Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-16 / 219. szám

t*W. saepiember Hí, pé«t«SC I. oldal Ma: évadnyitó előadás a Kecskeméti Katona József Színházban Interjú Margittá Gábor rendezővel Ma este 7 órakor nyílik a színházi évad Kecskeméten. Az idei első bemutató: Romain Rol­land: A szerelem és halál já­téka című színműve. A darab rendezője, Margittá Gábor, az idén szerződött a Katona József Színházhoz. Tőle érdeklődtünk az előkészületekről, az évadnyi­tó bemutatóról. Hogyan esett a választásuk Romain Rollandnak erre a j rég nem játszott színmüvé­[ re, holott a Katona József [ Színház évek óta a magyar | drámairodalom valamely i reprezentánsával kezdi az évet 7 ság ilyen speciális tükrözésé­nek: a barátság, az önfeláldo­zás, a szenvedélyes hit az igaz ügyben és természetesen a vi- szonzott, vagy viszonzatlan, a vergődő szerelem sok árnyalata. Milyen buktatói vannak a színpadra vitelnek; milyen nehézségeket, sajátos mű­vészi feladatokat kellett megoldani7 Az előbbiekből következnek a színészek, a rendező törekvései: Nemcsak mai füleknek hang­szerelni a vulkánikus szenvedé­lyek hangjait (hisz romantikus dráma), hanem kutatni arányo­kat és hangsúlyokat, akkor is, •prrv «,ínao«,Kr,oir „ ^ egybeesik születése száza- amikor a társadalmi erők szik­sortervbe való beiktatása bonyoí dik évfordulójának megünnep- rázó összecsapásáról van szó. feladat Sok^ lésével> a Béke-világtanács fel- Mint minden igazi drámánál, hívásával, de a „Szerelem és a minden gondolata tartalmaz egy ^ halál játéka'’ értékei önmaguk- buktatót. Színészek és rendező SÄ VtS’ már* kiala- *an is indokolják a Katona J6- feladata a megjelenítés .tiszta kult ízléseknek. Lehetnek ilye- !”“* nek például: egy jó színészt *%***%£% akarunk újszerű feladattal meg­bízni; a színészi fejlődés ezer­nyi előmozdítóinak egyike elő- s^~ térbe kerülhet; most és itt ér­vényesülhet az aktuális színházi áramlat (durvábban: divat) stb. Végtelen a miértek sora, mely megelőzi az említett beiktatást. Végül is, valóság a színmű itt­léte, meg kell komponálni, ta­nulni, eljátszani, megérttetni megszerettetni, egyszóval átadni a közönségnek, tessék, legyetek játos eszközeivel a világ haladó áramlatainak érvényre juttatá­Mit mond A szerelem H halál játékában Romain ságának és élményszerűségének biztosítása. Hogyan érzi magát Kecske­méten, mint színházunk új rendezője? — Nagyon jól. Az ilyen kér­. ...... , dést ugyan nem nagyon szere­Rolland a mai közönségnek tem> hisz ha nem volna igaz. és mit akar kiemelni, hang- akkor jg mit lehetne felelni rá, mint a szabályszerű udvarias formuláit (kedves közönség, kedves igazgatóság stb.). De azért jó itt, mert igazi színhá­zat lehet adni. Megvan hozzá súlyozni belőle nekünk rendező7 Ez a színmű híven követi Ro­main Rolland mindig párhuza­vele gazdagabbak, mint mielőtt ™egíeleno k«t al^P'feto a csodálatos épület és színpad, láttátok. J és a művészetnek olyan műn­drámám jelenlevő szelíd fi- k^sai akik képesek a néhány Milyen helyet foglal el ez gyelmeztétés a forradalom túl- hctenkénti megújulásra. Min­a darab Romain Rolland kapásai ellen, a másik sokkalta (jón premier ilyen megújulás. életművében7 izmosabb és hangsúlyosabb; Különösen az az évadkezdés. azok sorsának ábrázolása, akik — Napjainkban, a szocializ- nagyszerű jellemek ugyan, de mus erőinek kibontakozása mel- félreértik, vagy képtelenek kö­lett napirenden van az imperiar vetni a forradalom történelmi­lizmus elleni világméretű tilta- leg helyes útját Romain Rol­kozás, melynek aíapakkordja a land minden színművének mot­humanizmus, a béke. Hogyan tója: az önmagában vett csodá­lett Romain Rolland a Béke-vi- latos jellem, a sok erény és ki­lágtanács ünnepeltje. Nem ki- váló tulajdonság nem menthe­zárólagosan emberszeretete tik a forradalmi hőst a bukás- miatt. Ez még nem lett volna tói, a magára maradástól, ha elegendő. Általában vett ember- nem azt teszi, amit a farrada­szeretetét egy életen át a min.- lom, a haladás pillanatnyi pa­dennapi cselekvés alakjában rancsa megkövetel. Romain Rol­elevenítette meg. Nem tartotta land színművei klasszikussá elegendőnek gyűlölni a háborút váltak. Megfeleltek az idő pró­— szervezkedett is ellene. Nem bájának, mert olyan konfliktu­tartotta elegendőnek az ábrán- sok közepette fejtik ki monda­dozást az új, jobb társadalo nivalóját, melyek a drámai mű­mért — tett is érté. Romain faj kialakulása óta mindig al­Szoba a Hattyú-házban ÜGY VAN, ahogy hitték a félegyháziak: az egykori mé­szárszék helyén Kiskunfélegy­háza kultúrcentruma alakult ki. A körül-belül rendbehozott Hattyú-ház otthont adott a já­rási könyvtárnak, a könyvtár pedig a könyvbarátoknak. Ne­hezen gondoltuk volna el pár évtizede, hogy az „éhe a szép­nek” ennyire erőt vesz az em­bereken. Nyitva a könyvtár, délután van már. Erős volt ma a for­galom, hetipiacos napon mindig sokan jönnek be a tanyákról is. Ilyenkor néki kell gyürke zni. A „nagyteremben” 8—10 csendes ember ül. Olvasnak. Mi sem zarvarja őket. Egyikőjük: Nagy László gimnazista lexiko­nokban kutat, előtte jegyzetek. Amarrébb a város egyik ismert pedagógusa olvassa a legújabb folyóiratokat. Többen a napila­pokat böngészik. Ez a Könyvbarátök Klubja. Középnagyságú előadóteremnek berendezve. ízléses bútorok, szekrények a fal mentén, A csend és tisztaság megragadja az embert. SORBA NÉZEM a szekrénye­ket Az elsőben Petőfi- és Móra- gyűjtemény. Becses ritkaságok, máshol alig fellelhető források. A másodiktól a hatodikig lexi­konok, kézikönyvek. Helikon Klasszikusok, tanulmányok, ver- sesköteték. Itt található a Szov­jet Nagyenciklopédia. Nyilván ez a kutatók, a búvárkodók szo­bája. Megtalálhatók itt a folyó­iratok. napilapok visszamenőleg is, bekötve. Csupán szórakozás­ból lapozgatni is érdemes a le­zajlott történelmet ám dolgo­zatra, tanulmányra készülőknek fölöttébb hasznos a hely. — Kik járhatnak ebbe a kü­lönleges, szép és csendes szo­bába? — kéárdezem Zvara Pál igazgatótól. — Mindenki, akinek érvényes olvasójegye van. Külön tagsági jegy nem kell ahhoz, hogy va­laki itt tanuljon, vagy olvas­gó fórumra, amely szereplési és Rolland színművének bemuta- kalmas eszközei voltak a való-1 vitaalkalmakat biztosít számuk­cA ktfikeniétl muoA&zklub taqtj ijfdhe Szerdán este tartották a vá­rosi művelődési házban a kecs­keméti művészMub évadnyitó taggyűlését. A mintegy 40 főnyi megjelent tagság előtt Imre Gábor elnöki bevezetője után dr. Hemády Gyula titkár értékelte a klub múlt évi munkáját, jelenlegi helyzetét, és felvázolta a jövő év tennivalóit A beszámolót a késő esti órákba nyúló élénk vita követte. Valamennyi résztvevő egyetér­tett abban, hogy szükség van a megyeszékhelv alkotóművészeit és a művészet barátait összefo­ra. fontos kérdések köré tömö­rülő, aktív társaséletet teremt Végül a gyűlés új, kibővített vezetőséget választott. A klub el­nökeivé Imre Gábort és dr. Szecskay Dezsőt titkáraivá dr. Hemády Gyulát és Szabó Já­nost a zenei, képzőművészeti, irodalmi csoportok vezetőivé dr. Danicsné Kiss Évát, Baja Bélát és Buda Ferencet választották. A vezetőség a közeljövőben dolgozza ki a részletes munka- tervet Addig is a klub hétfőn, szerdán, csütörtökön, és pénte­ken délután 6-tól este 10 óráig nyitva áll a tagság és az érdek­lődök előtt. Míg szerencsés vagy... — Most még jobban kezdem ismerni az embereket... Két ember fejezte ki szóról-szóra ugyanígy a véleményét. Mind a kettő ke­sernyés hangsúllyal mondta, csak az egyiknél — érthetően — nagyobb volt a keserűség foka. Egyik elvtárs — nevezzük őt Imrének — üzemi funkcióból került megyei vehető beosztásba, ű így beszélt. • — Mióta „valakibb” vagyok, a másik oldalról is átköszönnek, sőt átjönnek üd­vözölni olyan elvtársak, akik azelőtt meg se láttak. Pedig ugyanúgy ismertek. Csak- hát, mikor ők már rangosabb vezetők voltak, „lefelé” tekinteni nem tartották kifizetőnek. Szédültek. Nem azért, mert olyan magasra jutottak ■— hozzám képest. Ezt csak ők érezték úgy. Azért, mert vissza nem pillantottak. így olyan illúzi­ókban ringatták magukat mintha ben­nünket valahol lent a „mélyben” hagy­tak volna. Megszédültek vélt nagyságuk­tól. Most, hogy „felkerültem”, észrevesznek. Érdemes velem szóbaállni, — gondolják — hátha valamikor haszon lesz belőle? „Ki hitte volna erről az ürgéről? Ilyen fiatalon megyei posztra futott be. Lehet, hogy holnap bennünket is elhagy ..— így kalkulálnak, és mézesen nyájasak. Olyankor is, ha abszolút semmi nem in­dokolja. A másik elvtárs — legyen az ő neve Sándor — csak volt vezető. Nem úgy­nevezett magas beosztásban, de olyan funkcióban, ahol fontos követelmény a mozgékonyság rugalmasság, friss reagáló­készség a változásokra. Emberek nevelé­se, formálása, lekesítése volt rábízva. Olyan politikai feladatokat kellett meg­oldania, melyek színes, sokoldalú érdek­lődést tanúsító embert követeltek. Ö már túlságosan fáradt volt ezekhez az igé­nyekhez. Régen érezte, néha-néha pedze­gette is az elvtársak előtt hogy erejét már meghaladják a tennivalók. Pedig na­gyon szerette munkáját. Éppen azért ha­logatta, hogy ő maga kérje könnyebb beosztásba helyezését. Bármilyen őszin­tén belátta maga előtt kifáradását, erőt­lenségét arra, hogy elfogadható időn be­lül „megújuljon”, — mégiscsak fájt vol­na ezt ki is mondani. Talán úgy érezte, ifjú­ságától — attól kezdve lobogott a mun­kásmozgalommal —, a szívós-erős férfi kortól kell elbúcsúznia, ha mások előtt is beismeri: eljárt az idő. Tudta, egyszer mégiscsak eljönnek a nehéz percek. Nagy tapintattal, szeretettel, tisztelettel beszélgettek vele az elvtársak. „Megérted, ugye: nem azért mert nem becsülnénk ugyanúgy, mint eddig... Mert nem lennél méltó az eddigi megbízatá­sodra, hűségednél, egyenességednél fog­va... Nem azért... Ugyanúgy szeretünk téged ezután is... de...? Értette ő, hogyne értette volna. Az elv­társak nehéz helyzetét is megértette, akiknek ki kellett mondaniok, amit ő is tudott magáról. Kevésbé bonyolult feladatokat kapott. Becsületes lélekkel vállalta, ha fájt is a változás. Megértette: ez a dolgok rendje. A nehezebbjét bízzák friss erőkre. Azt azonban sajgó kiábrándulással ta­pasztalja, hogy akik körül-kedveskedték, fontoskodva keresték tekintetét, hogy üd­vözöljék, — míg vezető volt, most nem egyszer levegőnek nézik. Vagy ha nem, találkozáskor olyan képet vágnak, mintha valahonnan ismerős lenne nekik. És ke­gyesen mozog a szájuk széle is, ha ő rá­juk köszön. Ügy, mint régen is. • • • Van egy régi latin közmondás. Magyarul ilyenformán hangzik: Míg sze­rencsés vagy, sok barátot számlálhatsz. Ha sorsod felhősre fordul, — egyedül maradsz. Ez a keserű igazság — igazság lehetett az elnyomáson alapuló társadalmi rend­szerekben. Nem szabad azonban érvé­nyesülnie a mi társadalmunkban. Még esetenként sem. Tóth István gasson. És olvasóink élnek la az alkalommal. Ám ez a térem még nem alaikult ki teljesein. Állandó Pe- tőfi-kiáillítás készül itt. amely­ben a költőre vonatkozó emlé­keken kívül helyet kap Félegy­háza történetének sok érdekes­sége. Itt helyezik él a költő édesapjának, az öreg Petrovics- nak mészárosbárdiát. Továbbá itt állítják fel Kovács Imre Munkácsy-díjas szobrászművész díjat nyert Petőfi-szobrát. SZÁZHARMINCÁN fémek él a teremben kényelmesen, de előfordul, hogy szűk is a helyi­ség. Itt zajlanak ugyanis a meg­hitt irodalmi ünnepségek, ame­lyek a félegyházi esték új szép­ségeit adják. — Most még a nyári pangás utolján vagyunk —, mondja Zvara Pál —. de hamarosan megindul itt a nyüzsgés. Októ­bertől havonta rendszeresen két nagyobb rendezvényünk lesz neves művészekkel, irodalmi műsorral. Egyik a felnőtteknek, másik az ifjúságnak. De ezen­kívül vannak kisebb műsorok, beszélgetések, amikor például bemutatjuk új szerzeményein­ket, legfrisébb könyveinket. SAJNOS, a Könyvbaratok Klubjának vannak bizonyos anyagi gondjai, is. A városi tá­mogatás kevés, több kellene. A TIT megyei titkársága vállalta, hogy a nagyobb rendezvényeken fellépő írók -és tudományos fo­kozatú előadók tiszteletdíját fi­zeti. Ezzel sokat segít. — Milyen tervek szerint mű­ködik a klub? — Társadalmi vezetőség állít­ja össze a műsort a városi mű­velődési osztállyal karöltve. Az őszi nyitástól kezdve — ha be­válik — lehetővé tesszük hűsítő ital és feketékévé fogyasztá­sát is. Ortutay Jánosné könyvtáros a klub felügyelője. Többlet fel­adat ez neki. mert a pénteken este 10-ig nyitva a terem. Más napokon a könyvtári nyitvatar- tás idején látogatható a klub. De Ortutayné szívesen vállalja. Az egyre meghittebbé váló lég­kör sajátosan kedves, vonzó ha­tásával folyton népszerűbbé te­szi a klubot. Balogh József SZEPTEMBER 17, SZOMBAT 13.50: Egy nyugalmas vasárnap Az érdekesnek ígérkező műsor Goda Gábor három ironikus hang­vételű novelláiét foglalja magában* Kettő: a Műremek és a Nem tör­tént semmi, a felszabadulás előtt játszódik. Az est címadó novellájá­nak története viszont tipikusan mai. A szereplők között találjuk Kálmán Györgyöt, Feléky Kamuit, Szendrő Józsefet, Csorba Istvánt, Kállai Fe­rencet, Major Tamást, Szemes Ma­ilt. SZEPTEMBER 1«, VASÁRNAP 18.50: Utazás jegy nélkül A tv ezúttal Észak Velencéjébe: Lenir, lírádba kalauzolja a nézőket. *0.45: Hat ország hat filmje. A szeptember 15-én bemutatott Dupla vagy semmi c. NDK bűnügyi fűm H, (befej ező) része. SZEPTEMBER 20, KEDD 19.50: Napfogyatkozás Tv-játék. Hőse egy 20 éves lány; akit csak az ólet könnyű oldala ér­dekelt, de egy megtalált igazi sze­relem jó irányba fordítja útját. Sze­replők: Almássy Éva, Bárány Fri­gyes, Koncz Gábor, SZEPTEMBER 21, SZERDA 20.40: Előjáték a Lear királyiig« Molnár Ferenc szatírája furcsa helyzetet tár elénk: a színpad va­rázsával találja magát szembe egy irodalomrajongó tanár, akinek hét­köznapjait különös tragikomikus kaland dúlja fel. A tv az Irodalmi Színpad műsorából közöl részlete­ket. (Az 1964. V. 9-i műsor ismét­lése.) SZEPTEMBER 22, CSÜTÖRTÖK 20.25: Tilos a szerelem Hat ország hat filmjének sereg­szemléjén hazánkat ez a mulatsá­gos, izig-vérig mai fllmvigjáték kép­viseli. Igaz, hogy a mozikban ve­títették már, de bizonyára tetszeni fog másodszorra is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents