Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-27 / 228. szám
19C6. szeptember 21. kedd S. óidat Fiatal üzem, sokoldalú kultúráiét „Mintagazdaság“ az iskolában A KECSKEMÉTI Rádiótechnikai Gyár fiatal üzem, nemcsak alapítására, de vezetősége, dolgozói életkorára nézve is. Munkájuk nem nélkülözheti a szakelméleti tájékozottságot, magasabb műveltséget kíván, mint az ipari üzemek legtöbbje. Nincs róla kimutatásunk, de az iskolai végzettség átlagát tekintve, alighanem előkelő helyet foglal el a gyár Kecskemét üzemei között, ha ugyan nem a legelsőt ötszáz dolgozójuk közül mindössze ti- zenketten nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, de ők valamennyien felül vannak az ötven évenAz üzem kultúréletén is meglátszik a fiatalos lendület, a kezdeményező kedv. A fiatalos kapkodás viszont hihetőleg az új művelődési idényre el fog tűnni munkájukból: mintaszerű, pontos tervet készítettek. (Tavaly a tervezés egyszerűen elmaradt.) Kielégítő az űj oktatási program. Szépszámmal tanulnak tovább a Kandó Kálmán Híradás- ipari Technikum kihelyezett tagozatán és a szakszervezeti politikai tanfolyamon, néhányan felsőfokú képzésben vesznek ^MŰVÉSZETI csoportjaik — néptáncegyüttes és irodalmi színpad — első, második díjat hoztak haza a miskolci Vasasfesztiválról. Az irodalombarátok Szabó Magdát, Fehér Klárát várják író—olvasó találkozóra. (A múlt évben Szilvás! Lajos járt lent nagy sikerrel.) Ezenkívül van komolyzenei, műszaki és természetjáró szakkörük. A teljesen öntevékeny zenebarátok, sajnos, elemi nehézségekkel küzdenek, még lemezjátszójuk sincs. Talán a művelődési háztól kapnak a közeljövőben. A műszaki szakkör most szerveződik. Elsősorban a fiatal értelmiséget kívánják itt olyan feladatok köré tömöríteni, amelyek javára lesznek egyéni fejlődésüknek, s közvetve a termelésnek is. Nem szerepel ugyan a tervben, de hasznos lenne, ha a könyvtárat is a műszaki szakVasámap zajlott le Szegeden a kisiparr szövetkezetek kulturális versenyeinek területi döntője. A versenyen öt megye legjobb irodalmi színpadai és színjátszó csoportjai vettek részt. Bács-Kiskun megyét a kecskeméti szövetkezeti bizottság irodalmi színpada képviselkör kezelésébe adnák, és igyekeznének egészében szakkönyvtárrá fejleszteni. Az új idényben 500 kötetesre emelik az állományt. A megyei könyvtár gazdag választéka és a gyár műveltségi színvonala mellett, a kis üzemi könyvtár úgysem tarthat számot jelentős szépirodalmi érdeklődésre. Viszont egy jól összeválogatott szakmai gyűjteményt bizonyára gyakran meglátogatnának a brigád-, csoport- és művezetők* akikre a kulturális terv elsősorban számít, ha az olvasótábor kibővítéséről van szó. AZ ELMONDOTTAKBÓL szembetűnően kiolvasható az üzemi kultúrpolitika módszere, amelynek a sokoldalúságra való törekvés a lényege. Nem nagy számok, nem „grafikonkultúra” a cél, hanem, hogy mindenki megtalálja az érdeklődésébe vágó tevékenységi formát. Szerződést kötöttek például a TIT-tel nyolc előadásra, s a témákban nem állapodtak meg előre, hanem minden alkalommal közvéleménykutatással fogják eldönteni. Az első pillanatban rokonszenves elgondolás. De ezt az egy pontot illetően vannak fenntartásaink is. Vajon nem a kényelem sugallta a témák üresen hagyását? Nem beszélve arról, hogy a TXT tervezésének sem közömbös, hogy tudják előre, milyen előadásokra készüljenek. Természetesen a közvélemény felmérése kívánatos. De, ha körültekintően, szinte tudományos pontosssággal végzik, az egész idényre előre is megállapíthatják az igények legnagyobb részét. Egy-két előadást attól még mindig fenntarthatnak az időközben adódó aktuális témáknak. Így sem vétenek a személyekre bontott tervezés elve ellen, amelyet fokozatosan alapelvévé akarnak tenni a kulturális tervezésnek. KULTURÁLIS tervük főként ebből a szempontból lehet követendő példa. Minőséget akarnak teremteni minél több területen és ez a résztvevők számán is éreztetni fogja hatását. Sz. J. te. Juhász Ferenc: A szarvassá változott fiú című költeményével. Az együttes kiemelkedő teljesítménnyel az első helyen végzett. Az országos döntőt az idén Debrecenben rendezik, november 13-áru Molnár Marika nyolcadikos tanuló kicsit félve kérdezte meg Laukó Edittől: — Tanár néni, kaphatnék 15 kiló paprikát? A csinos, fiatal tanár néni ráintett: — Álljatok össze páran és szedjetek a kertben. összeálltak, szedtek. A 8. osztály mezőgazdasági gyakorlati foglalkozási óráján, a kiskőrösi Bem utcai iskolában. Ennek az iskolának külön kis gazdasága van, egy holdnyi föld, mondhatnék: a legjobb föld a határban. De nem volt mindig az. öt-hat évvel ezelőtt még sivár homok. Legyintettek a szakemberek, ha csak szóba is került. Azóta? A gyerekek évente 50 centire forgatják, négyzetmé- terenkint egy talicska trágyát szórnak bele. És az eredmény? Csak pár szóval vázoljuk: tavaly 13 ezer forintot adott ez a kis „háztáji”, ök szállították idén tavasszal az első primőr hagymát az Fmsz árudájába. Tavaly volt olyan kelkáposztájuk, amelyik 5,30 kilót nyomott és 3,00 kilós karalábéjuknak messziről is csodájára jöttek. Molnár Marika is azért visz innen paprikát, mert ez az áru szebb, mint a bolti, ötven-hat- van fillérrel olcsóbban kapják a gyerekek és tőről szedik a friss árut. Kelendő is a portéka! A felsőtagozatosok dolgoznak ebben a kis gazdaságban Mészáros Béla tanár és Laukó Edit negyedik éves tanárjelölt vezetésével. Valóságos kis farm. Nemcsak paprika és paradicsom terem benne, hanem kukorica is, veri a két métert a szára és karvas- tagnyi a csöve. — A kukorica mire való itt? — kérdezem. — Állataink is vannak! — dicsekszik Editke tanár néni. Már mutatja is. Tyúkfarm: hat hampshiri tyúk és egy kakas. Fajtiszta állomány. Tojásaik igen kapósak a községben. És a galambok? Harminc posta- galambjuk sétál, szemezget az iskolaudvaron. Most pihenőben vannak. A szaporulatot a gyerekek vásárolhatják meg, párját 30 forintjával. A nyulakról most nem sok jót mondhatni: 22 pusztult el közülük myxoma - tosisban. Csaknem az egész állomány. A mclegházi virágok hatezer forintot hoznak évente. Laukó Edit tanárnő a fő gondozójuk. — Nyáron ki gondozza az állatokat? — A gyerekek. Ügyeletre vannak beosztva. Aki egész nyáron szorgalmasan inspekciózott, év elején ötössel indul gyakorlati foglalkozásból. Nincs hiány nyári munkaerőben! Most folyik a „betakarítás". Paradicsombefőzés, lecsókészítés. Egy hektó paradicsomlé készül évente. — Mire használják a tartósított élelmiszereket? — Téli időszakban főzési gyakorlatokon használjuk fel. És persze az ételeket a gyerekek fogyasztják el. — ízlik nekik? — Más osztályokból is jönnének hozzánk ebédre! Balogh József Két vagon trágyára van szükség tavasszal. Már gyűjtik az almot és konzervgyári hulladékokat, komposzt lesz belőle, A talicska a fiúk munkaeszköze. öt megye vetélkedőjén lettek elsők a kecskemétiek Csinosak, jókedvűek a paradicsommal szorgoskodó kislányok. Ha már kész a paradicsomlé, tisztára mossák az üvegeket. 2. Talán nem volt egyetlen tanítványa sem, a harminc esztendő alatt, akire ne emlékezett volna kitűnően. Megmondta, hogy hívták őket, hány testvérük volt és merre laktak- Keze alatt már egész nemzedék nőtt fel. Közülük nem egy jóval többre vitte, mint egykori tanítónőjük. De Mrs. Field, ha gondban volt is, nem fordult hozzájuk, és nem kért tőlük segítséget. Maga viszont mindent megtett, hogy másokon segítsen. Harminc esztendeje, karácsonyról karácsonyra Mrs. Field szűkös erszénye mélyére nyúlt, anyagot vásárolt és aztán éjszakákon át dolgozott odahaza, hogy tanítványait az ünnepen megajándékozhassa. így volt ez 19-18 karácsonya előtt is- Ezekben a napokban Mrs. Field ritkán vendégeskedett Rowersék- nál. Sok dolga akadt — szabad idejében otthon dolgozott, késő éjszakáig. Rowers apja, aki maga is későn tért pihenőre, — sokszor éjfélig javítgatta a megrendelők cipőit, hiszen öt gyermeknek kellett enni adnia —, gyakran látta, hogy Mrs. Fiéld ablakai világosak. Karácsony előtti napon, a reggelinél, amikor együtt ült az egész család, Mr. Rowers szóvá is tette: — Hívjuk meg karácsony estére M rs. Fieldet •.. Szegény olyan egyedül van... És olyan jó asszony, megérdemli... Nagyon rossz lenne egyedül töltenie a karácsonyt-.. Az ötletet Francis édesanyja örömmel üdvözölte. Nem kevésbé örültek Francis testvérei, hogy Mrs. Field náluk vendégeskedik majd karácsony este. Hiszen a tanítónő árasztotta maga körül a meghittséget, a meleget, a szeretetet, a barátság légkörét. Francist mindjárt átszalasz- tották Field asszonyhoz — hívja meg a család nevében estére. Amikor a fiú kopogtatott az ajtón, nem kapott választ. Óvatosan lenyomta a kilincset. Az engedett — nyitva volt- Belépett a lakásba. Végighaladt az előszobán, aztán belépett a szobába. És akkor látta meg Mrs. Fieldet. Ott ült egy karosszékben — holtan. Előtte egy pohárban a méreg maradványai. Testét görcsök húzták össze — szörnyű haláltusája lehetett. A fiú legszívesebben kirohant volna a házból, de nem tudta elhinni, hogy Mrs. Field már halott. Bátorságot erőltetett magára, s odalépett hoz- zás, hátha még él- Hátha csak rosszul lett. De nem — ahogy megfogta a kezét, érezte, hogy jéghideg. Mrs. Fiélden már nem lehetett segíteni. Francis lélekszakadva rohant és kiabált: — Segítség! Segítség! Mrs- Field meghalt! Mrs. Field megmérgezte magát! Ez az öngyilkosság sokat foglalkoztatta a városka lakóit. Az asszony előtt, a méregpohár mellett az asztalkán egy búcsúlevelet találtak. A levél szűkszavú volt, s nem vádolt senkit. Mrs- Feld halálában is hű maradt önmagához A levelet az iskola főigazgatójának írta. Ö, a kötelességtudás példaképe, úgy érezte, hogy még halála után is magyarázattal tartozik főnökének: „Uram, . megdöbbentő dolog történt ma velem az iskolában. Röviddel azelőtt, hogy elsőosztályos növendékeimet haza engedtem, hívatott az igazgató. Bevezettek a tanári szobába és ott az igazgató bemutatott dr. Bonroynak. Mr. Muccinak és egy gyorsírónak. Ebben a félelmet keltő légkörben különböző kérdéseket intéztek hozzám, mint egy vádlotthoz Sejtelmem sem volt róla, hogy ilyesmi fog történni. Nem mondták meg, hogy miért folyik a kihallgatás. Nem tudom elviselni ezt a szégyent. Nem tudom elviselni, hogy harminc évi becsületes szolgálat után még mindig bíznak bennem és vizsgálatot folytatnak ellenem, akinek semmi bűne nincs.” A városka lakói között szájról szájra járt. hogy Mrs. Field miért vált meg az élettől. A tanítónő reggel éppen karácsonyról. a szeretet, a béke ünnepéről beszélt tanítványainak, amikor az iskola igazgatója váratlanul berendelte magához. Az igazgató saját irodájából átvezette Mrs. Fieldet a tanári szobába és bemutatta két embernek, akiket a tanítónő nem ismert. sohasem látott. Az egyik dr. John Bonroy főigazgató-helyettes volt, a másik pedig Nicholas Mucci, a közoktatási tanács jogügyi titkára. Mrs. Field széles mosollyal, barátságosan üdvözölte őket. Alaptermészetéhez tartozott, hogy nem tudott rosszat feltételezni az emberekről. Maga jó volt, s mindenkiben csak a jó tulajdonságokat látta. A két férfi azonban korántsem viszonozta barátsággal Mrs. Field viselkedését. Kijelentették: (Folytatása következik.)
