Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-14 / 217. szám

Csökken a visszaélők száma Orvnézők és orvhallgatók nyomában Majdnem hárommillió rádió- és kilencszázötvenezer televí­zió előfizető van az országban: mellettük azonban vannak olya­nok is, akik készülékeik után wm fizetik az előfizetési dí­jat. Kik ezek? — Vannak „csavaros észjá- járású” emberek, akik külön­böző fondorlatokkal igyekeznek „megtakarítani” a rádió-, illet­ve tv-díjat — mondotta a Bu­dapesti Postaigazgatóság rádió­• ellenőrzési csoportjának veze­tője, Nagy Ernő. — Előfordul persze, hogy valaki nem is­meri a rendelkezéseket és így lesz orvhallgatóvá, vagy orv­nézővé. — A legtöbb rádióhallgató, vagy tv-néző fel sem tételezi, hogy vannak olyanok, akik a rádió hallgatásáért az egy hó­napra jutó 10 forintot minden eszközzel meg akarják takarí­tani. Az is elég valószínűtlen, hogy aki 5—7 ezer forintért televíziókészüléket vásárol, tu­datosan orvnéző legyen. Mégis, vannak ilyenek! Ugyánakkor megállapíthatjuk azt is — foly­Furcsa „köszönöm“ tatta a csoportvezető —, hogy ezek az esetek mindinkább csökkennek, s főként a ren­delkezések félremagyarázása folytán nem fizetik a díjakat. — Nyomozásainkkor talál­tunk kályhalyukban, ágyban, matrac alatt, éjjeliszekrénybe beépítve, sőt abrakostarisznyá­ban is rádiót, és beépített szek­rényben televíziót. Az ügyes­kedőknek nemcsak visszame­nőleg kell megfizetniök a díja­kat, hanem a szabálysértési előadók elég borsos pénzbün­tetésre is ítélik őket. — Egy előfizetési díjért hány rádiót vagy televíziót lehet mű­ködtetni? — Egy ingatlanon, illetve egy lakáson belül a közös ház­tartásban élőknek rendszerint csak egy rádióengedély-díjat kell fizetniök — mondotta a csoportvezető. — Tehát, ha va- lamelyik*család egy rádió után már fizet, úgy több rádiót is üzemeltethet. Kivételt képez a beépített autórádió. Ha viszont valaki a lakásában nem tart rádiót, de ugyanakkor tran­zisztoros készüléket hord a zse­bében, az után is fizetnie kell. — Más a helyzet a televízió­nál. Elvileg minden televízió­I vevőkészülék engedélyköteles. Egy kivétel van, ha egy csa­lád két készülékkel rendelke­zik, de csak akkor használja, ha a másik elromlik. Ez eset­ben a tartalék készülék után nem kell fizetni. ■ — Mi a helyzet az albérlőkkel? — Ha az albérlő vérségileg nem tartozik a családhoz, s külön rádiója, vagy televíziós készüléke van, az bejelentés­köteles. Azt sem árt tudni, hogyha valaki a tv-készülékét a hónap első felében vásárol­ja, úgy meg kell fizetnie a dí­jat arra a hónapra is. Ha a vásárlás 15-e után történik, arra a hónapra fizetnie nem kell. — Javult-e a fizetési morál az ellenőrzések hatására? — Feltétlen javulást tapasz­taltunk. Voltak olyan körzetek, falvak, amelyekben 30 rádió­előfizető volt és ennek tízsze­rese az orvhallgató. Ma már fordított az arány. Az erősödő morál, a véletlen, no meg az eredményes vizsgálat állandó­an csökkenti a visszaélők szá­mát — mondotta befejezésül az ellenőrzési csoport vezetője. Zs. L. A KISZ Intéző Bizottságának határozata a „Szocialista Kollégium“ címről A „Szocialista Kollégium” cím elnyerésére is pályázhatnak az egyetemek és főiskolák benn­lakásos intézményei — mondot­ta ki legutóbbi ülésén a Kom­munista Ifjúsági Szövetség In­téző Bizottsága. A határozat rá­mutat. hogy a felsőoktatási in­tézmények diákotthonainak, kol­légiumainak a kommunista szak­emberképzést és a hallgatók személyiségének sokoldalú fej­lesztését kell szolgálniuk. Kí­sérjék megkülönböztetett figye­lemmel a fizikai munkát vég­ző szülők gyermekeinek egye­temi, főiskolai tanulmányait és sajátos eszközeikkel- is egyen- gesssék képességeik, tehetségük kiaknázásának, kamatoztatásá­nak útját. A „Szocialista Kollégium” cí­met azolk a bennlakásos intéz­ményék érdemelhetik ki, ahol a nevelés tervezésében és meg­valósításában, a közösség egész életének irányításában döntően a KISZ és a választott önkor­mányzati szervek szerepe ér­vényesül; a hallgatók többségé­re magasfokú öntudat, felké­szültség és eleven politikai ér­deklődés, aktivitás jellemző, s a közösségek munkája a kollé­giumi élet minden területén érezhető, — foglalta össze a legfontosabb követelményeket az intéző bizottság. Ezenkívül kezdeményezte: a „Szocialista Kollégium” tagjai közösségi éle­tükkel, munkájukkal mutassa­nak példát egész egyetemi és főiskolai ifjúságunknak. (MTI) Az utóbbi időben egyre gyakrab­ban tapasztalni, hogy a vendéglátó- ipar szórakozóhelyein furcsa módon felfelé kerekítik az összeget a fize­tésnél. Ez úgy kezdődött, hogy le­gyintettünk, apró kézmozdulattal je­leztük a pincérnek, ha történetesen 19,2» volt a fizetendő összeg, hogy ha<rvja csak, ne adjon vissza. Amo­lyan rés telikedéssel tettük ezt oly­kor különösen, ha csak húsz, negy­ven vagy hetven fUlér járt volna vissza, arra gondoltunk: mi lenne, ha öntudatosan, vagy gőgösen azért is letenné a pincér elébünk a visz- szajáró összeget azzal, hogy mit gondolunk, rá van ö szorulva a mi rongyos stb. Soha nem ez történt. Emlékszem, egyszer tíz fillér járt csupán vissza, s csodák osodaja, nem sértődött meg a vendéglátó­ipari dolgozó, legfeljebb magában tartott smucignak. Nos így kezdődött. A folytatás azonban iszonyú méreteiket öltött. Ha a végösszeg a fogyasztás után 39 forint volt, gyors mozdulattal eltet­te a két húszast, s már nyúlt is az üres poharakért és azt mondta, hogy „köszönöm”. Ha 57 forint húsz fillért kellett fizetnünk, akkor a hat- vanat éltévé mondta: köszönöm. Anélkül hogy mondtuk volna, vagy jeleztük" volna: nem kérünk vissza. így ment ez, egyre feljebb me­részkedtek a fizető pincérek a ven­dégek bátortalanságát, pillanatnyi meglepetését kihasználva. Persze, amiről itt szólunk, az nem egyenlő a borravalóval. (Az ellen úgyis hiába szólunk, s annak úgy­sem a pincér az oka hanem a ven­dég. Minek ad? A tanárnak tán ad­nak az óra megtartása után? Vagy a postán pénzfeladáskor adunk egy­két forintot azért, mert elintézte); az ügyünket?) Vagyis hát borravaló ez is, azzal a különbséggel, hogy ezt nem mi adjuk, hanem önkényesen elveszik tőlünk. Azoknak persze nem szól ez, akik borravalót szoktak adni. Az más. Csak azoknak akiktől önkényesen „elveszik” a „borravalót”. Es, ter­mészetesen. azokról a pincérekről sincs szó, akik nem tesznek ilyet. Sajnos, én ilyet keveset láttam. Idáig. Hiszem, hogy ezután többet fogok látni. X, M. A MEGYE egyik legszebb, újjáépített mozijában vagyunk. Teltház, hiszen a Kőszívű em­ber fiai c. remekmű van mű­soron. hement az első rész, a szünet végefelé jár. A dohány­zóból már vissztértek az embe­rek. Várjuk, hogy a villany ki­aludjon. Ekkor... Ekkor egy nagy csattanás a mozivászon felől, onnan a so­rok elejéről. Mire a hang okát keresnénk, már hallani is a gyűlölet fűtötte, sziszégő átko- zódást. Sőt, a látványt is „él­vezhetjük”. Egy világos ruhás nő viaskodik amolyan kamasz és legénykor határán járó fiú­val. Betyárul ám. A suhancon reped az ing, a hölgynek vi­szont a szép barna haján zilá- lódik össze a frizura. Hogyne, hiszen két kézzel cibálja, csa­varja a fiú. Ennélfogva a nő az ülésekre esik vi.ssza. Ha megint sikerül feltápászkodnia, 6 is lök. rúg, öklel a legényen. Viszonzásul ismét a hajzatánál fogva ráncigálja ellenfele, új­ból leteperi. Közben épületes átkok töltik be a megye — hangsúlyozzuk — legszebb mo­zitermeinek egyikét, ahová ne­mesedni, kulturálódni, szórakoz­ni járnak az emberek, nap mint nap. A pankrációnak úgy ahogy véget vet a dulakodók környe­zete. Miután már ők is, és akar­va akaratlan a közönség is vé­gignézte a verekedést. A fiút egy markos férfi kiebrudalja az utcára. A nő, haját Igazítva, az összecsapás okát magyaráz­za. Mutogat, hadonászik, és L visszaül. Ügy látszik, vége az I intermezzónah, De a jelenet »ér­„VADNYUGAT“ tékelése” csak folyik tovább. Egy fekete ruhás lány a leg­szenvedélyesebb vitatkozó. Ekkorra már rendőr is van. A csoportosulok körében igyek­szik tisztázni a történteket. A szünet jól kitolódott eddig is. Végre a világos ruhás és a fe­kete hölgy is kénytelen követ­ni a rendőrt — kifelé. Alig ér­nek ki az utcára, a kíváncsiak hálás csoportjától kísérve, újabb bonyodalom támad. Az ajtóban megint megjelenik a világos ru­hás hölgy, de úgy ám, hogy már többen kapaszkodnak rá és belé, kívülről is, belülről is húzzák. A közönség egyrésze a kijárathoz tódul. A nők már az utcán agyusztálják egymást. Egyikről a szoknya is teljesen megválik. Pedig már két rend­őr szelídítette őket. Némi segítséggel sikerül a hadakozókat elkísérni. A feke­te blúzosrg, menet közben dob­ják — fején keresztül a szok­nyát. EZ A JELENET a Kecskemé­ti Árpád Moziban zajlott le, hétfőn este. Nem az első, ami­ben részünk volt, amit végig kellett bosszankodnunk. Annyi­szor volt ehhez hasonló, hogy a kisebb tettlegességek felett már kénytelen napirendre térni a mozilátogatók tábora. A randal- lirozások szereplői zavarják ot­romba, lármás megjegyzéseik­kel az előadásokat, ők reagál­nak kárörvendő röhejekkel, ha a tehetetlen nézők, alkalmazót-. Tű! a megyehatáron Korszerű iskolakombinát A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói az MSZMP IX. kongresszusának tiszteletére határidő előtt befejezték a Palóczy utcai iskolakombinát építését. A város egyik leg­szebb épületében 12 tantermes gimnáziumot, 400 személyes le­ánykollégiumot, éttermet, korszerűen berendezett tornatermet létesítettek. Az új iskolát szeptember 1-én adták át rendelte­tésének. A képen: a leánykollégium épülete. (MTI Foto — Mező Sáiidor felvétele.) Lvgyősxük-e Baranyát ? Nem tudományos elméleti munka jegyzetei fölé hajol dr. Joós Ferenc, nem is a könyv­tár számtalan hivatalos kimu­tatásának egyikén dolgozik, mint egyébkor. tak figyelmeztetik őket..; De hirtelen nem is tudnánk meg­számolni, hányszor írtunk — er­ről a helyzetről, ami a város két mozijában már-már tart­hatatlan. A hétfő esti pankrá­ciónak szerencsére véget vetet­tek a rendőrök. Jó lenne, ha minden elő­adáson tartózkodna ott ügyele­tes. Az is helyénvaló volna már, ha szigorú rendszabály érvénye­sítésével, megfelelő mértékkel, ki is tiltanák a randalírozóidat a mozikból. tJgy, ahogy a sportpályákról. MÁSKÉPP nem lehet véget vetni ennek a vadnyugati álla­potnak. Tóth István U. i. Elfelejtettük megírni a fenti jelenetet bevezető csatta­nás eredetét. Nem pofon volt, illetve nem azok adtak akkora hangot. A hölgy egyik cipője repült fel a színpadra. PETŐFI N E P E A Magyar Szocia’ista Munkáspárt Báes-Kiskun (negyet Bizottsága és a megyei tanács iapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Báea megyei ka pkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont; Szerkesztő bizottság 10-33 26-19. 25-16 Kiadóhivatal? Kecskemét. Szabadság tér l?a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 nőnapra is forint Bács-Kiskun megyei Nvomda V. Kecskémé’ - Telefon; U-8S Indes; ti 06* Ezúttal versenyelőkészületek folynak a megyei könyvtárban. Az összecsapás október végén fog lezajlani Baranya és Bács- Kiskun megye között a rádió honismereti vetélkedőjének kö­zépdöntőjében. Tavasszal a se­lejtezőkön Veszprém megyét már elütöttük a továbbjutástól. „Honismereti válogatottunk” a megyei tanács dísztermében mérheti össze erejét az ügyan- csak otthon „hajrázó” bara­nyaiakkal. A jtelevíziós vetél­kedőktől eltéijően, bármilyen segédeszközt szabad, sőt kívá­natos is használni. Nem az emlékezetbe vésett tudás a döntő, hanem ha tudják, hogy mit hol keressenek. Ebben nyújt nélkülözhetetlen segítséget a megyei könyvtár, összegyűjtik a lexikonokat, ké­zikönyveket, a vetélkedő té­májába vágó szakirodalmat, for­ráskiadványokat. Ha szükség lesz valamelyikre, egy telefon- hívás, és márig viszik a ver­seny színhelyére. A Bács-Kiskun megyére vo­natkozó anyag . természetesen készen áll, de| a vetélytársak- nak egymás megyéjét is ala­posan ismerniük kell. Ezért a Baranyáról szóló ismeretter­jesztő művekről, a bara­nyai származású és az ott élt, vagy élő tudósok, művészek, nevezetes egyéniségek munkás­ságáról készít most bibliográ­fiát a megyei könyvtár Feny- vessyné G óhélt Anna és dr. Joós Ferenc vezetésével. A fejlett iparáról, magas szín­vonalú kultúrájáról híres Pécs megyéje nehezebb ellenfél lesz a veszprémieknél. Alaposan ké­szülnünk kellj ha az elődöntő­be akarunk jutni. A megyei könyvtár, mirít „technikai ta­nácsadó” résen fog állni. Sz. J.

Next

/
Thumbnails
Contents