Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-22 / 224. szám

Ismerik és becsülik E gy kis falu kommunistái mondták el k közelgő IX. kongresszusra való előkészü­let tennivalói közben, hogy ná­luk az alapszervezeti vezetőség újjáválasztása a legfelelősebb feladatok közé tartozik. Való­sággal társadalmi esemény, mely­re a falu egész közvéleménye figyel. Náluk a pártszervezet na­gyon sokat tett, kezdeményezett: a hajdanán szegény, jelenték­telen kis falut a kommunisták indították el a boldogulás útján. Így nem csoda, ha vezetőségi tagnak lenni itt különösen ma­gas emberi és társadalmi ran got jelent. A falu népe nagyra becsüli a hivatásuk magaslatán álló ve­zetőségi tagokat és követel is tőlük. Elsősorban hozzájuk for­dulnak kérdéseikkel, kétkedé­seikkel. A vezetőségi tagoknak kell először felelniök a közvé­lemény előtt, nekik kell útat taposniok, őket ostromolják ak­kor is, ha valami újba kezde­nek, s akkor is. ha megtorpan­nak munka közben. Gyorsan és határozottan kell válaszolniok a kérdésekre, hiszen ott, a munka első vonalában igen nagy ba­jokat okoznának a késedelmes, pontatlan válaszok. Gyors dön­tésre pedig csak olyan ember képes, aki ismeri övéit, ismeri nemcsak a helyi, hanem az or­szágos gondokat is. ★ A z elv társak bizalmából az alapszervezet vezetőségi tag­jának lenni tehát igen nagy felelősség. Felelősségtudatból, talpraesettségből szinte naponta vizsgázni kell. A falusi nép ár­gus szemmel figyeli a pártveze­tőség munkáját, s nagyon is ha­tározott véleményt formál alap­szervezete vezetőségének tagjai­ról. A közvélemény ismeri a vezetőségi tagok tulajdonságait, tudását, politikai felkészültsé­gét, érzékenyen kitapogatja, ki­hez fordulhat, ha valami gondja van, kitől várhat megértést, gyors segítséget. S azt az em­bert becsüli, aki mindig kész­ségesen támogat minden jogos kérdést. Azt a vezetőségi tagot szeretik, akiben megvan az adottság, hogy közvetlen modo­rú barátja, megbízható, szava- tartó segítője legyen munkatár­sainak. Mindamellett határozott ember is legyen, aki nem tűr lazaságot, s nem riad vissza at- #61, hogy felelősségre vonja a rendbontókat. ★ A közvélemény nem támaszt túl­zott követelményeket a fele­lős tisztségek viselőivel szem­ben sem, nem vár tőlük ember- feletti teljesítményt, de azt meg­követeli, hogy a vezetőségi tag­ban meglegyen a mindennapi harc irányításához szükséges te­hetség, elvhűség és felkészült­ség. Elsősorban a gondolkodás tehetségét és bátorságát kéri számon a közvélemény. Gon­dokra érett ember-e? Van-e bá­torsága felfedni, az ellentmondá­sokat, őszinte-e önmagával és társaival szemben? Szembe mer-e nézni a tornyosuló ba­jokkal, vagy gondok esetén lát­szatsikerekkel ámítja önmagát és társait? Van-e saját véle­ménye, s van-e mersze, hogy ezért a véleményért ki is áll­jon? Az alapszervezeti vezetőségi tag elsősorban vezetőképes em­ber kell, hogy legyen, pöntenie, irányítania kell tudnia, nem nélkülözheti azokat a képessé­geket, amellyel a párt politiká­ját helyileg szervezni, tettekre formálni kötelessége és hivatása. ★ N agy és erős sereg a falusi alapszervezeti vezetőségi ta­gok összessége. Megmutatták már, hogy tudnak dolgozni, sok­szor bebizonyították munkájuk nélkülözhetetlen voltát. Többsé­gükről az is kiderült, hogy em­berségesek, szerények, és példa­mutatók. A falu kommunistái a közelgő kongresszus előtt csakis az ilyen önzetlen világos fejű elvtársaikat akarják látni az újjáválasztott vezetőségben. &. Gy. XXI. ÉVFOLYAM. 324. SZÁM Ara 60 fillér 1966. SZEPT. 22, CSÜTÖRTÖK Gazdálkodás a terméshozamok tükrében Milyen eredmények szület­nek az idén a megye mezőgaz­daságában? Ha nem is végié­ig, de megközelítő választ már adhatunk e kérdésre. A termelőszövetkezetek és tszcs-k több mint 86 ezer hold­ján 13—14 mázsás átlaggal fi­zetett a búza, s ez a tava­lyinál jobb eredmény. fgy a gabonafelvásárlási ter­vét túlteljesítette a megye, no­ha a vetésterületet helyenként jelentős mértékben csökkentet­te a belvíz. A hozamnövekedés egyrészt a kedvező időjárás­nak, de méginkább a fokozot­tabb műtrágyázásnak, a vegy­szeres gyomirtással egyidejűleg végzett karbamidozásnak, va­lamint az intenzív fajták — különösen a Bezosztája 1-es — térhódításának köszönhető. Vi­szont a rozs 5 mázsa körüli át­laga alig jobb a tavalyinál, s ess a kenyérgabona össz- bo zamat érzékenyen befo­lyásolja, mivel a homoki kenyérnek va­lót több mint 70 ezer holdon termesztették a megyében. Az őszi árpa termésátlaga is alig- alig növekedett, amelynek alapvető oka a meglevő fajta romlása. És a kapásnövények? A bur­gonya 60 mázsás átlagot ígér, ami csaknem 15 mázsával jobb a tavalyinál. Hasonló ugrássze­rű növekedés figyelhető meg a silókukoricánál, amelynek egy- egy holdjáról 130 mázsát ta­karítanak be a gazdaságok. Kukoricából a tavalyinál több­re lehet számítani. A cukorré­pa az elmúlt évihez hasonló termést ad. A megyében a szőlő az a nö­vény, amelynek hozama jelen­Több a gabona, a burgonya és a zöldség — kevesebb a gyümölcs rr Őszi program: szamóca- és nyárfatelepítés tősen meghatározza egy-egy gazdálkodási év sikerét, vagy sikertelenségét Az idén sze­rencsére úgy tűnik, az előbbi­re van kilátás, minthogy a várható össztermést egymillió 800 ezer mázsára becsülik a szakemberek. De nem hallgat­hatjuk el azt sem, hogy a rot­hadás erősen veszélyezteti a jó termést, így a szüreti munka megfelelő szervezése jelentősen befo­lyásolhatja a hozamot. Az idei gyümölcstermés meny- nyisége meghaladja a 7000 va­gont, a tavalyi 7900 vagonos felvásárlást nem éri el a me­gye. Ez a téli alma kisebb ter­mésének tulajdonítható. A zöld­ségfelvásárlási tervét viszont minden bizonnyal teljesíti a megye. Az első félévben végzett ál­latszámlálás alapján a terme­lőszövetkezetek közös tartásá­ban 16 és fél ezer tehén, több mint 12 ezer anyakoca és 101 ezer anyajuh található. Az utóbbi meghaladja, az előbbiek nem érik el á tervezett meny- nyiséget. Ugyanakkor mindhárom állatfajtából többet hizlalnak a terve­zettnél; az első félévben 5400 vágó­marhát, 55 ezer hízott sertést, több mint 11 ezer mázsa ba­romfit, hat és fél millió tojást, 108 hektó tejet és 4200 mázsa gyapjút értékesítettek. Tavasszal 607 hold gyümöl­csös és 338 hold szőlőtelepítés történt a közös gazdaságokban. Az előbbiből túl-, az utóbbi­ból háromnegyedrészben telje­sítették a tervüket. Az őszi te­lepítések során kiemelkedő lesz a 120 holdas szamócaültetés, továbbá az 1600 holdas nyár- fatelepítés. Ez utóbbi iránt igen fokozott az igény, jóval nagyobb a rendelkezésre álló keretnél. H. D. Kedden avatták fel ünnepé­lyesen Kunadacson a legújabb Bács-Kiskun megyei művelődési házat. Az épületet — kissé hosszúra nyúlt munkálatok után — a közelmúltban adta át a Kecske­méti Építő- és Szerelőipari Vát lalat. Az építkezés közel másfél millió forintba került. Az összeg fele községfejlesztési beruházás, 600 ezer forint az állam, 100 ezer a pártbizottság. 80 ezer a Posta hozzájárulása. Az épület valósággal „kultúr- kombinátja” lesz Kunadacsnak; Színházterme 250 személyes klub- és játéktermei kényelme­sek. korszerűen felszereltek. Itt lesz a község mozija, olvasóte­remmel ellátott könyvtára, az MSZMP és a KISZ helyi szerve­zete és a postahivatal is. Az ünnepélyes átadáson meg- jelent Pankovits Józsefné, me- gyénk országgyűlési képviselője. Dr. Kovács László, a járási ta­nács vb-titkárának ünnepi be­széde után Búza Dezső, a járási tanács vb-elnöke adta át a köz­ség vezetőinek a művelődési otthon kulcsát. Ezután az Állami Déryné Szín­ház mutatta be nagy sikerrel Heltai Jenő: Néma levente című színművét. Az ismeretterjesztés hasznos forrása Ezerkétszáz tekercs a megyei filmtárban A korszerű ismeretterjesz­tésben igen nagy szerepet ját­szik a film, jelenlétével az is­kolai oktatásban éppúgy ta­lálkozunk, mint az általános népművelésben. Ma már min­denütt általános az a törekvés, hogy az előadást kövesse, vagy megelőzze a témával kapcsola­tos szakfilm levetítése. Ezek­hez az előadásokhoz szolgáltat anyagot a megyei filmtár, amelynek raktárában 1200 film­tekercs található. Ezeknek a filmeknek 40 szá­zaléka mezőgazdasági, 30 ter­mészettudományos, húsz iro­dalmi-művészeti jellegű és 10 százaléka gyerekfilm, sport- és egészségügyi ismeretterjesztő filmtekercs. A megyei filmtárból — a szakkatalógus alapján — bár­mely művelődési otthon, ter­Néphadseregunlc egységei is bekapcsolódtak hadm ink délután megkezdték az '* ,'t. , - - *""* * t előrenyomulást a Vltava foly' ,, (J, A szövetséges haderők közöt- *,. ^ _______ _. ÍÍL_ _ ... ti együttműködés — a nyelvi nehézségek ellenére is — za- A katonák a hadgyakorlat alkalmából kibocsátott, vartalan, a harci tevékenység négynyelvű lapból értesülhetnek a Vltava hadgyakorlat jól összehangolt eseményeirÖL mélőszövetkezet vagy vállalat rendelhet filmet a művelődési tervben szereplő előadásokhoz. Egy 300 méteres film kölcsön­zése előadásonként 10 forintba kerül. Ez úgyszólván jelképes összeg. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a megyei film tár jól fel­szerelt raktára egyik záloga az ismeretterjesztésnek. Természetesen a filmtár anya­gát állandóan ellenőrzik, cse­rélik, hiszen a tudományok rohamléptekkel való előrehala­dása folytán az ismeretterjesz­tés új és új eredményekről számolhat be. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya nagy gondot for­dít a forgalomba kerülő fil­mek korszerűségére, ezért éven­te 40 ezer forintot költ a film­tár anyagának bővítésére és felfrissítésére. De ez még nem minden: a Művelődésügyi Mi­nisztérium évente 50 ezer fo­rint értékű filmet juttat a filmtámak A megyei filmtár anyagát az iskolák is igénybe veszik, bár az ő filmellátásukat gyakorla­tilag az Iskolai Filmintézet végzi Budapestről. Nemrégiben azonban — a minisztérium rendelkezése folytán — számos megyei filmtár megkapta az iskolai filmeket azzal a céllal, hogy „önállók” legyenek az is­kolai filmellátás terén. Szó van arról, hogy Bács-Kiskun me­gye filmtára is belép a kísér­letezők sorába, ami feltétlen előnyös lenne két okból. Elő­ször: a íilmtár anyaga legalább a kétszeresére emelkedne, má­sodszor pedig: az iskolák a filmtár eddigi anyagából is könnyebben kaphatnának. Az iskoláknak ugyanis jelenleg nincs keretük arra, hogy a megyei filmtártól rendszeresen kölcsönözzenek filmeket. A filmtárral kapcsolatban el kell még mondani: sokkal töb­ben igénybe vennék a filme­ket, ha lehetővé tennék a 16 mm-es vetítőgépek vásárlását. Ennek a típusú gépnek ma­gyarországi gyártását nemrégi­ben leállították. Sok termelő- szövetkezet, vállalat és műve­lődési otthon, ahol még csak ezután szeretnék a vetítést rendszeresíteni, nem juthat vetítőgéphez. Ezt a kérdést — a népművelési évad közeli in­dulására való tekintettel — jó lenne mielőbb rendezni. B. J. Világ proletárjai, egyesüljetek! fj művelődési otthont avattak Kunadacson

Next

/
Thumbnails
Contents