Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-09 / 187. szám

r Í906. augraeztt» 9. kedd

3. oldal

Készül

a füstölnivaló

A tavalyinál egy hónappal korábban érett a dohány, s a termés is jobbnak ígérkezik. A kecskémét—matkó- pusztai szárítötele- pen az idén 6000 —KMJ0 mázsa zöld dohányt vesznek át, s így módjukban áll a tervezett 1200 mázsa száraz terméket előállítani. Többnyire a környékbeli közös gazdaságokkal szerződtek; közülük legnagyobb területen, 43 holdon, a tiszakéeskei Tisza- gyöngye Tsz termeszti a füstölnivalót. De megállapodást kötöttek több Tolna megyei közös gazdasággal is. Képünkön: Deák Júlia és Du bee Erzsébet a zöld dohány felfűzését végzi„Munkacsúcs” van a kiskunfélegyházi dohánybeváltónál is. Egyebek között öt brigád válogatja a száraz dohányt. A felvételen a Polyák-brigád látható, amelynek tagjai nagy szorgalommal és lelkiismeretességgel készítik a füstölnivaló alapanyagot. Az ő munkájukon Is múlik, milyen minőségű lesz a cigaretta.

Kiskőrösi „konzervesek44

Ilyenkor, főszezonban három- százegynéhányan dolgoznak a Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat kiskőrösi telepén. Főleg lányok, asszonyok, akiknek többsége vonaton, buszon utazik nap mint nap a környező községekből, a tanyavilágból munkahelyére.

Három titkárral

— egy szobában

A véletlen úgy hozta, hogy Bfenyó Pál párttitkárt Szőgyi Gyuláné szakszervezeti titkárr és Morvái' László KISZ-titkárt együtt találtam. Szőgyiné, aki tíz éve dolgozik a telepen, így emlékezik az indulásra;

— Húszán sem voltunk, mikor elkezdődött itt a munka. Most mintegy kétszáz szorgalmas asszony és leány dolgozik nálunk, akik a kongresszusi versenybe éppen úgy beneveztek, mint a férfiak.

A párttitkár veszi át a szót.

— A kongresszusi verseny szervezése, irányítása nem jelent nehéz feladatot az üzem vezetőinek. Mindenki igyekszik a maga területén kifogástalan munkát végezni. Maguk a dolgozók fordulnak hozzánk elképzeléseikkel. Ök kezdeményezték az egyéni és brigádversenyt is. Egyénileg 140-en versenyeznek. Ezekre a dolgozókra mindig lehet számítani a gyors feladatok elvégzésénél. Hetenként értékeljük az eredményeket, az első három helyezett célprémiumban részesül, legutóbb például Lengyel Erzsébetet, Baumann Évát és Wagner Józsefnét jutalmaztuk.

— Hogyan szervezi a KISZ- szervezet a kongresszusi versenyt — kérdeztük Morvái Lászlótól.

— Nézzük meg a valóságban! — válaszolta.

A világ minden tájára

Csizmadia Éva, az egyik tíztagú leánybrigád vezetője elmondta, hogy néhány nap múlva újabb, 15 vagonos szállítmány indul útnak a Szovjetunióba, s hogy szinte a világ minden részébe eljut a kiskőrösi befőtt. Majd hozzáfűzte:

— Mióta a szocialista címért dolgozunk, a lányok kifogástalanul végzik a gyümölcsválogatást és a megengedettnél lényegesen kisebb a selejt.

Mennyezetig érő barackos „üvegmáglyák” a készáru raktárban. A futószalagnál szintén fehérköpenyes lányok, a Hámán Kató szocialista brigád tagjai.

— A most készülő barackkonzerv az NDK-ba „utazik” — magyarázza Lengyel Jolán brigádvezető —, utána pedig a lengyel exportot készítjük elő.

Vázlatos áttekintést kapunk a lánybrigád rövid történetéről is, amit egy kis barnahajú mond el.

— Tavaly a termelő és társadalmi munkáért, pénzjutalmat és dicsérő oklevelet kaptunk. A brigád öt tagja volt pár héttel ezelőtt balatoni jutalomkiránduláson. Egyébként szeretünk táncolni, szórakozni, sportolni. Röplabdapályát építettünk és amatőr színjátszóink is vannak.

Második otthon

Ahogy áthaladunk az udvaron, a KISZ-titkár — aki egyben műszaki vezető — megjegyzi:

— Egyre több szakmunkásra lenne szükségünk. Tudják ezt a dolgozók is. ezért valóságos „tanulási láz” tört ki az üzemben, főleg a fiatalok között. Azt tervezzük, hogy szakmunkás- képző tanfolyamot indítunk. Különben a szakmunkásbizonyítvány megszerzése a legjobb fiatal kongresszusi felajánlásában is szerepel.

Ápolt virágágyak, rend, tisztaság az udvaron, az épületek környékén. Érthető, hogy szeretik. második otthonuknak tekintik az üzemet a dolgozók. S hogy olyan legyen, ők maguk gondoskodnak erről.

Mert jó hangulatban. szép környezetben jobban megy a munka — vallják a kiskőrösi „konzervesek”.

B. Gy.

Rakodólapos csereforgalom

AZ EGYRE növekvő szállítási feladatokat a vasút csak az árukezelés meggyorsításával, a rakodás gépesítésével tudja sikeresen megoldani. Ez azonban új csomagolási, rakodási módszereket igényel. Az egyik ilyen korszerű módszer a rakodólapok használata. Ahhoz pedig, hogy a vasút hasznosíthassa a vele járó előnyöket, az- szükséges, hogy a szállíttató felek minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a — megfelelő szabvány szerint készült — rakodólapokon történő szállításba.

Az e téren bekövetkezett fejlődésre jellemző, hogy míg 1964- ben országos viszonylatban 801, addig az idén — csupán az első félévben — már 4134 vasúti kocsin utaztatták az árut rakodólapokon. Az ilyen módon történő szállításhoz azonban arra van szükség, hogy minél szélesebb körben kialakuljon a rakodólapok csereforgalma. Annál is indokoltabb ez, mert köztudott, hogy a faanyag jelentős részét hazánk import útján szerzi be, s az sem közömbös, hogy egy- egy rakodólap — nem éppen olcsó — É10 forintba kerül.

A RAKODÖLAPOS csereforgalom alatt azt értjük, hogy a szállíttató felek — a vasút közreműködésével — ugyanannyi ilyen rakodóeszközt juttatnak vissza egymásnak, mint ameny- nyit partnerüktől kapnak. Ha például a Kecskeméti Konzerv! gyár 500 rakodólapon konzervet ' küld a Budapesti FÜSZÉRT Vállalatnak, az ugyanennyin küld vissza árut Kecskemétre, amit azután visszajuttatnak az üzembe.

A csereforgalomnak ez a fajtája egyre inkább mozgalommá szélesedik. A Szegedi MÁV-igaz- gatóság területén az Orosházi Üveggyár 20, a Szegedi Falemezgyár 4, a Kecskeméti Konzervgyár ugyancsak négy ügyfelével teremtett eddig cserekapcsolatot. Nagy a gazdasági jelentősége is a rakodólapos szállításnak, mert tetemes csomagolási költséget takarít meg a szállító vállalat, ugyanakkor egy-egy vasúti kocsi megrakása átlagban 5—6 óráról 20—30 percre csökken.

A LEHETŐSÉGEKHEZ mérten, sajnos, még lassan terjed a rakodólapok csereforgalma. A legnagyobb szállíttatok közül a Borforgalmi, a Cipőnagykereskedelmi, s nem utolsó sorban a MÉK vállalatokat említem, bár még sok üzemet és kereskedelmi vállalatot sorolhatnék, amelyek csereforgalmuk megszervezésével jelentősen növelhetnék rakodólapos szállításaikat. E mozgalom szélesítéséhez a vasút dolgozói minden segítséget megadnak — a közös cél — az idei szállítási feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében.

SziIádi Sándor

A hartai gazdák villája

í k Ívkor október végi hagulatot

" 'teremt a szeszélyes nyár, s zöldesharagos hullámok csapódnak a parthoz, fröccsennek szét a mólók lábainál. Lassú, makacs eső ködében bújik el a túlsó part, az ólmos ég alatt nép- telenül borzonganak a strandok. Ilyenkor csak a legelszántabb vízimádók merészkednek a habokba.

De ez mégis a Balaton! Tudomásul kell venni, a magyar tengernek nemcsak örömteljes, morózus napjai is vannak. Épp úgy, mint az igazi tengernek.

Hanem a 'panoráma, esőben, napsütésben, mindig az igazi. Innen Bala- tonvilágosról. a Halásztelek utca 5-ös szám alatti ház vízrenyíló udvaráról nézve is. Sőt itt a Bács-Kiskunhoz legközelebb eső szögletről különösen. A hartai Lenin Tsz világoszöld Volgája, a szövetkezet irodájától, tehát „háztól házig” pontosan száz kilométert futott. Nem távolság.

— Mintha hazaérkezne az ember — nyújtózkodik a volán mögül kilépve Alter János „pilóta”. — Na, jöjjön — invitál azután —, nézze meg a szövetkezet üdülőjét közelebbről is. Ilyen még nem minden közös gazdaságnak van!

Ami azt illeti, jogos és indokolt a

gépkocsivezető büszkesége. Takaros, emeletes villaházat rejtenek a lombok az udvar végében. Van benne három szoba, — mindegyik három ággyal — ízléses, modern bútorokkal, televízióval berendezett társalgó, olvasóterem, konyha, s egyéb mellékhelyiség, amire szükség van. Lent az udvaron pedig egyszerű, de praktikusan elkészített ví- kendház vár a berendezésre.

Mert hiszen két hónapja sincs, hogy a szövetkezet állóeszközeinek leltárára felkerülhetett a balatoni üdülő. Ilyenformán ez a nyár az előkészítés és a próbálkozás nyara. Az épületet, az udvarral együtt, meglehetősen elhanyagolt állapotban vásárolták meg a fővárosi tulajdonostól. Kétszázhetven ezer forintért. Az eladó villák közül, fekvésénél, helyzeténél fogva, ez felelt meg leginkább a hartaiak kívánalmainak. Mivel a hartai parasztember, még az is. akinek a háza közeiében hömpölyög a Duna, csak úgy barátkozik meg könnyen a vízzel, ha az udvarról egyenesen belesétálhat. Otthonosan, feszé- lyezettség nélkül.

fk/1 unka már eddig is jócskán akadt

iT* a rendbetétellel. Alter János is legalább hat napot töltött már itt, nyolctíz gazdával együtt. Korántsem pihenéssel. Társadalmi munkát szerveztek — meszeltek, festettek, hurcolkodtak, kertet csináltak. Maga az elnök. Oláh Pál is nagy buzgalommal készítette a sziklakertet.

— Meg aztán költöttünk is rá vagy 40—45 ezret — mondja Huss Sándor

főkönyvelő, aki szintén elkísért utam- ra. — De meg is látszik a ráfordítás. A szomszédok először mosolyogtak,- mintha azt kérdeznék: mi lesz ebből? Mostmár elismerően bólogatnak.

A megvásárlás óta állandó „lakója” is van az üdülőnek: Frits Andrásné, a tsz egyik idős gazdája, aki egyszemély- ben gondnok, szakácsnő és takarító. Lőrincz András bérelszámoló pedig már üdülésképpen töltött el itt egy hetet, feleségével és unokájával együtt.

—r Nem kedvezett túlságosan az időjárás — jegyzi meg. — De azért mindennap megfürödtünk. Hosszabb időt először töltök a Balaton partján.

bizony, a hartai Lenin Tsz hét- ^ százötven gazdája között a nyár elejéig szép számmal voltak olyanok is, akik még nem is látták a magyar tengert. Vannak talán még most is, de számuk már alaposan megcsappanhatott. Mert vasárnaponként —, ha csak nem zuhogott az eső — már a szövetkezeti gazdák tömege, hetven-nyolcvan személy vette és veszi birtokba a felüdülést nyújtó vizet, napfényt és levegőt. Hozta-vitte őket a szövetkezet két tehergépkocsija, személyenként tíz forint útiköltségért, ami inkább csak jelképes összeg.

Dehát ez csupán a víkend. Am mód lesz itt a nagyobb létszámú üdültetések lebonyolítására is.

— Igen — válaszol a főkönyvelő. :— Egy kis bővítéssel harminc személy

száméra alakíthatunk itt ki kényelmes üdülési lehetőséget. Egy-egy nyáron a szövetkezeti tagságnak a fele is pihenhet itt, hetes, vagy akár tíznapos váltásban.

— És lesz jelentkező? — kockáztatom meg a kérdést.

— Ma már a gazdák kezdik megszokni, hogy az üdülésnek az alkotmányban biztosított joga őkét is megilleti. Mert a biztosító által szervezett önsegélyző csoport tagjaiként évente eddig a huszan-huszonöten mehettek üdülni. Érdekes, hogy ettől azok vonakodtak leginkább, akik még nem voltak. Akik egyszer megízlelték az igazi pihenés gyönyöreit, azokat többé nem kell noszogatni. S gondolom, a naponkénti és személyenkénti tíz forint hozzájárulás a legminimálisabb ös-z-'g. Másrészt az állandó munkát végző gazdáknak már az idén is fizetéses szabadság jár. Körüket jövőre tovább bővítjük, s így azt a növénytermesztőt, aki egész évben hat hónapot legalább a közösben tölt. hat nap fizetéses szabadság illet meg. Az ide- és visszautazás ugyancsak nem gond. különösen annak a huszonöt gazdának nem aki már személygépkocsival rendelkezik.

JJélután kisüt a nap, a hullámok azurszínűre csendesednek. Mintha hívogatnák a száz kilométernyi távolságban húzódó földeken verejtékező két: Jöjjetek pihenni! Megérdemli- tek, i

Hatvani Dániel