Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-30 / 231. szám

A jobb felkészültség mellett is kemény helytállásra van szükség Hz őszi csúcsforgalom feladatairól Az ipar és mezőgazdaság áru- [ sokkal kecsegtet a szállítás őszi mozgatási, szállítási igényei fon- j dandárja? — ezekkel a kérdé- tos feladatot jelentenek az év sekkel kerestük fel Sándor Bé­minden szakában. Még hangsú­lyozottabban jelentkezik a ten­nivaló, s az ezzel kapcsolatos gondok a termésbetakarítás és a téli felkészülés idején. Ho­gyan készültek fel az őszi csúcs- forgalmi idényre az érdekeltek az idén. van-e fejlődés a múlt évihez képest, milyen kilátá­OKTÖBER 1-EN 19,50: Világirodalmi magazin. A modem világirodalom műveiből válogat a műsor, Asimov, Dors, Dürrenmatt, Green, Huszdinov, Sim és Spark alkotásait mutatja be Be­rek Kati, Dobos Ildikó, Koncz Gá­bor, Major Tamás, Somogyi Erzsi és Tomanek Nándor. OKTOBER 2-AN 18.05: Barangolás. A Barangolás vendégkönyvében irodalmi életünk egyik doyenjét, szólaltatják meg. Gellert Oszkár köl­tő, a Nyugat egykori szerkesztője, Ady, Babits, Móricz Zsigmond ba­rátja beszél munkásságáról, emlé­keiről. OKTOBER á-BN 20,00: Bolhabál. Illyés Gyula vidám zenés játéka a Déryné Színház előadásában. A szerző gazdag életművében különös színfoltot jelentő, furfangos, vérbő népi komédiák közé tartozik, akár­csak a nemrég nagy sikert aratott Tüvőtevók, OKTOBER 5-EN 18,55: Labdarúgó-bajnok­csapatok Európa Kupája. Lisszabonból láthatjuk a Vasas mérkőzését a Benfica mellett a por­tugál labdarúgás erősségét adó Spor­ting csapatával. OKTOBER 6-AN 19,50: Halló fiúk, halló lányok! A fiatalok és idősebbek által egy­aránt kedvelt sorozatban ezúttal többek között a Syrius-, a Vokál- együttes és Németh József is fel­lép. . OKTOBER 8-AN 18,50: Revü. A Berm.i Friedrichstadt Palast Együttes budapesti. vendégjátéka. 21,50: Vízió. összeállítás a Ludas Matyi nép­szerű munkatársának Feleki Lász­lónak fanyar, gondolkodó humorú szatíráiból. OKTOBER 9-EN 14,23: Budapesti Honvéd­Rangadó' bajnoki mérkőzés a Nép- stadionból. 16,45: Hétköznapi fasizmus. A nézők kérésére ismétli meg a tv Mihail Rom döbbenetes doku­m entumf ilmj ét. 20,10: A nagyváros. A „Nagy siker volt” sorozatban bemutatásra kerülő magyarul beszé­lő amerikai film 1957-ben készült, főszerepében az inkább ősz fejjel ismert nagy színészt Spencer Tracyt láthatjuk a főszerepben fiatalon. lát, a megyei tanács vb építési­közlekedési osztályvezetőt, s egyben a megyei szállítási bi­zottság tagját. — Mintegy 6 millió tonna áru szállításával számolunk a má­sodik félévben, ami körülbelül fele-fele arányban oszlik meg negyedévenként — kezdte a tá­jékoztatást Sándor elvtárs. — Ebből az AKÖV közúton 275 ezer, a MÁV pedig kö­rülbelül 70 ezer vagon árut mozgat. A tsz-ekben, illetve az állami gazdaságokban csupán az utolsó évnegyedben 695 ezer vagon termés üzemen belüli mozgatá­sát kell lebonyolítani. A feladat tehát nagy. Ami az erre való felkészülést illeti: Szinte minden területen lemérhető a fejlődés. Az AKÖV 611 tehergépkocsival rendelke­zik. A csúcsidényre való felké­szülést (pl. a járműpark rend­behozatala) időben elvégezte és jól szervezett a napi műszaki meghibásodások javítása is. A vasút vagonkapacitása a tava­lyihoz képest 10—15 százalékkal bővült. Emellett nagy könnyebb­séget jelent, hogy a tüzelő szál­lítása egész éven át folyamatos volt, kiesik tehát az eddig szo­kásos őszi tüzelőszállítási csúcs. Kedvező hatású a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, va­lamint a Földművelésügyi Mi­nisztérium együttes rendelkezé­se, amely lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek szabadab­ban hasznosítsák .gépjárművei­ket, bérfuvarozást is vállalhas­sanak. Végül, de nem utolsósor­ban jelentős az a segítség, ame­lyet a Központi Szállítási Ta­nács a megye korábbi gondjait figyelembevevő intézkedéseivel nyújt. Az élelmiszeriparon belül 36 ezer vagon áru szállítá­sa jelentkezik feladatként. Ennek mintegy fele nyersáru- zállítás. A konzervipar ellátá­sát a megyei AKÖV 10, más megyei autóközlekedési vállala­tok 42, a KOHUSZ 12. a tsz-ek pedig — a saját szállítási esz­közök szabadabb hasznosítása iegyében — 10, összesen tehát 74 teherautóval segítik. A kon­zervgyárra jellemző, hogy je­Haiálra Ítélték a cinkotai kalapácsos gyilkost A fővárosi bíróság csütörtö­kön hirdetett ítéletet Szirák Má­tyás 38 éves, művezető, érd­parkvárosi lakos bűnügyében. Szirák a Vegyiműveket Sze­relő Vállalat dorogi kirendelt­ségén, ahol építésvezetőként dolgozott, szerelmi kapcsolatot létesített beosztottjával, Sallai Sarolta adminisztrátorral, aki ké­sőbb férjhez ment gyermekkori ismerőséhez, Earanya Gyula 26 éves gumigyári elektroműsze­részhez. Szirák a házasság meg­kötése után is többször találko­zott az asszonnyal: erre nem­egyszer fenyegetéssel, erőszak­kal vette rá. Szirák féltékeny­ségében elhatározta, hogy bosz- szút áll Baranya Gyulán. Egy nap megvárta a cinkotai Vágás '.teában, ideiglenes lakása előtt, v-1>1 nn/Jv erővel fejbe ütötte, majd a földre zuhan i Férfire újabb csapásokat mért. Eszméletlen áldozatát ezután a közeli aőderbányába vonszolta, s ott egy ciszternába elrejtette. Amikor rátaláltak, még élt, de a mentőkocsiban meghalt. A bíróság Szirák Mátyást elő­re kitervelt módon elkövetett emberölésért halálra ítélte. Az elítélt és védője enyhíté­sért fellebbezett. (MTI) lenleg naponta körülbelül 150 vagon nyersárut fogad, de ok­tóber közepéig aligha csökken 100 vagon alá a feldolgozandó termékek beérkezése. (Mellesleg jegyzem meg: a paradicsom szál­lításaiban nem volt fennakadás. A nyersáru romlásával kapcso­latos problémát a rekordtermés miatt a feldolgozó kapacitás elégtelensége okozta.) A terményforgalmi vállalat mintegy 10 ezer vagon forgalmi igénnyel jelentkezik a negye­dik negyedévben. A szállításnak körülbelül 40 százalékát saját gépjárművel bonyolítja. az AKÖV-től 5 ezer vagonnak megfelelő kapacitást kért. a MÁV-tól pedig 1100 vagont. A MÉK áruszállítási igénye 3800 vagon. Emellett rendkívül nagy igénnyel jelentkezik az építő­ipar, amely számára 27 ezer va­gon anyag szállítását kell a csúcsidényben is megoldani. Nem is szólva az útépítésről, amelyhez kb. 12 ezer vagon anyag szállítása jelentkezik fel­adatként. Ennek alig egynegye­dét tudja az építőipar saját eszközeivel elvégezni. Az októberi szállítási csúcs­idényre az AKÖV — az igé­nyekhez képest — 50 gépkoesi- biánnyal tervezett. Ez a tény valamint az idén korábban je­lentkező szürettel kapcsolatos szállítási feladatok a jobb fel­készülés mellett is gondot okoz­nak. Ezen egyrészt a konzerv­iparban menetközben felszaba­duló gépjárművek gyors átcso­portosításával, másrészt kifogástalan szervezéssel, gyors rakodással kell és le­het segíteni. Ez utóbbiról szólva: Közismert; hogy évek óta visszatérő prob­lémaként jelentkeztek a rako­dással kapcsolatos gondok, a hosszú kocsiállásidők. Az idén e téren is fejlődés tapasztalha­tó. Van előrehaladás a rakodás gépesítésében, a munka szerve­zésében is. Bizonyításul csak egy példát: míg tavaly, az év első nyolc hónapjában csupán Kecskeméten 205 ezer forint kocsiálláspénzt fizetett ki az AKÖV az idén, ugyanez idő alatt 150 ezer forintra csökkent ez az összeg. Továbbra is gon­dot jelent azonban a rakodó munkáshiány. Mivel az AKÖV e téren -nem tud segítséget nyúj­tani. a probléma megoldása a szállítókra nehezedik, hiszen a berakodás zökkenőmentességét a termelés feladatai mellett kell biztosítaniuk, megoldaniuk. A szállítási csúcsidény tehát e té­ren is gondosan szervezett, pon­tos, nehéz munkát követel — fejezte be tájékoztatóját Sán­dor Béla elvtárs. P. I. Csaló raktáros, árdrágító boltvezető Felelősségre vonják az ellenőrzés elmulasztóit is A Városföldi Állami Gazda­ság központi gépjavító műhelyé­nek volt Horgosi István admi­nisztrátora és gumiraktár-keze- lője. Városföldön lakott, ezért több esetben vásárolt a Kecs­kemét és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezethez tartozó 21-es számú iparcikk kiskeres­kedelmi boltban. Ennek a bolt­nak a vezetője Ránfi Sándor kecskeméti lakos volt, aki a különböző közszükségleti cik­keken kívül motorkerékpárkö­penyeket és tömlőket is árusí­tott. A gazdaság főmérnöke, Hé­vízi István és a központi mű­hely vezetője, Király Illés né­hány sürgős esetben megbízta Horgosi Istvánt, vásároljon Bánfi Sándortól motorkerékpár­köpenyeket és tömlőket az álla­mi gazdaság részére. Ezeket az egyedi megbízásokat ürügyül fel­használva, Horgosi István jogot formált arra, hogy a motorke­rékpár belső és külső gumikat a továbbiakban minden esetben maga vásárolja meg, akár ka­pott rá megbízást, akár sem, Erre lehetősége is kínálkozott, hiszen a gazdaságnak állandó anyagbeszerzője nem volt. Ezeket és más körülményeket előnyösen használta ki a társa­dalmi tulajdon megkárosítására Horgosi, aki eléggé zilált anyagi körülmények között élt. Hamis bizonylatok A központi műhely gumirak­tárosa magánjellegű bevásárlá­sait is az fmsz 21. számú bolt­jában bonyolította le, de sok­szor nem tudott fizetni. Az üz­let vezetője, Bánfi Sándor adott is hitelbe Horgosinak. Később 1964. júniusában Horgosi aján­latot tett Bánfinak, hogy hite­leinek ellenértékeként ne kész­pénzzel, hanem a tőle megvásá­rolt motorkerékpár tömlőkkel és köpenyekkel fizethessen. Ennek lebonyolítását úgy képzelte, hogy az állami gazdaság részére vá­sárolt motorkerékpár belső és külső gumik számláira néhány darabbal többet írjanak, amely­nek átvételét Horgosi igazolja. A boltvezető jó „üzlettársnak” bizonyult, s a fiktíven számlá­zott gumik árán megosztoztak. Az üzlet virágzásnak indult. Horgosi roppant óvatos volt. Ki­zárólag akkor kérte Bánfi Sán­dortól a többlet számlázást, amikor maga is gumiköpenyt és tömlőt vásárolt. Mi oka volt erre? Egyéb anyagok vásárlása után ugyanis a raktári bevéte­lezést mások végezték, s nem ő. Horgosi pedig félt, hogy lelep­leződik. A gumik esetében biz­tos volt, ugyanis azok bevétele­zését saját maga intézte. A fik­tív számlákból származó hiá­nyok eltüntetése természetesen együtt járt a raktári kiadási Híd a Tőserdőben A régi rozoga híd helyett betonúid épül a Tőserdőben a j Tisza holt ágán. Ez már elbírja a nehéz traktorokat Ls. J bizonylatok meghamisításával, s nem egyszer fordult elő olyan eset, hogy Horgosi nemlétező neveket írt a kiadási bizonyla­tokra. Árdrágítás a javából Az üzletvezető és a gumdrak-i táros azon kívül, hogy fiktív számlákon jelentős összeggel ká­rosították meg az állami gazda­ságot, még árdrágítást is elkö­vettek. S ez főleg Bánfi Sándor boltvezető zsebét dagasztotta. A két üzlettársat senki sem háborgatta, s ezért 1964. nya­rától 1966. közepéig Horgosi Ist­ván 138 motorkerékpár köpeny­ről, s 48 tömlőről állíthatott ki hamis kiadási bizonylatot. Ezzel szemben Bánfi Sándor két év alatt 149 motorkerékpár külső és 63 belső gumival „adott el töb­bet”, mint amennyi egyáltalán eladható volt. A csaló raktáros és az árdrágító boltvezető ezek­kel a fondorlatokkal összesen 44 057 forint anyagi kárt oko­zott a népgazdaságnak. Zetorra motorbelsö Melyek voltak azok az okok, amelyek elősegítették, megköny- nyítették e bűncselekménysoro­zat elkövetését? A Városföldi Állami Gazdaság főmérnöke, Hévízi István például sohasem ellenőrizte, hogy a Horgosi ál­tal kiadott új motorkerék pár­köpenyek és tömlők helyébe le­adtak-e használtakat. Hasonló mulasztás terheli Ki­rály Illést, a központi gépjavító műhely vezetőjét is. Közvetle­nül neki kellett utalványoznia a külső és belső gumikat, ám ezt általában késve végezte el. Ezért nem tudott meggyőződni a kiadás jogosságáról, s arra sem figyelt fel, hogy Zetorra, erőgépre írt ki Horgosi motor- kerékpár belső és külső gumi­kat. Az utalványokat csak gé­piesen aláírta. Ezekhez az ellenőrzési lazasá­gokhoz még hozzájárult az ál­lami gazdaság anyagkönyvelésé­nek felületessége is. Lehetősé­gük kínálkozott volna az új és a selejtes gumicikkek darab­számának viszonyítására, de ezt nem tudni mi okból, elmulasz­tották. A társadalmi tulajdont ká­rosító különböző visszaélések, manipulációk szinte valamennyi esetben azért fordulhatnak elő, mert egyes gazdasági vezetők, felelős beosztású ügyintézők nem végeztek kellő ellenőrzést, nem álltak hivatásuk magasla­tán. Nemcsak a bűncselekmény elkövetőit, de az ellenőrzés el­mulasztóit is felelősségre von­ják. Csakis így lehet elejét ven­ni. minimálisra csökkenteni az ilyen jellegű bűncselekménye­ket. Gémes Gábor A megyei rendőr-főkapitányság Horges-i István és Bánfi Sándor el­len a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetségben folytatólagosan el­követett csalás és árdrágítás, Király Illés és Hévízi István ellen a társa­dalmi tulajdont károsító hanyag ke­zelés bűntetté miatt indított eljá­rást. PETŐFI NEPB A Magyar Szocla’lsta Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megye) tanács lapja Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadja a Bács megye) Lapkiadó Vállalat, felelős fcladö: Mezei István Igazgatr Szerkesztőség: Kecskemét. Város) Tanácshoz Szerkesztőség: telefon központ. Szerkesztő Bizottság 10-38 20-19 »-16. Kiaidhlvstai: Kecskemét. Szabadság tér l/a Telefon: 17-09 Terjeszt) a Magyar Posta. •Díjfizetési dH i nőnapra is forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V, Kecskémé' - Telefont 11-80 indes! S3 oso

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents