Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-13 / 191. szám
196«. attgasriais 13, «mm bat S. ©Mal Á reform szellemében Keresik, gyártják, megveszik II számok sokat mondanak A címbe foglalt három szó kereslet és kínálat, termelés és értékesítés bonyolult, sokrétű ösz- szefüggéseinek leegyszerűsített egyenletét állítja fel: a piaci igények ismeretét és érzékelését, az ehhez igazodó termékösszetételt, s az értékesíthetőség biztosítását. A gazdaságirányítás új rendszere lényeges elemként számol a rugalmasan váltakozó termékösszetétel — gyártmánystruktúra — pozitívumaival: a termelésben éppúgy, mint az értékesítésben. A kereslet hatással van a termelésre: a piacra kerülő korszerű termék további igények szülője lehet. Hatás és visszahatás előrelendítő voltát már ma is érezni, tapasztalni kezdik üzemeinkben, s van, ahol dicséretes módon — s a lehetőségekhez mérten — ehhez is igazítják termelési gyakorlatukat. A HARMADIK ötéves terv az egy főre jutó, évi 4 kg-os mű- anyagfelhasználás 10 kg-ra növekszik; a faiparban, s különösen a tfcú torgyártásban döntő szerephez jut a műanyaglapok hasznosítása; a textiliparban ugrásszerűen megnőtt az igény a poliészter-szálas anyagok iránt, s bár a második ötéves tervben megkétszereződött a szintetikus szálak felhasználása, még mindig csak az összes textíliák 3,5 százalékát teszik ki az ilyen anyagok; a bel- és külföldi piacokon mind jobban keresik a nem szövéssel készült anyagokat, s azért a harmadik ötéves tervben a jelenlegi kétszeresére kell növelni azí»c mennyiségét, s mintegy 36 százalékkal a kötöttáruét; a példák egyetlen részterületről valók csupán, de éppen ezért kellően érzékeltetik, iparvállalatainknak milyen feladatokkal kell megbirkózniok. Es erre a ,,birkózásra” már most napjainkban készülni, „edzeni” kell. EGY TERMÉK sorsát értékesíthetősége dönti el: hasznossága, korszerűsége, a hozzá hasonlókat felülmúló képessége. Gyártásának kifizető voltát a ráfordítás és a várható nyereség előzetes vizsgálatával kell biztosítani, kiegészítve a piackutatók megállapításaival. És ez utóbbinál érdemes megállni: üzemeink egy részében már létrehozták a piackutató csoportokat, másutt külső szerveket bíznak meg e feladat elvégzésével. Akár a termelőeszközöket gyártó ipart, akár a fogyasztási cikkeket előállító ágazatokat vesz- szük figyelembe: valóban lényeges mozzanat ez. EZT A FELMÉRŐ, lehetőségeket és adottságokat összegező munkát hiba lenne üzemeinknél utolsó pillanatra hagyni. Ha még csak példák is, semmint általános gyakorlatot jelző tények, de hivatkozhatunk az egész orvosi műszegyártást átfogó Medicor Művekre, vagy néhány textilüzemünkre, melyek közvetlen kapcsolatban állnak áruházaink, ruházati szakboltjaink egy részével, ahol e felmérő — összegező munka teremtette meg a biztos alapot a termékösszetétel egészséges változtatásához, a vevő igényeinek maximális kielégítéséhez. Igaz, ha még ez nem minden esetben érzékelhető forintban is a termelő vállalatoknál: viszont az is igaz, hogy a holnapi többért — tehát nagyobb nyereségért — már ma lehet és érdemes munkálkodni. AZ ÜJ MECHANIZMUS a népgazdaság jelentékeny területén biztosítja a vállalatok közötti gazdasági versenyt: ebben csak az a termelői kollektíva állhatja meg a helyét, ahol megteremtették a minőségileg jobb, korszerűbb, a termelő és a fogyasztó — felhasználó — oldaláról egyaránt gazdaságosnak ítélt termék előállításának feltételeit. És ahhoz, hogy a reform alapvető elemeinek bevezetésekor e feltételek meglegyenek, a keresést, a kisebb módosításokat, s a nagyobb változtatások terveinek készítését már most kell megkezdeni: a holnapi boldogulás útját — a termelői kollektíva egészét és az egyént tekintve egyaránt — ez'határozza meg. Határidő előtt Nagy lelkesedéssel csatlakoztak a kongresszusi munkaversenyhez a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár fiataljai. A „Kun Béla” KISZ-es ^lakatos brigád exportra készülő konzervipari iilepítőtartályokon dolgozik. A brigád múlt havi átlagteljesítménye 102,1 százalék volt. A kongresszus tiszteletére többek között felajánlották, hogy egy sor gyártmányon munkájukat az előírt határidő előtt 8—J0 nappal elvégzik. Az üzem vezetői elmondották, hogy a munkacsapat vállalását eddig folyamatosan teljesítette- Képünkön Tímár László, a „Kun Béla”-brigád tagja munka közben. A közelmúltban készült el j egy érdekes összeállítás, amely j a inegye mezőgazdaságát a má- j sodik ötéves terv felvásárlásai eredményeinek tükrében mutatja be. A felvásárlás volumenének és áruszerkezetének alakulásáról szólva, az összeállítás arról tájékoztat, hogy a vizsgált tervidőszakban a termelés 3,2—3,3, míg a felvásárlás 3,4—3,5 százalékkal növekedett évenként. Bizonyítéka a mezőgazdaságunkban uralkodó intenzív vonásoknak, j hogy míg az elmúlt öt év során 100 holdról a felvásárlási érték országosan 180 ezer, addig Bács- Kiskun megyében 193 ezer forint volt Nem térve ki most itt a közismerten nagyarányú és országosan is meghatározó szerepet betöltő szőlőtermesztésünkre, említsünk meg csupán annyit, hogy az öt év átlagában felvásárolt friss és ipari zöldségnek a 7—8, a gyümölcsnek a 20—24, a fű- szerpaprikának pedig a 40 százaléka megyénkből került ki. Főként a tervidőszak utolsó éveiben jelentős mértékben javult az állattenyésztői munka, valamint nőtt az állomány proA napokban országszerte megkezdték a családi pótlék kifizetését azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak, akik a kormány ez évi határozata alapján váltak erre jogosulttá. Mint ismeretes, a tsz-tagok korábban csak legalább három 10 éven aluli gyermek után kaptak családi pótlékot. — az említett kormányhatározat szerint azonban — július 1-től — a családi pótlék már két gyermek után is jár, a korhatárt pedig 14 évre emelték. A jogosultság kiterjesztése — az eddig beérkezett és elbírált igénybejelentések szerint — mintegy 90 000 olyan termelőszövetkezeti családot érint, akik duktivitása, illetve árutermelése. Ami a 100 hold szántóra jutó húsfelvásárlást illeti, az 1960. évi 39,8 mázsával szemben tavaly már 63,5 mázsával emelkedett. Az egy tehénre jutó tejfelvásárlás 1960-ban még 107 literrel az országos átlag alatt maradt, az elmúlt évben viszont — 976 liter — már 43 literrel meghaladta azt. Megállapítható, hogy a lezárult tervidőszakban Bács-Kiskun megye mezőgazdaságában kialakultak a nagyüzemi gzdálkodás termelési bázisai, a helyes gazdaságpolitika lehetőséget nyújt a biztonságos, az adottságokra alapozott termelésre. A gazdaságirányítási rendszer reformja keretében eddig tett intézkedések kedveznek az összetett szerkezetű mezőgazdaság még gyorsabb ütemű fejlesztésének. A két alapvető feladat a közeljövőben: biztosítani a mezőgazdaságból származó élelmiszerellátást és a mezőgazdasági feldolgozóipar nyersanyagszükségletét; s a mezőgazdasági eredetű exporthányad növelésével hozzájárulni a nemzetközi fizetési mérleg javításához. eddig egyáltalán; nem kaptató családi pótlékot. Az eddig is jogosult 13 000 tsz-tag egy része — az, akinek három 10 éven alulin kívül 10—14 éves gyermekük is van —, az eddiginél több családi pótlékot kap. Mindezt összevetve: a termelőszövetkezeti tagok az eddigi 39 000 helyett most csaknem 250 000 gyermek után részesülnek családi pótlékban. A július havi családi pótlékként augusztus 20-ig több mint 100 000 termelőszövetkezeti családnak mintegy 17 millió forintot kézbesítenek. Ebből csaknem 15 millió forintot a július 1-én érvénybe lépett kormány- határozat alapján fizetnek ki. Megkezdték a családi pótlék kifizetését 90 000 most jogosulttá vált termelőszövetkezeti gazdának fyíz fakadt a pusztán Természetes hőforrásokban még eléggé szegény megyénkben talált kincs a TIszakécske közelében levő kerekdombi melegvizű strand. Valóban „találták”. 1962-ben, a helybeli Űj Élet Tsz egyik majorjának ellátására fúrtak kutat. Meglepetésre — 42 fokos melegvíz tört fel. Mindjárt egészségügyi hasznosítására gondoltak az itteniek, és társadalmi munkában medencét ástak a puszta anya- földbe- Persze, ezt nem, lehetett jóváhagyni. Többszöri hely- változtatás után a múlt év április—májusában, illetékes szerv hozzájárulásával épült meg mostani helyén az első, betonozott medence. Saját anyagból, szintén társadalmi munkával, a KISZ-fiatalok lelkes közreműködésével. Valódi pusztai strand. Mintegy három holdnyi területet fog körül a drótkerítés. Az országút felől „törpe nyárfaerdő”-sáv fogja fel a port, s ad árnyékot a fürdőzőknek- A bejárat irányában még csalamádé zöldje borítja a földet. A szabadon maradt homokos rész közepén 10x20 m-es, fehérre meszelt betonmedence. Egy-egy sarok táján, bekötött fejű nénik üldögélnek a vízben. Lehetnek vagy húszán, fiatalabbakkal, gyerekekkel együtt. De mindig újabb kis csoportok szállingóznak. Az érkezők szeme felragyog, mikor elhaladnak a medencét szüntelenül friss vízzel ellátó négy zuhany mellett' Jó érezni a hűs fröcskölést, a tiszta, kékesszürke, átlátszó víz jódos- kénes szagát. A kabinsor még 10 „egységből” áll. Egyik „üzembódé” hűvösében, felöltözött férfi sza- lonnázik a pádon. Ö a gondnok, Hangyási Mihály. Közelében két fiatalember, szellősre tágított, kihúzott ingben, munkanadrágban, szandálosan. Fejükön svájcisapka— Kapós-e már a fürdő? Hangyási Mihály két falat közt nyilatkozik. — Volt nap, amikor 1000— 1200 vendég is megfordult Itt. Persze, nem egyszerre füröd- tek; jöttek, megmártóztak, napoztak, aztán elmentek — magyarázza. Ez a medence már kevés. Megszólal az egyik fiatalember, Gál József tsz-tag, kőműves. — Építünk még nagyobb medencét, másfél méter mélységű víznek, majd gyerekmedencét is- Már az idén elkezdjük, ahogy a csalamádé elkerül innét. Akkor kezdjük majd parkosítani, kicsit lakályosabbá tenni a környezetet is — mutat körbe a ma még elég egyenetlen, fűcsomós homokra. — Teljesen a szövetkezet kezelésében van a fürdő? — Igen — felelik egyszerre. — A bevételt a fejlesztésre fordítjuk. Kétforintos fürdőépítési hozzájárulás a beléptidíj. A kabinokat is ebből állítottuk, s még az idén folytatjuk arra a sort — intenek a téglaalakú terület végefeléKét kendős, sötétkék kartonruhás, öreg néni áll meg a közelünkben. Pihegve szedik a lélegzetet, fújják az arcukat. Te- kintgetnek a kapu irányába, ahonnét — mint mondják — a férjüket várják. — Honnét járnak fürdőzők? — Megvan már a hírünk, — közli elégedetten a gondnok —, Kecskemétről, Félegyházáról, Tiszaugról, Lászlófalváról, Jász- karajenőről éppúgy jönnek, mint Ágasegyházáról. Volt, aki kijelentette, hogy inkább idejár, mint Cserkeszölőre. •. Jó víz, meg jó a közlekedés is. Vonat, autóbusz elég gyakran jár a fő irányokból. Mialatt Hangyási Mihály beszél, megáll mellettünk egy kalapos, ősz bajuszos parasztember. Megszólal. — Harmadik napja vagyunk itt a feleségemmel- ízületes. Már nem hajlott a lába, csak így húzta nagy nehezen. Most- már egész könnyen hajlik, a fájásai is elmúltak. Kiskunfélegyházáról jöttek, a bácsi Varga Mihály. — Ha egyre felkapottabb lesz a fürdő, bizonyos ellátásra, élelmiszerekre is szükség van. Ketten is intenek a nyárfa- erdőcske végébe. Kis pavilon áll már ott, erősen befejezéshez közeledik az építése— Az lesz a büfénk. A termelőszövetkezet gyümölcsét, zöldségeit áruljuk ott. Tejet, tejtermékedet is. Üdítőitalokat. Ök is, majd a központi irodában Zámbori Imre tsz-veze- tőségi tag is megemlítik, hogy tervezik majd gulyás és birkapaprikás szabadtüzű, helyszíni készítését a strandolok rendelésére. Minthogy van a tsz- nek üzemi konyhája, későbbi fejlettségi fokon szó eshet annak a bekapcsolására isAzt már a riporter említi; hogy — miként más, hasonló kezdetekkel induló fürdőhelyeken — minden különösebb beruházás nélkül tisztességes mellékjövedelmet jelenthet egy-egy szoba, üres helyiség kiadása is a lakosságnak. Így laknak már az említett Varga Mihályék is. Egy hővizű fürdő első „lépései” ezek. A tsz-nek semminemű megterhelést nem jelent az üzemeltetése, hiszen most még egyetlen rokkant tsz-tag és családja ellátja a medence napi kitisztítását, hetenként kétszeri meszelését. Későbbiekben sem kell több három-négy embernél. A melegvíz télen nagy könnyebbséget jelent az állatok etetésénél, itatásánál. Nem kell erre a célra lajttal, mesz- sziről hordani, s utána melegíteni, mint ezelőtt. Lehűtve — szolgálja a forrásvíz a kilométerre levő általános iskola, s a közbeeső házak vízellátását. Megéri mind a termelőszövetkezet, mind a közegészség- ügy szempontjából, hogy esetleg a fejlesztés meggyorsításához felsőbb szervek is adjanak több ösztönzést, szakszerűségben, gyakorlati fogósokban. Hiszen aligha van más termelő- szövetkezet; amelynél ilyen „melléküzemág” van: STRANDFÜRDŐ. Tóth István
