Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-11 / 189. szám

Segítenek a pesti munkások

A járási pártbizottság évek óta szoros kapcsolatot tart fenn a budapesti VIII. kerületi pártbizottsággal. Nem afféle formális barátkozás ez, hanem igen gyümölcsöző kapcsolat. A pestiek rendszeresen felkeresik a tsz-eket, részt vesznek a taggyűléseiken, különféle rendezvényeiken, segítenek a politikai munkában.

S akad itt egyéb is. öregcsertőn például évente tanulmányi versenyt hirdet a Keleti pályaudvar vezetősége, s

Másfél millió forintba került a dunaszentbenedeki Űj Hajnal Termelőszövetkezet tízezer férőhelyes tojóháza.

Tavaly év végén adták át rendeltetésének. ~ '

Az öntözőfürt impozáns központi gépháza Fajszon. f Képünkön Szabó Ignác technikus az összegező műszer leolvasását végzi.

Takarítás a vasárnapi előadás után a hajósi művelődési házban. Ez a szép színházterem akármelyik városnak is díszére válna.

segít az elhelyezkedési gondokon, de még több munkaalkalmat teremt itt is és Miskén a konzervipari telep. Ezeknek a fejlesztése viszont elsőrendű érdeke a mezőgazdaságnak, az egész járásnak. A tsz-ek szívesen áldoznának is rá, csakhogy egyelőre a konzervipar húzódozik tőle.

Két ktsz működik a járásban. Ezeknek elsősorban a lakosság igényeinek jobb kielégítésére kell törekedniük, a következő években mindennemű fejlesztés ezt a célt fogja szolgálni. Hasonlóképpen az üzlethálózat bővítése is

Tovább a megkezdeti úton

Ez az egykor oly sanyarú sorsra kárhoztatott Kalocsa környéki nép felszabadultan végre kibontakoztathatta alkotóerejét. Mindaz, amiről megkíséreltünk itt szinte csak dióhéjban számot adni. ennek az alkotóerőnek megnyilatkozása és eredménye. Talán azért oly gazdag a Kalocsa környéki népművészet, mert az elnyomatásban ez volt a tehetség működésének egyetlen lehetősége. Ez a művészet ma már nemzeti közkincsünk, s tovább él. sőt fejlődik, gazdagodik szüntelenül. Világhírűek a hímző és pingáló asszonyok munkái, s hasonlóképpen a határokon túl is ismert a drágszéli. újabban pedig a hajósi német együttes... A Háziipari Szövetkezet most 600—300 asz- szonynak ad munkát szerte a járásban.

Mindez igen fontos mozzanata a járás életének, akárcsak a termelést szolgáló tudományos munka: a burgonya- termesztés gépesítését, a talajerőgazdálkodás javítását, a paprikanemesítést célzó sikeres kísérletek.

A jövő erővonalai ott húzódnak valahol. azokban a törekvésekben, amiket igyekeztünk érzékeltetni. A termelés fejlődésének problémáiban egyrészt, s az emberekkel való törődésben másrészt. Az előbbinek szembeszökő eredményeit mindenki láthatja járásszerte. A7. utóbbira elég idézni a járási tanácsnak a harmadik ötéves tervet tárgyaló üléséről a beszámoló záró mondatait:

„A tervek kidolgozásában még fokozottabban kell támaszkodnunk a tanácstagokra, járásunk lakosságára és tovább kell erősítenünk az elmúlt öt évet jellemző összefogást.”

Mester László

(Fényképezte: Pásztor Zoltán.)

sok termelőszövetkezet mérleghiányos volt.”

A tavalyi zárszámadás azonban már lényegében mérleghiány nélkül végződött!

Hogyan jutottak el idáig?

A pártbizottság és a pártszervezetek munkájának középpontjában a tsz-ek segítése állt és áll ma is. A termelő- szövetkezetekben ma már önálló párt- szervezetek működnek. Feltétlenül meg kell itt említeni azt a kedvező hatást, amit általában a párttagok jó, példamutató munkája váltott ki. Amellett: több mint 80 szakember került a tsz- ekbe...

. •. Négy éve még öt mázsa csöves kukorica termett a dusnoki határban egy holdon!... Aztán a járási mező- gazdasági osztály vezetője vállalkozott rá. hogy kimegy oda.

A korábbi három rossz tsz helyett most egy jó van Dusnokon. Szilárd a munkafegyelem (az idén a paprika- palántázásnál kilencszázan is dolgoztak egyszerre a földeken), s a tagok elégedettek.

Az összevonás egyébként szinte kulcskérdése volt a mezőgazdaság fejlesz-’ tésének, a bajok megszüntetésének. A járás 15 községéből tízben most csak egy-egy tsz van.

Valóságos regények, sőt hősköite- mények az ilyenek, mint a dusnoki. A hősköltemények ma egyre gyakoribbak. S milyen kitűnő, rátermett vezetők nőttek ki a néhány nehéz esztendő során. Nem törekedhetünk a felsorolásban a teljességre, de mindenképpen meg kell említeni Dusnokról Zsilinszky László elnököt, s a dunapataji Űj Élet elnökét, Tamás Károlyt, akit egy időben választottak meg itt és Tolnában.

Sokat mond a fejlődésről a pártoktatás alakulása.

Néhány éve még úgy emlegették a megyei pártbizottságon a kalocsai járást, mint állandó sereghajtót. Az idén pedig az élre törtek, a lakosság 28,5 százaléka vett részt a pártoktatás különféle formáin.

Szót érteni az emberekkel! — ez az az alapelv, ami a pártbizottságot és az alapszervezeteket a pártoktatás megszervezése és lebonyolítása során vezette.

Az idén történt meg először, hogy nem csupán panasznapok voltak a zárszámadás előtti taggyűlések. Varga Ferenc elvtárs a járási pártbizottság első titkára elmondta, hogyan jártak a foktői Békében. Ügy tervezték, két-há- rom óra alatt lezajlik a taggyűlés, hiszen jó a beszámoló, részletes és tárgyilagos, sok vitára nem igen adhat okot. De nem így lett. Olyan mélyreható elvi vita alakult ki a jövedelemelosztásról. hogy élvezet volt hallgatni.

a két legjobb tanulót kitaníttatják technikumban. Dusnokon a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság, Úszódon a Pátria Nyomda patronál. Bátyán tanfolyamot szervez és a lebonyolítást is vállalta a tv műszaki igazgatósága.

Amire azonban a legbüszkébbek a kalocsaiak az az, hogy a kapcsolat egyáltalán nem egyoldalú. Nemcsak ők húznak belőle hasznot, hanem vissza is tudják már adni a segítséget.

Az új gazdasági irányítás megértésében például a pesti nagyüzemek képzett vezetői, közgazdászai sokat tehetnek, s vállalták, hogy előadásokat, megbeszéléseket tartanak.

Az év elején, az ár és bérintézkedések alkalmával viszont a kalocsaiak érvei és a személyes tapasztalatok segítették a pestieket a politikai agitáció- ban, hogy megfelelően értékelhessék az az intézkedések hatását a tsz-ekre és a parasztság életviszonyának alakulására.

Akiket már mem csábít a város

Az átszervezés után itt is megindult az elvándorlás a városokba. 1960- tól 1965-ig kereken háromezerrel csökkent a járás lélekszáma. S ebben nincsenek benne azok, akiknek az állandó lakása nem változott — csak éppen nem otthon dolgoznak. Csupán Kalocsa ipari üzemeibe kétezren járnak be a környező községekből.

Legelőször Dunaszetbenedeken tört meg a jég. Ott már három éve elnyerte a Szocialista brigád címet a lányok 'munkacsapata. Dicséretes példa volt, sokáig mégse követte senki.

Ám az idén, mintha...

Ne vágjunk elébe. Álljunk meg, érdemes odafigyelni:

... Olyan az útmenti nagy tábla, mint a tarka kalocsai hímzés. Nyár. derekán vagyunk, elmúlt már a virágzás ideje, nem attól tarka a határ. Kendők, szoknyák, ingek virítanak ott. Nagy csapat fiú, lány zöldbabot szed a foktői Béke Tsz földjén.

amelyben az fmsz igen jól és készségesen együtt dolgozik a járás vezetésével. ötéves fejlesztési és együttműködési tervük szerint nincs szükség a falusi üzlethálózat mindenáronvaló szakosítására, de sokkal jobbá kell tenni az áruellátást. A járási székhely szaküzletei viszont számoljanak a községek lakóinak igényeivel is.

Egyébként ez a szoros együttműködés Kalocsa és a kalocsai járás között minden másban is tapasztalható. Itt nincs szakadék, érdekellentétek,* féllé- kenykedés.

Vannak azért természetesen sajátos járási feladatok is a következő öt évre mind az egészségügy, mind pedig a kultúra területén.

Orvoslakás épül Dusnokon és Ho- mokmégyen. Gyermekgyógyászati rendelő nyílik Dusnokon és Fajszon. Lehetőség szerint fejlesztik a fogászati ellátást. Még nincs döntés, de mindinkább érlelődik a regionális vízmű építése.

A községfejlesztésben nem túlságosan jeleskedett a járás korábban. A második ötéves tervben azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. A megyei versenyben kétszer álltak az első, és kétszer a második helyen, összesen 66 millió forintot fordítottak KÖFÁ-ia, s ebben több mint 11 millió forintot képviselt a lakosság társadalmi munkája.

Eltűntek már a falvakból is a járhatatlan. sáros járdák. Művelődési házak épültek, könyvtárak, s Dunapata- jon 60, Dusnokon 40 személyes tanyai kollégium működik. A dunapataji az első ilyen intézmény volt az országban. Létrehozása Vollár Ferenc akkori művelődési osztályvezető és néhány munkatársának személyes érdeme. Ez volt az első ilyen intézmény az országban, s ez elévülhetetlen büszkeségére szolgálhat a kalocsai járásnak.

Hallgassuk csak a fiatalok egyikét, a 16 éves Kiss Istvánt:

— Megtalája az ember itthon a számítását. Akárhova mennék, ott se keresnék többet, akkor már jobb itthon ...

Mennyi a kereset? Bolvári Marika válaszol, a csoport vezetője:

— Kilecszáz — ezer forintot meg tudunk keresni. Annyit mintha elmennénk gyárba segédmunkásnak. Később többet is...

Hallgassuk, hogy mit nyert velük a tsz:

— Mi felnőttek kudarcot vallottunk volna a tavasszal a növényápolásban — mondja Batai Józsefné munkacsapatvezető. — Kisegítettek bennünket a bajból a fiatalok, most először tudtuk időben befejezni a palántaültetést.

Ez azt hiszem eleget mond. Foktőn, ahol majdnem hatvan esztendő az átlagéletkor a tsz-ben, évről évre nagyobb nehézségeket okozna a munkaerőhiány. De most már nem kell félniük a jövőtől. Tavaly még csak 3—4 húsz éven aluli volt a tsz-ben, most meg harmincán vannak, akik állandó munkacsapatot alakítottak.

Változó, szépülő élet

Gondoskodás a felnőttekről, fiatalokról, mindenkiről, aki becsületesen dolgozik. Munkaalkalmat teremteni, jobb életkörülményeket, nagyobb jövedelmet, anyagi és szellemi jólétet — ez a járás harmadik ötéves tervének summázott célja.

A középpont a mezőgazdaság. A következő öt esztendőben nem folytatódik az ipartelepítés. A legnagyobb községben, Dunapatajon a műanyaggyár sokat