Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-03 / 182. szám

2. oldal 1966. augusztus 3, szerda Magyarországra látogat az iráni sah Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke magyarországi látogatás­ra hívta meg Mohammed Reza Hahlavi-t, Irán sahját és fele­ségét. A meghívásnak eleget téve az iráni sah és felesége szeptember 7—13 között látogat Magyarországra. (MTI) AZ EURÓPAI szocialista or­szágok diplomáciájára hívja fel a figyelmet a Pravda keddi szá­mában. Mint ismeretes, az utób­bi napokban nemcsak a szov­jet főváros diplomáciai naptá­ra volt igen zsúfolt, hanem je­lentős politikai és gazdasági ta­nácskozásokat bonyolítottak le a szocialista országok államfér- fiai otthon és fülfödön. Hírül adtuk Fanfani, olasz külügymi­niszter varsói látogatását, Mau­rer, román elnök törökországi útját, és természetesen még mindig élénk visszhang kíséri Péter János moszkvai tanácsko­zásait. valamint Couve de Mur- ville francia külügyminiszter csehszlovákiai és magyarorszá­gi látogatását. Ez, mint a Prav­da is rámutat: tanúsítja a szo­cialista országok külpolitikai vo­nalának reális jellegét, bizo­nyítja, hogy ezek az államok a béke és biztonság megszilárdítá­sára törekednek. Egyben új le­hetőségeket teremtenek vala­mennyi európai nép normális kapcsolatának fejlesztésére. A MEGÉLÉNKÜLŐ kelet- nyugati kapcsolatok a szocialis­ta diplomáciának erre a jellem­ző vonásaira épülnek, s az hogy a fent említett tárgyalások mindegyikén szó volt Vietnam­ról, jegyben azt is tükrözi, hogy a nyugati államok aggodalma az Egyesült Államok esztelen kalandja miatt, amely közvet­ve az európai biztonságot is fe­nyegeti — egyre több USA szö­vetségest késztett eddigi külpo­litikájának bírálatára, a józanul gondolkodó államokkal való kapcsolatok kiszélesítésére. AZ AGGODALOMRA meg is van minden ok. Már a demili- tarizált övezet is csak papíron maradt hadszíntér-mentes, s no­ha az itt folyó amerikai akciók igen veszteségesek, — mint ar­ról híreinkben beszámoltunk — az USA folytatja itt is a bom­batámadásokat. McNamara had­ügyminiszter pedig még meg is „magyarázta” legutóbbi sajtóér­tekezletén, a nemzetközi jogot sárbatipró támadásokat: a de- militarizált övezetet „ellenséges erők arra használják fel. hogy Dél-Vietnamba hatoljanak” — állítja. S MCNAMARA ugyanakkor megcáfolta azokat a híreszte­léseket is, hogy az Egyesült Ál­lamok csökkenteni kívánná Eu­rópában állomásozó csapatainak létszámát. A szocialista orszá­gok legutóbbi — éppen az eny­hülést szorgalmazó megnyilatko­zásai ellenére — kijelentette: „Úgy véljük, a fenyegetés a Varsói Paktum országai részéről továbbra is fennáll...” AZ IZRAELI agresszió, amely most az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának vitatémája, ugyancsak jórészt amerikai fegyverekkel történt, s az amerikai hadiszál­lítmányok azért irányulnak az országba, mert az Egyesült Ál­lamok szeretne hű csatlóst sze­rezni arab politikájához Izrael­ben. A kérdés általános rende­zéséhez — amelyet Fedorenko sürgetett — hozzátartozik a pro­vokációk lehetőségének megaka­dályozása is. amit a jordániai- mali javaslattervezet legalább célúi tűa ki. 590 amerikai katona pusztult el a demilitarize ivezetieu A saigoni miniszterelnökség kedden kiadott közleményben hivatalosan is megerősítette, hogy Ky miniszterelnök vissza fog vonulni a politikai színtér­ről az új alkotmány elfogadása után. Viszont mindaddig, amíg Ky megtartja a légi­erők parancsnokának tiszt­ségét, ellenőrzése alatt ma­rad a politikai élet, függetlenül a kormányzás for­májától — hangsúlyozzák poli­tikai megfigyelők. A saigoni amerikai katonai szóvivő, aki hétfőn csak egy Starfighter repülőgép elveszté­sét jelezte, kedden beismerte, hogy a VDK fölött egy másik F—104-es gépet is lelőtt a VDK légvédelme. Mint ismeretes, a VNA hétfőn jelentette, hogy három új amerikai gép pusztult el a VDK ellen intézett kalóz- támadás során. Az amerikai katonai szóvi­vő azt azonban kénytelen volt megerősíteni, hogy 39- re emelkedett a VDK fölött július 1. óta lelőtt amerikai repülőgépek száma. Az amerikai tengerészgyalo­gosok Da Nang-i főhadiszállása kedden a demilitarizált övezet határánál lő nap óta tartó had­Hatalomáíadás? A KASI jobboldali úgyneve­zett értelmiségi akciófront ked­den nyilvánosságra hozott nyi­latkozatában kijelenti. Sukarno március 11—i levelét úgy tekin­ti, mint végleges hatalomát­adást. A nyilatkozat megálla­pítja, hogy az Indonéz Kommu­nista Párt betiltása, amelyet a tábornokok követeltek és ame­lyet a parlament és a népi ta­nácskozó gyűlés jóváhagyott, nem történhetett volna rí)eg, ha az említett levélben nem a ha­talom átruházásáról lett volna Kiutasították a belga főkonzult A kongói fővárosban kedden hivatalosan bejelentették, hogy kiutasították az országból Pier­re Marchal-t, Belgium lubum- bashi főkonzulát. VDK­légelhárítás műveletről beszámolva, közel 1800 ellenséges katona elpusz­tításával kérkedik. Noha a je­lentés nem szól az amerikai veszteségekről — a Reuter be­számolója szerint — legalább ötszáz amerikai vesztette életét a jelzett időszakban. Gyilkosságsorozat 17 T©X«Sball megölt a tébolyult garázdálkodó AUSTIN (TEXAS), (MTI) I felhőkarcoló-tornyáról gyalog­, „.... sápi kézifegyverekkel, messze­A 24 éves Charles Whitman j,or^ távcsöves vadászpuskák- Amerika, de a világ bűnügyi | - ­történetében is páratlan szörny- tettet követett el hétfőn délben- amikor a Texas állami egyetem A Szuezi-csatorna fiz éve Tíz éve, amikor 1956. július 26-án Nasszer elnök bejelentette a Szuezi- csatorna államosítását, a kapitalista világ: egyik legfontosabb kulcspont­ja került az Egyesült Arab Köztár­saság ellenőrzése alá. A bejelentést követő katonai agresszió kudarcot eddig 275 méter volt, most ez is 305 méterre emelkedett. Bővítették a Keserű-tavak hor­gonyzó helyeit is, ahol az észak és dél felé tartó konvojok utat adnak egymásinak. tJj forgóhidat adtak át rendeltetésének a csatorna feleút­E,1* Isma'iliyá Toussoun^ Deversoirc Keserű í tavak > kai és revolverekkel golyózá­port zúdított a járókelőkre. A legfrissebb adatok szerint a tébolyult garázdálkodásban Whitmannal együtt — aki a rendőrséggel folytatott tűzharc során ugyancsak halálos sebet kapott — összesen 17 ember vesztette életét és 32-en sérül­tek meg. Tettét nyilvánvaló '«lrpezavar­ban követte el, amihez minded­dig kiderítetlen családi körül­ményei is hozzájárultak. Hétfőn reggel tőrrel halálra sebezte fe­leségét, ezután anyja lakására ment és a jómódú, idős asszonyt leszúrta, majd! revolvergolyóval szétroncsolla al fejét. Ralph W. Yarborough demok­ratapárti szenátor Washington­ban kijelentette, hogy a rémtett összefüggésben áll a halált oko­zó fegyverek amerikai árusítá­sának lazaságával is, egyébként pedig „az erőszakos cselekmé­nyeknek ez a szemmel látható, nagyfokú elharapódzása aligha­nem folytatódik, hacsak Ame­rika nem szürtteti be azt, hogy erőszakos cselekményekre tanít­ja népét. A televízió műsorai minden este gyilkosságról szól­nak. Napilapjaink naponta fő- rímekben közük, hány ember halt meg Vietnamban. Magunk hozzuk létre azt a Frankensteint, aki bennünket! tesz tönkre”. Kabr Gineifi Esh Shallufa Es-Suweis w ’ 20 (Szu 1985 végéig végrehajtón Véfehajtandó naélyftésí Hl szétésitéal (M) mélyítés' @ szélesítési munkálatok ________ munkálatok s zenvedett, éppen úgy, mint a nyu­gati hatalmaknak az a reménye, mi­szerint az egyiptomiak nem tudják majd igazgatni a csatornát. A puszta állítások helyett azon­ban beszéljenek a tények. 1955-ben 14 466 hajó haladt át a csatornán, a múlt évben ez a szám 19 150-re emel­kedett. 1965-ben 225 millió tonna árut szállítottak a csatornán, amely­ből 163 millió tonna olaj volt. A leg­nagyobb és legfontosabb változást azonban a csatorna teljes hosszának (173,7 km) kiszélesítése és kimélyí- bése jelentette. A munkálatok nyo­mán a korábbi 30 000 tonnás tartály­hajók helyett újabban már 60 000 tonnán felüli liajók is közlekedhet­nek. A csatornán levő, éles kanya­rok miatt a maximális hajóhossz ján, El Flrdarmál és a Timsali-tó partján egy kisebb hajóüzemet épí­tettek. A S zuezi - csatom a bővítésére vo­natkozó tervek külön foglalkoznak a földközi-tengeri kaput jelentő Port Said ikikötő kiépítésével. A várost valaha körülvevő és a hajózást aka­dályozó hat sziget közül hármat már elhordták, a csatornába való belé­pésre váró hajók kikötő cölöpjeinek számát 27-ről 43-ra emelték. Tíz év­vel ezelőtt Port Saidban nem volt rakpart, ma már viszont öt nagy dokk áll a kikötő teher hajók ren­delkezésére és ugyanannyi áll kö- oel a befejezéshez. A város észak­keleti részén egy új hajógyárat lé­tesítettek, amely 12 000 tonnás hajók építésére 4s alkalmas. Kamaradzs a német kérdésről Kumaraszvami Kamaradzs. az indiai parlament elnöke, aki egyúttal a kormányzó kongres­szus párt elnöke is, jelenleg az NDK-ban tartózkodik. Kísére­tében van Veíikataraman. Mad- rasz indiai állam iparügyi mi­nisztere. Kamaradzs az NDK- ban tett nyilatkozataiban több­ször utalt arra, hogy India el­ismeri mind a két német állam létezését és a német kérdés bé­kés, tárgyalásos megoldásának híve. Berlinben a vezető indiai politikus NDK-beli látogatásától a két állam — elsősorban gaz­dasági jellegű — kapcsolatainak elmélyülését várják. Leleménye«, sőt, valósággal furfangos a ten­gerentúli propaganidagópezet működése, mely­re talán legjobban az a címszó illik: „megté­vesztéssel nyerni meg a közvéleményt’’. Isme­retes, hogy a Hanoi és Haiphong bombázásával felidézett nemzetközi vihart például azzal sze­rette volna le csendesíteni az Egyesült Államok, nogy sugalmazta: Washington tájékoztatta Moszkvát a VDK ipari központjainak bombázá­sáról, erre irányuló tervéről. Még akkor is megpróbálkoznak ilyen kacsák világgá kürtölé­sével, amikor a tények józan láncolata, soroza­ta volt az eleven ellentmondás —, hogy leg­alábbis órákra, más irányba tereljék az embe­rek figyelmét. Az ilyenfajta állítás provokációs jellege azonban egyre inkább nyilvánvaló min­denki előtt, hiszen köztudottak a Szovjetunió és a szocialista országok erőfeszítései a vietna­mi nép érdekében. De Washingtonban úgy vé­lik, akadhatnak, akik Írisznek nekik, s az is jellemző, hogy a felelősséget ilyen módon sze­retnék megoszthatni. Sorozatosan próbálják al­kalmazni a szovjet—amerikai együttműködés cé­gérét éppen olyan kérdésekben és vonatkozá­sokban, amelyek a szocialista országok, a ha­ladó közvélemény szempontjából elfogadhatat­lanok. Az Egyesült Államok világcsendóri sze­repének megőrzéséhez azonban célszerűnek tűn­hetnek. A minap leplezte le a Pravda az egyik ilyen koholmányt. A Christian Science Monitor című lap például így szeretné megmagyarázni az amerikai—bonni közös atom- és NATO-törekvé- seket: „Moszkva jól tudja, hogy Amerika rész­vétele a NATO-ban, és jelenléte Nyugat-Német- ország területén, a túlzott nyugatnémet igények fékentartásának hatékony eszköze.” Tetszetősen tálalt okfejtés! Benne foglaltatik, hogy Amerika a túlzott bonni atoméhség ellen fellép, sőt éppen a szövete égési minőség teszi lehetővé annak kordában tartását, s a járatla­nok előtt még úgy tűnhet, ha az USA nem lán­colja magához az NSZK-t, még elszabadul a gonosz szellem Európában. Pedig hát, mi a valóság? A NATO viszonyait szemlélve, rögtön felismerhető, hogy a szerve­zetben az Egyesült Államok Franciaország ki­lépése óta hangsúlyosabb szerepet kíván bizto­sítani az NSZK-nak, ® kéz kezet mos alapon segítik egymás törekvéseit. Es mik ezek a tő- fekvések? Az NSZK, mám ismeretet az .egye. Hamis krónikások krónikái dűli német képviselet” elvét hirdeti és nem óhajt tudomást venni a szomszédos NDK léte­zéséről. Következetesen tör az atomfegyverek birtoklására, vagy legalábbis a felhasználását Illető beleszólásra. Bs ebben az Egyesült Álla­mokkal való NATO-szövetség csak segíti. Illuszt­rálja ezt az a tény is, hogy jelenleg nyugatné­met vezére van a NATO közép-európai parancs­nokságának — Kielmansegg tábornok személyé­ben. Ez azt jelenti, hogy a Harmadik Birodalom bukása után — napjainkban — éppen egy volt nád tiszt rendelkezik az európai államok egy jelentős részének hadereje felett. Eleddig a ve­zérkari főnök francia volt, s de Gaulle szakítá­sa óta a Washingtonból irányított szervezet Kielmansegget ültette a fontos posztra. Ameri­ka jelenléte a NATO-ban úgyszólván lovat ad az NSZK revansiszta tervei alá. A NA TO-ta­nácsüléseken az amerikai hadügyminiszter által képviselt irányzat szeretné megvalósítani Bonn beleszólását az atomügyekbe. Igaz, Erhardék nem kívánják a támogatást híg yen. Épp a napokban lepleződött le, hogy — bizonyára viszonzásul — szó szerint suba alatt, amerikai egyenruhában nyugatnémet katonákat importál talc Vietnamba. Es Washington hálája jelének tekinthető, hogy utóbb mégsem ragasz­kodtak annyira az NSZK kötelező hadivásárlá­sának határidős nyélbeütéséhez. Bonn ugyanis több szálon kötődik az Egyesült Államokhoz. Áz országban állomásozó amerikai katonaság fenntartási költségedhez úgy járul hozzá, hogy fegyvert vásárol meghatározott összegben az US A-tói. Legutóbb gazdasági nehézségeikre hi­vatkozással kérték az erre vonatkozó határidő módosítását, amit McNamara — vietnami gond­jai ürügyén — elutasított, de kormánya később engedékenyebbnek bizonyult. Ennyit a Monitor állításaihoz. De a Nyugaton felbocsátott kacsák, melyek a szocialista orszá­gok politikai hitelét szeretnék aláásni közönsé­gük előtt — még hosszan sorolhatók. Látszatra igen békés tett például, hogy az USA az ENSZ-közgyűlés 21 ülésszaka elé akarja terjeszteni a koreai kérdést. Megosztott ország Korea is, és éppen Amerika által megosztott. Északon népköztársaság, délen bábrezsim ural­kodik. Az ország újraegyesítése a koreai nép érdekében célszerűvé válhatna, de csak, ha aa ügy rendezése felől maguk a koreaiak dönthet­nének, és a Pák Csöng Hl-klikik nem állhatna ki Korea egy részének képviseletében. Az ügy­ben az ENSZ illetékessége azért kétségbevon­ható, mert a megosztott államok nem tagjai a világszervezetnek. Aztán itt van egy másik Lhumámis” amerikai „kezdeményezés”. A Mongol Népköztársaság# Ázsia egyik nagy országa, mint az ismeretes# súlyos károkat szenvedett a legutóbbi árvíz so­rán, mely a fővárost sújtotta. Ez alkalommal Dugerszurent, a külügyminisztert felkereste Sa­lisbury, a New York Times tudósítója. Az úri ember olyan jelentést kürtőit világgá, hogy Mongólia hajlandó amerikai segélyt elfogadni/ ha az az árvízzel lesz kapcsolatos. A közleménynek nincsen semmi alapja, Du- gerszuren ilyen nyilatkozatot nem adott. De# mint cáfolatában rámutatott, a vietnami háború napjaiban az Egyesült Államok hiába is pró-» bálja magát a humanizmus bajnokának álcáz­ni. Igaza volt a mongol külügyminiszternek, amikor a humanizmus durva megcsúfolásaként értékelte az amerikai tudósító kacsáját. A különböző társadalmi rendszerű országok széles körű együttműködéséhez sokfajta lehető­séget teremt a békés egymás mellett élés poli­tikája. És a szocialista országok, élen is járnak az enyhülés kezdeményezésében. Emellett nem szavak — amelyeket iiggyel-bajjal ki lehet for­gatni valódi tartalmukból — hanem tettek áll­nak, amelyek beszédesek és egyértelműek. Eze­ken nincs leleplezni való. De az amerikai aknamunkát elítélték, meg­gátolták és leleplezték Budapesten, és az afri­kai Brazza ville-ben is, a Kongói Köztársaság fővárosában. Ls nem tűrik meg Alain Logant, az USA-nagykövetség másodtitkárát Moszkvá­ban sem, mert arra specializálta magát, hogy külföldi diákokat tömjön amerikai malaszttal, a vendéglátó ország elleni konspirációhoz. Ezek bizony leleplezni való kémtevékenységek. A ha­mis krónikások krónikáiban nyilván hazafias aláfestést kapnak. (Boncáé)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents