Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-25 / 227. szám

Hire és mennyit költünk? Háztartások kettős könyvelése — Egészséges változás Értékes következtetések Piros minden árnyalatban Változatlan a szoknyahossz — Divatos hajviselet TÉLI ELŐZETES Néhányezer városi és falu­si család esztendők óta fel­jegyzéseket vezet kiadásairól és bevételeiről, de nemcsak azért, hogy nyomon követhesse mire költötte forintjait, ha­nem — közösségi „megrende­lésre”: a Központi Statiszti­kai Hivatal kérésére jegyzik kiadásaikat. A folyamatosan közzétett adatok sajátos látószögből tük­rözik az életkörülmények ala­kulását, a reálbérek, reáljöve­delmek emelkedésével össz­hangban, a kiadások jellegze­tes, olykor törvényszerű szer­kezeti eltolódását. Lássuk tehát a háztartási feljegyzések nyitotta „abla­kon” át: milyen változásokat, irányzatokat jeleznek a csalá­di kiadások? Figyelmet érdemel elsősor­ban az étkezésre — az élelmi­szerre, italra és dohány­árukra — költött összeg részesedése a teljes családi ki­adásban. A bevételek növeke­désével általában a kiadások csökkenő hányada jut az élel­miszerekre, s bár ez a hányad még ma is meglehetősen ma­gas. a csökkenés — évekre visszatekintve —, ha nem is gyors, de folyamatos. A mun­kás-alkalmazotti családoknál 1962- ben még 46,2 százalékkal részesedett a kiadásokban az élelmiszerekre fordított összeg, 1963- ban 45,6 százalék, 1965- ben már 45,3 és az idén az első hónapokban 44 százalék. A paraszti és a kettős jöve­delmű háztartások ennél töb­bet, kiadásaiknak több mint a felét költik élelmiszerre, de a csökkenés itt is évről évre, egyenletesen nyomon követhe­tő. Érdekesek és sokatmondóalc azok a számok, amelyekből vi­lágosan kiolvasható a korsze­rűbb életvitel térhódítása, az életkörülmények javulá­sával együttjáró kiadási tételek előtérbe kerülése. Miközben a ruházkodásra költött forintok aránya ugyan­csak mérséklődik — munkás­alkalmazotti háztartásokban az 1962. évi 15,5 százalékról egyenletesen csökkent az idei 13,8 százalékra, ami lényegé­ben azonos a fejlett ipari or­szágokban világszerte tapasz­talható arány-csökkenéssel —, növekvő irányzatú a „lakbe­Növény a lakásban A KAKTTEJSZTÁL A mai lakások bútorzatát alacsony szekrényekből, nyu­godt vonalú komódokból, falra szerelt vagy térelválasz­tóként használt polcokból és kényelmes ülőbútorokból ál­lítják össze a tervezők. Az ott­hon igazi hangulatát azonban a jól megválasztott kiegészítő darabok: szőnyegek, színes ke­rámiák, világítótestek, képek és nem utolsósorban az ügye­sen elhelyezett virágok és dísznövények határozzák meg. Kedves színfoltja lehet a szo­bának a többféle, érdekes ala­kú kaktusszal teleültetett szí­nes cseréptál. A kaktuszféle jól tűri a száraz szobalevegőt, lassan nő, nem kell évenként átültetni. Egyes fajtái csodá­latosan szép virágokat bonta­nak. de ha nem is virágzik, változatos formáival mindig jól mutat. A kaktuszokat ültethetjük közvetlenül a mázas , cserépbe vagy a kerámia tálba, de ha értékesebb darabot akarunk felhasználni, akkor célszerűbb egy alacsony cserépedényt be­ültetni és csak burkolóként használjuk a tálat. Az edény alját három-négy centire fi­nom szemcséjű sóderrel ke­vert termőfölddel töltsük fel, majd 5—6 centiméternyi távol­ságokban úgy helyezzük el a növényeket, hogy ne zavarják egymást a növekedésben. A földet a gyökerek felett na­gyobb kavicsokkal nyomjuk le, így rögzítjük is a növényké­ket, a fehér kavicsok pedig szépen díszítik majd a kak­tusztálat. A dugványok kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy egyforma fény- és vízigényű fajtákat te­gyünk egy tálba. Nem szabad a kaktuszokat más növények­kel együvé ültetni, mert vagy az egyik, vagy a másik fajta rosszul fejlődik, esetleg elpusz­tul. Kaktuszos tálunkat mér­sékelten öntözzük, világos, le­hetőleg napos helyen tartsuk, például az ablak melletti fal­nál elhelyezett alacsony szek­rényke tetején. D. Zs. HÉTFŐ: Karalábleves, zöldbabfő­zelék tükörtojás, szőlő. KEDD: Lebbencsleves, töltöttkar­fiol, körte. SZERDA: Fejtett bableves tejfölö­sen, káposztáskocka. CSÜTÖRTÖK: Paradicsomleves, marhapörkölt makarónival, uborka­saláta. FENTEK: Halászlé, szőlő. SZOMBAT: Szegedi gulyáscsirlko palacsinta. VASÁRNAP: Csontleves, töltött sertésborda, zsírban sült krumpli, paprikasaláta, képviselőfánk. TÖLTÖTTKARFIOL. Hozzávalók: Egy körülbelül 120 dekás karfiol, kevés só, zsemlemorzsa, 15 deka sonka, 1 deci tejföl, 6 deka vaj. A karfiolt vízben majdnem egé­szen puhára megfőzzük és vigyáz­va szénében kettévágjuk. Az alsó részét jól kizsirozott morzsával ki­hintett tűzálló tálba tesszük, meg­töltjük? tejföllel elkevert sonkával, rátesszük a felső részét, tejföllel és pirított zsemlemorzsával leönt­jük, világosbarnára sütjük. Sonka helyett párolt gombéval, vagy gom­bás tojással is tölthetjük. SZEGEDI GULYASCSIRKE. Hoz­závalók: 7Ó dekás konyhakész esti­ke, 12 deka vegyes zöldség, piros- paprika, liszt 1 tojás. 50 deka rendezési, lakásfelszerelési és egyéb tartós javak” címszóhoz sorolt kiadási csoport. Az emelkedés mértéke: 1962-ben 10 százalék, idén már 12,1 százalék. Érdekes és ugyan­csak az életkörülmények vál­tozásaira mutat az egészség, szépségápolás, tisztálkodás ré­szesedése az összkiadásokból 3,8-ról 4 százalékra emelke­dett. A kedvező, s az életkörül­mények általános javulását jelző adatokon belül, fontos rámutatnunk egy hátrányos tünetre is. amely arra utal, hogy az anyagi javak beszerzé­se olykor a kultúrára, a művelődésre költött ösz- szegek csökkenését vonja magával. Kedvezőtlen ugyanis, hogy mérséklődik a „művelődés, ok­tatás, szórakozás” kiadáscso­portjába sorolt összegek ará­nya. (Különösképp fontos utal­ni arra. hogy a csökkenés né­mileg nagyobb arányú a pa­raszti, mint a munkás-alkal­mazotti háztartásokban, ahol pedig eddig is keveset fordítot­tak ilyen kulturális kiadások­ra.) Talán nem árt a háztartási feljegyzésekből megrajzolt ké­pet— amely, mint említettük, elsősorban irányzatok, fejlő­dési változások vizsgálatára alkalmas —, kiegészítenünk immár közvetlenül a bolti pulttól: a kereskedelemtől származó adatokból. Ezekbö’ egyrészt kitűnik, hogy az élel­miszerre, illetve ruházkodásra kiadott összeg csak viszonyla­gosan csökkent, s abszolút mennyiségben, forintértékben jelentősen nőtt e cikkek for­galma; másfelől, hogy a kü­lönböző iparcikkek, tartós fo­gyasztási cikkek értékesítése ennél is gyorsabb ütemben emelkedett. A bolti élelmisze­rekből 1962-ben 24,7 milliárd forint értékben vásárolt az or­szág lakossága; 1965-ben 29,8 milliárdra nőtt a forgalom. A ruházati cikkek eladása — azonos idő alatt — 15 mil- liárdról 17,4 milliárdra emel­kedett; a vegyes iparcikkeké 20,8 milliárdról 25,9 milliárd­ra, s ezen belül az úgyneve­zett tartós fogyasztási cikk for­galma 5 milliárdról 6,2 mil­liárdra nőtt. A háztartási feljegyzések te­hát fontos tényekről adnak számot, azt jelzik ugyanis: mi­lyen árucsoportra, szolgálta­tásra, milyen arányban költik forintjaikat a dolgozók. T. A. krumpli, zöldpaprika kevés só, hagyma és köménymag. Az apróra vágott hagymát zsír­ban megpirítjuk, megszórjuk piros- paprikával, gyorsan elkeverjük, egy kevés vízzel felengedjük. Kis ideig forraljuk, majd hozzátesszük a megtisztított, feldarabolt és jól megmosott csirkét májával és zú­zájával együtt. Megsózzuk és fedő alatt, egyenletes tűzön pároljuk. Ha kell Időnként egy-egy kevés vízzel felengedjük, ha majdnem puha a csirke, zsírjára lepirítjuk. Ezután beletesszük* a kisebb kor­kára felvágott burgonyát, valamin' a darabokra vágott zöldpaprikát. A zöldséget, amit szintén karikát r vágunk és külön vízben fűzűn' meg. most mindenestől a csirke: öntjük. Ügy engedjük fel, hogy csirke gulyásnak 3 deci levese le­gyen személyenként. Lisztből és A TÉLI divatról szóló be­számolót ezúttal a színek is­mertetésével illik kezdeni. In­dokolja ezt az a tény, hogy & a közelgő tél divatja nagyon színesnek ígérkezik. A domi­náló szín az élénk piros, de a világos pirosig valamennyi ár­nyalat szerepelhet öltözködé­sünkben. Hasonlóan, teljes szín-skálával — a világos cit­romsárgától a narancsig — uralja a divatot a sárga. Ezen­kívül az ezüst, s a szürke min­den árnyalata, a világos lila, az olivazöld és az intenzív vi­lágoszöld, a türkisz- és a kí­nai kék lesznek a legelterjed­tebb, legkedvesebb divatszínek. A divatos szövetek a flaus. a sima gyapjú, a duble és a tweed kabátra kosztümre. Ru­hához a jersey, a gyapjúgeor- gette, a vékony tweed. Alkal­mi ruhának a bársony, a kló­ké, a nehéz matt- és csillogó selyem, a krepp anyagok és al­kalmakként a csipke. Az egyszínű anyagok melleti a káró és a csíkminta is gyak­ran szerepel. A szoknyák hossza lényege­sen nem változik. Nappali és alkalmi ruháknál a térd kö­zépig érnek. A kabátok vi­szont hosszabbak a ruháknál, egyrészük enyhén sveifolt re- dingot szabással készül, másik részük egyenes vonalú — tubus forma — magas álló gallérral és a két fő tíws mellett meg­jelenik a bőrövvel összefogott, bővebb vonalú kabát is. ÚJDONSÁG, hogy a kosz­tümkabátok változatos hosz- szúságban készülnek. Még di­tojásból csipetkét gyúrunk, bele­főzzük és forrón tálaljuk. KEPVISELOFANK. Hozzávalók: lő deka vaj, 15 deka liszt, 15 de- ' ka víz, 5 egész tojás. A krém­hez: 1 egész tojás, 2 tojássárgája, 12 deka cukor, 1 és fél deci tej, 2 deka vaniliáscukor, 3 déri tej­színhab. A IS deka vajat és a 15 deka vizet csipetnyi sóval habüstben fel­forraljuk és forrás közben állandó keverés mellett beszórunk 15 de­ka lisztet. Addig főzzük, amíg az edény oldaláról le nem válik. Ha a tűzről levettük, keverés közben egyenként hozzáadunk 5 deka egész tojást. Ekkor papírtöl- csérbe tesszük és vaiazott, lisztezett tepsibe diónagyságú kis halmokat nyomunk. Forró sütőben lassan ki­sütjük. s egy kissé kiszárítjuk. Ez- ! után tetejét levágjuk és tejszínha­bos vaniliakrémmel töltjük. A vaniliakrémet a következő mó­don készítjük el: egv egész tojást, 2 tojássárgáját, egy és fél deci te­tet 12 deka cukrot habüstbe tesz- ~zük és 3 deka vaníliás cukorral ürű krémmé hevítjük. Ezután le­lütjük és hozzákeverünk 3 deci I •eményre felvert tejszínhabot. A [ fánkot ezzel töltjük meg. Tetejét i vaníliás cukorral meghintjük. valós lesz a rövid, lezser sza­bású kabátka, de mellette megjelenik a háromnegyedes hosszúságú, sveifolt, tunika ha­tású kosztümkabát is. A ka­bátokhoz ' készülő szoknyák szögletes formájúak, szabásvo­nalukat széles tűzés hangsú­lyozza. Az asszimetria mellett a szögletes formamegoldások a ruháknak is jellemzői lesznek, akárcsak a sok apró. fényes acélgomb. Egyik érdekes és praktikus nappali viselet a két színből kombinált, ujjatlan ru­ha — pulóverrel — geometri­kus, például háromszögből megoldott felsőrésszel, mely­nek hegye a szoknyarészt tart­ja. Sok délelőtti ruhához kis mellény is készül. Az alkalmi ruhák szabásvo­nalánál (fiatalok részére) az empire hatús dominál. A ka­lapokat kiszorította a barett sapka, amely a kabát, vagy a ruha anyagából készül, s az űrhajós sapkának az a válto­zata, amely a vállat is takar­ja. A fiatalok az úgynevezett svájcisapkát is viselik élénk színekben, a homlokra, fülre húzva. A cipők széles — sok­szor szögletes — orrformával és vastag sarokkal készülnek, az alkalmi fuhákhoz kissé ke­csesebb vonallal, de tömzsi sa­rokkal. MEGVÁLTOZOTT a hajvi­selet is. Divatos lett a hosszú, lazán fésült frizura. A fiatal lányok kétoldalt összefogva, vagy copfba fésülik a hajukat, míg a konfy teljesen eltűnt a divatos frizurák közül, s úgy­szintén a tupírozás is divatját múlta. Schiffer Klára Ruházati Mintatervező Vállalat Szoba, amely együtt nő a gyerekkel A lipcsei őszi vásár egyik szenzációja, az a gyermek­szoba, amejy sok szülő vágyát elégíti ki és „együtt nő” a gyermekkel. A formálható szo­ba 28 bú térelemből áll és a gyermek korától függően sza­bályozható. Az asztal például felhasználható játékasztalként, róasztalnak, munkapadnak és étkezésre is, attól függően, hogy mekkora lábakat illesz­tenek be és milyen méretű la­pot helyeznek rá. A heverő is „nyújtható” és a szekré­nyek is bővíthetők.

Next

/
Thumbnails
Contents