Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-27 / 228. szám
IMS. neptemfeer Vt. feed«! f. oldal Vetöburgonya érkezik külföldrttl Az idén, mint a korábbi években is, az állami vetőmagellátás keretében nagy mennyiségű vetőburgonya kerül a termelő üzemeinkbe, felújítás, illetve cserélés céljából. Az évente rendszeresen végrehajtott vetőgumóakció — figyelembe véve a legjobb külföldi és belföldi fajtákat — meghozta az eredményt, különösen az idei esztendőben. A termelőüzemekben a holdankénti terméshozam lényegesen meghaladta a korábbi évek átlagtermését, s ebben része van az említett akciónak is. Az 1966. évi őszi vetőburgonyaakció keretében a megyei termelőüzemek rendelkezésére áll 550 vagon import Amsei és Pierwiosnek, továbbá 110 vagon hazaj termésű Gülbaba és Somogyi sárga vetőgumó. Az igénylő gazdaságok a Gülbabát 240,—, a Pierwiosneket 205,—, az Amsei és Somogyi sárga vetőburgonyát pedig 170,— forintért kapják, a legközelebbi vasútállomásra szállítva. Az állami vetőmagakció keretében meghirdetett árakat figyelembe véve államunk mázsánként mintegy 50—60 forinttal támogatja a vetőburgonya felújítását. Már eddig is nagy az érdeklődés a vetőburgonya felújítása iránt, úgy az import, mint a hazai fajtákat illetően. A hartai Új Élet Tsz például 2250 mázsa Pierwiosnek, a mélykúti Üj Élet Tsz 1950 mázsa Amsei, a kecskeméti Béke Tsz 1350 mázsa Pierwiosnek. a solti Szikra Tsz 1350—1350 mázsa Pierwiosnak és Amsei import vetőburgonyát rendelt meg vállalatunk alközpontjánál. Kása Károly lom egyik vezetőjét, a városi direktórium tagját, a Tanács- köztársaság bukása után halálra kínozták. Felesége talán csak azért élte túl az elvesztét, mert fel kellett nevelnie az öt gyereket. Nehéz volt, hiszen a „vörös Berényi” feleségének a munka aljából sem szívesen juttattak. — Suttyó legényke voltam még, amikor apámat megölték. De anyámnak volt gondja rá, hogy megértesse velem később: miért harcolt, és kiknek a lelkén szárad a halála — emlékezik Berényi József. ★ Sokáig hallgattunk. Úgy érzem, nem szabad kérdéssel zavarnom a kegyelet, az emlékezés perceit, ö töri meg a csendet. Azokról az évekről mesél, amikor Izsákon megismerkedett a párttal, a pártmunkás feladataival. — Nem voltunk mi képzett marxisták. Valahogy mégis tudtuk, hogy mit kell csinálnunk. A szívünk megsúgta. Emlékszem, hogy sokszor felkerestük azokat a parasztokat, akik földet kaptak az osztásnál, de kezdetben még bennük volt a félsz: — Mi lesz. ha visszatér az „igazi” gazda? Egyikkel-má- sikkal bizony nem volt könnyű megértetnünk, hogy most került az igazi gazdájához a föld és legyen nyugodt, többé sohasem engedjük, hogy kisemmizzék. ★ Pereg tovább az emlékezés filmszalagja, és ebből a filmből az derül ki, hogy Berényi József életének javarésze elválaszthatatlanul összefonódott a párt életével, harcaival. Nem első ízben választották meg vezetőnek. Tagja volt az alapszervezet vezetőségének első kecskeméti munkahelyén, az ÉPFU-nál is, az Autóbusz Vállalatnál pedig a titkári teendőket látta el hosszú éveken keresztül. 1959 óta munkásőr. Feladata, őrködni afölött, hogy a fegyverek mindig makulátlan, harcra kész állapotban legyenek. Az idén kapott országos parancsnoki dicséret azt mutatja, hogy becsülettel ellátja feladatát. ★ A „Fémmunkás” kommunistái a politikai nevelőmunka irányítását bízták rá, lerydro^ elképzeléseiről kérdezem és kissé csalódottan veszem tudomásul, hogy semmi újat nem hallok tőle. — Higyje el, hogy nincs is szükség valami rendkívüli nevelési módszer kiagyalására — magyarázza, mintha kitalálná a gondolataimat. — Csak valamivel jobban kell csinálni mindent. mint eddig. Következetesebben. Mert a tudatformálás hosszú, szívós munkát igényel. — Emlékszem — szövi tovább a gondolatait —, hogy egy időben. statisztikai adatokkal mutattuk ki az eszmei nevelés eredményeit: ennyi meg ennyi dolgozó végezte el a szemináriumot, ennyi meg ennyi százalékkal több mint tavaly. Tehát elegédettek lehetünk, mert kitűnően ment az oktatás — vontuk le merészen a következtetést. Pedig az ilyen számok mutatják a fejlődést. Én azzal akarom lemérni nevelőmunkánk eredményét néhány év után, hogy az eddiginél bátrabban, határozottabban nyilvánítanak-e véleményt az üzem kommunistái akár az öltözőben, akár baráti körben, ha a mindannyiunkat érintő kérdésekről esik sző. a d. Mintha a feje tetején állna Az első pillantásra úgy tűnik, mintha a feje tetején állna képünkön a lajos- mizsei víztorony. E szokatlan látvány magyarázata az, hogy az ÉM 31-es számú Állami Építőipari Vállalat új eljárást alkalmaz az építésnél: hat csigasor segítségével, utólag emelik a helyére a 80 tonna súlyú, előre gyártott vasbeton elemekből készült tartályt. A 40 és fél méter magas. 200 köbméter úrtartalmú torony biztosítja majd a község vízellátását. Hasonló létesítmény építése folyik Kiskörösön is. A közgazdász szemével A közös és háztáji állatállomány alakulása a bajai járásban A gazdálkodás további előrehaladását jelentősen elősegíti az elemző munka. Mezőgazdasági nagyüzemeinkben is egyre inkább tért hódít az a szemlélet, hogy a közgazdász szemével tanulmányozzák a gazdálkodás helyzetét, figyelemmel kísérjék az egyes üzemágakban tapasztalható ráfordításokat, költség- kihatásokat. Csak így lehet megállapítani, hogy hol szorít a cipő, hol kell törekedni az önköltség csökkentésére. Ez egyben ösztönzi is az egyes ágazatok vezetőit, hogy keressék a módját annak, miképp lehetne olcsóbban, jobban gazdálkodni amellett, hogy az előállítandó termék minősége is javuljon. Nagyon helyes kezdeményezéssel találkoztunk a bajai járásban. A járási tanács végrehajtó bizottságának adatfeldolgozó állomása értékelést és elemzést készített a járás termelőszövetkezeteiről, mégpedig elsősorban a szarvasmarha- és sertéstenyésztés helyzetéről. E két üzemág fontos helyet foglal el a járás mezőgazdasági termelésében, valamint a lakosság élelmiszer-ellátásában. A mezőgazdaságilag művelt terület 60,5 százalékát abrak- és szá- lastakarmány-termeléssel hasznosítják. A takarmány legnagyobb részét e két állattenyésztési ágazatban etetik fel. A szarvasmarhák és sertések trágyája adja a talaj szervesanyagpótlásának 60—70 százalékát. Indokolt tehát annak vizsgálata, hogy hogyan alakul e két állattenyésztési ágazat, milyen az állomány eloszlása a termelőszövetkezetekben, a háztáji és a kisegítő gazdaságokban. Miért csökkent Ha a statisztikát tanulmányozzuk, a termelőszövetkezetek közös szarvasmarha-állománya növekedett, a háztáji viszont csökkent. összesen 3379 darabbal. Különösen hét községben. Bács- szentgyörgyön, Csávolyon, Ga- rán, Mátételkén, Nagybaracs- kán, Szeremlén és Vaskúton tapasztalható nagyobb mérvű csökkenés. Nem indokolt ez, mert a háztáji férőhelyek rendelkezésre állnak, és ugyanakkor a közös gazdaságok szarvasmarha-istállói majdnem ezer férőhellyel növekedtek. A háztáji csökkenésének számos oka van. összefügg többek között azzal, hogy a közös gazdaságokban egyre emelkedik a tagok jövedelme, nem tartják szükségesnek az otthoni szarvasmarha-tenyésztést. — Másrészt, nincs is, aki foglalkozzon vele, mert a fiatalok nagy része városban dolgozik, vagy üzemekben, az idősebbek pedig már nem képesek törődni az állatok gondozásával. Nem indokolt Azt meg kell állapítani, hogy a szarvasmarha összes létszáma évről évre emelkedik. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztik ezt az állattenyésztési ágat. A tehénlétszám kedvezőtlenebb képet mutat. Tizenhét községben csökkent az utóbbi években. Hiába növekszik az egy tehénre jutó hozam, ez az emelkedés nincs arányban a tehénlétszám csökkenésével. 1961 —1966 között 815-tel csökkeni a tehenek száma az említett 17 községben. Nagyon fontos többek között az, hogy minden közös gazdaság törekedjék a tehénlétszám saját szaporulatból való növelésére. A tenyésztői munka javításával, sokkal jövedelmezőbbé lehet tenni a szarvasmarha-tenyésztést. Nagyon nagy a különbség például egy liter tej előállítási költségeinél. A közvetlen költségek egy liter tejnél ?,22 forinttól 4,85 forintig terjednek. A felsőszentiváni Üj Élet, a bácsbokodi Ezüstkalász, Szalvai, a bácsborsodi Üj Élet, a tataházi Petőfi és a bácsalmási Petőfi termelőszövetkezetek példája bizonyítja, hogy korszerű tenyésztői munkával a tej értékesítési árán belül lehet tartani az önköltséget. Érdekesen elemzi a kiadvány a sertéstenyésztés helyzetét is A járás mezőgazdaságában a szarvasmarha után ez a legnagyobb és legjelentősebb állattenyésztési ág. A tapasztalatok szerint a kocaállomány 1961-hez viszonyítva 1966-ra 15 községben csökkent és csak 6 községben növekedett. Legnagyobb csökkenés Bátmonostor, Dávod. Bácsalmás, Hercegszántó, Madaras, Csávoly, Gara, Érsekcsa- nád és Vaskút községben ta- j pasztaiható. Főleg a háztáji és a kisegítő gazdaságoknál jelentkezik ez. A járásban a közös kukoricatermést különböző címeken, mintegy felerészben kiosztják a tagoknak. Tehát megvan a lehetőség a háztáji gazdaságoknál a nagyobb arányú sertéstartásra. A piac szabályozó szerepe máris jelentkezik. A kocaállomány csökken. A kevesebb szaporulat miatt, valamint azért, hogy a felvásárlási ár is emelkedett, növekedett a sertés szabadpiaci ára, de ugyanakkor csökkent a kukoricáé és az árpáé. Ez bizonyára ösztönzi a háztáji gazdaságokat, hogy intenzívebben foglalkozzanak a sertéshizlálással. A nagyüzemi gazdaságokban jelentősen fejlődik a sertéstenyésztés. Az anyakocák több mint 80 százaléka fehér hússertés. Termelőszövetkezetközi ser- I téstelepek épülnek, amelyek j mindinkább elősegítik a korszerű tenyésztés megvalósítását. Ennek eredményeként növelni kell az egy kocára jutó fialási átlagot is. A gazdaságosság szempontjából fontos a hizlalási idő lerövidítése. Hat-nyolc hónapos korban a hízott sertés el kell, hogy érje a 100 kilogrammon felüli súlyt. Rendszeres elemzés Nagyon helyes, hogy a bajai járás vezetői az utóbbi időben nagyobb gondot fordítanak az állattenyésztésre. A legutóbbi járási tapasztalatcsere is bizonyítja, hogy igyekeznek a legkorszerűbb módszerek megvalósításával elősegíteni különösen a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés fejlesztését. Szükséges is ez, hiszen a megye legaktívabb állattenyésztő körzetévé kell kialakítani a bajai járást. Erre niegvan minden lehetőség. Segíti "ezt a közgazdasági elemző munka, amelyet a jövőben rendszeressé kívánnak tenni. K. S. HOGY MINDIG FÉNYES LEGYEN A FEGYVER A vezetőségválasztó taggyűlésen 82 kommunista közül 77-en bizalmat szavaztak Berényi Józsefnek. a kecskeméti „Fémmunkás” autószerelő csoportvezetőjének. ★ — Elmúltam ötvenötéves és a gyomrommal is egyre több baj van. Az utóbbi időben már valahogy úgy voltam vele. hogy elég nekem az is, hogy a munkásőrségben becsülettel helytállók. De lehet-e nemet mondani, ha az elvtársai kérik valamire az embert? Én sohasem tudtam — mondja elgondolkozva Józsi bácsi, aztán mosolyogva még ezt is hozzáfűzi: — Ismét leakasztották hát a szögről az öreg kabátot. Ügy látszik még mindig használhatónak tartják. És erre azért büszke vagyok ám, nem is kicsit. ★ Míg hallgatom, azon töröm a fejem, hogy honnan is emlékszem én a sovány, barna arcra. Abban biztos vagyok, hogy találkoztunk már, hiszen ez a kissé rekedtes hang is ismerős a fülemnek. Igen. úgy van. Azon a forró hangulatú termelési tanácskozáson, az üzem TMK-műhelyé- ben. Tavaly, vagy talán még azelőtt — villan az agyamba a felismerés. Csak akkor egy kopott sofőrsapka ült Józsi bácsi fején. Sűrűn felpattant a satupadról — lent tartották az értekezletet a gépek között —rán- tot egyet a sityak ellenzőjén és alaposan „odamondogatott azoknak, akik folyton az „objektív” nehézségekre hivatkoznak, nem fogy ki szájukból a panasz, ahelyett, hogy a saját munkájukat próbálnák megjavítani. Egyáltalán nem volt hízelgő a kollektívára az amit mondott, mégis egyetértő moraj kísérte a szavait. ★ — Mióta párttag Berényi elvtárs? — lendítem tovább a beszélgetést. — Hivatalosan 1947 óta. De a szívem szerint talán már a gyermekkoromban is az voltam. Azzá tett a sorsom, az apám emléke, azzá neveltek anyám könnyei. ★ Berényi Pál napszámost, a kecskeméti földmimkás mozga
