Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-02 / 207. szám

£ K Meghonosodott kaiföldi „fülesek” A megyében, főleg Kecske­mét, Kiskunfélegyháza és Kis­kunhalas környékén hagyomá­nyos a házi'nyúltenyésztés. A hazai piacokon nem éppen ke­lendő pecsenyénekvaló külföl­dön keresett cikk, s így az év minden időszakában jól értéke­síthető. A nyúltenyésztés fellendíté­sének időszerű voltát indokol­ja az utóbbi években leromlott, elkorcsosodott állomány. A te­nyésztésiben levő fajták kistes- tűek és takarmányigényesek. A kecskeméti és kiskunfélegyházi földművesszövetkezetek a ház­táji nyúlállomány felfrissítése végett újzélandi és német nyu- lak meghonosításával kísérle­teznek. A sürgető feladat az, hogy az utódok mielőbb kike­rüljenek a kistenyésztőkhöz. A hetényegyházi telepen, ahol az újzélandi fehér, és őzbarna törzsállomány található, a sza­porulatot még mindig a saját állomány fejlesztésére nevelik. A petőfiszállási nyúlfarmról azonban az elmúlt napokban kikerültek az első tenyésznyu- lak a háztáji gazdaságokba, il­letve szakcsoportokhoz. Itt a német ezüstnyulakat szaporít­ják. Ezek a gyorsan növő, nagytestű „fülesek” különle­gesen szép bundát viselnek. Amikor a kicsik megszületnek, teljesen feketék, később azon­ban dús. ezüstösen csillogó szőrzetet váltanak. A telep „nyúlbölcsödéjében” most újabb félezer kinyúl nevelke­dik, s még ebben az évben ez is értékesítésre kerül. A korszerűen felszerelt telepen egyébként újabb fajta, szin­tén importból származó törzs­állományt alakítanak ki. Háromszázezer forintos sikkasztás a dávodi Rákóczi Tsz-ben A főkönyvelő „mellékese” Három év leforgása alatt sze­mélygépkocsit vásárolt, garázst épített, családjával együtt há­romszor járt külföldön, gyerme­keit taníttatta, különböző tar­tós használati cikkeket vásárolt húszezer forintért, jól élt, s még a takarékkönyvbe is jutott ?6 ezer forint. Mindez négyezer fo­rint havi jövedelemből. Bizonyí­tani sem kell, hogy ez enyhén szólva képtelenség. Nos, Varga József, a dávodi Rákóczi Tsz főkönyvelője mégis miből tudta mindezet előteremteni? A ter­melőszövetkezet pénzéből, amelyből fondorlatos módon éveken keresztül háborítatlanul sikkasztott jelentős összegeket. „Elszámolt“ előlegek A termelőszövetkezet főköny­velője az egyéni haszonszerzés­sel kapcsolatos üzelmeit 1962- ben kezdte el. Miután a közös gazdaság pénzügyi elszámolása felett ő rendelkezett, rendsze­resen jelentős pénzösszegeket vett fel, saját céljaira, amelyet fiktív számlákon vagy számlák nélkül mint visszafizetést köny­velt el. Egy párját ritkító eset bizonyítja, hogy Varga József semmitől sem riadt vissza, ami­kor pénztárcája megtömésére törekedett. Egv jelentősebb ösz- szeget, 13 ezer forintot vett fel a pénztárból 1962. szeptember 4-én. Akkor még nem tudta, milyen módon fog elszámolni az összeggel, ám a Terményfor­galmi Vállalat kirendeltsége dol­gozóinak hanyagsága a kezére játszott. Ebédidő alatt ugyanis a Terményforgalmi Vállalat tisztviselői kint felejtettek az asztalon egy bélyegzőt. Varga mindig magával hordott egy pénztári bizonylattömböt, amelynek egyik lapját a kint hagyott bélyegzővel lepecsétel­te. Ezután már gyerekjáték volt Varga Józsefnek a bizonylaton 12 900 forintért ,,60 mázsa kuko­ricát vásárolni” a közös gazda­ság számára. Az ilyen és hasonló fondorla­toknak egész tárházát alkalmaz­ta Varga, hogy megkárosítsa a közös tulajdont. Csupán az el­számolási előlegek vonatkozásá­ban több mint 90 ezer forinttal „számolt el” a termelőszövetke­zet rovására. Ebből és a többi könnyen jött pénzből természe­tesen tellett 'bőségesen a sze­mélyes kedvtelésekre, szórako­zásra, utazgatásra. Illetmény az OTP-n keresztül A közös gazdaság sokrétű, bo­nyolult elszámolása, az ellenőr­zés hiánya lehetőséget nyújtott a tsz főkönyvelőjének arra, hogy fiktív számlákon jelentős „mellékesre” tegyen szert, ám Varga József még ezen is túl­ment. Barátjának, közvetlen munkatársának és saját magá­nak jogtalan bérelőlegeket is ki­utalt. A községi művelődési ott­hon igazgatójának, aki koráb­ban a termelőszövetkezetben dolgozott, 1965-ben a jogos já­randósága 18 226 forint lett vol­na. Ezzel szemben előlegek cí­mén 31 226 forintot utalt ki a főkönyvelő Burány Jánosnak. A járandóságon felüli összegből 6800 forintot a művelődési ház igazgatója zsebrevágott. A tsz anyagkönyvelője sem járt rosz- szul. mert Varga az OTP-n ke­resztül 3600 forint „bérkiegé­szítést” küldött kedves munka­társának. Varga önmagához sem volt szűkmarkú, ugyanis 1965- ben az Országos Takarékpénz­táron keresztül 28 900 forint elő­leget vett fel. A könyvelésből ez nem derült ki? Nem. Ugyan­is az előlegeket Varga egyéb költségként könyvelte le. Nemcsak az illetményeknél, hanem egyéni vásárlásoknál is szívesen támaszkodott az OTP- re a főkönyvelő. Egyik alkalom­mal egy Kijev fényképezőgépet vásárolt 2600 forintért. Nem készpénzzel fizetett, hanem a termelőszövetkezet pénztárából a bankon keresztül utalta át a vételárat az eladónak. Vásárlási lánc Három éven keresztül Varga bonyolította le a termelőszövet­kezet anyagvásárlásait, a be­szerzéseket is. Így Varga háztartásához szükséges műsza­ki használati tárgyakat vásárolt, amelyeket a termelőszövetkezet címére számláztak. Csupán egyetlen példát: 1963 február­jában a főkönyvelő 29 ezer fo­rint értékű árucikket vásárolt. Ebből egy magnetofont, 20 te­kercs magnószalagot, két hősu­gárzót, egy centrifugát és még egyéb árucikkeket lakására szál­lított. Ilyen eset jó néhány elő­fordult. Később Varga már ezzel a módszerrel is elégedetlen volt, s visszaéléseit kiterjesztette a BIK bajai boltjaira is. A múlt év júniusában egy négyszemé­lyes sátrat, négy gumimatracot vásárolt családjának, amelynek árát a közös gazdaság „hüve­lyesek termelési költségei” számláján elkönyvelt. Ezt köve-, tőén néhány hónap múlva saját gépkocsija alkatrészeit egészítet­te ki a termelőszövetkezet „ál­talános termelési költségei” ter­hére. .. Sokáig lehetne folytatni azo­No, ne sírjál, kislá­nyom, majd a télen te­szek én neked olyan kisbiciklit, amelyiken csengő, meg lámpa is van. Azzal jársz majd az óvodába és minden­ki utánad néz. Ha esik az eső, vagy a hó, fel­veszed a kis köpenye­det és úgy ülsz a ke­rékpárra. Megértemén, hogy nyáron szeretnél biciklizni, de azt nem lehet. Most csak ród- lit, vagy sílécet vehet­nék neked, mert kis- bicikli nincsen a bol­tokban, én pedig nem tudok csinálni. Csak az telik ki tőlem, hogy elmegyek a játéküzlet­be, megkérdezem, hogy lehet-e kapni 425 fo­rintos kétkerekű gyer­mekkerékpárt. A bol­tos bácsi azt mondja, hogy sajnos nincsen. Erre én tovább me­gyek, de mindenhol azt válaszolják, hogy csak szeptember végén lesz belőle néhány darab. Tudom, te most azt hiszed, hogy füllent az KISBICIKLI (Egy apa monológja) apád, vagy másra köl­tötte a pénzt és ilyen olcsó trükkel akar té­ged becsapni, de hidd el gyermekem, hogy nincs kisbicikli. Hogy miért nincs? Hát ezt nehéz elmondani, de megpróbálom. Nyisd ki a kis füledet és figyelj rám. Fent valamelyik mi­nisztériumban ül egy kövér bácsi az asztal­nál. Nagyon sok dolga van őneki, ezért ide• biciklizni, éppen úgy, mint te. A kövér bácsi ezt nem tudja. Pedig ha tudná, hogy hány kisfiú, meg kislány sír, amikor az apulca üres kézzel tér haza a já­tékboltból, akkor biz­tosan többet csináltat­na. Persze az is lehet, hogy valahol egy nagy raktárban sok kisbi­cikli van becsomagol­va. De a raktáros bácsi szed, amit az apád mond neked, te mi­haszna. Mit gondolsz, talán más dolga sincs az embereknek, mint­hogy a te bicikliddel legyenek elfoglalva? Vedd tudomásul, hogy a felnőttek annyit csi­nálnak maguknak, hogy minden üzlet tele van velük, de az ilyen rossz gyerekeknek, mint te, aki csak bömböl és nem érti meg az objek­tív nehézségeket, fü­tyülnek kisbiciklit ad­ni. Majd októberben, vagy novemberben kapsz egyet, addig egy szót se halljak! Meg­kat a különböző körmönfont módszereket, amellyel Varga 3 év alatt nem kevesebb, mint 290 ezer forinttal károsította meg a társadalmi tulajdont, s amelyből a bűnügyi zárlat után alig 158 ezer forint térült vissza. A termelőszövetkezet vagyoná­ban különösen nagy kárt okozó bűncselekmény felderítése után azonban önként adódik a kér­dés: hogyan tudta Varga József éveken keresztül dézsmálni a közöst, mi volt az oka annak, hogy csak ilyen későn leplező- dött le? Könnyű lenne csak az ellenőrzés lazaságára, a tsz el­lenőrző bizottságára hárítani a felelősséget. Ebben az esetben más is történt. A termelőszövet­kezet, de a felettes szervek ve­zetői is eltűrték, hogy a közös gazdaság főkönyvelője ellássa a pénztáros és az anyagbeszerző beosztását is. Ez pedig korlátlan lehetőséget biztosított az ellen­őrzés félrevezetésére, a külön­böző manipulációk lebonyolítá­sára. Súlyos figyelmeztetés A dávodi példa nagyon sú­lyos figyelmeztetés: Az ellenőr­zés megjavításán túl tenni kell valamit ^ a termelőszövetkezetek könyvelési és pénzügyi elszámo­lásának egyszerűsítéséért, átte­kintéséért. mert a jelenlegi módszer bonyolultsága, kaoti­kus volta alkalmat teremt a visszaélésekre, amelyre sajnos, akad még néhány példa. Az egyszerűsítés, az ellenőrzés ha­tékonyságának fokozása teremt­het csak igazi védelmet a ter­melőszövetkezetekben. a társa­dalmi tulajdon számára. Gémes Gábor A megyei rendőr-főkapitányság Varga József bűnügyében befejezte a vizsgálatot és bűnszövetségben el­követett, a társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozó sikkasz­tás miatt, ügyét vádemelési javas­lattal az ügyészségnek átadta. I a>ret6íl «épe fatftft «épe ti\u. I, b. X J-vápe 1 l’fc tó , Anna néni intelmei A KISSZÁLLÁSI MÁVAUT- megálló nappal néptelen, hiszen csak reggel és este van itt for­galom. De olyankor aztán nagy. Sokan eljárnak innen dolgozni. Ősztől még az iskolás gyerekek is buszra kelnek, be a városba, gimnáziumba. A nap közepén e csendet hasz­nálja ki Anna néni! — tisztes polgári nevén Ulaber Anna —, hogy kitakarítsa az egyébként ízléses kis épületet. Mert sok a szemét. Sok ugyanis a rendet­len ember. — Tessék elhinni — mondja sajgó lábait masszírozva — ti­zedannyi munka sem volna itt, ha az emberek megbecsülnék magukat. Mert mi történik? Némelyik ha megkapja a fize­tést, rohan a kocsmába, leissza magát, aztán bejön ide a csar­nokba, végighemperedik a pá­don, ha ott már nem jut hely, hát a padlón és mindent össze­piszkít ... AZ AUTÓBUSZMEGÁLLÓ kedves kis parlp közepén van, nyíló rózsákban gyönyörködhet, aki lepihen a padokon. De a rózsák illatát elnyomja a penet- ráns bűz. Mert bár van angol WC a megálló épületében, az is használhatatlknul szennyes. — Én hetvennégy éve élek itt a községben. Láttam mindenféle világot, jót is, rosszat is. Most nincs rossz világ. De az embe­rek nem becsülik meg, amijük van. Én sokszor szégyellem ma­gam helyettük,\ pedig felnőtt, embernyi emberek művelik eze­ket. Aztán meg \mit szól, aki ide vetődik a községbe?... — így beszél Anna néni. Fáradtan ej- tegeti a szót. MENNYIRE igaza van! B. J: fl táblára több ezer kilométerről írhatnak Az ÉM Szerelőipari Tervező Vállalat mérnökeinek tervei alapján a Szovjetunió megren­delésére elkészült az első kü­lönleges repülőtéri utastájékoz­tató berendezés terve Leningrad részére. Az utastájékoztató táb­láján tíz sorban, összesen négy­száz latin vagy cirill-betűt, il­letve számot lehet kiírni és be lehet kapcsolni a nemzetközi géptávíró-hálózatba, s így akár sok ezer kilométeres távolság­ból írhatnak erre a táblára. PETŐFI N E P E A Magyar Szoela'ista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő' dr Weither Dániel. Riadja a Bács megyei tapkiadő Vállalat Felelős kiadó! Mezei István igazgató Szerkesztőség; Kecskemét, Várost Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 28-1S. 25-16. Szerkesztő Dlzottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dll I nőnapra IS forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-8S Index: 25 065 A jégkár ellenére azt mondta, hogy majd ges és mérges is időn- csak szeptember végén vesszük, szépen fel­ként. Főleg akkor mér- ‘ szabad kinyitni az aj- tesszük a padlásra, ta­tát. A kulcsot pedig zsebre tettee Addig ott lesznek bent, jó hűvö­sön a kerékpárok, köz­tük a tiéd is. A raktá­ros bácsi ezt nyilván azért csinálta így, hogy ne rosszalkodjanak azok a gyerekek a bi­ciklivel egész nyáron. Mi az, mit bőgsz még mindig? Nem üir. ges, amikor megkérde­zik tőle, hogy hány kisbiciklit készítsenek ebben az évben. Ilyen­kor nagyot üt a pocak­jára és mond egy szá­mot. A gyárban a sok bácsi aztán hozzáfog és megcsinálja a kisbieik- liket. De kiderül, hogy az kevés mert nagyon sok kisgyerek szeretne vzsszal pedig lesmirg­lizzük róla a rozsdát és mehetsz vele. Na, jó! ‘ Ha most akarsz biciklizni, gye­re, majd oda adja apu­ka az övét. Igaz, hogy ezt nem négyéveseknek készítették, de lejjebb vesszük az ülést egy kicsit.-CL-S. •- '*v zt r? < ' - %£ A dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezetben aratják a ken­dert. A kétszáz holdból százat sajnos, elvert a jég. A többit is érte kisebb károsodás. Ennek ellenére a gondos művelés eredmé­nyeképpen a száz holdmi területről ötven mázsa körüli termést várnak.

Next

/
Thumbnails
Contents