi István, a városi tanáck vb elnökhelyettese, dr. Fazekas Lajos, a városi kórház igazgató főorvosa, Somlai Ferenc őrnagy. Az ebédszünet után a mandátumvizsgáló bizottság tette meg jelentését. Ezt követően felszólalt Fekete Pálné, ország- gyűlési képviselő, a Dohánybeváltó Vállalat pártszervezetének titkára, Deme János, a Lenin Tsz főagronómusa, Pécsi Mihály, pártnyugdíjas, Bálint László, az állami áruház vezetője, kerületi párttitkár, László Jenő, az iparitanuló iskola tanára, ifj. Tóth János, a Kiskunság Tsz elnöke, dr. Dobos Ferenc, a városi tanács vb-elnöke, Gila Istvánná, a városi tanács vb művelődési osztályának vezetője, Nagy László nyugdíjas. Felszólalt a tanácskozáson dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára. Tolmácsolta a megyei pártbizottság üdvözletét a pártértekezlet résztvevőinek, valamint nagy megbecsülését a városi pártbizottság végzett munkája iránt. A felszólalásokra Sztanojev András válaszolt A zárszó után a pártértekezlet egyhangú szavazással elfogadta a pártbizottság és revíziós bizottság beszámolóját. Ezt követően a jelölőbizottság elnöke felolvasta a bizottság javaslatát az új pártbizottság 49, a megyei pártértekezlet 22 szavazati, 2 tanácskozási jogú küldöttére vonatkozóan. A javaslatot a pártértekezlet egyhangúlag elfogadta, majd titkos szavazással változtatás nélkül megerősítette. Ezután az úi pártbizottság első ülésén 9 tagú végrehajtó bizottságot választott, amelynek titkára ismét Sztanojev András lett. Ottó
