Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-03 / 208. szám
cAíaröe t3ű) cEöQöaiiCBti] 4 A gépi adatfeldolgozás egyéves tapasztalatai a bajai járásban A téma »«n véletlenül került I hiány láttán született meg a já- a Bajai Járási. Tanács Végre- rásban a könyvelő-gépállomás hajtó Bizottsága egyik közelmúltban lezajlott ülésének napirendjére. A mezőgazdaság szocialista átszervezése utáni fejlődés, a napról napra szaporodó és sokrétűbbé váló ügyviteli feladatok. s a nehezen, lassan megoldhatónak látszó szakemberg közös ellenség: AZ ITAL MEGDÖBBENTŐ tragédiák játszódtak le a múlt héten a megye két városában és egyik községében. Köztudomású, hogy Baján egy 30 éves fiatalember megölte élettársát, s utána kiszabta önmagára is a legsúlyosabb büntetést, felakasztotta magát. Még el sem csittulhattak ennek az ügynek a hullámai, amikor újabb drámai eseményről voltunk kénytelenek beszámolni. Kecskeméten, a késő éjszakai órákban. 22—23 éves fiatalok egymásnak támadtak, bicskát rántottak. Egy 23 éves egészséges fiatalember azonnal meghalt, két ember életéért pedig elkeseredett harcot vívnak jelenleg is az orvosok. S a harmadik: Lajosmizsén egy idős ember a robogó személygépkocsi elé lépett, amely halálra gázolta. Iszonyú események, amelyek megfosztják a szülőket gyermeküktől, gyermekeket szüleiktől, s élettársakat egymástól! Az egyén fájdalmain túl ezek az egész társadalom fájdalmai is, hiszen egészséges, életük teljében levő embereket ragadott el a halál! Kutatnunk, keresnünk kell az okát annak, hogy miért következtek be ezek a tragédiák, melyek voltak azok az előzmények, amelyek végsősoron emberéletet követeltek? AZ ÉLETTARSAT meggyilkoló fiatalember idült alkoholista volt. Az asszony 1200 forintos keresetéből fizette a lakbért, látta el élelemmel mindkettőjüket, sőt még egy kerékpárt is vásárolt. Mit tett az élettárs, a férfi, akinek többet, nagyobb részt keilett volna vállalnia? Egyik munkahelyről a másikra vándorolt, ivott, sőt a részletre vásárolt kerékpárt a bizományi áruházban eladta, csak azért, hogy átkos szenvedélyének hódolhasson. Az italozás juttatta a lejtő kritikus pontjáig, odáig, . hogy megölje azt az embert, aki eltűrte ezt az életmódot Nem véletlen, hogy Kecskeméten az említett súlyos cselekményt, szintén az italozás okozta. A hét fiatalember azon az éjszakán szinte eszméletlenségig lerészegedett, s ilyen állapotban, amikor a józan ész helyett az ital mámora döntött, könnyen előkerültek a zsebkések. .. A lajosmizsei tragikus esemény előidézője is az ital volt. Az idős, tsz-gazda italos bódultsága miatt nem nézett körül, amikor a forgalmas úttesten akart keresztül menni, s emiatt történt a végzetes baleset. MIT TEHET a társadalom? Kérdezhető; hiszen a cselekményeknél tevőlegesen senki sem tudott akadályozóként fellépni. Ez igaz, ám a társadalom felelőssége nem ott kezdődik, hogy a cselekményeket talán az utolsó pillanatban megakadályozza, valamilyen hősies gesztussal, ze. És erre igenis több mód, több lehetőség van. Hányszor vagyunk úgy, hogy egy-egy fiatalokból álló italozó társaságot derűsen szemlélünk, miközben azok fogadásból, nagyképűségből egyre több szeszt fogyasztanak. Senki sem emeli fel tiltóan a kezét, „álljatok meg, mert ennek súlyos, beláthatatlan következményei lehetnek!” Pedig ott, akkor kellene figyelmeztetni, inteni őket. De közönyösen nézünk el felette, s mélységesen felháborodunk, amikor bekövetkezik a tragédia. Tévedés azt gondolni, hogy az alkoholizmus elterjedését pusztán figyelmeztetéssel, lebeszéléssel, elvonókúra kezeléssel meg lehet akadályozni. Szó sincs erről! Az alkoholizmus első vonala a vendéglátó helyek és zugbormérők helyiségeiben húzódik. A vendéglős tervet teljesít, tehát érdeke a nagyobb szeszfogyasztás, a zugbormérő meg könnyen kiheveri az általunk súlyosnak ítélt pénzbírságot. Ok nélkül nincs okozat, márpedig az ok: — az italozás — lehetősége ott kísért mindenütt, és magában hordozza a tragédiák csíráit is. TENNI KELL valamit a társadalom, az egyén érdekében, tenni az alkoholizmus ellen, amely dühöngővé változtatja a fiatalt, gyilkossá a férjet, s gondolkodás nélküli bábuvá az időset! A szép szólamoknak, a szavaknak, ideje — ezek az események például szolgálnak — már lejárt! Tettekre van szükség, olyanokra, amelyek megelőzhetnek egyéni tragédiákat! Gémes Gábor létrehozásának ötlete, 1963-ban. Az ötletnek még az évben illetékes pártfogójául szegődött a Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, amely 1963. október 17-én határozatot hozott az első hazai könyvelő gépállomás létrehozására. Ezt a határozatot tapasztalatcserék. tárgyalások, szervezési előkészületek sora követte, míg végül a múlt év júliusában a két Optimac könyvelőautomata — kezdetben csak kísérleti jelleggel — munkába állt. Napjainkig alig több mint egy év telt el az első adagok feldolgozásától. S mint okos, érdeklődő szülő a gyermekét, úgy vette vizsgálódása, elemzése tárgyául úttörő intézményének egyesztendei munkáját a járási tanács végrehajtó bizottsága. Hogy a törődést, figyelmet nem pazarolták érdemtelenül, arról elsősorban a vb elé készült beszámoló vallott meggyőzően. Íme néhány adat: A múlt év második felében az állomás 143 487. az idei év első felében pedig 153 858 adatot dolgozott fel. Induláskor huszonhárom termelőszövetkezettel kötött közös és kölcsönös megállapodást, majd a fokozatosság elvének megfelelően elsőként az értékkönyvelés gépesítését dolgozták ki és kezdték meg. Kezdetben öt. ez év elejére pedig már huszonegy közös gazdaság „mondott búcsút” a hagyományos módszernek, s tért át kizárólagosan gépi adatfeldolgozásra. Időközben az állomás két kölcsön Asztra könyvelőautomatával is gyarapodott. Ez tette lehetővé, hogy az anyagkönyvelésre, a tagok személyi kartonjainak vezetésére és a bérlista készítésére is kiterjesszék a gépi adatfeldolgozást. Mindezek csak a legfontosabb jellemzők, amelyekhez még egy megjegyzés kívánkozik: Ahhoz, hogy az első évet eredménnyel zárják, nagyon sok szövetkezeti ügyviteli dolgozó, öntevékeny, megoldást kutató segítsége, lelkesedése is hozzájárult a bajai járásban. Különösen azért helyénvaló erre itt utalni, mert az új módszer, a gépi könyvelés nemcsak nagyobb ponfcanem: még id^jébes tnagelőzr kaidéig* mert haAkik az újságot hordják Mire kész a reggeli, rendszerint ott az újság is. Benne zsong az előző nap huszonnégy órája. Ami a nagyvilágban történt, és a mi szűkebb világunkban is. Már hajnali ötkor gyülekeznek a postán az újságkihordók, megtömik táskájukat, aztán felpattannak a kerékpárfa. Sok száz lakásba viszik el a hírlapokat, folyóiratokat. Képünkön: Páré Eászlóné, aki a kecskeméti Mária- városban kézbesít. Naponta 350 lakásba adja be az újságot, péntekenként azonban 900 lapot folyóiratot kézbesít, ötkor kezd és 9-re végez. De ezzel még nem telt le a muntosságot, teljesebb bizonylati fegyelmet teremtett, hanem gyorsasága miatt munkaerő-felszabadulással is együttjárt. S ez még annak ellenére is jelentős, hogy az azonos követelmények- mellett a termelőszövetkezetek adminisztratív lét- számaránya nem éri el az állami gazdaságokét. A legjelentősebb a leíró könyvelés gépesítése volt, de számottevő az is, hogy az új módszerrel az anyagkönyvelő, a munkabérszámfejtő és tagnyilvántartó adminisztratív dolgozók munkaidejének mintegy 60— 70 százaléka szabadul fel. A mechanikus, manuális munka kiiktatásával nyert idő és erő jelentős részét a gazdasági események pontos és gyors rögzítésének ellenőrzésére lehet fordítani, a gyors adatfeldolgozás eredményeként lényegesen több idő jut a termelést szolgáló, s befolyásoló értékelő munkára. Ezért nem csoda, hogy mind több termelőszövetkezet igényli az adatfeldolgozás gépesítését. Amint a vb elé készült beszámoló is szólott róla, a jelenleg rendelkezésre álló gépiekkel már több gazdaság ügyvitelének gépesítését nem tudják vállalni. Az újabb gépek beszerzésére viszont már megkezdődtek a tárgyalások. Remény van rá, hogy a következő két év múltán újabb, jelentős fejlődésről adhat tehát számot az állomás. A fejlesztés mellett ismét támogató határozattal foglalt állást a végrehajtó bizottság, s többek között döntés született az adat- feldolgozó állomás keretében elemző csoport felá’lítására is. Ez pedig újabb, nagy segítsége* jelent a termelőszövetkezetek gazdálkodásának irányításához. E. É. Mikor van félfogadás A megyei tanács vb határozata értelmében — a szervezettebb ügyintézés, a lakosságnak a felesleges utazásoktól való mentesítése és az apparátus részére nyugodtabb munkakörülmények biztosítása céljából — ezúton közöljük a megyei tanács, a megyei főügyészség és a Kecskeméti Járásbíróság félfogadási időpontjait. A MEGYEI TANÁCSNÁL hétfőn és szombaton nincs félfogadás. Kedden és csütörtökön 9—13 óráig, szerdán és pénteken pedig 9—16 óráig állnak az ügyfelek rendelkezésére a tanácsi apparátus dolgozói. A megyei tanács vb elnöke, helyettese, titkára és osztályvezetői szerdán és szombaton 9—12 óráig tartanak fogadónapot. A MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG soros ügyészi szolgálata minden nap 9—12-ig, pénteken pedig 14—16 óráig is a lakosság rendelkezésére áll. A megyei főügyészt vagy helyettesét minden hétfőn 8—17 óráig kereshetik fel az érdekeltek. A KECSKEMÉTI JÁRÁSBÍRÓSÁG kedden és pénteken 8—16-ig tart panasznapot. A megyei bíróság elnöke vagy helyettese (rendkívüli panasz esetén) minden hétfőn 9—12-ig tart félfogadást. Előre, Pajtások! Véget ért a vidám vakáció, s ti felfrissülteit, napbarnítot- tan, sok-sok nyári élménnyel telítetten, újra elfoglaltátok helyeiteket az iskola padjaiban. S lám, híven a két hónappal ezelőtti. ígéretünkhöz, jelentkezünk mi is: ismét megnyitjuk számotokra a ked• veit rovatot, az Üttörőélet-et. Új tanév, új munkakezdés. Tudjuk, hogy az egymással való találkozás örömei, s a kölcsönös élménybeszámolók mellett, mindahnyiótokban él az elhatározás: kötelességtu- dóan, szorgalmasan kezdeni a tanulást. A legjobbak közüle- tek bizonyára így fogalmaznak: Az idén is tartom a jeles, a kitűnő szintet! — Megmutatom, hogy többre is képes vagyok! —i szinte halljuk az elhatározások másik csoportját. így helyes ez. Főleg, ha az éveleji fogadalmakat úttörőkhöz méltó tettek követik. A tanulással, az újabb és újabb ismeretek birtokbavételével párhuzamosan, folytatódik a mozgalmas úttörőélet, amely ezúttal is számos érdekességet tartogat számotokra, következésképpen sok hasznos, tanulságos mondanivalót a szombatonként megjelenő rovatok számára is. E gondolatok jegyében köszöntünk benneteket, és szeretettel várjuk ifjú barátaink, a régi és új kis tudósitóink jelentkezését. AZ ÚTTÖRŐÉLET ROVAT Felhívás Valamennyi úttörőcsapat valamennyi őrsének! pajtasok: Az új tanév kezdetén nagy akció- sorozatra hívunk benneteket a „Vő. rös Zászló Hőseinek Utján” mozgalomba, mely a próbarendszer egészén belül kiemeli a forradalmak hőseinek életét, példáját, a fórra, dalim hagyományokat, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Minden úttörő., és kisdobos-őrsöt felhívunk az 1966. szeptember 4-től 1967. november 7-ig tartó ,, Vörös Zászló Hőseinek Utján” mozgalom, ba való jelentkezésre. A jelentkezés feltételei: 1. Teljesítsen az őrs újabb nemes tette* szocialista hazánknak (nemes tettek lehetnek az iskolában, a lakóterületen, a termelőmunkában). 2. Készítsen* az őrs a jelentkezésre emléket (a jelentkezési emlék képzőművészeti tárgy legyen: rajz, kisplasztika, faragás, Bzobor, kézimunka stb). Az emlék igyekezzék kifejezni a kommunisták tetteit, a forradalmak, a vörös zászló hőseit, forradalmi eseményeket. 3. Készítse el az őrs naplójában az október havi őrsi naptárt, mellyel részt vállal a csapat társadalmi munkájából. A jelentkezési feltételek felada. iáit 1966. szeptember 29-ig teljesítsétek és a „Csapatzászló” ünnepén je. lentsétek a teljesített nemes tettet, az őrsi naptár elkészültét és adjátok át a jelentkezési emléket a csapat- vezetőségnek. Előre a „Vörös Zászló Hőseinek Utján” mozgalom sikeréért! BACS-KJSKUN megyei ÜT^ÖRÖ ELNÖKSÉG vonta „lelátogatja” valamennyi előfizetőjét. Nem egy helyre többször is ei kell mennie az előfizetési díjért..* PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács la£ja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadia a Bács megyei Lapkiadó Vállalat.' Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-3« Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09, Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét Telefon: 11-85. tildéi; 25 065,
