Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-24 / 226. szám
1966. szeptember 24, szombat 9. oldal Már a lakásokban dolgoznak a szerelők Mit kifogásolnak a lakók ? Az éy vége előtt megérkezik a földgáz a kecskeméti Leninvárosba Egyre több leninvárosi lakót kér arra írásban a Bács- Kiskun megyei Gázmű Vállalat kecskeméti üzemegysége, hogy a megjelölt időben tartózkodjon otthon, mert a szerelők megkezdték a földgáz bevezetését előkészítő munkálatokat. — Hogyan halad a lakótelep bekapcsolása, mikor főzhetnek földgázzal a leninvárosi háziasz- szonyok? Kérdésünkre Vass Béla, a kecskeméti üzemegység vezetője adott választ. A megyeszékhely a kardoskút—dunaújvárosi vezetékből nyeri az energiát, amely körülbelül 4 és fél kilométerre húzódik a Leninváros- tól. Jelenleg a bekötővezeték építésén dolgoznak a Tiszántúli Földgáz Szolgáltató Vállalat emberei. Befejezéshez közeledik a lakótelepen levő fogadó állomás belső szerelése és rövidesen megkezdik az átemelő állomás építését is a bekötő vezeték dereka táján. Eszel párhuzamosan az üzemegység szerelői előkészítik a lakásokat a bekapcsolásra. Idén — körülbelül karácsony és új év között — azokban az épületekben vehetik használatba a földgázt a lakók, amelyeket már Gyár — tisztálkodási lehetőség nélkül Hétmillió téglát présel és hatmilliót éget esztendőnkint a katymári téglagyár 52 dolgozója. Tekintélyes mennyiség. Tegyük hozzá: ezt a munkát igen nehéz körülmények között végzik, amellyel nem áll arányban a náluk való szociális gondoskodás. Az 52 dolgozónak egy repedezett falú, vizes helyiség áll rendelkezésre, ezt nevezik öltözőnek és fürdőnek. De csupán csúfnév ez, hiszen a kis helyiségben mindössze két piszkos lavór díszeleg. Ebben kell a dolgozónak megtisztálkodni, ha enni készül, vagy munka végeztével hazamegy a gyárból. A gyár a Csongrád—Bács megyei Téplaipari Vállalat kezelésében működik. Mióta ez a vállalat irányítja az üzemet, úgyszólván semmi szociális beruházást nem végeztek a gyárban. Ennél fontosabb beruházásokra kell a keret, — mondják. Sok a megyében a hasonló állapotban levő üzem. Ezekre kell a pénz. Hát... ha valóban ennél rosz- szabb viszonyok között levő üzemekre költik a pénzt, az helyén való. De aligha hihető, hogy ennél hátrányosabb helyzetben levő gyár még egyáltalán akad a megyében. A téglagyártás nem tartozik a tiszta foglalkozások közé. A gépből ömlő agyag belepi a munkás testét, ruháját. Ráférne a tisztálkodás. Del hol? Mivel? • (Balogh—Kovács) az építés során elláttak a belső vezetékekkel. Így a Halasi út mentén levő 4 emeletes —, valamint toronyházakban és az Árpád körúti szövetkezeti és HM épületekben. Körülbelül 640 lakás csak a jövő évben kap földgázt, tekintve, hogy ezekben még a belső vezetékek építése is hátra van. A lakások mellett természetesen a lakótelep szociális létesítményeit — iskola, óvoda stb. — is előkészítik a földgáz fogadására. A lakásokban folyó szerelési munka eddig nem volt teljesen zavartalan. A lakók egy része figyelmen kívül hagyta az értesítést és nem tartózkodott otthon, pedig a gázszerelők mindössze másfél-két órát töltenek a lakásban és igyekeznek pontosan betartani a felhíváson közölt kezdési időt. Gondot okos továbbá, hogy a lakások egy részében nem az előírásoknak megfelelően helyezték el a gázórához csatlakozó csöveket az építők annak idején. Ilyen helyen kénytelenek falat is fúrni a földgázszerelők. A fúrás — körülbelül tenyérnyi — helyét begipszelik, de a helyiség újrafestését nem vállalhatják. Bár szigorú utasítást kaptak arra, hogy a falat a lehető legjobban óvják, néhány helyen mégis elszíneződést okozott a hegesztés. Kívánatos, hogy a jövőben fokozottabban ügyeljenek. Számos lakó kifogásolta azt is, hogy a fehérre festett csöveket nem mázolják újra a hegesztés után. Az üzemegységvezető hangsúlyozta, hogy ez nem hanyagság, a csöveket csak a gázóra elhelyezése, illetve a nyomáspróba után szabad lefesteni. A gázórákat egyébként csak közvetlenül a bekapcsolás előtt illesztik fel a most előkészített mérőhelyekre és akkor kötik rá a tűzhelyeket is a vezetékre. Ez a munka azonban már rövid ideig tart — Ígérik a szerelők. Jövőre folytatódik a megye- székhely földgázprogramjának a megvalósítása. Egy újabb gerincvezetéket építenek az Ipoly utca—Dózsa György út vonalon, egészen a Kossuth térig és e vezeték mentén is bekapcsolják a hálózatba az épületeket. B. D. A KISZ után az alapszervezet élén Mentegetődzéssel kezdi és egy sportos hasonlattal: — Valamikor nagyon szerettem futballozni, sajnos, mostanában már nincs rá időm. s ha azt kérdezték tőlem, mondjam el: miért szeretem a focit és tehetségesnek tartom-e magamat, mint futballista, zavarba jöttem. Valahogy magamon keveset gondolkoztam ezidáig, pedig 26 éves múltam. Amit rámbíztak, mindig igyekeztem mindenki megelégedésére elvégezni, közé tartozott. Amikor erről próbálom faggatni, másra terelj a szót: — Valóban, nagyon sokat köszönhetek az iskolának, tanáraimnak, de mégsem ez adja nekem az erőt a munkához. In* kább az olyan „apróságnak’’ tűnő epizódok, mint mikor megválasztásom után odajött hozzám egy idős elvtárs, aki a nagyapám lehetne, egyébként ő a vállalat egyik legöregebb kommunistája, és így szólt: „Örülök, hogy a fiatalok folytatják azt, amit mi elkezdtünk, hogy lehet építeni az, utánpótlásra.” Azért örültem az idős elvtárs szavainak, mert ezek nem nekem, hanem az én generációmnak szóltak elsősorban ... Tengeri Pál fiatal ember, érthető hát, hogy szereti a fiatalokat. — Lehet, hogy egyesek egyoldalúsággal vádolnak — magyarázza —, de nekem sokkal jobb véleményem van róluk, mint azoknak, akik szidják őket. Tudnak dolgozni, lelkesedni! Csak látta volna milyen hévvel serénykedtek a két iskolabusz elkészítésekor, hogy augusztus 19-én átadhassuk a két járművet a gyerekeknek. Pedig akadt köztük trapéznadrágos, hosszúhajú fiatalember is... , , ... , , , Sok mindenről szó esett még de legfőképpen úgy, hogy nyu- a beszélgetés során, felszínre godtan tudjak aludni..; került megannyi terv, elképze— Tehát elégedett a™ 1. amit lés- Ezeket azonban szavakba eddig elért? formálni kissé korai lenne. Tengeri Pál, a 9. sz. AKÖV 1* számú pártalapszervezetének újdonsült titkára eltűnődik egy pillanatra a kérdésen. — Ez nem is olyan egyszerű. Mit tagadjam, jól esik, hogy szeretnek, becsülnek munkatársaim, feletteseim, s azt hiszem, bíznak is bennem. De valahogy „előlegnek” érzem ezt a bizalmat, és azt hiszem, ennek a jövőben nehezebb lesz megfelelni, mint amikor a vállalat KISZ- titkára voltam. Tengeri Pál — munkatársai véleménye szerint — megfontolt, komoly, körültekintő ember, akinek személye, véleménye, munkája eddig is felkeltette a figyelmet a párttaggyűléseken, a termelési tanácskozásokon, a dolgozók körében. Az sem volt véletlen, hogy őt küldték el Pécsre, egyéves pártiskolára, ahol — ezt már másoktól tudtam meg —, a legjobb eredményt elért hallgatók — Egyelőre magam is ismerkedők a területtel, az emberekkel, a feladatokkal, sokat beszélgetünk, vitázunk a különféle módszerekről. A lényeget illetően azonban egy véleményt képvisel a pártvezetőség és a vállalat gazdasági, műsfcaki vezetősége. Ez pedig a következő; A politikai és a gazdasági, tevékenység elválaszthatatlan egymástól, szükségszerűen kiegészíti egymást, s a vállait további munkájának eredményessége is azon múlik, merényire sikerül következetesen betartani ezt az alapelvet pár talapszer vezetün k munkájában. Bubor Gyula Az utolsó szállítmány Munka szerinti elosztás — teljesítmény szerinti elosztás Időszerű közgazdasági témák 7. „EGYENLŐ munkáért egyenlő bért!” — de mi az, hogy „egyenlő’’? Az erőkifejtés, a figyelem, a szakképzettség, a gyakorlat teszi vajon egyenlővé vagy különbözővé a munkát? S egyáltalán: meg lehet állapítani, hogy két munka egyenlő-e, ha nem, akkor hogyan dönthető el, hogy az egyik mennyivel ér többet a másiknál? Az új gazdaságirányítási rendszerben nagy szerepet kap a piac. A Piac közgazdasági értelemben a kereslet és a kínálat — a szükséglet és a termelés — találkozóhelye, ahol a termékeket és szolgáltatásokat megítélik aszerint, hogy a bennük rejlő munka társadalmilag mennyire szükséges. Amelyik munkát a társadalom magasra értékel, annak termékéért jó árat fizet. Tehát végeredményben a piaci mechanizmusban a munka értékelését az adja, hogy általa mekkora vállalati árbevétel, illetve nyereség jön létre. Ily módon a nyereség nemcsak a termék jó, vagy rossz „bizonyítványa”, hanem a terméket előállító munkáé is- A nyeresége növelésére törekvő vállalat azt a munkaerőt fogja többre értékelni, amelyiknek a munkája több vállalati nyereséget produkál. EZ EGYEBEK között azt is jelenti, hogy csak azokat a munkákat lehet egyenlőnek tekinteni, amelyeknek egyenlő az eredménye. Ebben az esetben indokolt, hogy a kifizetett bérek (jövedelmek) is egyenlő- ek legyenek- Ha azonban csak a munka mennyisége és színvonala azonos, de az eredmény eltérő, akkor a kifizetett bérnek is eltérőnek kell lennie. A társadalomnak nem önmagában a munkára, hanem annak eredményére van szüksége, tehát csak azt méltányolhatja. Az egyenlőséget nem értelmezhetjük úgy, hogy a különböző hatékonyságú munka bérbem ellenértéke azonos vagy egymáshoz közelálló legyen. Az egyenlőség nem egyenlősdit jelent, hanem a kereseti lehetőségék egyenlőségét, azt, hogy lényegesen több eredményt hozó munkával lényegesen többet lehessen keresni. Aki többel járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, annak magának is nagyobb legyen a jövedelme. Igen ám, de az egyes ember munkájának végső eredménye áltálában nem választható el a vállalat összeredményétől. Ennek következtében várható, hogy a keresetek az eddiginél nagyobb mértékben igazodnak a vállalati kollektív munka hatékonyságához- Vagyis a bérarányok bizonyára nemcsak az egyes dolgozók munkateljesítménye szerint változnak, hanem a vállalati nyereségtől függően is. így érvényesül majd a piac visszahatása — végeredményben a társadalom értékítélete — a vállalati gazdálkodásra és bérszínvonalra is. JELENLEG a lakosság fogyasztására szolgáló nemzeti jövedelem egy részét a dolgozók nem kapják meg közvetlenül a fizetési borítékban. Igen sok terméknek és szolgáltatásnak az ára az átlagosnál kevesebb nyereséget tartalfflas» vagy még az előállítási költségeket sem fedezi. Itt az állam biztosítja a különbözetet. Ezek a termékek és szolgáltatások tehát nemcsak az azokat igénybevevőknek kerülnek pénzbe, hanem mindazoknak, akik a nemzeti jövedelem termelésében részt vesznek. Pedig az emberek munkájuk ellenértékét szeretik borítékban megkapni. Nem is tartják mindig igazságosnak a munka szerinti elosztás elvével összhangban állónak azt, hogy az állam ilyen kedvezményekkel él- Ezért az új gazdasági mechanizmusban a fogyasztással kapcsolatban nyújtott állami kedvezményeket a jelenleginél szűkebb térre indokolt szorítani. Itt természetesen nem az elsőrendűen fontos társadalmi juttatások (egészségvédelem, szociális ellátás, családvédelem stb.) szűkítéséről van szó. A NEMZETI jövedelem fogyasztásra szánt részének eddiginél nagyobb hányadát célszerű bérek, fizetések, személyi jövedelmek formájában a munka tényleges eredménye alapján elosztani. S arra kell törekedni, hogy a teljesítmények különbségeit a jövedelmek is minél jobban tükrözzék. m- a o Befejeződött az idény a Du- navecsei Körzeti Földművesszövetkezet keltetőállomásán. Az állomás ez évben 1 millió 135 ezer naposbaromfit adott a gazdaságoknak. Ezzel 110 százalékra teljesítette tervét. Többek között 33 ezer darab pulykát is keltettek. Most a karbantartás folyik. Képünkön Tóth Istvánná brigádvezető,, az utolsó napos ba- „pakolja”.
