Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-13 / 191. szám

196«. attgasriais 13, «mm bat S. ©Mal Á reform szellemében Keresik, gyártják, megveszik II számok sokat mondanak A címbe foglalt három szó ke­reslet és kínálat, termelés és ér­tékesítés bonyolult, sokrétű ösz- szefüggéseinek leegyszerűsített egyenletét állítja fel: a piaci igé­nyek ismeretét és érzékelését, az ehhez igazodó termékösszetételt, s az értékesíthetőség biztosítá­sát. A gazdaságirányítás új rendszere lényeges elemként számol a rugalmasan váltakozó termékösszetétel — gyártmány­struktúra — pozitívumaival: a termelésben éppúgy, mint az ér­tékesítésben. A kereslet hatás­sal van a termelésre: a piacra kerülő korszerű termék további igények szülője lehet. Hatás és visszahatás előrelendítő voltát már ma is érezni, tapasztalni kezdik üzemeinkben, s van, ahol dicséretes módon — s a lehetőségekhez mérten — eh­hez is igazítják termelési gya­korlatukat. A HARMADIK ötéves terv az egy főre jutó, évi 4 kg-os mű- anyagfelhasználás 10 kg-ra nö­vekszik; a faiparban, s különö­sen a tfcú torgyártásban döntő szerephez jut a műanyaglapok hasznosítása; a textiliparban ug­rásszerűen megnőtt az igény a poliészter-szálas anyagok iránt, s bár a második ötéves tervben megkétszereződött a szintetikus szálak felhasználása, még min­dig csak az összes textíliák 3,5 százalékát teszik ki az ilyen anyagok; a bel- és külföldi pia­cokon mind jobban keresik a nem szövéssel készült anyago­kat, s azért a harmadik ötéves tervben a jelenlegi kétszeresére kell növelni azí»c mennyiségét, s mintegy 36 százalékkal a kötött­áruét; a példák egyetlen rész­területről valók csupán, de ép­pen ezért kellően érzékeltetik, iparvállalatainknak milyen fel­adatokkal kell megbirkózniok. Es erre a ,,birkózásra” már most napjainkban készülni, „ed­zeni” kell. EGY TERMÉK sorsát értéke­síthetősége dönti el: hasznossá­ga, korszerűsége, a hozzá ha­sonlókat felülmúló képessége. Gyártásának kifizető voltát a ráfordítás és a várható nyere­ség előzetes vizsgálatával kell biztosítani, kiegészítve a piacku­tatók megállapításaival. És ez utóbbinál érdemes megállni: üzemeink egy részében már lét­rehozták a piackutató csoporto­kat, másutt külső szerveket bíz­nak meg e feladat elvégzésével. Akár a termelőeszközöket gyár­tó ipart, akár a fogyasztási cik­keket előállító ágazatokat vesz- szük figyelembe: valóban lénye­ges mozzanat ez. EZT A FELMÉRŐ, lehetősé­geket és adottságokat összegező munkát hiba lenne üzemeink­nél utolsó pillanatra hagyni. Ha még csak példák is, semmint általános gyakorlatot jelző té­nyek, de hivatkozhatunk az egész orvosi műszegyártást át­fogó Medicor Művekre, vagy néhány textilüzemünkre, melyek közvetlen kapcsolatban állnak áruházaink, ruházati szakboltja­ink egy részével, ahol e felmé­rő — összegező munka teremtet­te meg a biztos alapot a ter­mékösszetétel egészséges változ­tatásához, a vevő igényeinek maximális kielégítéséhez. Igaz, ha még ez nem minden esetben érzékelhető forintban is a ter­melő vállalatoknál: viszont az is igaz, hogy a holnapi többért — tehát nagyobb nyereségért — már ma lehet és érdemes mun­kálkodni. AZ ÜJ MECHANIZMUS a népgazdaság jelentékeny terüle­tén biztosítja a vállalatok közöt­ti gazdasági versenyt: ebben csak az a termelői kollektíva állhatja meg a helyét, ahol meg­teremtették a minőségileg jobb, korszerűbb, a termelő és a fo­gyasztó — felhasználó — olda­láról egyaránt gazdaságosnak ítélt termék előállításának fel­tételeit. És ahhoz, hogy a re­form alapvető elemeinek beve­zetésekor e feltételek meglegye­nek, a keresést, a kisebb módo­sításokat, s a nagyobb változta­tások terveinek készítését már most kell megkezdeni: a holnapi boldogulás útját — a termelői kollektíva egészét és az egyént tekintve egyaránt — ez'határoz­za meg. Határidő előtt Nagy lelkesedéssel csatlakoz­tak a kongresszusi munkaver­senyhez a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár fiataljai. A „Kun Béla” KISZ-es ^lakatos brigád exportra készülő kon­zervipari iilepítőtartályokon dolgozik. A brigád múlt havi átlagteljesítménye 102,1 száza­lék volt. A kongresszus tiszte­letére többek között felajánlot­ták, hogy egy sor gyártmányon munkájukat az előírt határidő előtt 8—J0 nappal elvégzik. Az üzem vezetői elmondották, hogy a munkacsapat vállalását ed­dig folyamatosan teljesítette- Képünkön Tímár László, a „Kun Béla”-brigád tagja mun­ka közben. A közelmúltban készült el j egy érdekes összeállítás, amely j a inegye mezőgazdaságát a má- j sodik ötéves terv felvásárlásai eredményeinek tükrében mutat­ja be. A felvásárlás volumenének és áruszerkezetének alakulásáról szólva, az összeállítás arról tájé­koztat, hogy a vizsgált tervidő­szakban a termelés 3,2—3,3, míg a felvásárlás 3,4—3,5 százalék­kal növekedett évenként. Bizo­nyítéka a mezőgazdaságunkban uralkodó intenzív vonásoknak, j hogy míg az elmúlt öt év során 100 holdról a felvásárlási érték országosan 180 ezer, addig Bács- Kiskun megyében 193 ezer fo­rint volt Nem térve ki most itt a közis­merten nagyarányú és országo­san is meghatározó szerepet be­töltő szőlőtermesztésünkre, em­lítsünk meg csupán annyit, hogy az öt év átlagában felvásárolt friss és ipari zöldségnek a 7—8, a gyümölcsnek a 20—24, a fű- szerpaprikának pedig a 40 szá­zaléka megyénkből került ki. Főként a tervidőszak utolsó éveiben jelentős mértékben ja­vult az állattenyésztői munka, valamint nőtt az állomány pro­A napokban országszerte meg­kezdték a családi pótlék kifize­tését azoknak a termelőszövet­kezeti tagoknak, akik a kor­mány ez évi határozata alap­ján váltak erre jogosulttá. Mint ismeretes, a tsz-tagok korábban csak legalább három 10 éven aluli gyermek után kaptak csa­ládi pótlékot. — az említett kor­mányhatározat szerint azonban — július 1-től — a családi pót­lék már két gyermek után is jár, a korhatárt pedig 14 évre emelték. A jogosultság kiterjesztése — az eddig beérkezett és elbírált igénybejelentések szerint — mintegy 90 000 olyan termelő­szövetkezeti családot érint, akik duktivitása, illetve árutermelése. Ami a 100 hold szántóra jutó húsfelvásárlást illeti, az 1960. évi 39,8 mázsával szemben ta­valy már 63,5 mázsával emelke­dett. Az egy tehénre jutó tejfel­vásárlás 1960-ban még 107 liter­rel az országos átlag alatt ma­radt, az elmúlt évben viszont — 976 liter — már 43 literrel meghaladta azt. Megállapítható, hogy a lezá­rult tervidőszakban Bács-Kiskun megye mezőgazdaságában kiala­kultak a nagyüzemi gzdálkodás termelési bázisai, a helyes gaz­daságpolitika lehetőséget nyújt a biztonságos, az adottsá­gokra alapozott termelésre. A gazdaságirányítási rendszer re­formja keretében eddig tett in­tézkedések kedveznek az össze­tett szerkezetű mezőgazdaság még gyorsabb ütemű fejlesztésé­nek. A két alapvető feladat a közeljövőben: biztosítani a me­zőgazdaságból származó élelmi­szerellátást és a mezőgazdasági feldolgozóipar nyersanyagszük­ségletét; s a mezőgazdasági ere­detű exporthányad növelésével hozzájárulni a nemzetközi fize­tési mérleg javításához. eddig egyáltalán; nem kaptató családi pótlékot. Az eddig is jogosult 13 000 tsz-tag egy ré­sze — az, akinek három 10 éven alulin kívül 10—14 éves gyer­mekük is van —, az eddiginél több családi pótlékot kap. Mindezt összevetve: a termelő­szövetkezeti tagok az eddigi 39 000 helyett most csaknem 250 000 gyermek után részesül­nek családi pótlékban. A július havi családi pótlék­ként augusztus 20-ig több mint 100 000 termelőszövetkezeti csa­ládnak mintegy 17 millió fo­rintot kézbesítenek. Ebből csak­nem 15 millió forintot a július 1-én érvénybe lépett kormány- határozat alapján fizetnek ki. Megkezdték a családi pótlék kifizetését 90 000 most jogosulttá vált termelőszövetkezeti gazdának fyíz fakadt a pusztán Természetes hőforrásokban még eléggé szegény megyénk­ben talált kincs a TIszakécske közelében levő kerekdombi me­legvizű strand. Valóban „talál­ták”. 1962-ben, a helybeli Űj Élet Tsz egyik majorjának el­látására fúrtak kutat. Meglepe­tésre — 42 fokos melegvíz tört fel. Mindjárt egészségügyi hasz­nosítására gondoltak az itteni­ek, és társadalmi munkában medencét ástak a puszta anya- földbe- Persze, ezt nem, lehe­tett jóváhagyni. Többszöri hely- változtatás után a múlt év áp­rilis—májusában, illetékes szerv hozzájárulásával épült meg mostani helyén az első, beto­nozott medence. Saját anyag­ból, szintén társadalmi munká­val, a KISZ-fiatalok lelkes köz­reműködésével. Valódi pusztai strand. Mint­egy három holdnyi területet fog körül a drótkerítés. Az ország­út felől „törpe nyárfaerdő”-sáv fogja fel a port, s ad árnyékot a fürdőzőknek- A bejárat irá­nyában még csalamádé zöldje borítja a földet. A szabadon maradt homokos rész közepén 10x20 m-es, fehérre meszelt be­tonmedence. Egy-egy sarok tá­ján, bekötött fejű nénik üldö­gélnek a vízben. Lehetnek vagy húszán, fiatalabbakkal, gyere­kekkel együtt. De mindig újabb kis csoportok szállingóznak. Az érkezők szeme felragyog, mikor elhaladnak a medencét szüntelenül friss vízzel ellátó négy zuhany mellett' Jó érezni a hűs fröcskölést, a tiszta, ké­kesszürke, átlátszó víz jódos- kénes szagát. A kabinsor még 10 „egység­ből” áll. Egyik „üzembódé” hű­vösében, felöltözött férfi sza- lonnázik a pádon. Ö a gondnok, Hangyási Mihály. Közelében két fiatalember, szellősre tágított, kihúzott ingben, munkanadrág­ban, szandálosan. Fejükön sváj­cisapka­— Kapós-e már a fürdő? Hangyási Mihály két falat közt nyilatkozik. — Volt nap, amikor 1000— 1200 vendég is megfordult Itt. Persze, nem egyszerre füröd- tek; jöttek, megmártóztak, na­poztak, aztán elmentek — ma­gyarázza. Ez a medence már kevés. Megszólal az egyik fiatalem­ber, Gál József tsz-tag, kőmű­ves. — Építünk még nagyobb me­dencét, másfél méter mélységű víznek, majd gyerekmedencét is- Már az idén elkezdjük, ahogy a csalamádé elkerül in­nét. Akkor kezdjük majd par­kosítani, kicsit lakályosabbá tenni a környezetet is — mu­tat körbe a ma még elég egye­netlen, fűcsomós homokra. — Teljesen a szövetkezet ke­zelésében van a fürdő? — Igen — felelik egyszerre. — A bevételt a fejlesztésre for­dítjuk. Kétforintos fürdőépítési hozzájárulás a beléptidíj. A ka­binokat is ebből állítottuk, s még az idén folytatjuk arra a sort — intenek a téglaalakú terület végefelé­Két kendős, sötétkék karton­ruhás, öreg néni áll meg a kö­zelünkben. Pihegve szedik a lé­legzetet, fújják az arcukat. Te- kintgetnek a kapu irányába, ahonnét — mint mondják — a férjüket várják. — Honnét járnak fürdőzők? — Megvan már a hírünk, — közli elégedetten a gondnok —, Kecskemétről, Félegyházáról, Tiszaugról, Lászlófalváról, Jász- karajenőről éppúgy jönnek, mint Ágasegyházáról. Volt, aki ki­jelentette, hogy inkább idejár, mint Cserkeszölőre. •. Jó víz, meg jó a közlekedés is. Vonat, autóbusz elég gyakran jár a fő irányokból. Mialatt Hangyási Mihály be­szél, megáll mellettünk egy ka­lapos, ősz bajuszos parasztem­ber. Megszólal. — Harmadik napja vagyunk itt a feleségemmel- ízületes. Már nem hajlott a lába, csak így húzta nagy nehezen. Most- már egész könnyen hajlik, a fájásai is elmúltak. Kiskunfélegyházáról jöttek, a bácsi Varga Mihály. — Ha egyre felkapottabb lesz a fürdő, bizonyos ellátás­ra, élelmiszerekre is szükség van. Ketten is intenek a nyárfa- erdőcske végébe. Kis pavilon áll már ott, erősen befejezés­hez közeledik az építése­— Az lesz a büfénk. A ter­melőszövetkezet gyümölcsét, zöldségeit áruljuk ott. Tejet, tejtermékedet is. Üdítőitalokat. Ök is, majd a központi iro­dában Zámbori Imre tsz-veze- tőségi tag is megemlítik, hogy tervezik majd gulyás és bir­kapaprikás szabadtüzű, helyszí­ni készítését a strandolok ren­delésére. Minthogy van a tsz- nek üzemi konyhája, későbbi fejlettségi fokon szó eshet an­nak a bekapcsolására is­Azt már a riporter említi; hogy — miként más, hasonló kezdetekkel induló fürdőhelye­ken — minden különösebb be­ruházás nélkül tisztességes mel­lékjövedelmet jelenthet egy-egy szoba, üres helyiség kiadása is a lakosságnak. Így laknak már az említett Varga Mihályék is. Egy hővizű fürdő első „lépé­sei” ezek. A tsz-nek semmine­mű megterhelést nem jelent az üzemeltetése, hiszen most még egyetlen rokkant tsz-tag és csa­ládja ellátja a medence napi kitisztítását, hetenként kétszeri meszelését. Későbbiekben sem kell több három-négy ember­nél. A melegvíz télen nagy könnyebbséget jelent az álla­tok etetésénél, itatásánál. Nem kell erre a célra lajttal, mesz- sziről hordani, s utána melegí­teni, mint ezelőtt. Lehűtve — szolgálja a forrásvíz a kilomé­terre levő általános iskola, s a közbeeső házak vízellátását. Megéri mind a termelőszö­vetkezet, mind a közegészség- ügy szempontjából, hogy eset­leg a fejlesztés meggyorsításá­hoz felsőbb szervek is adjanak több ösztönzést, szakszerűség­ben, gyakorlati fogósokban. Hi­szen aligha van más termelő- szövetkezet; amelynél ilyen „melléküzemág” van: STRAND­FÜRDŐ. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents