Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-09 / 213. szám

S. oldal MMML szeptember 9, péntek 21.20c Szamárvásár SZEPTEMBER IOlEN Nagy sikerei játszották a Város­majori Színpadon, majd bemutatták Szombathelyen is Plautus—D-eve- cseri—Rántó antik komédiáját, a Szamárvásárt. A tv jóvoltából — mos* az egész ország mulathat a szamáron vásárolt szerelem bonyo­dalmain. Szereplők: Ungvári László, Latfomerszky Margit, Almássy Éva, Lőte Attila. SZEPTEMBER Il-EN 17.50: Szüret az Aranyhomokon A városok között megindult ne­mes vetélkedésben Kecskemét az immár hagyományos szüreti napok megrendezésével hívta fel magára a figyelmet. A Szüret az Arany ho­mokon — „hírős” lett, mint a város, messzi földről vonzza az érdeklődők seregét. A helyszíni közvetítés le­hetővé teszi, hogy a felvonulásban a távollevők is gyönyörködjenek. 1)8.40: A magyar strucc A puszták ma már kihalófélben levő madarát — a túzokot — mu­tatja be a film. KÖapeműJtödik: Benkő Gyula és JánoM Sándor, a Kecskeméti Katona József Színház Jászai-díjas művésze; 29.10: Hat ország hat filmje. A sorozatban ezúttal csehszlovák filmesek mutatkoznak be Őszi válás című Hímjükkel. SZEPTEMBER 13-AN 19.05: Sári bíró Móricz Zsdgtmond vígjátéka a szá­zadfordulón játszódik egy nyírségi faluban. Főhőse* onnan kapta nevét, hogy a faluban helyette sári, a fe­lesége bíráskodik. A Győri Kisfa­ludy Színház előadása sok nevetést, jó szórakozást Ígér a nézőknek. SZEPTEMBER 14-EN 19.50: Tiszta ügy Mesterházi Lajos Példázatainak ha­todik filmje korán összeházasodott fiatalok gondjaival foglalkozik. Egy házaspár drámája bontakozik ki előttünk- akik addig halogatják a gyermekáldást, amíg nem lehet töb­bé gyerekük. Pedig már akarnák ia. A napjaink fontos kérdését fe­szegető film szereplői: Orsolya Ér­esd, Barsd Béla, Bőröndi Kati, Sza­bó Gyula és Kautzky József, SZEPTEMBER 15-EN 20.35: Dupla vagy semmi A Hat ország hat filmje sorozat­ban ezúttal egy izgalmas NDK bűn­ügyi film első részét láthatjuk. Nagysikerű tánczenei hangverseny Kecskeméten AMILYEN vihart kavart a köz­véleményben a Magyar Tele­vízió közelmúltban lezajlott táncdalfesztiválján Szörényi— Bródy: Még fáj minden csók című száma, ugyanolyan való­ságos vihar keretezte hétfőn Szörényiék első kecskeméti be- mutakozátsát. A tánczene ked­velőit persze villámlás, égzen­gés s a kiadós zápor sem tart­hatta vissza attól, hogy ked­venceit meghallgassa. A szín­házban aztán ismét másféle vil­lámlások és mennydörgések az ún. beat-zene orkánja izzította fel a hangulatot. Azt hiszem, a legtárgyilagosabb néző-hallgató sem maradhatott érintetlen en­nek az estének a különleges at­moszférájától. Már annak ide­jén a képernyő előtt ülve is tapasztalhattuk, hogy ez a fajta zene vagy rajongást, vagy tel­jes ellenszenvet vált ki, de nem lehet közömbösen elmenni mel­lette, mint oly sok más táncdal esetében. Itt és most, a szemé­lyes találkozás közben valahogy érthetőbb és hitelesebb lett az egész, az, amit a TV-közvetítés csak nagyon hézagosán tudott tolmácsolni. A hatás titka nem­csak zenei, nem is az, hogy népszerű számok egész tömege hangzott el (köztük a táncdal- íesztivál több sikert aratott da­la). Valami komplex hatásról van szó, melyben a fény- és színeffektusok éppoly jelentő­sek, mint a szinte dobhártya­repedésig felfokozott hangerő. Zenei szakszempontból való méltatásnak ez esetben nincs sok értelme, mert a hagyomá­nyos értelemben vett zene és az, amit hétfőn hallottunk — nem azonos dolgok, bár eszkö­zeik (hangok, ritmusképietek, hangzatokj formai törvénysze­rűségek) hasonlatosak. Ügy lehet talán elképzelni, mint két kört, melynek középpontja nem esik ugyan egybe, de területeik egy része fedi egymást. Hogy a beat-zene így' ahogy előttünk áll, művészet-e vagy csupán tö- megszuggesztió és hogy meddig fog élni — nehezen eldönthető kérdések. Valamit mindeneset­re kifejez korunkból, korunk emberének belső szükségleteiből. S hogy széles körben népszerű és tömegeket képes lenyűgözni — erre a kecskeméti hangver­seny is bizonyítékot szolgálta­tott. AZ EGYÜTTEST, mely a szezon első könnyűzenei kon­certjét adta, Illés-zenekarnak hívják vezetőjéről: Illés Lajos­ról, aki a billentyűs hangszere­ket kezeli. Igazi lelke azonban a szólógitáros, énekes és zene­szerző: Szörényi Levente. Külö­nös megjelenésű fiatalember, alacsony termetével, rendkívül szabálytalan arcvonásaival, ap­ró, majdnem kisfiús kezével Halkan, szerényen beszél ma­gáról, zenei tanulmányairól, or­szágszerte ismert számairól. Hangja nem kimondottan éne­kes hang, első hallásra inkább groteszk, mint kellemes. Dalai viszont invencióról árulkodnak, tökéletes beat-stílusuk mellett is mindegyiknek eredeti, egyéni jellege van. S mindez együtt magával tudja ragadni az egész nézőteret, nemcsak azért, mert divatos, hanem mert kétségte­lenül tehetséges is. A műsor Szörényi saját szá­mai mellett helyes arányban tartalmazott kedvelt hazai és külföldi slágereket. A közönség lelkesedése alapján lemérhető volt, hogy ma már nemcsak annak van sikere, ami a hatá­rokon túlról jött. (Itt persze el­sősorban beat-számokra keli gondolnunk.) Ebben talán a ma­gyar tánczene régóta kívánatos színvonal-emelkedésnek lehe­tünk tanúi? Azt hiszem, igen. A NÉPES előadó-gárdából el­sősorban a kitűnő Koncz Zsuzsa és Koós János aratott sikert, de fel kellett figyelni a fiatal Harangozó Teréz ízléssel elő­adott számaira is. A táncdalok mellett a prózai jelenetek — főleg az elcsépelt poénok és öt- lettelen szellemességek miatt — kevésbé sikerültek, annak el­lenére, hogy olyan név is sze­repelt bennük, mint Bilicsi Ti­vadar, Hofi Géza paródiáin vi­szont jót nevettünk, A műsort Brachfeld Siegfried a tőle meg­szokott kedves humorral kon­ferálta. Körber Tivadar VttROtfCKXm S2ABO LÁSZLÓ KlSRe c^érNye 18. Abban a zűrzavarban, amely Pearl Harbourban uralkodott, aznap reggel, ez a két ember úgylátszik nem veszítette el a fejét. Miközben a parancsnok­ságukra siettek, hogy megtud­ják, mit tehetnek, látták a fényvillanásokat a padlásszoba ablakából. Mint régi, öreg ró­kák a kémelhárításban, gyor­san rájöttek, hogy ez valami­féle jeladás és feltétlenül ösz- szefüggésben van a támadás­sal. Gyors elhatározás: utána néznek a dolognak. Útközben még egy társukkal találkoztak, s őt is magukkal vitték. Amikor megérkeztek a kis házba, amelyet Kühnék hét­végi pihenőnek használtak, Frau Kühnt a nappali szobá­ban lepték meg, amint éppen 13 éves fiát, Hansot próbálta megnyugtatni, hogy ne féljen, a bombarobbanásoktól. Egyi­kük az anyát és fiát vette őri­zetbe, a másik kettő pedig gyorsan felment a padlásszo­bába. Az apát és lányát még „munka” közben érték tetten. Foglyaikkal együtt magukkal vitték a becsomagolt táskákat is, amelyek készen álltak az előszobában. De amikor a pa­rancsnokságon kinyitották őket, csak pénzt találtak bennük, abból viszont nagyon sokat, köztük japán bankjegykötege- ket is. Ezt a véletlen hozta, hogy Kühnék nem tudtak elmene­külni, Ugyanis három japán tengeralattjárónak sikerült át­hatolnia a kikötő védelmi be­rendezésein, s közülük az egyik éppen azért jött, hogy felvegye Okoiro Okudot, valamint Ya- mamotót és Kühnéket. Hogyan kerültek ide Kühnék, hogy a japánoknak kémkedje­nek? Korábban már szó volt a honolului Kühn-féle szalon-: TÓI, amelyet Ruth Kühn veze­tett. Bemard Julius Ottó Kühn tizennyolc éves korában belé­pett a Német Császári Tenge­részeihez, és egy cirkálón tel­jesített szolgálatot. 1915-ben az angolok elsüllyesztették hajó­ját, őt felvették, és hadifo­golyként Angliába szállították. Hogy elüsse az unalmas órá­kat, amelyeket a hadifogság biztosított számára, elkezdett angolul tanulni és ebben kivá­ló eredményeket ért "él. A fegyverszünet után viszatért Németországba, s mivel nem volt foglalkozása, elhatározta, hogy orvostanhallgató lesz. Mint annyi más német fiatal a húszas években, ő sem tudta folytatni foglalkozását, egyre nehezebb lett számára a meg­élhetés, s ez elkeserítette. Ezért aztán, amikor a nácik elözön- lötték a német városok utcáit, s olyan ígéreteket tettek, hogy a weimari Németország ször­nyű megélhetési küzdelmeit a nemzeti szocializmus megvál­toztatja, dr. Kühn szívesen hallgatta szavaikat, s később lelkesen követte őket. Megismerkedett és személyes barátságot kötött Heinrich Himlerrel, a későbbi hóhérral, aki állást szerzett neki a G es­tapónál. Nem volt ez valami fényes, még csak nem is jőve­Tanyai kollégium lesz a napköziből Az újonnan létesülő dunave- csei tanyai kollégiumban nem indulhatott meg szeptember el­sején az élet. Persze megint az építők! A Bács megyei Tervezőiroda is ké­szintjét. 470 ezer forintba kerül az egyéb alakításokkal együtt. A ház még a napköziseké. A gyerekek éppen tv-t néz­nek. Harminc-negyvenen voltak itt rendszeresen egész nyáron. Szórakoztató a délelőtti tv-műsor. (Még nem az iskolatelevízió.) sett, a megrendelésekkel elhal­mozott Járási Vegyesipari Vállalat se buzgolkodott. Csak szeptemberben kezdik el a ki­vitelezését, novemberre ha vé­geznek. Addig ahogy tudják, a napközi tanulószobáiban helye­zik el a gyerekeket. Meglátogattuk az átalakításra — Mit búsulsz, pajtás? — kérdeztem az ötödikes Mondok Gábortól. — Ajjaj! — sóhajtott fel. — Olyan rövid volt a nyár. — Jó volt legalább? — Nagyon! Rengeteget fociz­tunk, fogócskáztunk, társasjáté- koztunk.., Finom ebéd készül a konyhán. váró épületet. Ideális kollégium lesz. Dunapart, tágas termek, világos ablakok. Valamikor nya­raló volt, jelenleg még az álta­lános iskola napközi otthona. Hogy a kollégiumi céloknak megfeleljen, az épület mély fek­vése miatt jelentősen magasabb­ra kell emelni a csatornázás delmező állás, de értésére ad­ták, hogy ez csupán ugródesz­ka számára a kiszemelt pozíció felé: az egyik német város rendőrfőnöke lesz. Himlerről közismert volt, hogy barátai­nak tett korábbi ígéreteit meg­tartotta. Kühnnel mégsem ez történt. 1935. augusztus 15-én dr. Kühn feleségével és két gyermekével, a 18 éves Ruth- tal és a hatéves Hanssal, part­ra lépett a Hawai-szigeteken. Ennek a különös, távoli költöz­ködésnek az oka tulajdonkép­pen Ruth volt. Kühnéknek volt még egy fiuk, Leopold, aki dr. Joseph Goebbels, náci propaganda- és tájékoztatásügyi miniszter ma­gántitkáraként tevékenykedett. 1935 elején történt, hogy Leo­pold főnöke, a kis tuskólábú doktor estélyt rendezett a mi­nisztérium személyzete számá­ra. Mivel Leopold Kühnnek nem volt menyasszonya, de még barátnője sem, partneréül húgát Ruthot vitte magával. Ruth rendkívül szép lány volt, látszott rajta a bimbózó érett­ség frissesége, romlatlansága. Dr. Kühn elfogadható erkölcsi törvények szerint nevelte fiát és lányát. Egészen a minisz­tériumi estélyig Ruthnak ha­tározott szándéka volt, hogy érintetlenül megy férjhez... (Folytatása következik.) — A Dunát, a Dunát nem is mondod? — kiált közbe türel­metlenül Barabás Eszti. — Tudsz úszni? Vecsei lány, hogyne tudna. — Mit szóltok hozzá, hogy el­költözik a napközi? Elgondolkodtak. Bottlik Jóska válaszolt: — Nem árt egy kis változa­tosság. Csak ide megyünk két lépésre az iskolába. Aztán jó lesz, hogy jönnek a tanyaiak. Üj barátok, biztos hoznak va­lami érdekes, új játékot. Biztosan hoznak újat is, de még több újat várnak. Egészsé­ges iskolát, vidám otthont a kollégiumban. Hétezer tanyai gyerek lakó­helyén nincs a megyében meg­felelő általános iskola. Mintegy négyezer tanulón az iskolabu­szok segítenek, ötszázan laknak kollégiumokban. A vecsei kol­légium újabb ötven fővel csök­kentené a korszerű iskolázástól elzártak számát. Ha erre gon­dolnak a Dunavecsei Vegyes­ipari Vállalatnál, talán gyor­sabban halad a munka. Sz. J. Hasznos tanfolyamok Október közepétől három tanfolyam indul Akasztón a nőtanács, a KISZ és a műve­lődési otthon rendezésében. Tizenhat órás tanfolyamon sza­bás-varrást, huszonnégy óráson sütés-főzést és tizenhat órában testápolást, csecsemőgondozást tanulhatnak a község asszonyai és leányai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents