Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-10 / 214. szám

Bácsalmás öt éve

Annyit, mint máskor

fél évszázad alatt

Megyénk legnagyobb községei j forintot fordítottak különböző közé tartozik a közel 14 ezer ; célokra. Ehhez hasonló, vagy ezt lakosú Bácsalmás. Ha fejlődése ; csak megközelítő hatalmas ará- olyan ütemben halad, mint az nyű fejlődésre a megelőző 50 elmúlt öt évben, akkor bízó- ! év alatt nem volt példa a köz- nyára hamarosan eléri a városi ségben. rangot. A második ötéves terv idején ugyanis igen nagy lépésekkel haladt előre a községfejlesztés, a -i’.munális beruházások megvalósítása terén, összesen több mint 47 millió

Munkásőrök

gyakorlaton

Megkezdődtek az őszi gyakorlatok a munkásőrségnél. Az edzettséget, kitartást és nagy fegyelmet igénylő feladatok első mozzanataként nemrégiben hajtották végre a Kecskeméti Szal- vai Mihály munkásőrszázad tagjai a lőgyakorlatot. amelynek során kiemelkedő eredmények születtek.

Sándor lmre elvtárs, — renti képen — a megyei munkásör- pnranrsnokság vezető beosztású törzstagja a harcszerű lőgyakor- laton maximális találatot ért el. Nemcsak a lövészetben, hanem szorgalomban is példaképe társainak. Jelenleg kétéves pártfőiskolán tanul, de a szünidőt kihasználva, lelkiismeretesen vett részt a foglalkozásokon, gy akor la tokon.

*

Jogos elégedettséggel nézi Sasvári László — bal oldali kép — fiatal munkásőr a lemezből készült alakon a találatok helyét. Tíz lövésből kilencszer csapódott a lövedék a célba.

(Pásztor Zoltán felv.)

A harci gyakorlatokhoz azonban nemcsak a lövészet tartozik. Jelentős szerep jut a híradó alegységnek is. Tagjain múlik, hogy milyen gyorsan, kapják meg a parancsokat a szakaszok, egységek. Csákány András — jobboldali képünkön — közel tíz éve teljesít szolgálatot a megyei parancsnokság híradós alegységénél. Az alapító tagok közé tartozó Csákány elvtárs feladatát pontosan, lelkiismeretesen végzi, s neki is sok köze van ahhoz, hogy a gyakorlat sikerrel végződaft.

Utak, tíz, villany

Nézzük meg, mire fordították a pénzt Bácsalmáson, s miket valósítottak meg az elmúlt öt év alatt a községben? Bizony, bőségesen akadt tennivaló. A nagy területű település útjai, járdái igen elhanyagolt állapotban voltak, ami nehezítette, nem egyszer lehetetlenné tette a közlekedést, az egyre növekvő forgalom lebonyolítását. Elsősorban tehát útat kellett építeni. Ennek a feladatnak a megvalósítására 17,5 millió forintot fordítottak öt év alatt. Megépült a község főutcáját képező portalanított út, ezenkívül bekötőutakat tettek járhatóvá, korszerűvé. Űj útat kapott a Petőfi, Marx Károly, a Damjanich és a Dugonics utca. valamint a Hősök tere. (A Kossuth utcában most folynak az útépítési munkálatok.)

Az utak mellett azonban gondolni kellett a csapadékvíz elvezetésére is. Ezért 1 millió 224 ezer forintos költséggel csatornahálózatot építettek. Ugyancsak több mint 1 millió forintot fordítottak járdaépítésre, s öt év alatt 14 ezer 863 négyzet- métert raktak le, összesen mintegy 8 kilométer hosszúságban.

A következő fontos feladat a vízhálózat kiépítése, a lakosság jó ivóvízzel való ellátása volt. Érce a célra valamivel kevesebb. mint 5 millió forintot fordítottak Bácsalmáson, s összesen 14 és fél kilométer csőhálózatot fektettek le és legtöbb utcába eljutott az egészséges ivóvíz.

Az új utak, virágzó parkok, járdák fölött ma már fénycsövek és higanygőzlámpák világítanak esténként. Közel egymillió forintjába került a községnek a közvilágítás korszerűsítése,

amelynek során 207 lámpatestet szereltek fel. Ezzel — és az utakkal, járdákkal, parkokkal — már valóban városi külsőt kapott Bácsalmás, s a lakosságnak nem sárban, vaksötétben kell botorkálnia, hanem szinte nappali világítás mellett, bitumen- útón közlekedhet.;

Szülőotthon, kórház

Nem beszélhetnénk általános fejlődésről, ha az egészségügyi és szociális létesítmények fejlesztésében elmaradt volna a község. A bácsalmásiak azonban erre is gondoltak, és nagy ösz- szegeket fordítottak ilyen beruházások megvalósítására. A második ötéves tervben 600 ezer forintos költséggel felújították a szülőotthont, amely ma a legkorszerűbbek közé tartozik a megyében. Műtőt és konyhát alakítottak itt ki, központi fűtéssel látták el az épületet stb.

Szintén az elmúlt öt év létesítményei közé tartozik a kórház is, amely 1963-ban kezdte meg működését Bácsalmáson. De mivel szűknek, korszerűtlennek bizonyult az épület, 1964-ben hozzáfogtak bővítéséhez. átalakításához. Ez a munka közel 4 millió forintba került, s az új kórházat az idén május 2-án adták át rendeltetésének. A 66 ágyas kórházban hat orvos és tizenöt szakképzett ápoló gyógyítja a betegeket.

Szólhatnánk azonban az öregek napközi otthonáról is, amelyet — a járásban másodikként — 1963-ban nyitottak meg, ezzel 22 munkában megfáradt idős embernek nyújtanak kényelmes otthont, bőséges ellátást.. Az elgondolás megvalósításához hozzájárultak a helyi termelőszövetkezetek, az fmsz. az áilami gazdaság, 1 tsz stb,

A művelődési ház

Nincs olyan gyűlés a községben, amelyen szóba ne kerülne' a művelődési ház problémája. Bácsalmáson ugyanis még nincs otthona a kultúrának. Ami volt, azt be kellett zárni, mivel élet- veszélyes az épület. Ez a körülmény indokolja, hogy napirendi téma. És jogosan, hiszen a második ötéves terv idején __ de

a

zt megelőzően is — számos ígéretet kaptak a művelődési ház létesítésére a bácsalmásiak de mindegyik csak ígéret maradt.

Miért nem azt építettek a 47 millióból? — kérdezhetné valaki. A fontossági sorrendet a lakosság állapította meg, s érthető, hogy elsősorban az utakat, járdát, ivóvizet, kórházat stb. választották. Viszont most már a művelődési ház kerülne sorra. Az 1958-as tanácsi választások során felmerült probléma megoldása azonban nem olyan egyszerű. Rengeteget leveleztek, utaztak, tárgyaltak — még két minisztériumban is — a község vezetői, amíg eljutottak oda, hogy remélhetőleg 1968-ban végre megkezdhetik az építkezést.

Fényes ünnepség keretében indították útjára a „Vörös zászló hőseinek útján” úttörő- mozgalmat Salgótarjánban. Bács-Kiskun megye úttörőpajtásait tizen képviselték ezen a nagyszerű ünnepségen, ahol megjelölték az úttörőmozgalom ez évi programját. A három tavasz ünnepének méltó megtartására és nagyszerű tettekre szólították fel a nagy úttörőtábort. Gyönyörű seregszemle volt! Különösen a táborokból hazatért zászlók átadása a honvédségnek volt megható. Itt láttam ismét a többi zászló között a kecskeméti fehértói tábor nógrádi partizán zászlaját. A szép őszi napsugaras déieiőttön, a salgótarjáni Zója-ligetból üzenetet küldtek a zászlók. Az üzenet így szól: „A hősi harcok nagy embereinek nagyszerű példáját követni kell minden pajtásnak. Kövessétek ti is, kecskeméti úttörőké’

Almási Judit

Katona József.raj riportere *

A csávolyi úttörőcsapat az idei tanévben a Vörös Zászló hőseinek útján mozgalomban való részvétellel szeretné munkáját még jobban végezni. Ehhez máris hozzálátott. Az őrsök ennek szellemében igyekeznek minél jobban tanulni és különböző i nemes tetteket végrehajtani. A felelős őrsök vállalták a helybeli öregek otthonának patronálását. Az iskola kisdobos és úttörő küldöttségé Farkas Mária nyolcadik osztályos tanuló vezetésével pedig tegnap délután a helybeli pártszervezet vezetőségválasztó taggyűlését köszöntötte.

Mátyus Latos tanér KISZ-titkár

Á lakosság részvétele

Nem lennénk igazságosak, ha az eredmények említése mellett kihagynánk azt az ‘igen jelentős támogatást, amellyel a lakosság járult hozzá Bácsalmás fejlesztéséhez. Az öt év alatt végzett társadalmi munka értéke 1 millió 241 ezer forint. Kétségtelen, hogy a bácsalmásiak magukénak érzik a községet, s ezt legékesebben a fenti eredmény bizonyítja.

Gál Sándor

PETŐFI NEPB

A Magyar Szocia'lsta Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő; dr Weither Dániel Kiadja

a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadót Mezei István Igazgatc Szerkesztőség:

Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: Szerkesztő bizottság I0-S»

SS-IS. ss-16. Kiadóhivatal:

Kecskemét Szabadság tét íja. Telefon: 17-09.

Terjeszti a Magyar Posta.

”20fizetési dll l hónapra IS forint

Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskémé* — Telefon: H-ffi ináén hl ess

Az idén fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Kecskeméti Szalvai Mihály ÜttőTÖház holnap, vasárnap délelőtt 10 órakor nyitja meg ismét kapuit.

Felejthetetlen tábori emlékek

Ha az időjárás nem is kedvezett mindig, mégis felejthetetlen élményekkel, táborozási emlékekkel gaz,* dagí tóttá a pajtásokat az idei nyár* Legalábbis erről vallanak azok az élménybeszámolók, amelyeket nemcsak szűkebb körben, hanem az Úttörőélet rovat útján is el kívántak mondani az ifjú riporterek, kró„ nikások.

Slezák Marika dávodá Ifjúvezető a mecseki táborozás nagyszerű emlékeiről a többek között így ír:

„Mostoha volt hozzánk az időt mégis elmondhatjuk: a tervünk valóra vált. A környező falvakat a túrák alkalmával ismeri tűk meg, rhiközben keresztül* kasul barangoltuk a Mecseket. Ezt bizonyitjß a makkból készült karkötőd lánc és a nyakkendőcsomóként használatos kupacs. „Az úttörő ahol túdt segít” úttörőtörvényt tovább öregbítettük azzal, hogy a szakácsoknak segítettünk. Ha a komlói útra gondolok, akkor a Bétaakna, ha Pécsre, akkor Kormó Imre, és ha Abaligetret akkor pedig a „Zsuzsikám” című dal jut eszembe. XJgy érzem, ez a néhány szó nemcsak bennem eleveníti fel az emlékeket, hanem a vezetőkben is és különösen a pajtásokban. Mert bizony ilyen belevaló úttörőkkel a bélapátfalvi táboron kívül nem táboroztam... A tábor minden lakója nevében köszönöm a táborvezetőség. s nem utolsó sorban a szakácsok munkáját.

A bécsszőlősl 2457. sa. Petőfi Sándor úttörőcsapat rajvezető helyette, se, Kutl Mária, a tompái pajtások nevében pedig Sztrinkó István csapatriporter a bélapátfalvi táborozás nagyszerű emlékeiről számol be. Marika például így fejezi be híradását:

„Jövőre a Balaton déli részén szeretnénk táborozni. Ennek megvalósulásához elsősorban a mi jó tanulásunkra van szükség. Ezért az őrsök vállalták, hogy az új mozgalom nemes tetteként segítenek egy- ulásna,k. kaau bukás, ne leaven.”,