Petőfi Népe, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-14 / 217. szám
Csökken a visszaélők száma Orvnézők és orvhallgatók nyomában Majdnem hárommillió rádió- és kilencszázötvenezer televízió előfizető van az országban: mellettük azonban vannak olyanok is, akik készülékeik után wm fizetik az előfizetési díjat. Kik ezek? — Vannak „csavaros észjá- járású” emberek, akik különböző fondorlatokkal igyekeznek „megtakarítani” a rádió-, illetve tv-díjat — mondotta a Budapesti Postaigazgatóság rádió• ellenőrzési csoportjának vezetője, Nagy Ernő. — Előfordul persze, hogy valaki nem ismeri a rendelkezéseket és így lesz orvhallgatóvá, vagy orvnézővé. — A legtöbb rádióhallgató, vagy tv-néző fel sem tételezi, hogy vannak olyanok, akik a rádió hallgatásáért az egy hónapra jutó 10 forintot minden eszközzel meg akarják takarítani. Az is elég valószínűtlen, hogy aki 5—7 ezer forintért televíziókészüléket vásárol, tudatosan orvnéző legyen. Mégis, vannak ilyenek! Ugyánakkor megállapíthatjuk azt is — folyFurcsa „köszönöm“ tatta a csoportvezető —, hogy ezek az esetek mindinkább csökkennek, s főként a rendelkezések félremagyarázása folytán nem fizetik a díjakat. — Nyomozásainkkor találtunk kályhalyukban, ágyban, matrac alatt, éjjeliszekrénybe beépítve, sőt abrakostarisznyában is rádiót, és beépített szekrényben televíziót. Az ügyeskedőknek nemcsak visszamenőleg kell megfizetniök a díjakat, hanem a szabálysértési előadók elég borsos pénzbüntetésre is ítélik őket. — Egy előfizetési díjért hány rádiót vagy televíziót lehet működtetni? — Egy ingatlanon, illetve egy lakáson belül a közös háztartásban élőknek rendszerint csak egy rádióengedély-díjat kell fizetniök — mondotta a csoportvezető. — Tehát, ha va- lamelyik*család egy rádió után már fizet, úgy több rádiót is üzemeltethet. Kivételt képez a beépített autórádió. Ha viszont valaki a lakásában nem tart rádiót, de ugyanakkor tranzisztoros készüléket hord a zsebében, az után is fizetnie kell. — Más a helyzet a televíziónál. Elvileg minden televízióI vevőkészülék engedélyköteles. Egy kivétel van, ha egy család két készülékkel rendelkezik, de csak akkor használja, ha a másik elromlik. Ez esetben a tartalék készülék után nem kell fizetni. ■ — Mi a helyzet az albérlőkkel? — Ha az albérlő vérségileg nem tartozik a családhoz, s külön rádiója, vagy televíziós készüléke van, az bejelentésköteles. Azt sem árt tudni, hogyha valaki a tv-készülékét a hónap első felében vásárolja, úgy meg kell fizetnie a díjat arra a hónapra is. Ha a vásárlás 15-e után történik, arra a hónapra fizetnie nem kell. — Javult-e a fizetési morál az ellenőrzések hatására? — Feltétlen javulást tapasztaltunk. Voltak olyan körzetek, falvak, amelyekben 30 rádióelőfizető volt és ennek tízszerese az orvhallgató. Ma már fordított az arány. Az erősödő morál, a véletlen, no meg az eredményes vizsgálat állandóan csökkenti a visszaélők számát — mondotta befejezésül az ellenőrzési csoport vezetője. Zs. L. A KISZ Intéző Bizottságának határozata a „Szocialista Kollégium“ címről A „Szocialista Kollégium” cím elnyerésére is pályázhatnak az egyetemek és főiskolák bennlakásos intézményei — mondotta ki legutóbbi ülésén a Kommunista Ifjúsági Szövetség Intéző Bizottsága. A határozat rámutat. hogy a felsőoktatási intézmények diákotthonainak, kollégiumainak a kommunista szakemberképzést és a hallgatók személyiségének sokoldalú fejlesztését kell szolgálniuk. Kísérjék megkülönböztetett figyelemmel a fizikai munkát végző szülők gyermekeinek egyetemi, főiskolai tanulmányait és sajátos eszközeikkel- is egyen- gesssék képességeik, tehetségük kiaknázásának, kamatoztatásának útját. A „Szocialista Kollégium” címet azolk a bennlakásos intézményék érdemelhetik ki, ahol a nevelés tervezésében és megvalósításában, a közösség egész életének irányításában döntően a KISZ és a választott önkormányzati szervek szerepe érvényesül; a hallgatók többségére magasfokú öntudat, felkészültség és eleven politikai érdeklődés, aktivitás jellemző, s a közösségek munkája a kollégiumi élet minden területén érezhető, — foglalta össze a legfontosabb követelményeket az intéző bizottság. Ezenkívül kezdeményezte: a „Szocialista Kollégium” tagjai közösségi életükkel, munkájukkal mutassanak példát egész egyetemi és főiskolai ifjúságunknak. (MTI) Az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasztalni, hogy a vendéglátó- ipar szórakozóhelyein furcsa módon felfelé kerekítik az összeget a fizetésnél. Ez úgy kezdődött, hogy legyintettünk, apró kézmozdulattal jeleztük a pincérnek, ha történetesen 19,2» volt a fizetendő összeg, hogy ha<rvja csak, ne adjon vissza. Amolyan rés telikedéssel tettük ezt olykor különösen, ha csak húsz, negyven vagy hetven fUlér járt volna vissza, arra gondoltunk: mi lenne, ha öntudatosan, vagy gőgösen azért is letenné a pincér elébünk a visz- szajáró összeget azzal, hogy mit gondolunk, rá van ö szorulva a mi rongyos stb. Soha nem ez történt. Emlékszem, egyszer tíz fillér járt csupán vissza, s csodák osodaja, nem sértődött meg a vendéglátóipari dolgozó, legfeljebb magában tartott smucignak. Nos így kezdődött. A folytatás azonban iszonyú méreteiket öltött. Ha a végösszeg a fogyasztás után 39 forint volt, gyors mozdulattal eltette a két húszast, s már nyúlt is az üres poharakért és azt mondta, hogy „köszönöm”. Ha 57 forint húsz fillért kellett fizetnünk, akkor a hat- vanat éltévé mondta: köszönöm. Anélkül hogy mondtuk volna, vagy jeleztük" volna: nem kérünk vissza. így ment ez, egyre feljebb merészkedtek a fizető pincérek a vendégek bátortalanságát, pillanatnyi meglepetését kihasználva. Persze, amiről itt szólunk, az nem egyenlő a borravalóval. (Az ellen úgyis hiába szólunk, s annak úgysem a pincér az oka hanem a vendég. Minek ad? A tanárnak tán adnak az óra megtartása után? Vagy a postán pénzfeladáskor adunk egykét forintot azért, mert elintézte); az ügyünket?) Vagyis hát borravaló ez is, azzal a különbséggel, hogy ezt nem mi adjuk, hanem önkényesen elveszik tőlünk. Azoknak persze nem szól ez, akik borravalót szoktak adni. Az más. Csak azoknak akiktől önkényesen „elveszik” a „borravalót”. Es, természetesen. azokról a pincérekről sincs szó, akik nem tesznek ilyet. Sajnos, én ilyet keveset láttam. Idáig. Hiszem, hogy ezután többet fogok látni. X, M. A MEGYE egyik legszebb, újjáépített mozijában vagyunk. Teltház, hiszen a Kőszívű ember fiai c. remekmű van műsoron. hement az első rész, a szünet végefelé jár. A dohányzóból már vissztértek az emberek. Várjuk, hogy a villany kialudjon. Ekkor... Ekkor egy nagy csattanás a mozivászon felől, onnan a sorok elejéről. Mire a hang okát keresnénk, már hallani is a gyűlölet fűtötte, sziszégő átko- zódást. Sőt, a látványt is „élvezhetjük”. Egy világos ruhás nő viaskodik amolyan kamasz és legénykor határán járó fiúval. Betyárul ám. A suhancon reped az ing, a hölgynek viszont a szép barna haján zilá- lódik össze a frizura. Hogyne, hiszen két kézzel cibálja, csavarja a fiú. Ennélfogva a nő az ülésekre esik vi.ssza. Ha megint sikerül feltápászkodnia, 6 is lök. rúg, öklel a legényen. Viszonzásul ismét a hajzatánál fogva ráncigálja ellenfele, újból leteperi. Közben épületes átkok töltik be a megye — hangsúlyozzuk — legszebb mozitermeinek egyikét, ahová nemesedni, kulturálódni, szórakozni járnak az emberek, nap mint nap. A pankrációnak úgy ahogy véget vet a dulakodók környezete. Miután már ők is, és akarva akaratlan a közönség is végignézte a verekedést. A fiút egy markos férfi kiebrudalja az utcára. A nő, haját Igazítva, az összecsapás okát magyarázza. Mutogat, hadonászik, és L visszaül. Ügy látszik, vége az I intermezzónah, De a jelenet »ér„VADNYUGAT“ tékelése” csak folyik tovább. Egy fekete ruhás lány a legszenvedélyesebb vitatkozó. Ekkorra már rendőr is van. A csoportosulok körében igyekszik tisztázni a történteket. A szünet jól kitolódott eddig is. Végre a világos ruhás és a fekete hölgy is kénytelen követni a rendőrt — kifelé. Alig érnek ki az utcára, a kíváncsiak hálás csoportjától kísérve, újabb bonyodalom támad. Az ajtóban megint megjelenik a világos ruhás hölgy, de úgy ám, hogy már többen kapaszkodnak rá és belé, kívülről is, belülről is húzzák. A közönség egyrésze a kijárathoz tódul. A nők már az utcán agyusztálják egymást. Egyikről a szoknya is teljesen megválik. Pedig már két rendőr szelídítette őket. Némi segítséggel sikerül a hadakozókat elkísérni. A fekete blúzosrg, menet közben dobják — fején keresztül a szoknyát. EZ A JELENET a Kecskeméti Árpád Moziban zajlott le, hétfőn este. Nem az első, amiben részünk volt, amit végig kellett bosszankodnunk. Annyiszor volt ehhez hasonló, hogy a kisebb tettlegességek felett már kénytelen napirendre térni a mozilátogatók tábora. A randal- lirozások szereplői zavarják otromba, lármás megjegyzéseikkel az előadásokat, ők reagálnak kárörvendő röhejekkel, ha a tehetetlen nézők, alkalmazót-. Tű! a megyehatáron Korszerű iskolakombinát A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói az MSZMP IX. kongresszusának tiszteletére határidő előtt befejezték a Palóczy utcai iskolakombinát építését. A város egyik legszebb épületében 12 tantermes gimnáziumot, 400 személyes leánykollégiumot, éttermet, korszerűen berendezett tornatermet létesítettek. Az új iskolát szeptember 1-én adták át rendeltetésének. A képen: a leánykollégium épülete. (MTI Foto — Mező Sáiidor felvétele.) Lvgyősxük-e Baranyát ? Nem tudományos elméleti munka jegyzetei fölé hajol dr. Joós Ferenc, nem is a könyvtár számtalan hivatalos kimutatásának egyikén dolgozik, mint egyébkor. tak figyelmeztetik őket..; De hirtelen nem is tudnánk megszámolni, hányszor írtunk — erről a helyzetről, ami a város két mozijában már-már tarthatatlan. A hétfő esti pankrációnak szerencsére véget vetettek a rendőrök. Jó lenne, ha minden előadáson tartózkodna ott ügyeletes. Az is helyénvaló volna már, ha szigorú rendszabály érvényesítésével, megfelelő mértékkel, ki is tiltanák a randalírozóidat a mozikból. tJgy, ahogy a sportpályákról. MÁSKÉPP nem lehet véget vetni ennek a vadnyugati állapotnak. Tóth István U. i. Elfelejtettük megírni a fenti jelenetet bevezető csattanás eredetét. Nem pofon volt, illetve nem azok adtak akkora hangot. A hölgy egyik cipője repült fel a színpadra. PETŐFI N E P E A Magyar Szocia’ista Munkáspárt Báes-Kiskun (negyet Bizottsága és a megyei tanács iapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Báea megyei ka pkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont; Szerkesztő bizottság 10-33 26-19. 25-16 Kiadóhivatal? Kecskemét. Szabadság tér l?a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 nőnapra is forint Bács-Kiskun megyei Nvomda V. Kecskémé’ - Telefon; U-8S Indes; ti 06* Ezúttal versenyelőkészületek folynak a megyei könyvtárban. Az összecsapás október végén fog lezajlani Baranya és Bács- Kiskun megye között a rádió honismereti vetélkedőjének középdöntőjében. Tavasszal a selejtezőkön Veszprém megyét már elütöttük a továbbjutástól. „Honismereti válogatottunk” a megyei tanács dísztermében mérheti össze erejét az ügyan- csak otthon „hajrázó” baranyaiakkal. A jtelevíziós vetélkedőktől eltéijően, bármilyen segédeszközt szabad, sőt kívánatos is használni. Nem az emlékezetbe vésett tudás a döntő, hanem ha tudják, hogy mit hol keressenek. Ebben nyújt nélkülözhetetlen segítséget a megyei könyvtár, összegyűjtik a lexikonokat, kézikönyveket, a vetélkedő témájába vágó szakirodalmat, forráskiadványokat. Ha szükség lesz valamelyikre, egy telefon- hívás, és márig viszik a verseny színhelyére. A Bács-Kiskun megyére vonatkozó anyag . természetesen készen áll, de| a vetélytársak- nak egymás megyéjét is alaposan ismerniük kell. Ezért a Baranyáról szóló ismeretterjesztő művekről, a baranyai származású és az ott élt, vagy élő tudósok, művészek, nevezetes egyéniségek munkásságáról készít most bibliográfiát a megyei könyvtár Feny- vessyné G óhélt Anna és dr. Joós Ferenc vezetésével. A fejlett iparáról, magas színvonalú kultúrájáról híres Pécs megyéje nehezebb ellenfél lesz a veszprémieknél. Alaposan készülnünk kellj ha az elődöntőbe akarunk jutni. A megyei könyvtár, mirít „technikai tanácsadó” résen fog állni. Sz. J.
