Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-15 / 218. szám
Magyarország a nemzetközi autóutak Rozsdamentes kakas Nem mindennapi telepének az udva- ,,gyártmányt” kap- rán. A tekintélyes tunk lencsevégre a méretű fémkakast Kiskunfélegyházi Kovács Imre MunVegyipari gyár Il-es Gép- kácsy-díjas számú rászművész szobtervei alapján, a vállalat ipari. tanulói készítették el rozsda- mentes anyagból. A modern felfogásban készült alkotás az Aranyhegyi csárdába ..hívogatja” majd a vendégeket. Az ügyész tollából Fiatalkorúak - súlyos bűncselekmények Az utolsó tíz esztendőben a világ közlekedése rohamos gyorsasággal fejlődött. Az egyes országok szakminisztériumai újabb erőfeszítéseket tesznek az úthálózat karbantartására és új utak építésére, a fejlődés azonban nagyob arányú, semhogy az úthálózat gyarapodása lépést tarthatna a közlekedés növekedésével. Az igények csillapíthatatlanul nőnek a kereskedelmi forgalom kiszélesedésével, gyorsulásával, és a tűrista utazásokkal, melyek során egyre gyakrabban választják az autóbuszt és a személygépkocsit. Ehhez hozzá kell számítani a belső forgalmat s máris világos mindenki számára, hogy a jelenlegi állapoton csak egy nemzetközileg összefogott, jól koordinált útépítési program segíthet. Mindezeket Mészáros-Komáro- my Lászlótól, a Közúti Főigazgatóság helyettes vezetőjétől tudtuk meg, amikor a hazai útHendszerint a Budai úton indulok estinként hazafelé, : mikor a Széchenyi útra terek, még jó kis séta van hátra. Este tíz után majdnem néptelen már a szér, virágos-fás útvonal. Lefekvés előtt felüdíti az embert a jó levegő. A pesti kereszteződésnél el lehet nézelődni. Jönnek-mennek az autók. Lassítanak, vezetőjük figyeli az j irányjelzö táblákat. Külföldi kocsik i nteg is állnak. Kiszállnak belőlük, j megvárják az első járókelőt, hogy | megkérdezzék, merre kell menni például Szegedre? Másért is stop-i pólnak azonban, bel- és külföldi 1 autók, motorok egyaránt. Például, ha elromlik a motor, s egyáltalán — valami baja van a járműnek. Mint arra lakót, az utóbbi másfél hónapban három ízben állítottak meg. Kétszer autósok, egy alkalommal egy motorkerékpáros házaspár. Érdeklődtek, merre találnának szerelőt, mert hiba van a kocsin', motoron ezzel és ezzel. Ha nem tudják meg csillái tátiúi itt kell tölteniük csomópontján építés távlati tervei iránt érdeklődtünk. — Hazánk úthálózata és hidjai átépítésére, korszerűsítésére és fenntartására évente mintegy kétmilliárd forintot költ kormányzatunk. Az utak építése még a legfejlettebb országokban és a legmagasabbfokú gépesítés révén sem tart lépést a szédületes gyorsasággal fejlődő gépkocsiforgalommal. Az utóbbi évtizedek egyre követelőbben jelentkező igényéből a szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy helyes lenne, ha a nemzetközi forgalom felmérése nemzetközi szervezetek — tehát az ENSZ és a KGST — foglalkoznának, meghatározva a nemzetközileg jelentős útvonalakat, s kötelező szabványt állapítana meg. A hálózat tökéletesítését a tagállamok országos közmunka- program és pénzügyi lehetőségeik szerint igyekeznek megvalósítani. Hazánkat elsősorban az 1950. szeptember 16-án, Genfben elfogadott programnak az. E5, a lapokban már ismertetett útvonala érdekli, amely — mint tudjuk — Londonból indulva Calis—Brüsszel— Liése—Köln— Nürnberg—Passau—Becs— Győr—Budapest—Kecskemét— Szeged—Ü j vidék—Bel grád— N is —Tesszaloniki—Szili vri—Ankara útvonalon vezet a török-szír ,,E15’’ számozású. Ez a magyar fővárosból indul Szolnok—Püspökladány irányában, majd Ár- tándon lépi át a határt. A déli-északi irány forgalmát bonyolítja le hazánkban az „E9G”-os, amely Fiúméból Zágráb—Csáktornya útvonalon éri el a határt alkotó Mura folyót, és Letenyétől Nagykanizsa Balaton déli partja Siófok—Budapest irányában az eddigi 7-es útvonalon érkezik, majd a főváros után az eddigi 3-as úton Gyöngyös—Miskolc—Tornyos németi irányban éri el Kassát. A szocialista országok kívánságára a KGST — együttműködve az ENSZ-szel — szintén kijelölte a gazdaságosan használható útvonalakat a szocialista államok egymásközti forgalmában. Ezeket a „tranzit” szó kezdőbetűjével, „T” jellel nyomják a térképre. Ox-szágunkat két ilyen nemzetközi útban érdekelt, mégpedig az Ungvárról érkező Záhony— Kisvárda—Nyíregyháza—Debrecen útvonalban (jelenleg 4-es számozású), amely Püspökladánynál csatlakozik az „E15”-be, ez Erdélybe és Budapestre viszi utasát. Lengyelországgal való kapcsolatunkat a „T7”-es út segíti, amely Varsó—Krakkó—Rózsahegy—Zólyom—Ipolyság—Páráéi a 2-es jelzésű utat és Balassagyarmat—Vác érintésével jut el Budapestre. Ezek az utak részben — bg még nem is a megszabott előírások szerint — máris használatban vannak, részben pedig épülnek (mint a Bp—Becs, vagy a balatoni autópálya), részben pedig tervezés alatt varrnak (pl. a „T7”-es út Parasapuszta—Rét- ság szakasza). Az azonban bizonyos, hogy a fejlődés iránya helyes, a biztonságos, nemzetközileg kifejlesztett (Utak között pókhálók mód jára szövik majd be a magyar tájakat a belföldi forgalmat biztosítani hivatott közlekedési útvonalak. Erre mutat a fejlődés iránya, és az. hogy az ENSZ a kelét-európai utak ügyében együttműködik a KGST-vel. Így tehát a kifejlesztett utak megépítése a keleteurópai, a szocialista országok érdekeit is tükrözi. SAJNOS, nem ritka eset, hogy 16—17 éves fiúk a legsúlyosabb bűncselekmény, emberölés miatt kerülnek a vádlottak padjára. Az egész megyében felháborodást váltott ki például a nemrégiben történt tataházi gyilkosság, amit több mint egyhónapos csavargás után D. L. és R. F. követtek el. Egy idős, magányos embert öltek meg, hogy megszerezzék a pénzét. Mivel magyarázható ez, hogyan jutnak ide, milyen körülmények hatnak ezekre a gyerekekre? Ha utólagosan vizsgáljuk a bűncselekmény elkövetésével vádolt fiatalkorúak életkörülményeit, olyan jelenségekre bukkanunk, amelyek csak látszólag hozhatók kapcsolatba tettükkel. Első, ami szembetűnik a nagyfokú érzelmi fogyatékosság. Ez a rendezetlen családi élet, a nevelés, szeretet hiányára vezethető vissza. Az esetek többségében elvált szülők gyerekeiről van szó. Maga a válás, valamint a végleges szakítást megelőző „pái*- harc” mély nyomokat hagy a fogékony lelkekben. EZT LEHETETT tapasztalni a tataházi gyilkosság elkövetőinél is. Az egyiknek a szülei elváltak, vele senki sem törődött, egészen kis korában látta utoljára az édesanyját. Később írt neki, hogy szeretné felkeresni, de az asszony azt válaszolta hogy nem kíváncsi a fiára. (S mert az apa sem törődött vele, a nagyszülőknél keresett menedéket.) Üj helyén azonban részegeskedéssel, kötekedéssel, verekedéssel találkozott. Egy állami gondozásban levő hatéves kislányt, akinek ■ szülei elváltak, évek múlva meglátogatott az anyja. A gyerek indulatosan kérdezte tőle: —Minek jöttél ide, engem eldobtál én már nem tartozom hozzád. A tizenhárom éves kisfiú így vélekedett anyjáról: — Anyu hazugságra nevelt és meg akart fojtani, amikör megmondtam apunak, hogy más férfival jár. Nemcsak ilyen körülmények juttathatják azonban a lejtőre a fiatalkorúakat, a gyerekeket. Legalább ennyire elítélendő az is, ha a szülők csak veréssel tudnak nevelni, fenyíteni. Emlékezhetünk még B. G. szadista dühöngésére: ittas állapotban, de józanul is ököllel és nadrágszíjjal verte gyerekeit. Most börtönben ül. A FENTIEKEN túl meg kell említeni az alkoholt, az italozást, amiről elég gyakran beszélünk, de még mindig keveset. Az egyik fiatalkorú, aki emberölés kísérlete miatt került a vádlottak padjára, már ötödikes korában bicskát rántott az iskolában és azzal dicsekedett, hogy mennyire bírja az italt. A cselekmény elköve- , tésekor 24 korsó sört ivott meg. Cs. I. 15 éves korában szokott rá az italra, öt osztályt végzett el és kifnaradt az iskolából. Nemrégiben a megyei bíróság embeiölés .miatt 15 évi szabadságvesztésre ítélte. Sok esetben maguk a szülők szoktatják rá gyermeküket az italra. Az alkoholistáknak körülbelül 54 százaléka a szüleitől vette át ezt az „örökséget”. A 11—13 éves korukban alkoholistává váltaknak mintegy 78 százaléka olyan, akinek egyik, vagy mindkét szülője rabja volt az italnak. Ki kell emelni a gyerek elszámoltatásának, folyamatos ellenőrzésének | fontosságát is. Ezt nagyon sok szülő rosszul értelmezett szerepeiből elmulasztja. A fiatalkorú T P. például maga rendelkezett keresetével. Havonta 300—400 forintot is elköltött szórakozásra. Kimara- dozásaiért egy szó sem érte, sőt, az apa büszke volt, hogy már „legény fia” van. A gyerek 16 éves koi'ában kezdett el inni. Jelenleg emberölés miatt 15 évi szabadságvesztését tölti. MÉG TOVÁBBI okokat, körülményeket lehetne megemlíteni, amelyek a bűnözés felé sodorhatják a még tapasztalatlan, könnyelműségre hajlamos fiatalkorút. Legfontosabbnak mégis a fentieket tartottuk, mert a csatódi nevelés, illetve annak hiánya jelentős mértékben befolyásolja az egyén felnőttkori viselkedését. Dr. Orell Ferenc ügyész s'«Éjszakai segítségkérők az éjszakát valahol a pádon vagy árokparton, illetve az autóban. Tegnap este egy Budapestre igyekvő, bócsai házaspár szeretett volna felvilágosítást kapni, hol talál autószerelőt, mert haj van a hengerfejjel. Az útkereszteződés környékén kutatták az utcákat, nincs-e műhely a közelben? Rábukkantak a saroknál levő ktsz-re, ott azonban — éjjel tíz-tizenegy között — nincsenek ilyen munkákra berendezkedve. Sőt, azzal vigasztalták a bajbajutottakat, hogy Kecskeméten nem is találnak olyan szerelőt, aki nekik hajlandó lesz éjszaka dolgozni. Csak úgy felvetődik a kérdés: amikor mind több lesz a gépkocsi I és motor az országban, s ilyen nagy ! átmenő forgalom van éjszaka is a ! városon, nem volna-e célszerű - és j ésszerű egy éjszakai szerviz beindí- ! | tása. Valahol olyan útvonal közeié- j j ben, ahol ilyen javítószolgálat leg- j | inkább szükséges lehet. Ez is sz-ol- } t gáltatások kulturáltságának gazda- í go das át jelentené. M I határig. A déleurópai országok a bulgárok javaslatára a várnai értekezleten határozták el 1965. októberében, hogy á már említett görögoi-szági, E5 „S” (Sud- dél:) déli szárnyán kívül egy rövidebbet is építenek, mégpedig Bulgárián keresztül. Ez Nis- től ágazna el, s Szófia-Plovdiv- Babaeszki útvonalon haladva érné el E5 „N” (északi) jelzéssel a kisázsiai Szilivrit. Kevesebben tudják, hogy az ország más „E” út építésében is érdekelt. Az egyik ilyen az PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadia a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelőt kiadó: Meíei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Váro3i Tanácsház. Szerkesztőség telefonközpont: 26-19 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Hátas-Kiskun megyei Nyomda V, Kecskemét Telelőn; u-fti, IttdttI SS 055. sapuszta—Rétsag érintésével éri
