Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-06 / 185. szám

1464, augusztus 6, szombat 5, oldal Színvonalas árukínálat — jó minőségű áruk Tausz János belkereskedelmi miniszter nyilatkozata a belkereskedelem Aa országgyűlés néhány hét­tel ezelőtt iktatta törvénybe a népgazdaság harmadik ötéves tervét. A törvény — a többi között — előírja, hogy a la­kosság mind sokrétűbb igényé­nek kielégítése érdekében élel­miszerekben és iparcikkekben egyaránt javítani kell az áru­kínálatot, korszerű ruházati és tartós fogyasztási cikkekben az ellátást. E, látszólag egyszerű, valójá­ban rendkívül sokrétű feladat végrehajtásával kapcsolatos cél­kitűzésekről Tausz János bel­kereskedelmi miniszter a kö­vetkezőkben tájékoztatta a Központi Sajtószolgálat munka­társát: — Az 1966—1970. közötti terv­időszak folyamán a lakosság 1 főre jutó reáljövedelme 14—16 %-kal emelkedik. Miután a re­áljövedelmen belül a készpénz- bevételek nagyobb arányban nő­nek, a kiskereskedelmi forga­lom mintegy 20%-os emelkedé­sével számolunk. Az 1965. évi 88 milliárd Ft-tal szemben az értékesítés 1970-ben meghalad­ja a 105 milliárd Ft-ot. Az össz- forgalmon belül az élelmisze­rek és az iparcikkek aránya megközelítően azonos lesz, az egyes főárucsoportok értékesíté­sének növekedése azonban el­térően alakul. — A bolti élelmiszerek forgal­mánál 16%-os, a vendéglátás értékesítésének 23%-os növelé­sét tervezzük. Célul tűztük, hogy az élelmiszerek mind nagyobb hányada kerüljön az üzletekbe iparilag feldolgozva, előrecso­magolva, főzésre előkészítve, vagy félkész-étel formájában. Ezzel is — valamint a kereske­delmi és üzemi vendéglátás forgalmának növelésével — könnyíteni akarjuk a dol­gozó háziasszonyok munkáját. Nagyobb arányban kerül forga­lomba magasabb tápértékű, kor­szerű táplálkozást biztosító élel­miszer is. — Bár a kereskedelem a har­madik ötéves tervben — évről évre növekvő mértékben — mintegy 9—10%-kal több húst hoz forgalomba, a húsellátás mégsem probléma-mentes. Az igények gyorsabban nőnek, mint a rendelkezésünkre álló hús- mennyiség, és különösen sertés­húsból nem tudjuk az igénye­ket maradéktalanul kielégíteni. Ismerve a vásárlók kívánságait — és figyelembe véve a reális lehetőségeket is —, erőfeszíté­seket teszünk a húsellátás, a húsárak összetételének javítása érdekében. — Hogyan növekszik a tervidőszak alatt az egyes iparcikkek forgalma? — A ruházati cikkek 12 szá­zalékos, a vegyesiparcikkek 29 százalékos forgalom-növekedését irányoztuk elő. Az átlagot meg­haladó mértékben növekszik a tartós fogyasztási cikkek érté­kesítése: több mint 40 száza­lékkal; a vas-múszaki cikkeké mintegy 36 százalékkal. A sze­mélygépkocsik száma majdnem megkétszereződik, számításaink szerint 75 ezer új személygép­kocsi kerül a vásárlókhoz. A harmadik ötéves terv végére minden második családnak mo­sógépe.’ és tv-készüléke, minden harmadik családnak hűtőszek­rénye lesz. — A forgalom mennyiségi nö­velése mellett nem kevésbé fon­tosnak tartjuk az áruválaszték bővítését, a minőség javítását. A fogyasztási cikkek minőségé­vel kapcsolatban még eléggé nagyszámú, jogos kifogás hang­zik el. Erre nemcsak nyomaté­kosan felhívtuk az ipar figyel­mét, hanem a kereskedelmi szerveket arra ösztönözzük, hogy szigorítsák az áru minőségi át­vételét. — Fontos kérdésnek tartjuk az építőanyagellátás javítását. A családiház-épitési kedv erőtel­jesen növekszik. A harmadik öt­éves tervben előreláthatólag 200 ezer lakás épül magánerő­ből. Ezenkívül építési anya&o­harmadik ötéves tervéi kát kell biztosítanunk a meg­levő házak bővítéséhez, vagy tatarozásához. Az építési anya­gok iránti igény — amellett, hogy a forgalom 30 százalékkal növekedni fog — meghaladja a rendelkezésre álló árualapokat, ezért a tervidőszakban mindent megteszünk, hogy a szükséges építőanyagokat, szerelékeket, fürdőszoba-berendezéseket biz­tosítsuk. — A gazdaságirányítás új rendszere hogyan segíti elő az ipar és kereskede­I lem együttműködésének javítását? — Az ipari és a kereskedelmi vállalatok együttműködésének megkönnyítése és a rugalmasabb kereskedelmi tevékenység elő­mozdítása érdekében több intéz­kedést teszünk. Ezek részlete­zésére még nincs mód, csak megemlítem, hogy lehetőség lesz az ipari és kereskedelmi válla­latok között önálló ái-megállapo- dásra; a kereskedelem kedvez­ményeket adhat az iparnak, ha soron kívül, vagy kiváló minő­ségű árut gyárt részére. Mintegy 40 százalékkal növeljük az im­port-áruk behozatalát, és köz­vetlen árucserét folytatunk — elsősorban a baráti országokkal — a választék bővítése érdeké­ben. Erőteljesen támogatjuk a különböző kereskedelmi szek­torok közötti versenyt a fogyasz­tók megnyeréséért és megtartá­sáért. — A továbbiakban inkább azokról az intézkedésekről kí­vánok részletesebb tájékoztatást adni. amelyek már az idén is hatályban vannak, és máris le­hetővé teszik az ipar és keres­kedelem együttműködésének ja­vítását, az öntevékenyebb ke­reskedelmi munkát: — teljes önállóságot biztosí­tottunk a kereskedelmi válla­latok részére áruforgalmi ter­veik elkészítésében; — a szükséglethez igazodó, ta­pasztalatokon alapuló árukész- let-normatívák alapján a for­galom bonyolításához szükséges hitelkeretet a vállalatok szaba­don állapítják meg a Magyar Nemzeti Bankkal történő tár­gyalás során; — a kereskedelmi vállalatok kockázati alapot képeznek, hogy jó minőségű, de a szezon végén kimaradt, vagy a forgalom le­bonyolításához szükségtelen készleteiket, saját hatáskörük­ben árengedménnyel értékesít­hessék; — több vidéki iparcikk kiske­reskedelmi vállalat — földmű- vesszövetkezet is — már az idén az új gazdasági mechanizmus közgazdasági ösztönzőit alkal­mazza. kísérletképpen. Jogot kaptak a többi között arra is. hogy árubeszerzéseiket közvet­lenül az ipartól eszközöljék; megváltoztatták a beosztott és vezető állású dolgozók anyagi ösztönzésének rendszerét stb.; — valamennyi vállalat részé­re megengedett, hogy árubeszer­zéseiket nemcsak az adott me­gye területén működő, hanem bármely nagykereskedelmi vál­lalattól biztosítják; — támogatjuk az állami gaz­éit célkitűzéseiről daságok, termelőszövetkezetek piaci értékesítését; — kiterjesztettük a vállala­tok helyi árualapokból történő beszerzési lehetőségét. Általá­ban arra ösztözünk, hogy a központi árualapok mellett a helyi árualapok, a helyi ter­meltetés fokozott felhasználá­sával is javítsák az áruválasz­tékot; — jelentősen fokoztuk a vál­lalatok önállóságát a béralap­gazdálkodásban, a bérmegtaka­rítások felhasználásában; a há­lózat fejlesztésben pedig a be­ruházási, felújítási és karbantar­tási keretekkel gazdálkodhatnak szabadabban. — Milyen lehetőségeket biztosít a harmadik ötéves terv az üzlet- és a szállo­dai hálózat bővítéséhez, a kereskedelem korszerűsí­téséhez? — A terv az állami belkeres­kedelem részére mintegy 2,6 milliárd Ft, a szövetkezeti ke­reskedelem számára 2,1 milliárd Ft beruházási lehetőséget biz­tosít. Ezt az összeget növeli a tanácsok, vállalatok saját erő­forrása. — A belkereskedelem beru­házási keretéből mintegy 850 millió Ft-ot a kiskereskedelmi hálózat fejlesztésére, ugyancsak 850 milliót idegenforgalmi célok­ra, és közel 700 milliót a nagyke­reskedelmi raktárak és telepek építésére és korszerűsítésére for­dítunk A szövetkezeti beruházá­si keretnek több mint felét fel- vásárlási raktárak és hűtőtáro­lók építésére használják fel. — A kiskereskedelmi hálózat fejlesztésénél továbbra is fon­tosnak tartjuk, hogy a keres­kedelmi központokban korszerű, nagyobb alapterületű szaküzle­teket alakítsanak ki. A megle­vő hálózat belső tartalékainak kihasználásával a korszerű el­adási formák alkalmazásával kell biztosítani a nagyobb for­galom zavartalanabb és kultu­ráltabb körülmények között tör­ténő bonyolítását. A helyi jel­legű hálózatfejlesztés egyik sar­kalatos feladata, hogy a keres­kedelmileg ellátatlan területe-1 ken napi cikkeket árusító — fő- I ként élelmiszer — boltokat épít­senek. — Folytatjuk a kereskedelem és vendéglátás korszerű gépek­kel történő ellátását. A hűtőka­pacitás fokozásával lehetővé vá­lik, hogy újabb üzletekben áru­sítsanak hidegkonyhai készítmé­nyeket, félkészételeket, mélyhű­tött árukat. Nagyobb mennyi­ségben kívánjuk a gyümölcsle- veket, üdítőitalokat hűtött álla­potban forgalomba hozni. A ki­szolgálás további korszerűsíté­sére különböző árusító-automa­tákat, pénztár- és csomagológé­peket szerzünk be. A vendéglá­tást el kell látnunk nagytelje­sítményű főző-, sütőberendezé­sekkel, előkészítő gépekkel, hogy különösen a kiránduló- üdülő­helyeken nagy tömegben jelent­kező vendégeket gyorsan, kiváló minőségű ételekkel, cukrászati- és hidegkonyhai készítmények­kel lássuk el. — A harmadik ötéves tervben a belkereskedelemnek jelentős feladatokat kell megoldani. A gazdaságirányítás új rendszeré­ben a kereskedelmi vállalatok szereDköre növekszik. Remél­jük. hogy az új gazdasási me­chanizmus azon célkitűzését, amely a szükségletekre való termelést helyezi előtérbe, meg­értik ipari, mezőgazdasági és külkereskedelmi szállítóink, és növelik a lakosság igényeinek megfelelő fogyasztási cikkek ter­melését és szállítását. A terme­lés fejlődése mellett, a keres­kedelmi dolgozók tömegeire tá­maszkodva. a harmadik ötéves terv során a lakosság ellátását magasabb színvonalon, kultu­ráltabban fogjuk biztosítani — fejezte be tájékoztatóját a mi­niszter. Sokat segíthetnek A JÁRÁSI kertészeti felügye­lők legutóbbi értekezletén igen sürgetően került szóba a gépi eszközellátás. Különösen külön­böző gyümölcs- és zöldségszedő gépekből van hiány. Ez annál is inkább fontos, mert az összes termelési költségeknek mintegy 40 százalékát teszi ki általában a szedési mun Ica. Hasonló sür­getések másutt is elhangzanak különböző tanácskozásokon, megbeszéléseken. Érthető ez, hi­szen a megyében jelentős szőlő- és gyümölcskertészet folyik és egyre nagyobb mértékben ter­mesztik a különböző zöldségfé­léket. Mintegy 80 ezer holdon hagyományosan telepített szőlő van. A termelőszövetkezetekben ezeket családi alapon művelik, vagy pedig a háztáji gazdaságok részét képezik. Olyan gép- | konstrukció kellene, amely a kapálástól a permetezésig min­dent elvégez a modern gépek­hez szűk sorokban. Az idén re­kordtermés mutatkozik paradi­csomból több gazdaságban és már most bizony gondot okoz, hogyan szedik le. Űj kultúra megyénkben a hagyma, mely­nek a szedése sincs még meg­oldva. AZ EMLÍTETT gépek gyártá­sában nagy segítséget adhat­nak a megye ktsz-ei. A János­halmi Vegyes Kisipari Terme­lőszövetkezet már az elmúlt év­ben. többféle gépet gyártott a mezőgazdasági üzemeknek. Húsz darab rovarirtót készítettek — többek körött. Ezekre az idén is kaptak megrendelést. Hason­lóképpen készítettek sortrágyás kukoricavetésre alkalmas gépe­ket is. Az 1964. évi országos mező- gazdasági kiállításon a megye kisipari termelőszövetkezetei számos mezőgazdasági géppel szerepeltek, kezdve a gyümölcs­fatisztítástól a különböző szállí­tóeszközökig, gyümölcsváloga­tóig. Legtöbb mezőgazdasági kisgépet országosan a megye ktsz-ei állítottak ki. Sajnos, en­nél tovább nemigen jutottunk. A prototípusok elkészültek, de igény jóformán alig volt ezek­re a berendezésekre. Pedig a ktsz-ek rendelkeznek kapacitás­sal. A már említett jánoshalmi kisipari termelőszövetkezet pél­dául már országos igényeket is ki tud elégíteni, pótkocsik, szál­lítókocsik tekintetében. Csak ar­ra kéri a mezőgazdasági üze­mek illetékeseit, ez év szeptem­ber végéig közöljék igényeiket, hogy fel tudjon készülni a gyár­tásra. A mezőgazdasági kisgépellá­tás javítása sürgős tennivaló, de meg van a lehetőség arra, hogy változtassunk a jelenlegi helyzeten. Számos tapasztalat- cserén mutatnak be különböző berendezéseket a kertészetek­ben. Alig fordul elő. hogy egy ilyen tanácskozáson részt venne a ktsz részéről egy szakember, aki esetleg mindjárt választ is tudna arra, hogy tudják-e gyár­tani és mikor kezdhetnék el a szóban forgó gép készítését. A GAZDASÁGI reform elő­készítésének időszakában va­gyunk. és máris nagyobb ön­állóságot kaptak a mezőgazda­sági nagyüzemek. A kertészke­dő termelőszövetkezetek éljenek az alkalommal és teremtsenek kapcsolatot a ktsz-ekkel. A csúcsmunkák idején legtöbb kö­zös gazdaságban munkaerő- hiány van és kisgépek alkalma­zásával sokat segíthetnek a ter­melékenység növelésvében, a gazdálkodás fejlesztésében. K. S Kinek tetszik? Nem mindig kellemes dolog Kecskeméten a Hunyadiváros­ban lakni. Bennünket, szegény vasúton-túliakat mostanság a DÁV részesít kiseb b-nagyobb bosszúságokban. Tart már né­hány hete, hogy valamiféle fel­újítást végeznek errefelé. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egyik helyen felszedik az osz­lopot és lerakják máshol- Az­tán fordítva. Villany természetesen nincs, már hat órától kezdve. Egyna­pos sörtéimet jótékony félho­mályban kapargálom le regge­lenként, már egészen beleta­nultam, sőt azt hiszem, a fény alatt össze is vagdosnám ma­Elszaporításra váró ii/ szolota/tak Július végétől október elejé­ig azonos típusú, ropogós, nagy­szemű, édes szőlő kerülhet piacra, amennyiben sikerül el­szaporítani a három legújabb csemegeszőlő-fajtát. A legérté­kesebb közöttük a legfiatalabb, a most elismert Olympia: júli­us végétől érik, akárcsak a most kapható Csabagyöngye, de bogyói két és félszér nagyob­bak és keményebb húsúak­Az eddig minden minőségi vizsgán kiválóan megfelelt há­rom új fajta elszaporításával párhuzamosan most 16 fajtaje­löltet értékelnek, s ezek közül néhány valószínűleg nemsokára tovább bővíti majd a választé­kot. A „Téli muskotály”, mint neve is mutatja, muskotályos ízű és jól eltartható, a „Re­kord” lapított formájú, óriási bogyóival tűnik ki. A harma­dik ígéretes fajtajelöltnek még nincsen neve, a szakemberek csak a „Narancsízű testvéré­nek” nevezik. Néhány évvel ezelőtt több hibridet állítottak elő, s ezek egyike gyorsan hír­nevet szerzett a narancséra em­lékeztető muskotályos ízével. I gam. De hát bosszúságról szól­tam az imént, a dolgot nem akrom kellemessé színezni. Mert délután általában nem gyullad fény a meghirdetett ötórás idő­pontban- Csak később. Sőt — olykor később se. Mint ahogy a labdarúgó VB idején is leg­feljebb képzeletben kísérhettük figyelemmel az angol—portugál első félidejét. Annak idején ír­tunk is erről. Mint az alábbi­akból kiderül, nem sok haszon­nal. Csütörtökön este ugyanis egy­általán nem volt fény- Pedig a tv — ami megint csak nem mindennapi esemény — jó mű­sorral kecsegtetett: filmesített Shakespeare-vígjátékkal. Ahogy tetszik címmel, utána a Golden Gate-együítes spirituáléival. De, úgy látszik, a DÁV más véle­ményen volt a műsort illetően. Persze, jórészt találgatásokra vagyunk utalva, csak azt tud­juk biztosan, hogy az áram- szolgáltató ügyeletes szerelőinek tudomásuk volt az áramhiány­ról, s a helyreállítás iránti tisz­teletteljes kérés is eljutott hoz­zájuk, Meg is ígérték, hogy nyomban hclyreállíják a vona­lat- Ám, ennél több nem tör­tént. Ha már így van — találgas­sunk. Például a felújítást vég­ző szerelők elfelejtették vissza­kötni a huzalt. (De volt-e már olyan eset, hogy elfelejtették felvenni a fizetésüket?) Vagy úgy gondolják, hogy a minden­napos ki- és bekötésekkel mi­nek rongálni a drótot? (Rongál­juk inkább mi a szemünket.) Esetleg titkon megegyeztek a gyertyakészítőkkel, akiknek mostanában talán nem megy úgy az üzlet, mint régebben­Kezd valami derengeni: a DÁV minden bizonnyal kisajá­tította a Shakcspearc-film cí­mét: Ahogy tetszik. Vagy ad fényt, vagy nem — ahogy n<-k tetszik. Nekünk viszont egyre kevésbé tetszik az efajta „áram­szolgáltatás”, »—ni >—el

Next

/
Thumbnails
Contents