Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-15 / 244. szám

1964. október 15. szombat 3. oldal Paprika — szeletelve A paradicsom ala­kú — pritamin — paprikát a nyugat­német vevők kíván­sága szerint szele­telve exportálja a MÉK. A szeletelés a kecskeméti kiren­deltségen történik. Mintegy 50 vagon­nal szállítottak már el a Német Szövet­ségi Köztársaságba. A műveletet ügyes kezű asszonyok végzik; Képünkön Bálái Róza látható munka közben. A brigád tagjainak teljesítménye na­ponta személyen­ként eléri a 3—4 mázsát 1 Á termelőtől a fogyasztóig Tapasztalatok egy felvásárlási körúton őszi felvásárlási körútra in­dultunk Magony Imrével, a me­gyei tanács vb felvásárlási osz­tályvezetőjével. A cél az volt, hogy tanulmányozzuk, milyen új vonások tapasztalhatók a fel­vásárlásnál és milyen lehető­ségeik vannak a gazdasági re­form időszakában néhány éssze­rű változtatásra. Először a Sárfehér hazájába, Izsákra látogattunk el, a MÉK helyi kirendeltségéhez. Csanda László kirendeltségvezetőtől ér­deklődtünk a felvásárlás helyze­téről; Sárfehér Ausztriának — A kedvező októberi idő­járásnak köszönhetően még most is szállítják a Sárfehért Auszt­riába. ötszáztíz vagon átvéte­lére szerződtünk, de vélemé­nyem szerint ez a mennyiség Jobb cipőt — olcsóbban Korábban már beszámoltunk arról, milyen műszaki intézke­déseket dolgozott ki a Kecske­méti Alföldi Cipőgyár vezetősé­ge a termelés gazdaságosabbá tételére. Különösen a szabászat­ban tervezett munkaszervezési változásokat tartottuk figyelem­reméltónak, hiszen az előzetes gazdasági számítások évi fél­millió forint költségcsökkentést ígértek. Nagyobb szériák — kevesebb gépállás Augusztus 1-től dolgozik az új szervezeti formában a gyár sza­bász részlege. Az eltelt idő ke­vés ahhoz, hogy végső értéke­lést adjon a vezetőség. De arról már tájékoztatni tudott bennün­ket Sersényi Sándor műszaki­vezető, hogyan igazolódtak ed­dig az elképzelések. Mielőtt idéznénk a tőle hallot­takat, felvázoljuk mégegyszer az átszervezés lényegét: Korábban a cipőgyár kecske­méti és kiskunfélegyházi üzemé­ben is foglalkoztak felső- és al­sórész szabással. Augusztus 1-től azonban Kecskeméten kizárólag a felsőbőrt, Félegyházán pedig a talpat vágják ki. így nagyobb szériák készül­hetnek minden alkatrészből, és kevesebb munkaidő vész kárba a gépek átállítása miatt. Javul az anyagkihozatal is, mivel a kisebb tartozékok készítéséhez jól fel tudják használni azokat a bőrdarabokat, amelyek eddig mindkét üzemben a hulladékba kerültek. Továbbá kedvezőbbek a raktározási lehetőségek, köny- nyebb a munka ellenőrzése, egy­szerűbb a belső anyagmozgatás stb. Ezreket jelentő tizedszázalékok Sersényi Sándor azzal kezdte, hogy már az intézkedési terv kidolgozásakor tudták: az idén még nem térül meg az átszer­vezés — körülbelül 300 ezer fo­rint — költsége. A félmillió fo­rintos évi megtakarításra csak 1967-től kezdődően számíthat­nak. A „tandíjat” az idei nye­reségük terhére előlegezték ma­guknak, mert azt vallják, hogy a jó gazda mindig előre gon­dolkozik. A termelékenység növekedése eddig tökéletesen megfelelt a várakozásuknak. Az átszervezés előtt összesen 160-an dolgoztak a két üzem szabászatában, most 155-en is győzik ugyanazt a munkát. Feleslegessé vált né%y anyagmozgató is. A felszabadult munkaerőt más területre irányí­tották. Javult a változás óta az áru minősége is. A korábbi 3,7 szá­zalékkal szemben, a cipőknek csak a 3,2 százalékát kellett leminősíteni másodosztályúvá anyaghiba miatt. Jobban tud­juk értékelni e minőségjavulást, ha tudjuk, hogy az 5 tized szá­zalékos hibacsökkenés egy év alatt körülbelül 50 ezer forin­tot jelent. Elégedettek a dolgozók Az anyagkihozatal még nem javult a kívánt mértékben, hi­szen a dolgozók egy részének mindenekelőtt gyakorlatot kel­lett szereznie az új munkaterü­leten. Kétségtelen viszont, hogy tágasabbá, rendezettebbé váltak a szabászműhelyek az átszerve­zés nyomán és ez a dolgozók munkakedvét is kedvezően be­folyásolja. Különösebb bérpanaszt sem okozott körükben az átszervezés. Hegedűs József munkaügyi cso­portvezető megmutatott néhány fizetési kartont, annak bizony­ságául, hogy a gyakorlási idő­szak után általában elérte a dolgozók havi keresete a régi színvonalat. Örvendetes, hogy az újonnan felvett szabászok is fel­zárkóznak lassan gyakorlott tár­saik mellé. Az eddigi eredmények tehát biztatóak. Nem kétséges, hogy jövőre, az átszervezési költség megtérülésén felül félmillió fo­rinttal növeli az üzem nyeresé­gét a műszaki fejlesztés. B. D. nem lesz meg a kedvező őszi időjárás ellenére, mert a termés kevesebb, mint előzőleg a terme­lők és mi is számítottuk; Érdemes hozzátenni a kiren­deltségvezető előbbi megállapí­tásaihoz, hogy Ausztria az idén ősszel az eddiginél jelentősepb mennyiségben vesz át Sárfehér szőlőt tőlünk. Egyébként ezt a fajtát nem­csak Izsákon, hanem Orgová- nyon. Ágasegyházán és Fülöp- szálláson is termesztik. A Sár­fehér 99 százaléka exportra megy általában minden évben. Természetesen Izsák a fő ter­melőhely, innen október első hetéig már 320 vagonnal szállí­tottak el. Arra a kérdésre, milyen volt az idei termés, azt a választ kaptuk, hogy körülbelül 30 má­zsa körül mozog. Kifizetődő a Sárfehér termesztése, hiszen a termelőszövetkezetek jó árat kapnak az exportra csomagolt áruért. A beszélgetés során szó esett arról is, hogy e szőlőfajta exportja évről évre csökken. Az idén különösebb gond azonban nem volt Ausztria jelentkezése Szállítják a Sárfehért Ausztriába miatt. Hogy a következő évek­ben mit tesznek, azt e cikk ke­retében nem lehet részletezni. Magas árrés Most van az idénye az alma­felvásárlásnak is. Éppen a Hús­véti Rozmaringot csomagolták csehszlovák exportra. Az idén az almatermés nem valami jól alakult. A termelők örömmel lengető tettekkel már előbb el­hangzott a válasz. A felbukkanó könnyek e nagyszerű összefo­gás elismerésének a gyémántjai is voltak. Azóta csaknem két hét telt el. s itt ülök a selyempaplanos ágyakkal berendezett négy háló-, két beteg-, egy kétrészes tanuló- és két nagy előszobából álló ott­hon igazgatójának, az agilis Tóth Gézának az irodájában. Azelőtt ő is tanyasi pedagógus volt, a felügyeletére bízott 22 kislány, s 23 kisfiú lelkivilágát tehát jól ismeri. E nélkül nehe­zebb íenne a bizonyos mérték­ben sajátos lelkületű tanyasi fiatalokkal a zártabb, de kul- túráltabb körülményeket meg­szerettetni, azt a szakadékot át- hidaltatni. amely tagadhatatla­nul megvan köztük és a köz­ségi — az 1-es számú — Iskola tanulói között. Az igazgatónak méltó társa az otthon szerény nevelője, a szintén pedagógus Zoboki Józsefné. — A szülők nem idegenked­tek az otthonba adni gyermekei­ket? — firtatom. — Sőt. Hetvenkilenc kisdiá­kot szerettek volna elhelyez­tetni. de sajnos, erre egyelőre még nincs lehetőség — vála­szolja az igazgató. — A kivá­lasztás a szociális körülmények figyelembe vételével történt. Egyenlő esélyek esetén a jobb tanulmányi eredmény döntött. És sorolja, hogy máris instan- ciázik, kéri a tsz-ek segítségét a többi tanyasi felsőtagozatos kisdiák elhelyezése végett az otthon bővítésére. Az eredmény i^iiván nem marad el, s annyiban máris mutatkozik, hogy a szövetkeze­tek és az állami gazdaság is vállalták: szombatonként haza­szállítják a szüleikhez, s hétfőn visszafuvarozzák az otthonba a tanulókat. Akik máris megszok­ták az új környezetet, s élet­formát. Az első napokban egy­két kisebb ugyan még elsírta magát, hiányzott a mama, papa, de most már megnyugodtak. Kezdetben az édesanyák is sű­rűn belátogattak a tanyákról, s örömmel állapították meg: gondos kezekben tudják gyerme­keiket. Kiderül az igazgató tájékoz­tatásából az is, hogy a községi iskola pedagógusai nem győzik dicsérni a tanyasi kisdiákok példás magaviseletét, szorgal­mát. Az előbbiben nagy szere­pet játszik korábbi iskolai ne­velésűje, a szorgalmuk a tanulás jobb körülményeire is utal. Van olyan kisdiák, aki a tanyán alig érte el a 3-as tanulmányi átlagot, s itt már két 5-ös fele­lete van. S az otthon nemcsak a nyugodt tanulást teszi lehe­tővé, hanem egyéb módon is bővíti lakóinak az ismereteit. Már alakult alapfokú modellező szakkör, s amit a tanyasi osz­tatlan iskolákban nem tanul­hattak, az orosz nyelvet heten­ként háromszor külön oktatja Kókai Klára tanárnő; öt kis­diák a művelődési ház tanfo­lyamán zeneoktatásban része­sül. Kérésemre bejön az irodá­ba két leányka és három fiúcs­ka. Felszabadultak, látszik raj­tuk, s ezt szóval is megerősí­tik: megszokták, meg is szeret­ték már közös otthonukat. Di­csérik a községi kisdiákok ba­rátságos közvetlenségét, elmond­ják első eltávozásuk élményeit. Hát bizony, anyukának a ház körüli munkáknál időnként hiá­nyoznak. De mindegyiküknek lelkére kötötték a szüleik, idő­sebb testvéreik, hogy viselked­jenek jól. becsüljék meg azt a lehetőséget, amelyben ők nem részesülhettek. Egyiküknek-má- sikuknak hiányzik még a széles határ, amelyet most ritkábban láthatnak, amelyben nem kó­szálhatnak. E kijelentésük önként kínálja a kérdést: Akkor is vágynak vissza a határba, a szőlők, szán­tóföldek, zöldséges kertek „vilá­gába”, ha már befejezték az iskolát? Sajnos, nem. A hatodikos Hangyási Sanyi, aki az avató­ünnepségen a könnyet fakasztó köszönetüket tolmácsolta, er­dész akar lenni. A hetedikes Göncző Rozika tanítónő. A ha­todikos Illés Pista álma. hogy tengerész, vagy bányász legyen. (Tengerész azért, mert sűrűn van külföldön. Bányász? Az utóbbira nem tud pontos vá­laszt adni.) A nyolcadikos Var­ga Feri az általános iskola után tovább akar tanulni. A kurta frizurás hatodikos Sulák Mar­gitka még nem döntött, hogy mi szeretne lenni. De talán akad közöttük, aki marad a földet szeretni, művelni. Tarján István adják az exportra alkalmas gyü­mölcsöt, mert magasabb árat kapnak érte. — Belföldi fogyasztásra azért nem szívesen adnak a kiren­deltségünknek, mert a magas árrés miatt jobban járnak, ha maguk adják el. — Kétségtelen nagy a kü­lönbség a felvásárlási és a fo­gyasztói ár között. A 60—70 szá­zalékot is eléri. Ezen valami­lyen módon segíteni kell, mert nem biztos, hogy ilyen magas költségrárakódásra szükség van — teszi hozzá a megyei, tanács vb felvásárlási osztályvezetője. A gazdasági reform előkészí­tése során már sok szó esett erről. Kétségtelen, hogy nagyon lényeges szerepet tölt be a ke­reskedelem, amely eljuttatja az árut a fogyasztóhoz. A termelés az csak az első fázis, de a ter­méket továbbítani kell ahhoz, aki elhasználja. Ennek a költ­ségei 'azonban nálunk nem egy­szer indokolatlanul magasak. Erre vonatkozóan már több el­képzelés született, de sokat nem jutottunk előre. Remélhetőleg a jövőben e tekintetben is lesz változás. Bizonyítja ezt egyéb­ként általában a zöldség-gyü- mölcsfelvásárlásnál tapasztal­ható helyzet. A magas árrés miatt ugyanis nem egy termelő- szövetkezetnek még a magas szállítási költségek mellett is megéri, hogy az ország esetleg távolabbi részébe szállítsa ter­mékeit. Az olaszoknak megéri Ütünk következő állomása a keceli pincészet volt. Nagy for­galommal találkoztunk. Éppen a helyi Űj Élet Szakszövetkezet szállította a szőlőt. Varga Jenő agronómus elmondta, hogy jó termésre számítanak, elsősorban az újonnan termőre forduló kö­zös telepítésekről. Huszonnégy hold újtelepítésű Kadarkájuk 55 mázsa körül termett holdan­ként. A hét hold Pirosszlankán pedig 70—75 mázsa a termés. A szakszövetkezet egyébként a termést teljes egészében átadja a pincegazdaságnak. A pincészet udvarán hegyet alkotott a törköly. — Mi lesz ezzel? — érdeklőd­tem. — Elviszik az olaszok — hang­zott a válasz. — Jól fizetnek érte, mázsánként 1 dollár 3 cen­tet. — Ha az olaszoknak megéri, akkor nekünk is hasznos lenne feldolgozni a törkölyt. — Ez igaz — válaszolt a fel­vetésre Magony Imre —, ne­künk is ez a véleményünk, s ezért már tettünk javaslatot il­letékes szerveknek törkölyfel­dolgozó üzemek létesítésére. A keceli átvevőhely az idén 13 700 hektoliter új pincetéri-él bővült. A szőlőfeldolgozó kétezer mázsa termésből sajtolja ki a mustot 24 óra alatt. Császártöl­tés és Imrehegy is ide hozza a termést. Az új telepítések ter­mőre fordulásával ez a pince már kicsi lesz. Folynak az elő­készületek újabbak építésére, például Császártöltésen. Kece­lem Soltvadkerten. Az átvételi árakkal meg van­nak elégedve a termelők. A kedvező időjárás következtében a szőlő cukorfoka elég magas és a kezdetben megindult rot­hadás sem olyan nagymérvű a fürtökben, mint várni lehetett volna. • E rövid írás keretében csak néhány eredményről és gondról lehetett szó, ami egy-két cikk felvásárlásával kapcsolatos csu­pán. És nemcsak a felvásárlást érintette, hanem kicsit széle­sebb körben általában a keres kedelmet, a feldolgozó ipart Reméljük, hogy az említett gon­dokra a következő időben or voslást találnak az illetékesek. ^ K. S-

Next

/
Thumbnails
Contents