Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-17 / 220. szám
W68. szeptember IT, szombat 3. oldal Anyagiasság - anyagi érdekeltség Országos vetélkedőre készül Szabó Józsefet, a Kecskeméti Szerszám és Gépelemgyár ifjú esztergályosát jó szakmunkásként tartják számon az üzem vezetői. Már mint harmadéves ipari tanuló nem idő, hanem darabbérben dolgozott. A szakmunkásvizsga letétele után beiratkozott a Gépipari Technikum esti tagozatára. Amikor a Magyar Televízió és a KISZ Központi Bizottsága országos esztergályos vetélkedőt hirdetett, az elsők között jelentkezett, hogy összemérje szaktudását a gyáron kívüli ifjú esztergályos szakmunkásokkal is. Képünkön Szabó József — aki már munkáját az országos vetélkedőre való készülődés jegyében végzi — MC 150-es tengelyeket készít pneumatikus köszörűgépekhez. Határidő előtt Gyors ütemben halad Kecskeméten a Széchelyi téri lakásépítkezés. A kongresszusi munkaverseny keretében vállalták az építkezés dolgozói, hogy december 31 helyett november 30-ra tető alá hozzák a hatemeletes lakóházat. Három szektorra bontották az épületet. Az A-l-es részen a napi ütemnek megfelelően haladnak, míg az A-2-es szektoron tíz, a B szektoron 15 napi előnyre tettek szert. Pótári Béla műve- vető elmondta, hogy az idei építési hitelkeret á millió forint, ebből 6 milliót az első félévben beépítettek. Év végéig előreláthatóan az eredeti tervet túlteljesítve 10 millió forint értékű munkát tudnak elvégezni az építkezésen. A fenti címmel jelent meg Hámori Antal tanulmánya a Táncsics Kiadónál. A mindösz- sze zsebkönyv terjedelmű munka alapgondolatát a bevezetőben így fogalmazza meg a szerző: „Nagyon sokáig „egy kalapban volt” az anyagiasság az anyagi ösztönzéssel. Pedig e két dolgot nem szabad összekeverni. A helyes anyagi ösztönzésről való lemondás a szocializmus építésében ugyanazt a kárt okozná, mintha az emberek öntudatát, lekesedését vennénk semmibe, azt tartanák feleslegesnek.” E néhány mondatból is kiviláglik, hogy Hámori Antal egy mindannyiunk által ismert, helytelen véleménnyel száll vitába. Nevezetesen azzal, hogy az anyagi ösztönzés idegen a szocialista elvektől, fokozottabb alkalmazása táptalajt ad az egyébként is meglehetősen elburjánzott anyagiasságnak. Igen, sokszor hallunk manapság ilyen szavakat még régi pártmunkások szájából is: — Volt idő, amikor nem kellett prémiumot, jutalmat ígérni cserébe azért, hogy a szorosan vett napi feladatokon túl is nyújtsanak valamit az emberek a társadalomnak. De ha így haladunk, maholnap már csak „hocinesze” alapon vállalnak mindent. Az elveink tisztaságáért, a lelkesedésből fakadó áldozat- vállalásáért érzett aggodalom tiszteletet érdemel. De nincs igazuk azoknak, akik az anyagi érdekeltségben ezzel ellentétes. visszaható erőt látnak. Tévedésük abból fakad, hogy — mint Hámori Antal mondja — még mindig „egy kalap alá” veszik az anyagi érdekeltséget és az anyagiasságot. De hogyan tudjuk megkülönböztetni az anyagias embert a jól kereső dolgozótól? Miért ítéljük el az anyagiasságot, pénzhajhászást és miért szorgalmazzuk a helyes anyagi ösztönzést? Amikor választ próbálunk adni ezekre az egyáltalán nem könnyű kérdésekre, abból kell kiindulnunk, hogy az emberek többsége nem nyugszik bele abba, hogy az igényeit nem tudja az általa kívánt mértékben kielégíteni. Ezért azonban nem marasztalhatunk el senkit, hiszen a mai igényeket éppen mi magunk, a szocialista társadalom oltotta a dolgozókba. Hogyan ítélhetnénk el például azt a termelőszövetkezeti gazdát, aki országot akar látni, vagy éppen, külföldre kívánkozik, amikor a közös gazdálkodás. a parasztság megváltozott életformája szülte újszerű igényeit. A tartalmasabb, köny- nyebb élet iránti igény tehát pozitív érzés. Feltétlenül különbséget kell tennünk viszont aszerint, hogyan igyekszik elérni valaki kitűzött céljait: Jobban akar dolgozni, tanulni, vagyis többet kíván nyújtani a társadalomnak, vagy a közösség megkárosításával próbál anyagi előnyre' szert tenni? A Ganz« Villamossági Művek bajai gyárának egyik műszakija az utóbbi években beadott újításai díjából vásárolt magának autót Ki ítélhetné el azért, hogy szüntelen tanulás és soksok gondolkodás árán átlagon felüli jövedelemre tett szert? A szocialista brigádok tagjai általában az üzemi kollektíva legjobban kereső dolgozói is, hiszen az anyagmegtakarítás, minőségjavítás érdekében vállalt plusz munkájukat tőle telhetőén honorálja az üzem. ösz- szegyeztethető ez a „szocialista módon élni..— jelszóval? De mennyire. Sajnos, a pénz bűvöletében élők sincsenek kevesen. Lapunkban foglalkoztunk annak a kecskeméti tanácsi dolgozónak a viselt dolgaival, aki visz- szaélt beosztásával és anyagi ellenszolgáltatásért osztogatta a lakásokat. Beszámoltunk a sikkasztó termelőszövetkezeti főkönyvelő ügyéről és azok sem kerülhették el a nyilvánosságot, akik a vállalatuktól lopott anyaggal üzleteltek. Az anyagias ember nem mindig kerül összeütközésbe a törvényekkel. Van úgy, hogy „csak” szabad idejét, családi életét, esetleg egészségét áldozza fel az autóért, hűtőszekrényért, bankbetétért. Az otthon fusizó, másodállást halmozó műszaki, vagy szakmunkás azonban nem lehet teljes értékű ember a munkahelyén, mert mint mondani szokták: „Oda csak a fáradalmait kipihenni jár.” Így, ha nem is paragrafusba ütköző módon, de mindenképpen megkárosítja a társadalmat. Arról nem is beszélve, hogy magában hordja és szüntelenül terjeszti az anyagiasság közerkölcsbontó kórokozóit Az ilyen szemlélet ellen következetesen harcolnunk kell. De jól gondoljuk meg ítéletünket. nehogy elmarasztaljuk azokat is, akik szorgalommal, becsülettel akarnak jobb körülményeket teremteni maguknak, az egész társadalomnak. Az anyagi ösztönzésben rejlő erőt egyre kevésbé nélkülözhetjük építő munkánkban, a dolgozók öntudatból fakadt áldozat- vállalásával együtt segít elérni azt a minőségi változást, amelyet a gazdaságirányítási reformjával foglalkozó párt- határozat tűzött elénk. B. D. A küldött A BÄCSBOKOD1 pártalapszervezeteknél lezajlottak már a vezetőségújjáválasztó taggyűlések. M egváiasztották a küldötteket a községi pártértekezletekre is. Bagladi Mihály, az Űj Otthon Termelőszövetkezet állattenyésztő agronómusa, az alapszervezet által megválasztott kilenc küldött egyike. Vele beszélgettünk arról, hogy miképp készül a községi pártértekezletre. — Mint állattenyésztő szakember természetesen elsősorban a témakörben jelentkező eddigi eredményeinkről és a további fejlesztésről, elképzelésekről akarok szólni, majd a községi pártértekezleten. A határozatban szerepelnek majd az állattenyésztés fejlesztésének tennivalói is. vagyis azok az irányelvek, amelyeket a községi pártbizottság kitűz a gazdaságok elé. Bagladi elvtárs fiatal, lelkes szakember. Tagolt mozdulatokkal magyaráz. — A kongresszusi előkészületek teljesen átszövik most az egész község közéletét. Nálunk is fellendült a kongresszusi munkaverseny. Tehenészeink a tervezettnél 18 ezer literrel több tej kifejését vállalták. Ezt természetesen csak jó gondozással, takarmányozással tudják elérni. Szeitz János 90, Szekulity Miklós 89 százalékát teljesítette már vállalásának. A JÖVŐBEN növelni akarjuk a tehenészetet. A tejhozamot tehenenként 3000 liter fölé kívánjuk emelni. Ezzel együtt egy liter tej önköltsége is jelentősen csökken. Az önköltségcsökkentést egyébként is célul tűzte ki a termelőszövetkezet pártszervezete minden ágazatban. Máris értünk el eredményeket. A sertéshízla- lásnál például 4,5 kilogrammra csökkent az egy kilogramm súly- gyarapodáshoz felhasznált takarmánymennyiség az előző 5—5,2 kilogrammal szemben. Sikerült egy liter tej öntkölt- ségét 2 forint körüli összegre mérsékelni. Bagladi elvtárs jelenleg is a községi pártbizottság tagja és az újjáválasztás óta a termelőszövetkezet alapszervezetének is vezetőségi tagja. Az egész község állattenyésztésének helyzetét jól látja, hiszen részt vett a községi pártértekezlet e témakörre vonatkozó beszámolójának elkészítésében. — Néhány számot ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni. 1962-höz viszonyítva 1965- bén 1512 darab hízott sertéssel többet adtak a termelőszövetkezetek Egy kilogramm sertéshús gyarapodásához felhasznált költség 11 forint körül mozog. Növekedett az egy kocára jutó szaporulat. Az egy tehénre jutó tej hozam 400 literrel emelkedett. szemével EZEKKEL az eredményekkel koránt sem lehetünk azonban megelégedve és a mi termelő- szövetkezetünk - pártalapszerve- zeti vezetőségújjáválasztó taggyűlése is határozatba foglalt, hogy csatlakozunk a termelő— Elsősorban az állattenyésztés fejlesztésének lehetőségéről szólok — mondja Bagladi Mihály. szövetkezetközi létesítmények megvalósításához. Építünk közösen egy sertéskombinátot, egy egymillió köbméteres víztárolót, amelyet halastónak használunk, ez melléküzemágként szerepel majd a termelő- szövetkezeteknél. Létrehozunk azonkívül egy termelőszövetkezetközi gépjavító műhelyt. A magam részéről a községi pártértekezleten ezt az elképzelést támogatom és javaslom, hogy az állattenyésztés fejlesztését célzó irányelvekben szerepeljen. Bagladi elvtárs vezette a pártoktatást a télen, közben maga is tanult, az idén elvégezte a felsőfokú technikumot. Ezzel búcsúzik: — Azt akarjuk, hogy jól kihasználják a mezőgazdasági nagyüzemeink az állattenyésztés fejlesztésének lehetőségeit. Ez egyrészt számottevő bevételi forrás a termelőszövetkezeteknek, másrészt a talajerőutánpótlás szempontjából sem közömbös. A LEHETŐSÉG megvan erre és a község kommunistáin is múlik, hogy ezek a szép célok megvalósuljanak. K S. 40 ezren — szakoktatásban Csaknem 40 000 felnőtt mezőgazdasági dolgozó részesül az idei tanévben szervezetit szakmai oktatásban. Legtöbben, csaknem 18 000-en betanított munkás-képzésre jelentkeztek. Közülük nyolcezren traktorvezetői tanfolyamra. A 18 féle mezőgazdasági szakmát több mint 15 000-en tanulják: legtöbben az állattenyésztést és a kertészetet. A szakmunkások továbbképzésében az idén még csak néhány százan vesznek részt. Közülük többek között a hagyma-, a fűszerpaprika és a vetőburgonya-termesztés specialistái kerülnek majd
