Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-10 / 188. szám

Kisipari szakmára jelentkezhetnek A kisiparosok országosan eb­ben az évben az új tanévre 4800 tanuló felvételét készítették elő. A tanulószerződtetések most folynak és augusztus 15-én zá­rulnak le. A kisiparosok szá­mára a szerződéskötéseket elő­segítette az az intézkedés, hogy a szakmunkásvizsga után egy éven át alkalmazotti jövedelem­adómentesen foglalkoztathatják a fiatal szakmunkást. Szükség volna tanulókra az aranyozó, címfestő, hangszerké­szítő, gézvezetékszerelő, tetőfe­dő, zománcozó, kalapos, vízve­zeték-szerelő, látszerész, köz­pontifűtés-szerelő, faszobrász faesztergályos, bronzműves, fű­zőkészítő és cipész szakmában. Évről évre formálódik, változik, szépül Szimferopol. Ahol a hétéves terv kezdetén csak pusztaság volt. új utcák, lakónegyedek díszlenek. Isko­lák, filmszínhá­zak, üzletek lé­tesültek, kór­ház és étterem épült, növeke­dett az ipari üzemek kapa­citása. Milyen ered­ményekkel zárták a szimferopo- liak az elmúlt évet és milyen feladatokat oldanak meg az idén? Erről szeretnénk tájékoz­tatni testvérvárosunk, testvér­megyénk lakóit. Csupán beruházásra 55 millió rubelt költöttünk tavaly. Ipari létesítményeink közül műhely­csarnokkal gazdagodott a Dzser- zslnszkij Bőr- és Lábbeli Kom­binát! az elektromos gépek gyá­ra, a Kujbisev Élelmiszergépgyár, az egészségügyi berendezések gyára és a műanyaggyár. Ezen­kívül négy, összesen 460 gyer­meket befogadó óvoda, iskola, pedagógiai egyetem új épülete, a mezőgazdasági egyetemi vá­ros, a Kozmosz és az Iszkra filmszínházak épültek fel. örömmel könyveljük el, hogy csupán az utóbbi két esztendő­ben két és fél ezer család jutott új, kényelmes otthonhoz. Ezek a jelentősebb eredmé­nyeink. Ám idén még több ten­nivaló áll előttünk. A kitűzött feladataink megvalósítása érde­kében törekszünk a városi és a kerületi tanácsok munkáját az SZKP Központi Bizottsága ha­tározatainak szellemében irányí­tani, növelve a tanácsi szervek és a tanácstagok szerepét és fe­lelősségét mind az építkezések, a termelés ellenőrzésében, mind a lakosság kulturális és közszol­gáltatási igényeinek kielégítésé­ben. Városunk ipari üzemei, intéz­ményei és szervezetei előtt álló legfontosabb feladat ez évben: előkészíteni az új iparirányitási rendszerre való áttérést, emel­lett a tavalyihoz viszonyítva 5,5 százalékban növelni a termelést. Beruházásra 60 millió rubelt irányoztunk elő. Ezen belül fő­leg a lakásépítésre szánt összeg növekszik, hiszen összesen 58 ezer négyzetméter lakásterület felépítését, illetve birtokba adá­sát tűztük célul. Az új lakónegyedek építése újítjuk. Ugyan­akkor 30 hek­tárral növeljük a park-terüle­tet. A tavas z- szal létesített új parkunkat az SZKP XXIII. kongresszusáról neveztük el- Lakások ja­vítására 127 ezer rubellel többet fordí­tunk a tavalyi­nál. Továbbfej­lesztjük a vá­ros közlekedé­sét és telefonhálózatát. A repü­lőteret a várossal összekötő tro­libuszvonalat például május 1- én adták át az építők. Ez évben a múlt évinél 18 és fél millió rubellel több áru áll a lakosság rendelkezésére. A nö­vekvő igények kielégítésére a városban 16 új üzlet és 13 köz- étkeztetési intézmény kezdi meg munkáját az idén, többségük a munkáslakta kerületekben. Az 1965-1967-ig terjedő idő­szakban 150 ezer négyzetméter lakásterületet építünk fel. Elké­szül három iskola, melyekben háromezer gyermek tanulhat, két kórház 320 ággyal, 360 sze­mélyes szálloda és sok más köz­szolgáltatási és kulturális léte­sítmény. Szimferopol dolgozói értékes munkafelajánlásokat tettek a ^ A. ÜE» T< Az élet kapujában A KÖZELI NAPOKBAN, he­tekben benépesülnek a gyári, vállalati felvételi irodák. Fris­sen szerzett szakmunkás-bizo­nyítványaikkal jelentkeznek munkára az új munkások. Nem ismeretlenül mennek az isme­retlenbe. Legtöbbjük már ta­nulóévei alatt ismerkedett leen­dő munkatársaival, a rá váró követelményekkel és lehetősé­gekkel. Ipari tanuló korában ré­gi, tapasztalt mesterek vigyáz­ták, gyámolították s korholták. Művezetők, intézeti szakokta­tók és ifjúsági vezetők cseréltek időnként véleményt a „gyere­kek” tudásáról, igyekezetéről, jellemük jó és rossz vonásairól, s egyesült erővel nyesegették a vadhajtásokat, ápolták a neme­seket. A fiatalok érezhették, hogy még azok a „szakik” is, akik olykor zsörtölődve mondogat­ták: „Bezzeg a mi tanoncidőnk- ben nem ajnároztak ennyit ben­nünket”, — jó szívvel vannak irántuk. A korholással együtt adták felbecsülhetetlen értékű tapasztalataikat. tudásukat. Szurkoltak a vizsgázóknak, sok helyütt az egész műhely ügye, gondja volt az eredmény. A minősítés is megtörtént oly mó­don, hogy a művezető vagy a brigád név szerint kérte, kit küldjenek hozzájuk az új szak­munkásokból. Az az ifjúmun­kás, aki ^gy kerül munkahelyé­re, méltán érezheti, hogy az ok­levele mellé még egy bizonyít­ványt, nem kevésbé értékeset kapott: a kollektíva minősíté­sét, amely az előlegezett bizal­mat is tartalmazza. A szakmunkás-bizonyítvány nem avatta „kész emberekké” a fiatalokat. A tanulóévek meg­alapozták a szakmai tudást, íze­lítőt adtak a munkáséletből. A bizonyítvánv kulcs ahhoz, hogy a boldogulásról szőtt elképzelé­sek, elhatározások valóra vál­hassanak. Aki a tanulóéveket a jövőre való készülésre fordítot­ta, azt biztos munkahely, ke­nyér várja. Hogy mekkora lesz az a kenyér, az már a továb­biak dolga. Attól i»fugg, hogy az újdonsült szakmunkás meny­nyire érti meg, hogy nem gye­rek többé, hanem felnőtt mun­kavállaló. Munkajogilag egyen­rangú a régi munkatársakkal ÁM, AZ ÜZEMEKBEN sajá­tos törvények is uralkodnak! „Teljes polgárjogot” a munkás- közvélemény adományoz: a ki­tartó igyekezet, a szakma érté­se és szeretete, valamint az em­berség alapján. Illő szerénység, tisztelet az idősebbek iránt, készség a szakmai ismeretek mesterséggé gyarapítására: ez megszerzésének útja. módja, Sok fájó leckét kap az elbiza­kodott, a kort, áltudóst, tapasz­talatot lebecsülő, a tanácsot és kritikát kellemetlenül, hányave- tin fogadó „új”. És sok kese­rűséget megtakaríthat a sze­rény, figyelmes, tanácsot kérő s fogadó ifjú. Igaz, a probléma kétoldalú, hiszen az ifjúmunká­sokat. mi tagadás, nem mindig kedvező hatások érik. Nem min­denütt nyilvánul meg a munká­sok összetartása. Jó néhány lel­kesedéssel, jó szándékkal ér­kezett fiatalember válik csak­hamar „ügyeskedővé” s nem ügyessé egyes idősebbek példá­ján. A régiek némelyikétől ta­nulja meg, amit pedig nem kellene: a lógást, a hanyagsá­got, a nemtörődömséget a mun­ka és a közösség ügyei iránt. A vezetői gyengéket kiismerő, s ezeket a maga javára hasznosító helyezkedővé, talpnyalóvá, má­sok rovására, boldogulására tö- rővé. MEGÉRTÉS és példamutatás — ebben fogalmazható meg tö­mören az idősebb munkásnem­zedék felelőssége, kötelezettsége az új fogadásában, formálásá­ban. A fiatalok akaratától, s az idősebbek támogatásától függ, hogyan realizálóidnak az egyé­ni és közös remények. A legne­mesebb munkáshagyományok folytatóivá, továbbfejlesztőivé válnak-e az ifjak, miközben két kezük munkájával egyéni vá­gyaikat, törekvéseiket megvaló­sítják? Egyéni és közös cél, s akarat dolga ez! J. L. A Dzserzsinszkij Cipőgyár egyik korszerű műhelycsarnoka. mellett a megfelelő városkép ki­alakítása céljából fokozatosan végrehajtjuk a központi utcák rekonstrukcióját. Az idén rész­ben befejezzük a város főútvo­nala, a Kirov sugárút építését. Az új szálloda és az Artek tran­zitszálló épületei nagyon széppé formálják a pályaudvar előtti teret. Megkezdődik a Kujbisev utcai vásárcsarnok rekonstruk­ciója. A város moszkvai műút felöli kapuját új, többszintes házak építésével alakítjuk ki. A Szevasztopoli utcán létesül a te­levízió-gyár munkásainak lakó­negyede. Megkezdtük a városi gázveze­ték építését, s az év végéig 15 kilométeres hálózatot létesí­tünk. Javul a város vízellátása a Partizánszkoje víztároló üzembe helyezésével, melynek első „lépcsőjét” átvette már az állami bizottság. Most 15 kilo­méteres vízvezetékhálózat épí­tése van folyamatban; Még az idén elkészül egy 964 személyes iskola a Zavo-dszko- je kerületben, fürdő és mosoda a Kastanovoj utcában, bölcsőde és óvoda, valamint a Hópehely divatszalon. A munkálatok előre kidolgozott ütemtervek szerint folynak, ebben pedig nagy sze­repük van a tanácstagoknak, akik folyamatosan ellenőrzik az ütemtervekhez való alkalmaz­kodást; Tekintélyes összegeket köl­tünk a községfejlesztés céljaira, és a szolgáltatási intézmények fejlesztésére. 150 ezer négyzet- méter útburkolat és járda asz­faltozását tervezzük. Ennek ré­vén a város több utcájának és terének burkolatát teljesen fel­szovjethatalom fennállásának 50. évfordulója tiszteletére. Ipa­ri üzemeinkben, az építkezéseken, s városunk más intézményeiben széleskörűen kibontakozott már a nagy jubileum tiszteletére kezdeményezett szocialista mun­kaverseny. M. LOZOVOJ, a Szimferopol Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke l «épe Ingyen cirkusz Nagy tömeg a főtéren. — Aít történt? Mi az ott? Nem tudják, mi történt? Bal­eset? Verekedés? Itt a rendőr­ség! — Egy frászt baleset! — igy egy motoros. — Hát micsoda? — Felöntött az ipse! Közben többen fintorognak. Bűzlik a pálinkaszagtól. A ru­hája rendetlen, piszkos, agyon­gyűrt. Fekszik a kövön. — Mit kínlódnak vele! Dögöl­jön ott a járdán — így érvel egy öblös hang. A kíváncsiak hadserege sza­porodik. Sok az ingyen-cirkusz­ban a néző. Valaki: — Eresszenek rá vizet a slau- gokból! Más: — Tegyenek egy napernyőt fölé! Egy fiatal leány, suttogva: — Űristen, csorog a nyála.. .1 Valaki röhög: Egész jól fest a krapek! Egy másik kontrázik: — Marha jó! És jön a többi megjegyzés: hogy „hihihi, de szép”, hogy „na, ez beszedett’, hogy „nézd, milyen elegánsan fekszik”, és így tovább. A cirkuszt már rég nem ő csinálja, hanem amazok, a józanok, a rendesek, a komo­lyak, egyszóval, akik megdöb­benés és felelősségérzet nélkül csak nézik az adódott látványos­ságot. Ez jobban fáj, mint az a má­sik. Ez mélyebben, tölt el szo­morúsággal, mint az a magate­hetetlen roncs, akit látok a föl­dön. Az is szomorú és lehango­ló. De ő csak egyedül van. Eme. zek itt, akik röhögnek a látvá­nyon sokkal többen. Végre jön a mentő, elviszik. No — gondolom — ma este lesz néhány helyen beszédtéma a vacsoránál. Sokan elmondják majd, milyen jól mulattak az ingyen-cirkuszban. Varga Mihály Hat hónap alatt 277 tűzkár Minden nap volt tűzeset az elmúlt fél évbén, sőt, az Állami Biztosító statisztikája szerint egyes napokon többször is elő­fordult. Ugyanis a megye terü­letén az év első hat hónapjában 277 tűzkárt jelentettek, ame­lyek után 430 ezer forint kárté­rítést fizetett ki a biztosító. Javítják az ivóvízellátást Megszívlelték a bírálatot az érintett szervekben, összegezték a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottságnál a vidék közegészség- ügyének vizsgálata óta eltelt egy év tapasztalatait. A Miniszter- tanács határozatának megfele­lően, a következő esztendőkben a jelenlegi 44 százalékról 53— 55 százalékra növelik azoknak a családoknak az arányát, ame­lyeknek otthonába már vezeté­ken jut el a jó ivóvíz. A fej­lesztés ütemét elsősorban a köz­ségekben gyorsítják meg, több mint 60 százalékkal emelkedik majd az ellátottság. A költsé­geket egyebek között abból a 200 millió forintból fedezik, amellyel az Országos Vízügyi Főigazgatóság tanácsi beruházá­si keretét megtetézték. Ezenkí­vül sokat segít majd, hogy a jövőben az üzemek is nagyobb részt vállalnak a szomszédos te­lepülés kommunális fejlesztésé­ből. Sajnálatos azonban, hogy mindmáig vontatottan halad a sűrűn lakott településeken dol­gozó, zajos, piszkos és a levegőt is erősen szennyező üzemek ki­telepítésére hozott határozatok végrehajtása. Bár egyik napról a másikra nem várható gyors változás, mégis erélyesebben kell fellépni a halogatók ellen, mutattak rá a népi ellenőrök. PETŐFINEPE A Magyar S-ocia'Lsta Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: őr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei ka pkiadó Vállalat. Felelős kiadói Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi ranácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-IS. 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38 Ki adóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér lfa. Telefon: IT-OS. Terjeszti a Magyar Poéta. Előfizetési díj I hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-89 indem & tfö

Next

/
Thumbnails
Contents