Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-12 / 190. szám
A hamis számlák nyomra vezettek Befejeződött a vizsgálat egy sikkasztó tsz-főkönyvelő ügyében Jó pénzügyi szakembernek tartották a sükösdi Vörös Zászló Termelőszövetkezetben Horváth László könyvelőt. Ezért nem ís volt vitás, hogy 1964-ben, amikor új főkönyvelő kinevezéséről döntöttek, Horváth kapta meg ezt a beosztást, hiszen négy évig jól végezte a dolgát. Akkor, s még utána jó ideig nem sejtették a tsz-gazdái, vezetői, hogy Horváth László, aki nemcsak erkölcsi, de jelentős anyagi elismerésben is részesül, csúfosan visszaél azzal a bizalommal, amelyet ráruháztak. A főkönyvelő ugyanis a közös gazdaság pénzéből fondorlatos módon szerzett saját magának jelentős anyagi előnyöket. Tüzelő a közös pénzén Még alig száradt meg Horváth László főkönyvelő kinevezésén a tipta, amikor már kétes ügyletekbe bocsátkozott. A közös gazdaság egyik volt gazdája, S. J. 1964-ben megkapta a termelő- szövetkezettől a 10 mázsás búzafejadagot. A termény ellenértékét csak később tudta befizetni, s miután Horváth is Baján lakott, az idős tsz-gazda átadott 2080 forintot a főkönyvelőnek, hogy fizesse be a kenyérgabona árát. Horváth gyorsan kapcsolt, a pénzt elköltötte és S. J. tartozását behajthatatlan veszteségként könyvelte el. A könyvelés ellenőrzésekor — ha egyáltalán volt ilyen — erre nem figyeltek fel, s a főkönyvelő, most már merészebben, újabb manipulációba kezdett. A bajai TÜZÉP telepen húsz mázsa iszapszenet vásárolt a tsz részére, amelynek árát később a közös gazdaság számlájáról emelték le. A tüzelő, hogy-hogy nem a tsz gépkocsijával Horváth lakására került, amelyért a kőkönyvelő egy fillért sem fizetett. S miután a szövetkezet pénzügyeinek lebonyolítása rajta keresztül történt, ezért senki sem tudta pontosan: a tüzelő árát miből és hogyan fizette ki. Kiegyenlített tartozás Horváth e két ügylet után a termelőszövetkezet pénzét a sajátjának tekintette, s úgy is kezelte. Egyik alkalommal a termelőszövetkezet pénztárából ötezer forintot vett fel utólagos elszámolásra. A pézből Baján 24 méter műanyag hullámlemezt vásárolt saját részére, háza csinosítására. A kérdés ezután: hogyan számolt el az ötezer forinttal? A jelentős summáról hamis számlákat készített, amelyek tanúsága szerint Horváth a közös gazdaság részére palát és cementet vásárolt E fiktív számlákat természetesen szabályosan lekönyvelték, s csak később, amikor a főkönyvelő kezébe kerültek — hogy a turpisság ki ne derüljön — került sor megsemmisítésükre. Ezzel, gondolta Horváth, kiküszöbölhető a felelősségre vonás, Ez a módszer „jónak” bizonyult, s a főkönyvelő egy hónap múlva már tízezer forintot vett fel „elszámolásra”: Miután 9 ezer forintos tartozása volt a termelőszövetkezetnél, a pénztárból az elszámolásra felvett összegből azonnal átadott ennyit beosztott könyvelőjének, s ezzel a „lovagiasság szabályai’’ szerint megszűnt az adósság, a fennmaradó ezer forintot pedig elköltötte. Igen ám, de mi történt az elszámolással? Könnyű volt az elszámolás, 1200 forintról, mert a főkönyvelőnek ennyi — úgynevezett pénzforgalmi jutalék — járt. A fennmaradó 8800 forintot — a már korábban bevált — hamis számlákkal, átvételi elismervénnyel igazolta. Anyagvásárlás ürügyén 3400 forintról hamis számla készült, ám a fennmaradó összeg elszámolására új módszert eszelt ki Horváth. A borjúnevelő építésvezetőjét, Körmendi Lajos építész- technikust a főkönyvelő rábeszélte, hogy írjon alá egy 5400 forintról szóló átvételi elismervényt. Ez megtörtént, amelyet Horváth azonnal igazolt, és le- könyveltetett. Hová tűnt a kukorica ? A sikkasztásba egyre jobban belemerülő főkönyvelő már semmitől sem riadt vissza. A pénz mellett már a terményre is szemet vetett. A múlt év decemberében 24 mázsa kukoricát adott el a sükösdi Új Élet 'Tsz- nek. A Vásárló a termény árát 8200 forintot ki is fizette Hor- váthnak, azonban rövid idő múlva kiderült, hogy a 24 mázsa kukoricából 18 mázsa a sükösdi Vörös Zászló Tsz tulajdona volt, s a főkönyvelő „tévedésből” adta el. A hamis számlák — annak ellenére hogy a főkönyvelő igyekezett eltűntetni — nyomra vezettek, mert Horváth László üzelmeire fény derült. A sikkasztó főkönyvelő több mint 22 ezer forinttal csapta be a termelőszövetkezetet, ennyi kárt oko- Zottt a társadalmi tulajdonban. Igaz, amikor leleplezték, visszafizette az összeget a közös gazdaságnak, de ez csupán enyhítő körülmény. Az anyagi kár megtérült ugyan a termelőszövetkezetnek, de ennek az ügynek kapcsán érdemes néhány nagyon is jellemző, főleg a tsz-eknél uralkodó hiányosságra rávilágítani: A tsz- ellenőrző bizottságok tagjai annak ellenére, hogy nem pénzügyi szakemberek, mégis bizonyos visszaéléseket már csírájában leleplezhetnek, ha valóban betöltik hivatásukat. Tapasztalataink szerint, sajnos a közös gazdaságok nagyrészében — mint ahogy ezt a sükösdi példa is igazolja —, az ellenőrző t.- zottságok nem fejtenek ki aktív ellenőrző tevékenységet, s ezt a lehetőséget használják ki a Hor- váth-hoz hasonló, a nyerészkedésért mindenre kapható emberek a közös vagyon megkárosítására. Az ilyen bűncselekmények megelőzhetők, vagy legalábbis korábban leleplezhetők, ha a tsz-ellenőrző bizottságok, a felettes szerv alapos vizsgálatai valóban a vagyonvédelmet, a gazdák érdekeit tartja a legfontosabb kötelességének. Gémes Gábor A Bajai Járási Ügyészség Horváth LáisezJó ellen, a társadalmi tulajdont károsító sikkasztás miatt indított büntetőeljárást. A bajai járásbírósághoz benyújtották a vádiratot. Húsz éve az őrhelyen Hajnal János százados, a kunszállási önkéntes tűzoltók parancsnoka határjárás előtt eligazítást tart a nyári mezőgazdasági tűzrendészetről. Lelkiismeretes megelőző munkájuknak köszönhető, hogy Kunszállás község környékén évek óta nem esett martalékul a tűznek mezőgazdasági termény. Í4- JJctzeáraóá# Híreit a választók bizalmához Sokszor megemlékeztünk az utóbbi években arról a nyolcvan közérdekű javaslatról, amely a legutóbbi választásokat megelőző jelölőgyűléseken hangzott el. A csikérial választók tulajdonképpen a tanács és tanácstagság négyéves működését. munkaprogramját alapozták meg ezekkel. Hatásuk? Ma úgy látjuk, hogy a közösség iránt érzett felelősség ébrentartásában, megerősítésében jelentkezett elsődlegesen. A választás óta ugyanis nem volt egyetlen tanács — vagy vb-ülés, amelyet határozatképtelenség miatt kellett volna elnapolni. Viszont ennél izgalmasabb kérdés is válaszra vár: mi valósult meg a négy évvel korábban elhangzott közérdekű javaslatokból Csikérián? Miután több mint ötven százalékuk a községfejlesztéssel függött össze, érdemes összegezni, mit fejlődött a község az elmúlt években. Elsőnek a kétmillió forint beruházásból felépült művelődési házat említhetnénk, ami éppúgy közkívánatra, lakossági javaslatra valósult meg, mint a közvilágítási lámpák számának 26-tál való gyarapítása és a negyvenhatezer forint értéket képviselő parkosítás. Ezenkívül lakossági segítséggel három utca fásítására került sor. A tanácsi költségvetésből 110 ezer forintot fordítottunk az orvosi rendelő és lakás. 50 ezer forintot a tanácsháza. 100 ezer forintot az iskola. 60 ezer forintot az óvoda. 20 ezer forintot a tűzoltószertár felújítására. 40 ezer forint értékben épültek új csatomaátereszek, sportöltöző készült. A jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok megvalósításához tanácstagjainkat hozzásegítette a kunbajai ktez is azzal, hogy 21 ezer forintos ráfordítással női fodrászatot létesített a községben, a földművesszövetkezet pedig — ugyancsak lakossági kérésre — cukrászdát épített és korszerűsítette boltjait. A lakosság látva, hogy az új létesítményekben legjelentősebb javaslatai válnak valósággá, a községfejlesztési hozzájáruláson kívül minden eddigit felülmúló arányban vállalt, s végzett társadalmi munkát a falu szépítéséért. Természetesen nemcsak az eredményeket — de adósságainkat is számon tartjuk. Anyagiak hiányában még nem tudtuk a villanyt bevezetni a Ta- vankúti soron, s előreláthatólag csak 1969-re gyűlik össze a pénzünk az iskolafürdő és buszváróterem megépítésére. Mégis úgy érezzük: van miről számot adni a soronkövetkező tanácstagi beszámolók alkalmával. S arra, ami négy év alatt megvalósult, nemcsak tanácstagságunk, de a község minden lakója büszke lehet. Azért is, mert közvetlenül része volt a fejlődésben, a változásokban, s azért is, mert választottjai méltónak bizonyultak megbízatásukra. Vízin Gergely vb-elnök Csikéria Szeméttartók — diszőrségben ? örömmel jelenthetem, hogy a kecskeméti Űjkollégium hátsó, vagyis Búzás Mihály utcai kijáratától mintegy két hónap óta nem hiányoznak a kuka- szeméttartók. Körülbelül nyolcán vannak. Kettő közülük az utcán áll, mintha csak őrséget teljesítene, éberen vigyázva, hogy valaki be ne lépjen a kapun, a nagy kiterjedésű szemét- mezőre, ahol a szeméthalmazból kiemelkedve összevissza állnak társai. Örülök, hogy nem gyávított meg ez a különleges őrség, s mégis behatoltam az udvarra. Így állapíthattam meg, hogy a bent levő kukatartályok éppoly üresek, mint az őrséget teljesítők. Az embernek az a benyomása, hogy a szemétmező szélén álló kukák szintén őrök. akik vigyáznak arra, hogy a szemetet el ne vigye valaki. Nem hivatalos helyen úgy informáltak, hogy ez a nevetséges állapot azért áll fenn, mert nincs aki a szemetet a tárolókba naponta behányja, s állítólag a portán lapát sincs, amivel ezt a műveletet elvégezhetnék. Csakhogy ehhez még azt is fel kellene deríteni: kik szórják a konyhahulladékot a tartályok mellé- Ám, ha mindez mégis megoldódna, egy vitás kérdés még mindig tisztázatlan maradna: kinek a kötelessége a megtelt tartályokat naponta kicipelni az utcára? Én a fentiek ellenére optimista vagyok, s hiszem, hogy van olyan szerv, amely e kérdés eldöntésével is megbirkózik! Dr. Tóth Ernő Muszáj a végállomáson várakozni ? A 2-es számú busz a téglagyár előtt minden fordulóban öt-tíz percet várakozik. Emiatt gyakran támad kellemetlenségük az utasoknak. Ugyanis, ha az alsóvárosi vasútállomáson PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és p megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Ir. Weither Dániel. Kiadja a Báos megyei Lapkiadó Vállalat. Felelői kiadó: Mezei István Igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Terjeszti a Magyar Posta. * Előfizetési dij i hőnapra 13 forint. 66. 4956 Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét Index: 25 065, tolatást végeznek és itt is várakozni kell, a busz nem ér be a tanácsházához időben és lekössük a 3-as és *t-es járat csatlakozását. Jó lenne, ha a busz kevesebbet várakozna a téglagyárnál és megkímélné az utasokat az átszállásra való hosszabb várakozásoktól Fehér József Kecskemét ^retö-1 ^épe ^etö- i »épe x’c'-ó.* öd 4.*pe *«fcu^Oéps -vtő? / i "'S -’eoe _>'0' iwkwrß (-ÍuefJJoi tői 1 Hepe ** ^etö1 flépe «epe í'éTfön. —épt lie tőFélelem A fiatal fodrász ügyes kezekkel szappanoz. Gyors, mint a villám, és ügyes, pattogó, fürge. Fent, balról a fülem mellett vibrál, máris siklik lefelé, ragyogó ívben az állam alá, azután fel az orr és a száj közé, gyönyörű keresztezéssel. Magamban már épp dicsérem, amikor lefelé pillantok egy óvatlan pillanatban és látom, hogy mozog a jobb lába is, ugyanolyan fürgeséggel, mint a keze, — Aha, a rádiói — gondolom. Újfajta tánczene, nem tudom, milyen. Letkisz? Tíriszt? Mar a szégyen érte, de meg nem tudom mondani. Gyorsul a zene, egyre ug- rándozóbb. Az én fodrászom pontosan ütemre mozog. Egy kicsit már az egész testével. — Te úristen, mi lesz, ha az ecset helyett a borotvakés lesz a kezében?!! Megborzadok előre... Hálás vagyok érte, hogy tovább szappanoz. — Úgy, úgy, barátocskám, pamacsolj csak tovább, hadd puhuljon a bőr! A zene gyorsul. Icipicit már az én lábaim is rángani kezdenek. Megállítom őket. de nem úgy a fodrászom. Már a válla is mozog. (Vagy csak én látom úgy?) Félek. Ez elmetszi majd a nyakamat, te jó ég! Csoda történik. A bemondó hangjára felenged iszonyatos szorultságom: — Kedves hallgatóink, most pedig bunyevác népdalokat közvetítünk. Örömömben most azt se bánom, hogy a fodrászom közömbös arccal kikapcsolja a rádiót. V. M.
