Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-18 / 246. szám
Pártértelcezlet három Tárosban Amint arról már beszámoltunk olvasóinknak, ezen a héten nagy jelentőségű eseménysorozatra kerül sor a megyében: tanácskoznak a járási és városi pártértekezletek. Ez , alkalommal kerül sor — az elmúlt időszak eredményeinek, s a további feladatoknak mélyreható elemzése és megvitatása után — a pártbizottságok és azok vezető testületéinek, valamint a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztására. A BAJA tanácskozások hétfőn kezdődtek. Elsőnek, három város: Baja, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas pártértekezlete zajlott le, s mindegyikre a felelősségérzettől áthatott, őszinte elvtársi légkör és nyílt vitaszellem, alkotószándék volt a jellemző. Az alábbiakban a három város pártértekezletének munkájáról adunk olvasóinknak tájékoztatást A sikerek forrása: a kommunisták és a párt ónk ívüliek összefogása A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA XXI. EVF., 246. SZ. /tra 60 fillér 1966. OKT. 1«, KEDD A bajai kommunistáik hétfőn a Fegyveres Erők Klubjának nagytermében tartották meg pártértekezletüket. Ott, ahol huszonkét évvel ezelőtt, a felszabadulás utáni napokban megalakult a Magyar Kommunisták Pártjának bajai szervezete. A küldöttek között ott voltak többen azok közül is, akik az első pártértekezleten az alapítók sorában foglaltak helyet: id. Folcz Antal, Vozdeczky Anna, id. Pék László, Jerkovits István és a többiek. Papp György, a városi párt- bizottság titkára üdvözölte a pártértekezlet résztvevőit, majd javaslatot tett az elnökségre és a munkabizottságokra. A pártértekezlet elnöke Gálfi József, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet párttitkára nyitotta meg a tanácskozást, üdvözölte a bajai kommunisták küldötteit, a meghívott vendégek között Halász Pétert, a Központi Bizottság mezőgazdasági osztályának helyettes vezetőjét, Erdőst Józsefet, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának titkárát és Borsos Györgyöt, a KISZ Bács-Kiskun megyei bizottságának első titkárát. Az elnöki megnyitó után Papp György, a városi pártbizottság titkára lépett az emelvényre és megtartotta kiegészítő előadását, a már korábban írásban kiadott pártbizottsági beszámolóhoz. A titkári kiegészítő előadás részletesen elemezte az augusztusi és szeptemberi taggyűlések tapasztalatait, az ott felvetett hasznos javaslatokat, a vezetőségek újraválasztásának kedvező, demokratikus légkörét. Mint mondotta: A párttagság véleményének a jövőben inég nagyobb jelentőséget tulajdonit majd a pártbizottság és tovább erősíti a kritikai légkört a pártbizottság és a pártszervezet viszonyában. Ezután ifj. Pék László, a városi revíziós bizottság elnöke tartotta meg beszámolóját. A pártbizottság előzetesein kiadott írásos beszámolójának legfontosabb megállapításait az alábbiakban kivonatosan közöljük. ' A pártbizottsági beszámoló bevezető részében hangoztatja: a VIII. kongresszus óta eltelt négy év munkájáról levonható az a következtetés, hogy Baja város a kongresszuson megjelölt úton haladt. A város kommunistái egységesen követték a Központi Bizottságot, a kongresszus, a Központi Bizottság, a megyei és városi bizottság határozatait helyesléssel fogadták, és eredményesen dolgoztak azok végrehajtásáért. A kommunisták és a párton- kívüli dolgozók összefogása, küzdelmes és szorgalmas munkája nyomán jelentősen előre jutottak az élet minden területén. A beszámoló helyesen állapítja meg, hogy a jövőben a feladatokat az elért eredmények talajáról, a szerzett tapasztalatok alapján kell kialakítani. A szocializmus alapjainak lerakása hazánkban, alapvető változást Kozott Baján is a termelési viszonyokban, ami kihatással volt a város egész gazdasági, Szocialista országok magas rangú küldöttségei Moszkvában Papp György dett. A vasút munkájában az utóbbi időben örvendetes javulás tapasztalható. Az AKÖV-nél az elmúlt 5 év során az átszervezések segítették a munka hatékonyságának növelését. Az elért eredmények mellett számos megoldásra váró probléma van. Kevés az olyan üzem a városban, amely jelenlegi rendeltetésének megfelelően épült volna. Ez a körülmény csak korlátozottan teszi lehetővé a korszerű, hatékony termelést. Bátrabban kell alkalmazni a bajai ipari üzemekben az új technológiákat, a munkaszervezést, üzemszervezést. A járási pártbizottsággal egyetértésben a lehetőséghez képest segíteni kell a várost körülvevő falvak ipari tevékenységének növelését. Baja város ipara nagy mértékben fejlődik a III. ötéves terv időszakában. A Kismotor- és Gépgyár 5. sz. Gyáregységénél mintegy Í30 miliő forintot tesz ki a gyár fejlesztése. 1967- ben mintegy 37 milliós beruházással megkezdődik az új szövődé építése a Finomposztó Vállalatnál. De a fejlődés lemérhető (Folytatás a 2. oldalon.) MOSZKVA (MTI) Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány meghívására, vasárnap este Moszkvába érkezett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagja. Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a kormány elnöke, és Czinege Lajos vezérezredes, a Politikai Bizottság póttagja, honvédelmi miniszter. A lengyel bárt- és kormány- küldöttség két vezetője, Gomul- ka és Cyrankiewicz a szovjet fővárosban maradt, a delegáció többi tagjai a Vnukovói repülőtérről hazarepültek. Az SZKP és a szovjet kormány meghívására hétfőn Moszkvába érkezett: Nicolae Ceausescu, a Komán Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, Gheorghe Maurer, a minisztertanács elnöke én Ion lonita, a fegyveres erők minisztere Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke; Willi Stoph miniszterelnök, Erich Honecker, az NSZEP Politikai Bizottságát nak tagja, valamint Heinz Hoff-i mann hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács élőnké és Dobri Dzsu- tov hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára* (Folytatás a 2. oldalon.) KISKUNFÉLEGYHÁZA politikai és társadalmi életére. Tovább nőtt a munkásosztály társadalmi és politikai befolyása, kezdetét vette az egységes szocialista paraszti osztály kialakulása, erősödött népi államunk legfőbb politikai alapja a munkás—paraszt szövetség. Az értelmiség egyre inkább magáévá teszi, s munkájával segíti a munkásosztály politikáját, a szocializmus építését; A város mezőgazdaságában végbement fejlődés gyökeres fordulatot hozott a parasztság életében is. A bajai termelőszövetkezetek anyagilag megerősödtek és ez nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy tagjaik mind nagyobb mértékben vesznek részt a közös munkában, az alapok megteremtésében, megszilárdításában. A városban az értelmiség száma jelentős. Többségük magáénak érzi a párt és az ország célkitűzéseit. Látja munkája eredményét és fontosságát, és hasznosan tevékenykedik. Az 1962-es bajai pártértekezlet a város iparának fejlesztéséi tűzte ki célul. Az ipar szerkezetében a hagyományokkal rendelkező textil- és faipar dominál, de az utóbbi néhány esztendőben nagy ütembem fejlődött a vasipar is. Az exporttermelést több mint megháromszorozták a vállalatok. Jelenleg már nyolc vállalat termel exportra. A város több évszázados kereskedelmi múltra tekint vissza, ma is a megye egyik legjelentősebb kereskedelmi központja. Javult az áruellátás, nőtt a kereskedelem technikai felszereltsége, kedvezőbb a vásárlókkal szembeni magatartás is. Ami a közlekedést illeti, a beszámoló hangsúlyozta, hogy az áruszállítás és az egész közlekedés jelentősen megnovekeMosgósítsunk minden alkotó erőt a ssocialista építőmunkára Hétfőn reggel 8 órakor kezdte meg tanácskozását a kiskunfélegyházi városi pártértekezlet 127 választói és 12 tanácskozási jogú küldöttel, hogy értékelje a párt- bizottság elmúlt két évi tevékenységét, és újraválassza a testületet Kedves színfoltja volt a megnyitó aktusnak, amikor a város életének nagy eseményét, az értekezlet résztvevőit az iskolák úttörői és KISZ-esei köszöntötték. A küldöttek a tanácskozást levezető elnöknek Hegedűs Ferencet, a városi párt- bizottság osztályvezetőjét választották. A pártértekezleten részt vett és 23 tagú elnökségében helyet foglalt dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, Ispánovits Márton, a kiskunfélegyházi járási pártbizottság első titkára, dr. Cseh László, a járási tanács vb-elnöke. A tanácskozás résztvevői megválasztották a jegyzőkönyvvezetőket, a jelölő bizottságot — elnökévé Szegedi Józsefet, a Műanyaggyár személyzeti osztályának vezetőjét —, a mandátumvizsgáló bizottságot — elnökévé B esze Mihályt, a Vegyipari Gépgyár főmérnökét —, a szavazatszedő bizottságot — elnökévé Bálint Lászlót, i a III.—IV. körzet párt- szervezetének titkárát. A pártértekezlet résztvevői a pártbizottság, valamint a revíziós bizottság beszámolóját már korábban kézhez kapták, ezért Sztanojev András, a városi párt- bizottság titkára vitaindító rövid referátumában csupán a beszámoló egyes részleteinek indoklására, illetve kiegészítésére szorítkozott. Az alábbiakban közöljük a pártbizottság beszámolójának néhány fontosabb megállapítását Sztanojev András A pártbizottság beszámolójának bevezető része megállapította: a városban az elmúlt négy év során sikrrel járt a kommunistáknak az a törekvése, hogy mozgósítsák az összes alkotóerőt a szocialista építő munkára. Ennek nyomán az ipar az MSZMP VIII. kongresszusának célkitűzései szerint fejlődött. Az ipar átszervezése következtében 1963. január 1-vel a Bányászati Berendezések Gyára és a Gépgyár egyesült Vegyipari Gépgyár néven. Minisztériumi irányítás alá került a vágóhíd, a cipőgyár, a műanyaggyár. A város ipari termelése a második ötéves terv időszaka alatt 383 és fél millió forintról 709 és fél millió forintra növekedett. Az exporttermelés értéke 110 millió forinttal emelkedett. Az ipari fejlődéssel párhuzamosan jelentősen nőtt az iparban foglalkoztatottak száma. Igen örvendetes, hogy az ipari üzemekben dolgozók 45,4 százaléka nő. 1960-hoz viszonyítva az ipari dolgozók reálbére 10,6 százalékkal emelkedett. A termelékenység 7,6 százalékkal nőtt, alakulását azonban nagyban befolyásolta, hogy az iparban dolgozók jelentős hányada nem szakmunkás. Ezért a jövőben fokozni kell a szakmunkásképzést. Az idei feladatokat a Központi Bizottság 1965. december 8-i határozata szabta meg. Az első félév eredményei: a teljes termelési tervet 106,6, az export- tervet 122,8 százalékra teljesítették a város üzemei. Az eredmény elérését nagyban segítette a kibontakozó kongresszusi munkaverseny. A beszámoló ezután a közlekedés és a kereskedelem eredményeit értékelte, majd a mező- gazdaság szocialista átszervezése utáni helyzetről szólott. A termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdításában (Folytatás a 3, oldalon4
