Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-02 / 233. szám

1986. október 2, vasárnap 9. oldal Megjegyzések Ez sem játék! — Igen. idén is jöttek a tsz- be segíteni a diákok — újsá­golja a főagronómus. — örül­tünk az igyekezetnek, hálásak voltunk a segítségért, s ez a hála anyagiakban is megmutat- lcozott. Sajnos, a szépnek ígér­kező „koncertet” — imitt-amott „disszonáns hangok” is zavar­ták. A nevelők némelyike ugyanis nem értette meg a vál­lalt feladat jelentőségét. Ezért a pénzért kár volna erőlködni — ilyen vélemény is akadt. No, persze, ha a magá­ra hagyott, felvilágosítatlan gyerek „segítsége” mindössze abban merül ki, hogy a para­dicsomot célba —. vagy cél­talanul — dobálja, nem csoda, hogy a napi keresete nem ha­ladta meg a három forintos minimumot. öreg hiba lenne, ha bírála­tunk élét akár a pedagógusok, akár a túlnyomó többségben lelkes ifjak ellen irányul ónak látná bárki is. Elenyésző, de mégsem elhanyagolható hánya­dot képviselnek az említett ne­gatív példa szereplői. S egy­oldalúság lenne nem ejteni szót azokról a nevelőkről, akik — Alig néhány nappal ezelőtt ad­tunk hírt arról, hogy a Bács-Kis- kun megyei Gázmű Vállalat meg­kezdte a kecskeméti Leninvárosban a földgázvezetékek mérőhelyeinek 1 a kialakítását, és máris több pa­nasz érkezett e munkával kapcso­latban hozzánk. Az 5-ös számú lakásszövetkezet tagjai azt kifogásolják, hogy a konyhafalára — a két ajtó közé — szerelt órák fenyegetik a testi épségüket, mert a fal síkjából ép­pen fejmagasságban állnak ki. Ál­lítólag néhányan már csinos púpot is szereztek maguknak. A rossz hír szárnyakon jár. A Gázmű Vállalat központjában már tudtak a problémáról, amikor mi hozzájuk fordultunk. Válaszuk lényege: a gázmérőket a szabványban aélő írt 160 centimé­ter magasan kellett elhelyezniük. A rendelet azzal a nyilvánvaló céllal rögzíti 160 centiméterben a magas­kivéve részüket a munkából is -a e szavakkal indították el a nagyüzemi táblán növendékei­ket: — Amire vállalkoztatok, nem játék, hanem komoly segítség. Próbáljatok meg akként dolgoz­ni, hogy a tennivalót ne csa.k elsajátítsátok, de megbecsülni is tudjátok. Ilyen „előzetes” után dicse­kedhettek az említett, paradi­csomot dobáló társukhoz képest tízszeres, vagy még nagyobb keresettel a diákok. A tanulók párnapos résztvdllalása a kö­zös gondjaiból — korántsem nagylelkűség a gazdasággal szemben, hanem parányi, s mégis dicséretre méltó köny- nyítés a mezőgazdaságnak a termésbőség okozta nehézségei­ben. Még tart az idény — a pa­radicsomszüretet a kukorica tö­rése követi —, s még várja a nagyüzemi táblák egy része, hogy a gazdag hozamok beta­karításában a diáksereg, erejé­hez mérten segítségül legyen. S a tagadhatatlan lelkesedés kel­lő komolysággal is párosuljon. Jóba Tibor Ságot, hogy a műszer szem előtt legyen és hiba esetén egyetlen kar­mozdulattal könnyen el lehessen zárni a gázt. — Arról viszont, hogy egyes la­kásokban nem a legalkalmasabb helyre tervezték a mérőhelyeket, mi nem tehetünk. A gázórákat csak oda szerelhetjük, ahol a vezetékek húzódnak — fűzték hozzá a magya­rázathoz. Ez igaz, de valahogy mégiscsak segíteni kellene a bajon. Arra kér­jük tehát a Gázmű Vállalat illeté­keseit, hogy keressék fel a szóban forgó lakásszövetkezet vezetőségét és közös erővel próbáljanak vala­mi megoldást találni a műszerek jobb elhelyezésére. Mindannyian nagyon Őrölünk az olcsó fűtőanyagnak. Ne rontsa el ezt az örömöt egy ilyen apró, de meglehetősen fájdalmas műszaki hiba sem, (B-s.) 2—2.5 millió törzses gyümölcsíacsemete, ugyanannyi szóifioiivány A háztáji gazdaságok ellátá­sát intéző földművesszövetikezeti telepek és lerakatok az idén a tavalyinál lényegesen korábban, már október második felében, megkezdik a facsemete, a szőlő­oltvány, a bogyósgyümölcs sza­porítóanyag és a díszfaiskolai cikkek árusítását. 82 állandó és 2500 ideiglenes telepen sze­rezhetik be a háztáji-házikerti termelők gyümölcsfacsemete, il­letve szőlőoltvány szükségletü­ket. Törzses gyümölcsfacsemetéből az elmúlt évihez képest egy millióval több, együttesen 2—2,5 milliót kapnak a háztáji gazda­ságok. Szőlőoltvány az elmúlt évben gyakorlatilag még nem volt kapható a földművesszövet' kezeti telepeken, az idén vi­szont már 2,5 millió oltványt és félmillió európai gyökeres vesszőt hoznak forgalomba. (MTI) Kiállítás megyénk műemlékeiből Tegnap délben a Múzeumi Hónap első megyei eseménye­ként megnyílt Kecskeméten a Hazafias Népfront Rákóczi út 3. szám alatti dísztermében a .,Me­gyénk műemlékei” című kiállí­tás. Megnyitó beszédet Horváth Attila, a megyei múzeum igaz­gatója mondott. A tárlat jelentőségét elsősor­ban az adja, hogy első átte­kintő összegezése a Bács-Kiskun megyei műemlékkincsnek. Nagy­méretű művészi fototáblákon mutatja be megyénk történeti­leg és művészileg legmaradan­dóbb értékű épületeit és leg­szebb, legjellemzőbb részletei­ket. A kiállítás október 9-ig tart nyitva, díjtalanul megtekint­hető minden nap 10 és 18 óra között. Majd megszokják? Egy féldecivel több és egy állványdeszkával kevesebb.;: „Keresd az alkoholt” — vall­ják az SZMT munkavédelmi felügyelői és erre alapos okuk van: az üzemi balesetek okai­nak vizsgálatakor riasztóan sok esetben az derül ki, hogy né­hány pohár itókáért kellett az egészségével, vagy az életével fizetnie a dolgozónak. • m Kecel. Az épülő mozi mal­____ terszagú csarnoka. Gróf I stván munkavédelmi fel­ügyelő egy ládán üldögélve je- gyezget. A helybeli Vegyes Ktsz kőművesei — a közelmúltban balesetet szenvedett Juhász And­rás munkatársai — kelletlenül, óvatosan válaszolgatnak a kér­déseire. Látszik, hogy nem szí­vesen ejtenek ki a szájukon olyan szót, ami akár a kórház­ban levő munkatárs, akár a szö­vetkezet vezetősége számára kel­lemetlen lehet. Munkavédelmi felügyelő: — Tehát három helyett csak két deszka volt az állványlétrán és ezért csúszhatott le Juhász And­rás a deszka és a fal között, négy és fél méter magasról. De azért nem éppen könnyen esik le az ember egy ilyen szűk he­lyen. Nem szokott a szaktársuk poharazgatni néha munka köz­ben is? A kérdést hosszú csend követi. Az emberek egymásra néznek, yárják, hadd szólaljon meg első­nek valaki más. — Nincs értelme a mellébe­szélésnek. Megitta az a magáét reggel is. meg délben is — böki ki végül az egyik. Most, hogy „megtört a jég” egyszerre többen is hajlandók nyilatkozni. Valaki tudni véli, hogy a szerencsétlenül járt em­bert nemrégiben haza is kellett küldeni a munkahelyéről, mert szemmel láthatóan ittas volt. Lajos Mária építésztechnikus, ■ aki elkalauzolt bennünket ide, csendesen megjegyzi, hogy tudo­mása szerint Juhász András fél­deci töményszeszt vallott be az elsősegélyt nyújtó orvosnak, köz­vetlenül a baleset után. — Ki készítette a szabályta­lan állványt? — vált másik té­mára a munkavédelmi fel­ügyelő. — Maga Juhász András, ö volt itt a legtapasztaltabb szak­munkás. Olyan brigádvezető féle — hangzik a válasz. — Senki sem figyelmeztette arra, hogy így nem lesz jó? Az emberek a vállukat vono- gatják, hümmögnek, de feleletet senki sem ad. • I a I — Évek óta baj volt Ju- I I hász Andrással. Nem is tudom hányszor figyel­meztettük. Volt úgy, hogy nem is engedtük munkába állni, any- nyira szeszes volt — mondja röviddel később Lavati János, a ktsz elnöke. — Nemrégiben is kénytelen voltam meginteni: Bandikám, ha ez így megy tovább, vala­melyik fiatalt bízzuk meg helyet­ted a brigád irányításával — toldja meg az elhangzottakat Haszilló István, az építőrészleg vezetője. — Írásbeli figyelmeztetést ka­pott? — kérdi Gróf István. — Sajnos, nem — ismeri el az elnök. — Most már belát­juk, hogy hiba volt „jóember­kedni”. De az is igaz, hogy nem könnyű egy szakmunkást pó­tolni, ha megsértődik és tovább áll. Juhász András pedig — magatartásától eltekintve — a legjobb kőműveseink közé tar­tozik. Mindenesetre levontuk a kellő tanulságot és többé nem leszünk ilyen kíméletesek, ha fegyelemsértéssel találkozunk. • Bizony nem mindenkinél hasz­nál a szép szó. Jobb lett volna azonban, ha a szövetkezet ve­zetősége már azelőtt rá jött volna erre, mielőtt Juhász And­rás kórházba került. De nem csupán abban mulasz­tott, hogy nem alkalmazta — a pontosan előírt — fegyelmező eszközöket. Érthetetlen az is, hogy — bár csak „félhivatalo­san” — egy olyan embert bíz­tak meg a brigád irányításával, aki rossz példával járt elől. A szerencsétlenül járt dolgozó munkatársai is elgondolkozhat­nak az esemény fölött. Azt bi­zonyára tudják, hogy a kollek­tívában dolgozó ember nem csu­pán saját magáért tartozik fe­lelősséggel. Akarva akaratlanul előidézőjévé válik a balesetnek az is, aki szó nélkül tűri a sza­bálytalanságot. Távol áll tőlünk, hogy az elmondottakkal kisebbít­sük magának a kárvallott­nak a felelősségét. Vitathatat­lan, hogy elsősorban maga Ju­hász András idézte elő a bajt. Amíg a gipszkötést hordja, lesz ideje mérlegelni eddigi maga­i tartását. Békés Dezső Kötelességtudót — felelősségérzet-k MA EGY HÓNAPJA an­nak, hogy a legelsőként meg­tartott szeptemberi taggyűlé­sekről hírt adtunk. Az eltelt egy hónap alatt a megye va­lamennyi pártalapszervezetóben megtörtént a számadás a tagság és a vezetőség kétévi munkájá­ról, megválasztották az új veze­tőségeket, s á küldötteket a rö­videsen összeülő pártértekezle­tekre. Ezzel a kongresszusi elő­készületek egy nagyon jelentős szakasza lezárult. A taggyűlések sokoldalú ér­tékelése a következő hetek fél­adata lesz. de a legjellemzőbb vonásokról már most is érde­mes szót ejteni. Mi az, ami frissiben, a teljességre való tö­rekvés igénye nélkül a nyilvá­nosság élé kívánkozik? Mindenekelőtt annak az akti­vitásnak az elismerése, amely a szeptemberi taggyűléseken a párttaeság részéről megnyilvá­nult. Erre elsősorban a részvé­tel aránya utal: az alapszerve- zeték tagságának 85—95 száza­léka. vett részt a szeptemberi taggyűléseken, s minden eddigi­nél kevesebb volt az igazolatla­nul távolmaradók száma. Ez azonban csak egyetlen jel, mert az aktivitás és érdeklődés a tag­gyűlések minden mozzanatára — a vitára, s a választásokra — egyaránt jellemző volt. Bi­zonyítéka ennek, hogy a beszá­moló feletti vitában a jelenle­vő párttagoknak átlagosan 25— 30 százaléka felszólalt, véle­ményt nyilvánított. ★ MEG KELL azt is említe­ni, hogy tartalmi indítéka, ösz­tönzője ennek az aktivitásnak a legtöbb helyen a vezetőségek őszinte, nemcsak az eredménye­ket, de a hibákat is nyíltan fel­táró, a feladatokat reálisan meghatározó beszámolója volt. A taggyűlések „első félidejé­ben”, a beszámolók teremtette őszinte légkör a „második fél­időben” a felszólalásokban érez­tette pozitív hatását. Nemcsak azzal, hogy minden kommunis­ta ösztönzést kapott a vélemény­nyilvánításhoz. Abban is kama­tozott, amit elmondtak. A fel­szólalások többsége ugyanis nem rekedt meg az általános­ságoknál, hanem a konkrét helyzet konkrét elemzésének he­lyes. kommunista elvét követve az eredmények mellett a helyi gondokat, problémáikat tárta fel, ezek megoldására tett javasla­tot, kért segítséget. A legfontosabb tapasztalatok között említhetjük, hogy sok taggyűlésen már a vezetőség be­számolójában, de méginkább a felszólalásokban jelentkezett sürgető igényként a gazdasági vezetés és a pártvezetés együtt­működésének javítása. ★ K TÉMAKriRfix belül kü­lönösen megszívlelendőek azok a felszólalások, amelyek azt hangsúlyozták, hogy a gazdasá­gi vezetők — üzemiek, termelő­szövetkezetiek egyaránt — az eddiginél jobban támaszkodja­nak a fizikai munkások véle­ményére, a helyi gondok, fel­adatok megoldásához kérjék ki javaslatukat. Csak ahol ezt meg­teszik —, s erre nagyon sok jó példa van — ott válhat a mun­kás felelősséget érző. áldozat­készen dolgozó gazdájává az üzemnek, valamely gazdasági egységnek. A fizikai munkások javasla­tainak, véleményének szélesebb körű, s fokozattabb figyelembe­vételét valamely gazdasági vagy egyéb feladat megoldása előtt — sok egyéb körülmény mellett — az is indokolja, amit a kecs­keméti, s több más járásban, városban lezajlott taggyűlésen tapasztalhattunk. Ez pedig a kö­vetkezőkben sűríthető: A fizi­kai munkában dolgozó kommu­nisták felszólalásai elsősorban lényegre törő konkrétságuk miatt voltak figyelemre mél­tóak. Jövőnk szempontjából igén lé­nyeges az is. hogy a szeptem­beri taggyűléseken a pértmun- ka legfőbb feladatai között sok beszámoló és még több hozzá­szóló foglalkozott az '"jóság ne­velésének élő. mindenapi prob­lémáival. s nemcsak a KISZ, de a szülők, pedagógusok számára is hasznos segítséget jelentettek az elhangzott észrevételek, ja­vaslatok. Hasonlóan sok szó esett a felnőttek nagy nevelő, jellemformáló „iskolájáról”, a szocialista brigádmozgalomról, s a_ kongresszusi munkaverseny­ről, amelynek további szerve­zése az új vezetőségek számára is hálás, szép feladat. ★ A PÁRTTAGSÁG politikai aktivitása, a sok-sok elhang­zott észrevétel — amely á kom­munisták magas fokú felelősség- érzetével párosult a szeptembe­ri taggyűléseken — halasztha­tatlan kötelezettségeket ró a most megválasztott új vezetősé­gekre, s a felsőbb pártszervek­re. Ezek egyike a taggyűlésen elhangzott észrevételek, javas­latok összegezése. Részben azért, hogy — ha szükséges — gyors intézkedések is történhessenek egyes problémák megoldása ér­dekében. Másrészt meg. hogy az általánosabb, sokakat'foglal­koztató témák — a tisztázás vagy megoldás céljából — a pártértekezletek napirendjén is jelentkezhessenek. De az össze­gezésre és elemzésre azért is szükség van, hogy a taggyűlési beszámolók feladatmeghatározó részei a vitában elhangzott, s a további munkára vonatkozó javaslatokkal kiegészülhessenek. Az így elkészülő munkaprog­ramok alapján az újjáválasztott vezetőségek tagjai, s az alap­szervezetek kommunistái hala­déktalanul munkához láthatnak. Ennek természetesen az is fel­tétele, hogy a pártvezetőségek- be beválasztott új tagoknak a régi és sok tapasztalattal ren­delkező kommunisták, vezetősé­gi tagok különösen az indulás­nál segítsenek sokat a munká­ban. "A- sok irri vuv az alapszer­vi taggyűlésekkel még nem zá­rult le a kongresszusi előké­születek első szakasza. A me­gyében csaknem hetven olyan község, üzem. intézmény van, ahol több pártszervezet is -mű­ködik, s ahol október 1-e és 10-e között választják meg a csúcsvezetőséseket. Ezek felada­ta az adott helység, vagy üzem társadalmi, gazdasági, politi­kai és kulturális előbbreju- tását az alapszervezetek mun­kájának koordinálásával előse­gíteni. Fontos tehát, hogy az alapszervezetek tagjai, a szep­temberben tanúsított politikai aktivitással vegyenek részt a csúcsvezetőségek megválasztá­sára összehívott tanácskozáso­kon, hiszen részvételükkel, s ott elmondott észrevételeikkel egy egész község, vagy üzem előre­haladását szolgálhatják. *VÉGE7ET£L_ pedig essék szó azokról is, akik az alapszer­vezeteket — a kommunisták bi­zalmából — a felsőbb, járási, városi pártértekezleteken kép­viselik. Tőlük most azt várja a párttagság, hogy megbízatásuk­hoz híven készüljenek úgy a pártértekezletekre, hogy ott méltóképpen képviseljék alap­szervezetüket. S ennék több fel­tétele között van az emberek véleményének, az adott város, vagy járás helyzetének és adott­ságainak, feladatainak lelkiis­meretes tanulmányozása. Eszik Év»

Next

/
Thumbnails
Contents