Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-08 / 212. szám

£ Életveszélyes riport Szombat délutáni csendes szendergésemből telefoncsen­gés riasztott fel. Rekedtes hangon mutatkozott be Szabó Péter főtörzsőrmester, Néphad­seregünk egyik (tűzszerész jár­őrének parancsnoka. Az ébren­lét és az álom mezsgyéjén inog­tam még, amikor elhangzott a kérdés: — Van-e kedve részt vermi a II. világháborúból visszama­radt gránátok felrobbantásá­ban? — kérdezte a főtörzsőr­mester olyan természetes han­gon, mintha csak egy délutáni kávézásra invitálna. Biceg a jogszabály Gondolatok az utógondozásról A múlt ev közepén jelent meg a 12/1965. számú kormány- rendelet, amely a szabadság- vesztésből szabadultak munkába állításáról intézkedik. A jogsza­bály részletesen felsorolja azo­kat a teendőket, amelyek az utó­gondozással kapcsolatosan a különböző szervek feladatát ké­pezik. Fontos rendelkezésről van szó, hiszen a társadalomnak nem mindegy, hogy például egy több­szörösen visszaeső bűnös tovább­ra is a bűnözést választja-e, vagy beilleszkedik a becsülete­sen, szorgalmasan dolgozó em­berek közé, s igyekszik teljes értékű tagjává válni a közös­ségnek. Az említett jogszabály a sza­badultak messzemenő támoga­tásáról, sőt anyagi segítéséről is rendelkezik. Kötelességévé teszi a rendőrségnek, a tanácsok vég­rehajtó bizottságainak, szakszer­vezeteknek és az állami válla­latok, intézmények, szövetkeze­tek vezetőinek a szabadult sze­mélyek munkába állítását, alkal­mazását, illetve a termelő mun­kába való bekapcsolódás előse­gítését. A rendelet végrehajtásáról az egészségügyi miniszter 9/1966. Eü. M. számú utasításával intéz­kedett. Az 1966. március 1-én hatályba lépett jogszabály szé­les körűen meghatározza a te­endőket. A szabadságvesztésből szabadultak utógondozása esze­rint a tanács vb egészségügyi osztálya, illetve csoportja kere­tében működő szociálpolitikai előadó feladata. Mindez eddig rendben is van, bár azon le­hetne vitatkozni, hogy valóban a szociálpolitikai előadó feladat­körébe tartozó-e ez a munka. Nézzük azonban a továbbia­kat, s hamarosan kiderül, hogy v,biceg a jogszabály”, s ami az utasításban elvileg világos és egyértelmű, a gyakorlatban igen nagy nehézséget jelent, nem egyszer megvalósíthatatlan.. Vá­lasszuk ki a három legkénye­sebb kérdést a miniszteri uta­sításból. ’ A szociálpolitikai előadó a szükséghez képest munkásszál­láson, átmeneti szálláson, vagy szociális otthonban kell, hogy elhelyezést biztosítson a szaba­dultnak. Ez nem egyszerű do­log. Nemcsak azért, mert elő­ítélettel fogadják a börtönből jött embert, hanem helyet sem tudnak neki biztosítani. Tudjuk, hogy például a szociális ottho­nok eléggé zsúfoltak, a munkás- szállás pedig kevés. Ezek elle­nére az elhelyezés, más formá­ban általában megoldható, hi­szen nem sok az olyan szaba­dult, akinek ne volna családja, otthona; Nagyobb gondot jelent viszont a szociális előadónak a rendszeres, vagy rendkívüli se­gély, illetve kölcsön folyósítása. Helyénvaló és érthető, hogy tá­mogatni kell ezeket az embere­ket. A tapásztalat azonban azt igazolja* hogy. a eléggé agresszíven, szinte köve­telőzve lépnek be a hivatali he­lyiségbe s úgy fogják fel, mint­ha a tanácsnak kötelessége vol­na mindentől függetlenül nekik segélyt adni. s ha még megem­lítjük, hogy ugyancsak a szociá­lis előadó feladata az egyedül­álló, nyugdíjjal nem rendelkező, munkaképtelen emberek Vámoga- tása, akkor megérthetjük nehéz helyzetét. Megteheti-e, hogy meg­határozott pénzügyi keret mel­lett például egy többszörösen büntetett személy kapjon se­gélyt akkor, amikor arra más, tiszta múltú, rászoruló emberek is igényt tartanának. Bizonyára a jogszabály megalkotói sem így gondolták. Pedig a gyakorlat ez. A harmadik „banánhéj”, amin a jogszabály érvényesíthetősége, egyértelműsége elcsúszik, a munkába állítás. Az előadónak értesíteni kell a rendőrséget, ha a börtönből szabadult nem tesz eleget jelentkezési, vagy munka- vállalási kötelezettségének. Csakhogy legtöbbször a mun­káltató előítéletével találkozik. Ha kiszabadult, kap egy papírt, ezt elviszi leendő munkahelyé­re, s ott olvashatják, milyen bűncselekményért, mennyit ült. Ilyenkor a vállalatnál kijelen­tik, hogy, sajnos, jelenleg nincs felvétel. Ha az illetőnek való­ban javulási szándéka van, el­megy még néhány helyre, ahol valószínűleg hasonló válaszokat kap. És mivel a meghatározott időn belül nem állt munkába, munkakerülés címén eljárást in­dítanak ellene. Ügy érezzük, hogy az utasításnak ez a pontja a legbizonytalanabb. Hatáso­sabb, erőteljesebb intézkedésre, egyértelműbb és segítőbb meg­oldásra volna itt szükség. A fentiek elmondására egy­általán nem a mindenáron való kifogásolási szándék vezetett bennünket. Éppen azt kívántuk bemutatni, hogy sokszor más a gyakorlat, mint ahogyan az egy jogszabályban tükröződik. Az utógondozásra szorulóknak kell elsősorban komolyan felfogni sorsukat, kialakítani magukban a javulási szándékot, s arra törekedni, hogy ez ne csak szán­dék maradjon. Ehhez viszont nem elég sem egy, sem több jogszabály. Fontos, hogy a tár­sadalom — tehát nemcsak a hivatalos szervek — hajlandó­Egy pillanat alatt kiszállt az álom a szememből, s bár nem volt kedvem, mégis igent mond­tam. Negyedóra múlva katonai teherautón ültem, s a cél, a robbantás színhelye felé ro­bogtunk. Útközben közelebbről is megismerkedtem ezekkel az Veszélyes szállítmány érke­zett a robbantás színhelyére. Marosi Károly matróz Szabó Péter főtörzsőrmesternek egy páncélöklöt ad át hatástalaní­tásra. Itt elég egy téves moz­dulat .., életveszélyes hivatást nap mint nap gyakorló, bátor katonák­kal. — Éppen húsz éve dolgozom — nem ismeri a félelmet, ám nyugodtan, pontosan kell dol­goznunk, mert csak egyszer le­het tévedni. A nyugalom az életet jelenti... Olyan egyszerűen ejtette a szavakat, mintha csak eszter- gálásyól vagy szőlőmetszésről beszéltünk volna, pedig ez a családos ember naponta néz farkasszemet a halállal. A másik tűzszerész Németh Imre honvéd alig két hónap­ja vonult be tartalékos tovább­képzésre, s máris nagy isme­rője a gránátok, bombák ha­tástalanításának. Vajon mire gondol ez a fiatalember, ami­kor naponta mázsaszámra rak­ja gödörbe a vasba zárt ha­lált? — Egyetlen dologra lehet csak gondolni ilyenkor, a pon­tos munkára. Amikor már vé­geztünk, felrobbantottuk, ak­kor mindig eszembe jut a fe­leségem, s négyhónapos kis­fiam ... A gyakorlótéren „döglött” gránátok, hasas repülőbombák, rozsdamarta páncélöklök, tü­zérségi gránátok és gyalogsági lövedékek feküdtek, acélgyom­rukba zárva hatalmas erejű robbanótöltetüket. A felhalmo­zott robbanóanyagokból egyet­len egy is elég lenne ahhoz, hogy házak omoljanak össze, emberek haljanak meg... Óvatos, de gyors munka kezdődött. A sok mázsányi robbanóanyagot Szabó Péter főtörzsőrmester és Németh Im­re honvéd egy gödörbe akár­csak a fahasábokat összerak­ták, majd földet terítettek rá, s felhangzott a kiáltás: A több mázsányi robbanóanyag már nem veszélyezteti a gyer­mekek, a felnőttek életét. A hatalmas robbantás ilyen por­felhőt vágott a néptelen gyakorlótéren. a bombákkal, s már az ötszá­zadik tonnánál tartok. Nagyon veszélyesek ezek a szerkezetek, különösen azokra, akik nem értenek hozzá. Sajnos, nem­csak a gyerekek, de sok fel­nőtt is életét vesztette, mert — Vigyázz!.;. Robbantááás! Iszonyú detonáció kíséreté­ben hatalmas homokszökőkút emelkedett az ég felé! A tűz­szerészek ismét derekas mun­kát végeztek... Gémes Gábor A fiatalok érdekvédelméről A KISZ SZERVEZETI sza­bályzata kimondja: a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség feladata, hogy biztosítsa az if­júság törvényes jogainak érvé­nyesítését, harcoljon az ifjú­ság érdekeinek védelméért. A kormány egyik határozata ezt törvényesen is biztosítja. Az ér­dekvédelmi munka azonban nemcsak lehetősége, hanem kö­telessége is a KISZ-nek. Pél­dául határozottan fellépni min­den törvénytelenség, szabályta­lan eljárás ellen, széles körű felvilágosító munkáit végezni az ifjúság jogairólj és kötelességei­ről, megakadályozni az elvtelen- ségeket. bürokráciát, szakmai rövidlátást. Miként képviselik a megye üzemi KISZ-szervezetei a fiata­lok érdekvédelmét? Tapasztala­taink általában azoknál az alap­szervezeteknél kedvezőek, ahol a szakszervezettel közösen meg­tárgyalták a SZOT Elnöksége és a KISZ Központi Bizottsága intéző bizottságának — az ér­dekvédelmi feladatokat is ma­gába foglaló — együttes határo­zatát. Ezeknél a vállalatoknál kialakultak az úgynevezett üze­mi négyszögek, melyekben a KISZ-szervezeték képviselői Is helyet kapnak, bevonják a fia­talokat a munkavédelmi őrsé­gekbe, ellenőrzik az ifjúmunká­sok bérezésének alakulását. A szakszervezeti bizottságok, a KISZ-vezetőség véleményét fi­gyelembe véve tesznek javasla­tot a jutalmazásra, osztják el az üdülő jegyeket. Ilyen üzem például a Bajai Férfi fehérne­mű Gyár, ahol a KlSZ-vezető- ség rendszeresen. írásban to­vábbítja a gazdasági vezetők­nek. a fiatalokkal kapcsolatos észrevételeit. AZ IGAZSÁGHOZ tartozik azonban, hogy nem minden üzemben kielégítő az ifjúság ér­dekvédelme, s nem mindenre ter­jed ki a KISZ-szervezetek figyel­me. Nemegyszer elmulasztják például megvizsgálni, vajon a fiatal szakembereket képességük szerint alkalmazzák-e, megfele­lő mun kab e ősz tás t kapnak-e a terhes és a kisgyermekes fiatal- asszonyok. Napirendi problé­mák ezeken kívül az újítások és ésszerűsítések, új technológiák bevezetése, az esti és levelező tagozaton tanuló fiatalok, vala­mint az ipari tanulók és a 18 éven aluliak munkakörülmé­nyei. Ezek elősegítésében KISZ- szervezeteink nem jeleskednek eléggé. Mi ennek az oka? Több he­lyen tapasztaltuk, hogy a gyako­ri cserélődések miatt az újon­nan megválasztott KISZ-titkár nem ismeri kellően az idevo­natkozó határozatokat, nem tár­gyalták meg a szakszervezet és a KISZ közös érdekvédelmi tennivalóit. AZ IFJÜSÄG nevelése az egész társadalom feladata. E ne­velés szerves része, ha teret en­gedünk a fiatalok új iránti fo­gékonyságának. kezdeményező készségének. ha tiszteletben tartjuk törvényes jogaikat. így válhat a fiatalok érdekvédelme az üzemi demokrácia részévé. Slavitsek Endre, a KISZ MB. ifjúmunkás felelőse hozzányúlt, piszkálta, ahelyett, ságot mutasson a befogadásra, I hogy bejelentette volna... A ne legyenek előítéletei. I mi hivatásunk — válaszolt G. S. mosolyogva az újabb kérdésre PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskim megyei Bizottsága és a megyei tanára lapia. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadia a Bára megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét; Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét- 25 06^ Telefon; 11-81. Negyvennégy éve Kecskémé- f ten végeztem el a tanítókép-1 zőt. A közelmúltban már mint nyugdíjas látogattam meg egyik volt osztálytársnőmet, akinél néhány napig vendéges­kedtem a Lenin tér 5. szám alatt. Nagyon sok kellemes él­ményt szereztem Kecskeméten, s ezúton szeretném megköszön­ni a leninvárosi üzletek dolgo­zóinak udvariasságát, a figyel­mes kiszolgálást. Égi ben sze­A vendég szemével retném hálámat is kifejezni azoknak az ismeretlen kecske­méti embereknek, akik engem oly sok figyelemmel útbaigazí­tottak, a kör-buszra segítettek és még a csomagjaim cipelé- sében sem hagytak magamra. Nagyon kellemes, szép emlé­kekkel távoztam a sokat fejlő- ' dött szép Kecskemétről! Karsay Andrásné nyug. pedagógus Tahitotíalu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents