Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-23 / 225. szám

»66. szeptember 23, péntek 7. oldal Egy esztendő után Beváltotta a hozzáfűzött reményeket a félegyházj mezőgazdasági szakkör „Egységes“ citrom A múlt év tavaszán a párt- és tanácsi szervek kez­deményezésére megalakítottuk Kiskunfélegyházán a mezőgaz­dasági szakkört, avégett, hogy a termelőszövetkezeti vezetők megismerjék egymás kezdemé­nyezéseit, az új módszerek be­vezetésének eredményeit. Pél­dául a rendrearatás, illetve a gabona osztott betakarítása, az itatásos borjúnevelés, a nagy­üzemi libahizlalásnál a gépi tömés, s még sok más kezde­ményezés megismerésére, el­terjesztésére nyíltak új lehető­ségek. Az összejövetelek rend­szeres megtartására a városi művelődési otthon biztosított helyiséget. Az elméleti foglal­kozásokat üzemlátogatásokkal, tapasztalatcserékkel egészítet­tük ki­összesen 19 foglalkozás volt, 810 fő részvételével. Egy-egy előadáson átlagosan negyven­hármán vettek részt. Ötször voltunk tapasztalatcserén. A témákkal kapcsolatos előadá­sok után minden esetben ter­mékeny vita alakult ki. A vi­tákban összesen százhuszonhe- ten szólaltak fel. Az első téma a nagy­üzemi libaneveléssel, hizlalás­sal foglalkozott, amelyet láto­gatás követett a libakombinát­ban. E témakörrel kapcsolat­A megyei rendőr-főkapitány­ság és az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ez év első felében tizenegy nagyobb szabású ellen­őrzést tartott a fogyasztók ér­dekeinek védelmében. Az ellen­őrzések alkalmával 54,5 száza­lékban kellett felelősségrevonást alkalmazni, amely azt is jelenti, hogy a különböző kereskedelmi egységeknél dolgozók minden második vásárlót megkárosítot­ták. A legutóbbi vizsgálat széles körben felfedte azokat a vi- szásságokat, amelyeket az el­adók, vagy maguk a boltveze­tők követtek el. Tiz fillértől öt forintig A több napos ellenőrzés a Kecskeméti Földművesszövetke­zet 32-s számú húsboltjában kezdődött. Sertésnyelvet vásá­roltak az ellenőrök, amelynek hivatalos ára kilónként 15 fo­rint. Az egy kiló 5 deka ser­tésnyelv kifizetésekor a 15,75 forint helyett Baranyai József boltvezető 21 forintot számolt. Ennél az egy kiló húsárunál több mint 5 forintos árdrágí­tást követett el. Hasonlót ta­pasztaltak az ellenőrök a MÁV Utasellátó 57-es számú üzemé­ben. A boltvezető, Streirich Já­nos hónapok óta a 3,90 forintos sört 4 forintért árusította. Az árdrágítás méreteire jellemző, hogy csupán augusztusban ösz- szesen 3390 üveg sört adott el 4 forintért. Nem volt mentes a fogyasztók megkárosításában a kecskeméti Hírős Étterem sem. Szabó Já­nos felszolgáló délben két dupla feketét vitt az ellenőröknek, ám az elszámoláskor nem 6,40 fo­rintot, hanem „véletlenül” ze­nés árat, 7,20 forintot számított fel. Hány centiliter egy deci ? Az árdrágításon kívül sajnos, még jellemző néhány kereske­delmi egységünkre a szűkmé­rés is, amely szintén a fogyasz­tókat károsítja meg. A Szelidi- tói kisvendéglőben marhapör­költet kértek az ellenőrök. A mérés után kiderült, hogy a pörkölt húsadagjának a súlya ban kialakult a következő évi fejlesztési program, amelynek eredményeként az idén 60 ezer hízott libát nevelnek a tsz-ek- Ezenkívül harmincketten tet­tek sikeres baromfitenyésztő szakmunkásvizsgát. Eredményes volt a kenyérgabona-termesz­téssel kapcsolatos vitánk is. Egyebek között határozat szü­letett a vetőmag saját termesz­tésére. Hasznos volt foglalkoz­ni a rét- és legelőjavítással, amely különösképpen fontos a város állatállományának szá­lastakarmánnyal való ellátása szempontjából. A tízezer hold rét és legelő a város összterü­letének az egynegyedét teszi ki, s meglehetősen elhanyagolt. Megtárgyaltuk az új gazdasági mechanizmusból adó­dó megnövekedett lehetősége­ket. A mezőgazdaság gépesíté­sével kapcsolatban megállapo­dás történt, hogy a város tsz- eiben SZ—100-as traktorokra van szükség- Egy ilyen gépet a Vörös Csillag Tsz már vásárolt és munkába is állított. Tavasszal a szakkör ötven­négy fővel Bábolnára ment ta­pasztalatcserére, -a csirkeneve­lés új módszereinek tanulmá­nyozása vegett. Majd _sort kerí­tettünk a megye nyárfaültetvé­nyeinek a megtekintésére. A nagyüzemi hústermelésről dr. az előírtnak éppen a fele, vagy­is 6 deka. A marhapörkölt ezen­kívül is tanulságot szolgáltatott, ugyanis a kalkulációba paradi­csom felhasználását is kimutat­ták, de a pörköltbe „elfelejtet­ték” beletenni. Az italok szűkmérésére csu­pán két példát említenénk: A vendéglátóipari vállalat 395-ös számú italboltjában kétszer fél­deci konyakot és kétszer két de­ci bort kértek az ellenőrök. Vé­letlen volt, hogy a rövid ital­ból összesen egy centiliter, a borból pedig 3,8 centiliter hiányzott? Nem valószínű. A szüreti napok alkalmából is elő­fordult néhány szűkmérés. A kaskantyúi Petőfi Szakszövetke­zet borkóstolójában az egy de­ciliter borból 1.5—2 centiliter hiányzott. Vizezett bor Furcsa dolgot tapasztaltak a szüreti napok alkalmával az el­lenőrök a Kecskeméti Állami Pincegazdaság reprezentatív borkóstolójában is. Ugyanis egyetlen hivatalos mérőeszköz, de még hitelesített pohár sem állt a kiszolgálók és a vásárlók rendelkezésére. Nem csoda, ha az egv deci csak 8,5 centi- literre sikerült. A vásárlók megkárosításában azonban a „csúcsot” a Kecske­méti Földművesszövetkezet 12-s számú italboltja érte el. Ami­kor az ellenőrök a bortégelyben és a hordóban levő soltszentim- rei Ezerjó minőségét összeha­sonlították, maguk is megdöb­bentek. A hordóban levő 11,9 fokos bor mire a tégelybe ke­rült 6,7 fokossá változott. Idő­közben ugyanis Nagy Józsefné boltvezető vízzel felhígította. A megállapítás szerint minden egy liter borhoz 4.8 deciliter vizet öntött. A fogyasztók, a vásárlók meg­károsítása $z egyéni haszon szerzése egyik legelterjedtebb formája kereskedelmi egysé­geinknél. Ez ellen azonban nem elég csak az illetékes kereske­delmi. bűnüldözési szerveknek küzdeniök. A vásárlók maguk is emeljék fel a szavukat a szűkmérők, az árdrágítók, a ha­misítók ellen. Gémes Gábor Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályve­zetője tartott előadást. Utána a szakkör tagjai megnézték a városi Lenin Tsz-ben készült borjúnevelőt. Ezt követően a város területén három új bor­jú nevelő építéséhez fogtak hoz­zá- Később Dunavecsére láto­gattunk el, ahol a Virágzó Tsz-ben, illetve a hartai Le­nin Tsz-ben tanulmányoztuk a szocialista munkaverseny ered­ményeit. Ebből is látható. hogy a magasabb szintű termelésnél hasznosan alkalmazhatjuk a szakkörben szerzett tapasztala­tokat. Az elkövetkező időkben még szorosabbá akarjuk tenni a kapcsolatot a termelés irá­nyítói között. Célunk az, hogy a szakköri tevékenységet a rendszeres klubélet váltsa fél. Szeretnénk, ha a napi munka után a klub egyúttal a fel­üdülés és a baráti beszélgeté­sek színhelyévé is válna. Nérnedi Imre Rekordtermést ígér a korszerű agrotechnika A kedvező időjárás, valamint a jól alkalmazott nagyüzemi agrotechnika eredményeként több termelőszövetkezetben re­kordtermés mutatkozik kukori­cából az idén. Az első mérések szerint, különösen ott, ahol a sortrágyás vetést alkalmazták, nem ritka a 60—70 mázsa csö­ves termés holdanként. A felső- szentiváni Üj Élet Termelőszö­vetkezetben 500 holdon üzemi átlagban 60 mázsa körüli csöves termésre számítanak. Hasonlók a tapasztalatok a bajai járás más termelőszövetkezeteiben is. Uborkahegyek között Csillogó zöld falak között ka­nyarog a kézi kocsi útja, a Ka- locsavidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat készáru raktárában csaknem a plafonig nyújtóznak az uborkahegyek. Idén a Szovjetunión kívül szá­mos európai országba exportál savanyúságot az üzem. A ké­pünkön látható üvegek azóta már bizonyára úton vannak va­lamelyik határállomás felé. Az illetékesek azt nyilatkoz­ták a minap, hogy az influen­za járványról elterjedt hírek teljes mértékben megalapozat­lanok. Azok a kellemetlen tü­netek, amelyeket az orruk, tor­kuk és mellük tájékán észlel­nek a laikus népek, mindössze a náthának tulajdoníthatók. Ez megnyugtató. Mindenesetre nem árt ilyen­kor rendszeresen citromot fo­gyasztani. mert az úgynevezett „sima nátha” is szomorú per­ceket okozhat viselőjének. Sze­rencsére citrom van. Csak nem egészen olyan, mint amilyet megszoktunk. Igaz, hogy nem sokban térnek el a mostaná­ban kapható példányok a ha­gyományostól. Mindössze ab­ban, hogy egységesebbek, az­az nem tagolódnak héjra és lé- dus, húsos részre, hanem szin­te kizárólag gumiszerűen ru­galmas burokból állnak. Aki a héjat szereti rágcsál­ni — és az ehhez szükséges acélos rágóizmokkal, fogakkal is rendelkezik — az valószí­nűleg örömmel fogadja a déli- gyümölcs szerkezetében beállt változást. Panaszt azoknak a szájából hall az ember, akik a lágy részre esküsznek és a hé­jat teljesen értéktelen göngyö­legnek minősítik. Ök —- mármint a panaszko- dók — nem riadnak vissza az ilyenféle kijelentésektől sem: a mostanában kapható citrom használati értéke messze elma­rad a hagyományos fajtáét 51. Illendő lenne tehát ehhez iga­zítani az árát is. Érdekes kissé elgondolkozni eme észrevétel fölött — citrom- héj rágcsálás közben. Köztu­dott, hogy a citrom import cikk. Fel kell tételeznünk, hogy azok a szakemberek, akik meg­vásárolják a külföldi cégektől, különbséget tudnak tenni a jó és a rossz között. És, ha így van, akkor nyilván az is az agyukba villan, hogy a lé nél­küli fajtát olcsóbban is meg le­het vásárolni. Innen már csak egy ugrás a végső következte­tés: Jó szakemberben nincs hiány nálunk, tehát bizonyára olcsón vásároljuk a rossz cit­romot. De akkor miért hozza forga­lomba a kereskedelem elsőosz­tályú áron ezeket a golyóbiso­kat? Talán úgy gondolják az illetékesek, hogy akinek nem tetszik az vásároljon a Földkö­zi-tenger partján jobbat, vagy viselje a nátha kínjait? B. D. A felkapaszkodó aká­cosok és fenyvesek kö­zött beszélgetünk a hel- véciai határban Herczeg Imre elvtárssal, a kerületvezető erdésszel. Ha a tanyavilágot járja az ember és látja a futóho­mokot, közvetlen közelről érzékeli a természet mostohaságát. Nagy megbecsüléssel gondol ilyen­kor azokra, akik itt alkotnak egy életen át, hogy megkössék a homokot és a fák millióinak felnevelésére kényszerítsék. A szépen növekvő fiatal erdők mind az erdész kezemunkáját dicsé­rik- Az alkotóét, aki 25 munkatársával több mint húsz esztendő alatt nem kevesebb, mint 1200 holdat telepített. Egyszer azt hallottam, hogy „aki bízik a jö­vőben az fát ültet”. Ha ez igaz, akkor Herczeg elvtárs erősen a bizakodók közé tartozik, hiszen maga irányította az ültetéseket. Az új erdők sok éven át gondozást, védelmet igényelnek, ami ta­lán nehezebb, mint a telepítés. Ezzel is ered­ményesen birkózik meg munkatársaival, pedig a vizes esztendő sokszor állította leküzdhetetlen- nek látszó akadályok elé az erdők munkásait. Herczeg elvtárs a kollégák között rendkívül megbecsült ember. Elmúlt már ötvenéves, de még ma is fiatalos és nincs az az új erdőműve­lési módszer, amit ne igyekezne meghonosítani kerületében­A félszabadulás óta tagja a pártnak. A föld­osztástól kezdve nem volt olyan pártfeladat, amelyben ne vett volna részt tevékenyen. A kommunista eszmék megbízható és önzetlen közkatonája. Másfél évtizednél többet dolgozott a mozgalomban mint alapszervezeti párttitkár. Beszélgetésünk alkalmával elmondta, hogy úgy érzi, jobb ha lemond a párttitkárságról, moat a Ismét megválasztották... vezetőség-új j áválasztó taggyűlésen átadja a he­lyét egy fiatalabbnak. ötvenkét, éves, és a nagy tanyavilágban nehéz a pártszervezetet összefog­ni. Az erdész párttagság többsége átkerült a nyárlőrinci területre és vele együtt a pártszerve­zetnek is ez lett a központja- A titkár pedig to­vábbra is maradt a köncsögi tanyákon. A beszámolóba sok eredmény került. Megerő­södött a pártszervezet. Létszámban, tekintélyben megnövekedve, az eddigieknél még nagyobb fel­adatok megoldására képes. Terveiket minden vonatkozásban teljesítették és elsők között ér­ték el a megyében a megtisztelő Szocialista er­dészet címet. Herczeg elvtárs keveset beszél saját érdemei­ről. Amit megtudtam róla, azt főként mások mondták él- Szerény ember, talán ezért is sze­retik ennyire. Népszerűségét az bizonyítja Igazán, hogy hiá­ba mondott le azzal az elhatározással, hogy más lépjen a helyére, a taggyűlésen titkos szavazás­sal ismét őt választották párttitkárnak. ö pedig ismét vállalta ezt a megtisztelő fel­adatot. Mint mondja, még hosszú évekig szán­dékozik szolgálni a párt, a kommunisták ügyét, önzetlenül. El kell még mondani a köncsögi kommunista erdészről azt is, hogy példamutató családapa, aki hat gyermeket nevel. Mindannyian tanulnak és lesz közöttük erdőmérnök, agrármérnök, ker­tész. Bizony, nem kis áldozatot kell hozni ezért, de ő azt mondja, hógy szeretné, ha a gyerekek többre vinnék, mint ő- Pedig nem lesz könnyű elhagyni az utódoknak édesapjukat. Borvátb Ignác A vásárlók érdekeinek védelmében árdrágítókat, szűkmérőket lepleztek le

Next

/
Thumbnails
Contents