Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-14 / 243. szám
Élmény és ízlés Hovatovább már tradícióvá de legalább is rendszeressé válik Kecskeméten, hogy az Állami Áruház kiállításokat rendez a város népes' közönsége részére. Ezeket átlagosan napi 5—6 ezer látogató nézi meg. Ez adta a kezembe a tollat. A népművelési szervek állandó gondja ugyanis a lakosság művészi látásának, korszerű ízlésének fejlesztése. Nos. az Állami Áruház kiállításai a kereskedelmi célkitűzéseken túl elsősorban ehhez jelentenék segítséget. A művészien, színesen, ötletesen megrendezett kiállítás gyönyörködteti a nézőket. Fejleszti, alakítja szín- és formaérzéküket. Az anyagnak és a díszítő elemeknek (fény, drapéria, virág, térhatás. mozgás stb.) együttes hatása élményt ad a látogatóknak. Ami ez esetben a legfontosabb: azok, akik ma még nem mennek el a képző- és iparművészeti kiállításokra. amit mondjuk a múzeum rendez, ide benéznek, és esztétikai élményben van részük... Láttam tanyaiakat, diákot, fiatal munkást megállni a kiállítási tárgyak előtt hosszan. gyönyörködve. Az ösztönös gyönyörködésen át vezet az út a tudatos műélvezetig. S ezt a folyamatot alaposan meggyorsítja, segíti az ízléssel, gondosan összeállított árubemutató is. Varga Mihály Büntetett előéletű üzem á gr esető Több mint negyvenezer forinttal károsította meg a tsz-eket Többrendbeli csalás és vesztegetés bűntettét követte el 1963- ban Szalay Aladár budapesti lakos, amiért egy év szabadság- vesztés és 57 ezer forint vagyoni előny megfizetésére ítélte a bíróság. A büntetés letöltése, az összeg kifizetése azonban nem törte meg Szalay Aladárt, mert sikerült elhelyezkednie először a Kalocsai Fémtömegcikkipari Vállalatnál anyagbeszerzőként, később — 1965-ben — pedig a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet alkalmazta segédüzemág- vezetőnek. (?) Munkaköréből eredően nemcsak a termelést irányította, hanem megrendeléseket gyűjtött, anyagot szerzett be, és áruátadásokat bonyolított le, tehát lehetősége volt visszaélések elkövetésére. A termelőszövetkezet vezetői annak ellenére, hogy Szalay büntetett előéletű volt, megbíztak benne, ezt az üzemágvezető ki is használta, s jelentős kárt okozott nemcsak az említett, de más termelőszövetkezetnek is. Kétezer forintos előleg A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz segédüzemének vezetője jól ismerte a környékbeli termelőszövetkezetek vezetőit. Nem csoda, hogy amikor múlt év őszén öszetalálkozott a lajosmizsei Vörös Csillag Tsz elnökével az rögtön elpanaszolta: a tsz-ben megszüntetett segédüzem késztermékeiből nagyobb mennyiségű falszeg és járdabak-vas van birtokukban, amelyet nem tudnak értékesíteni. Meg is kérte Szalayt, adja el ezeket az árucikkeket, s megkapja a hivatalos 7 százalékos jutalékot. Szalay vállalkozott erre, de néhány hét múlva kétezer forint előleget kért a jutaléka terhére. A lajosmizsei Vörös Csillag Tsz elnöke, átvételi elismervény nélkül, kétezer forintot adott át Szalaynak. Meg is lett az eredménye, ugyanis néhány nap múlva a tsz tehergépkocsija felszállíthatott Budapestre kétezer darab falszeget — közbevetően megjegyezzük: az anyagot a tsz nem helyezte kiadásba, sőt szállítójegyet sem adott ki —, amelyet Szalay azonnal átadott a Budapesti Építő- és Elemgyártó Ktsz-nek. Igaz némi változással. A falszegeket nem a lajosmizsei Vörös Csillag, hanem a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz nevére számiáztatta. Könnyen tehette ezt, hiszen a tsz vezetőinek jóvoltából birtokában volt a tsz szállítótömbje és bélyegzője. Hogyan számolt el azonban Szalay a lajosmizsei Vörös Csillag Tsz vezetőinek? Egyszerűen. Novemberben elutazott Kele- biára és ott a vasüzlet vezetőjének felajánlotta a lajosmizsei Vörös Csillag elfekvő készleteit, de aszal, hogy az üzttetaek osa&j a haszonvas árát kell megtérítenie, s ugyanakkor hét és fél százalékos részesedést kapnak. A vasüzlet vezetőjével egy több példányos jegyzőkönyvet íratott alá, amelyben az vállalta, hogy 3500 darab falszeget és 330 jár- dabak-vasat értékesít 78160 forint értékben. Az Írást bemutatta a Vörös Csillag Tsz vezetőinek, akik csak ekkor jöttek rá, hogy Szalay félrevezette őket. A közös gazdaságnak Szalay „foglalkoztatása” a kétezer forintos előleggel együtt összesen 30 400 forintba került. Tánc a falszeg körül Amikor Szalay Aladár a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz nevében leadta a Budapesti Építő- és Elemgyártó Ktsz-nek a Vörös Csillag Tsz által gyártott 2000 darab falszeget, a szállítójegyet elküldte saját termelőszövetkezetének azzal, hogy azokat Szolcsán Lajos, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz szegkovácsa gyártotta le, kölcsön anyagból, amelyet a kiskunhalasi vasipari vállalattól kapott, s azt rövidesen vissza kell adni. A tsz főkönyvelője látva a pecsétes szállítólevelet, elhitte ezt az állítást. A szállítójegyet leszámlázta, s a termelőszövetkezet 23 200 forintot inkasszálhatott a ktsz-től. Hátra volt még a „kölcsönkért” vasanyag visszaadása. Szalay levelére a tsz főkönyvelője 1965. december 14-én tíz mázsa vasanyagot kiadott, amelyet a Magyar—Szovjet Barátság Tsz- től a kiskunhalasi Vastömeg- cikkipari Vállalat tehergépkocsija szállított le a kelebiai vasüzlet vezetője apósának kiskun- halasi lakására. Miért oda? Azért, mert Szalay 1965. őszén a vasüzlet vezetőjétől valóban kért kölcsön vasanyagot azzal, hogy a tsz fizetésképtelen, s majd idővel megadja. Hogy a korábban kölcsönzött vasanyaggal mi lett, nem tudni, de bizonyára Szalay értékesítette. Az üzemágvezető „áldásos” közreműködése a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-nek 14 553 forint anyagi kárt okozott. A munkáért bér jár! A falszegmanipuláció még nem ért véget. Szalay Aladár, aki a lajosmizsei Vörös Csillag Tsz-tői átvett 2000 darab falszeget a Budapesti Építő- és Elemgyártó Ktsz-nek átadta, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz- nek úgy jelentette, mintha azt Szolcsán Lajos készítette volna. A közös gazdaság nem kívánta saját munkásától azt, hogy ingyen dolgozzon, ezért Szolcsán részére több mint 5500 forint munkadíjat juttatott el. Mondani sem kell, hogy Szolcsán a pénzt Szalaynak átadta. A rendőrségi nyomozás adatai szerint Szalay mahinációi a két termelőszövetkezetnek összesen 44 953 forint anyagi kárt okoztak, amelyeket különböző fondorlatos csalásokkal és okirathamisításokkal követett el. A bűncselekmény-sorozat elkövetéséhez azonban más tényezők is hozzájárultak. A Magyar —Szovjet Barátság Tsz vezetői vezető beosztásban alkalmazták a büntetett előéletű Szalayt, s rábíztak olyan okmányokat, bélyegzőt, amely lehetőséget biztosított a visszaélésekre. Hasonlóképpen elősegítette a bűn- cselekmények végrehajtását a lajosmizsei Vörös Csillag Tsz vezetőinek túlzott bizalma, akik — bár ismerték Szalayt —, megbízták az elfekvő készletek értékesítésével. A legnagyobb hiba ezeken kívül az volt, hogy a közös gazdaságok illetékesei elmulasztották az ellenőrzést és az üzemágvezető magyarázatait minden fenntartás nélkül elfogadták. A csalót utolérte a végzete, ám ismételten leszögezzük e bűncselekmény kapcsán: ha a gazdasági vezetők elmulasztják az ellenőrzést, túlzottan megbíznak büntetett előéletű emberekben, alkalmat adnak a bűncselekmények elkövetésére. Gémes Gábor A Kecskeméti Járási Rendőrkapitányság Szalay Aladár ellen visszaesőként elkövetett társadalmi tulajdont károsító csalás miatt indított büntető eljárást. Sxerhesstöi üzenetek F. T.-né Kecskemét: Javasoljuk, hogy a problémával tanácstagjuk útján; vagy személyesen forduljanak a vízmű vállalathoz. Futó Pétemé, Gara: Panaszát az illetékesek kivizsgálták és jogosnak találták. A Bajai Városi Tanács V. B. mindent elkövet, hogy hasonló eset a jövőben ne fordulhasson elő. Kérjük azt a nénit, akiről a szeptember le—1, vasárnapi számunkban „Egy néni sírt a pádon” című Írásunk — az általa beküldött levél nyomán megjelent — közölje pontos nevét és lakhelyét szerkesztőségünkkel. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kisdia a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelőt kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét; Városi Tanácshá2. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőiméi. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét Telefon: 11-43. ------------ Index: M 065 M INDJÁRT elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy a cím — szerény és szűkszavú. Abban a tisztán négy napban, amelyet — négyszázan a megyéből — szeptemberben a festői Türin- giában töltöttünk, nem csupán Erfurttal, a „virágvárossal” volt alkalmunk annyira-ameny- nyire megismerkednünk. Helyet kapott a bizony meglehetősen rohanvást lebonyolított programban két, szédítően ellentétes véglet is: Weimar, a klasszikus német irodalom fellegvára, „a humanizmus csúcsa”, s tőle alig néhány kilométernyire Buchenwald, az ember fenevaddá válásának szimbóluma, több mint félszázezer áldozat roppant méretű temetője... Hétfőn, az első németországi napunkon a várossal, Erfurttal ismerkedtünk. A német Velence. Egyik rajongója nevezte el így a csaknem kétszázezer lakosú, festői fekvésű megyeszékhelyet. A Getöltött négy napunkból jóformán kettő ennek a monumentális mezőgazdasági seregszemlének a szemrevételezésével telt el. De még így is csupán kis töredékét járhattuk végig a város nagyságú rendezvénynek. A száz hektárnyi területet felölelő kiállítás szinte világszerte páratlan a maga nemében. A főbejárattól balra eső rész a virágkiállítást foglalja magában, míg jobbra a zöldségtermesztési bemutatóval, s a gépek, műanyagok alkalmazási lehetőségeivel ismerkedhet a látogató. A virágkiállítás — egyetlen hatalmas parl^, pavilonokkal, kiállítási épületekkel tarkítva. Ottjártunkkor a virágágyakban a dáliák és a rózsák ezernyi válfaja bomlott ki teljes pompájában. A kertészeti múzeum a középkortól kezdve a reneszánsz és barokk koron át egészen napjainkig a kertművészet kialakulásának keresztmetszetét adja. A másik szektorA Nemzetközi Kertészeti Kiállítás főbejárata. ra folyócska hol itt, hol ott bukkan elő, lépten-nyomon találkozunk vele várost járó kőrútunkon. Nem egy régi ház épüli a folyót átszelő kőhidakra, mint például a hatszáz esztendősnél is idősebb Kramerbrückére. Mintha csak a középkorban járnánk, amíg a számtalan stílusjegyet magukon viselő emeletes épületek közt bolyongunk. A város történeti emlékei 1200 évnél is messzebbre nyúlnak a múltba. A jelen pedig: a szocializmust lelkesen építő, a hitleri éveket nemcsak mélységesen szégyenlő és elítélő, de a fasizmus szelleme ellen harcosan tevékenyen küzdő NDK népének rohanó, mozgalmas hétköznapjai. Szédítő a forgalom: gépkocsik, robogók a várost átszelő öt villamosvonal surranó járművei. Az áruk bőségét a magyar turisták által leggyakrabban felkeresett állami áruház, a Centrum szolgáltatta, amelynek négy emelete között páternoszter, mozgólépcső bonyolítja a forgalmat, s amelynek osztályain jóformán minden árucikk megtalálható. * Erfurt büszkesége, amellyel kapcsolatban jogos dicsérettel emlegetik világszerte, a Nemzetközi Kertészeti Kiállítás (németül — csak így, kisbetűsen — rövidítve: igái. Az ND.&-ban ban tizenöt óriási csarnok nyújt lehetőséget a kertészet „csúcstermékeinek” a megtekintésére. Sajnos a hazai termelvónyek bemutatásában éppen szünet volt: hazaérkezésünk napján vette kezdetét a virágkötési bemutató, amelyről résztvevő honfitársaink számos érmet hoztak el. A gépbemutató főhelyén mintegy 10 méter magas betontalapzaton a hémet ipar egyik büszkesége, a; jól ismert, nálunk is közkedvelt Maulwurftraktor piroslik messzire. A hazai lakosság ezrein kívül, rengeteg külföldi is járja a kiállítás széles útjait, miközben gyönyörködve tanul, szemlélődés közben sajátít 'el számos, hazatérte után otthon is hasznosítható érdekességet. Mint említettem, a két nap néhány órája csupán kóstolót jelentett az öt év óta ismételten megrendezésre kerülő, állandó jellegű kiállításból. Ezer színét, s a mindent betöltő virágillatot azonban nem lehet feledni. S valamennyiünket méltán büszkeséggel töltött el a közvetlen közelből való meggyőződés a szocialista tábor mezőgazdaságának, kertészeti kultúrájának és iparának nagyarányú fejlettségéről és szakadatlan fejlődéséről. Jóba Tibor (Folytatása következik.)
