Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-05 / 184. szám

r fStift ang-BCTfua 8, pénteS r S. ma Gyümölcsöző kapcsolatok Bácskaiak Bulgáriában Versenyben Nemrég a bajai járás termelő- szövetkezeteinek párttitkáraival Bulgáriában jártunk. A várnai körzetet látogattuk meg. mivel ennek a vidéknek az adottsá­gai hasonlóak a Bácskáéhoz. Igen hasznos volt számunkra, hogy a várnai körzeti pártbizott­ságon minden részletre kiterje­dő. félnapos tájékoztatást kap­hattunk. Zahariev elvtárs, a pártbizottság mezőgazdasági osz­tályának vezetője és az osztály munkatársai fogadtak bennün­ket és baráti beszélgetés köze­pette kicseréltük tapasztalatain­kat. Szakosított gazdaságok A várnai körzet Bulgária -gyik nagy mezőgazdasági terü- 3te. amely a Fekete-tenger partvidékével az ország belse­je felé húzódik. Magában fog­lalja a csodálatos Aranyhomok- partot, déli irányban híres Ne- sebár-félszigetet és a Napsugár­partot. Itt terülnek el Bulgária legnagyobb szőlő- és gyümölcs- ültetvényei. Amellett, hogy a fő üzemág a szőlő- és gyümölcstermesztés, vannak fejlett, teljesen szako­sított állattenyésztő gazdaságok is. A körzetben 11 tejtermelő, ugyanennyi sertéstenyésztő, hat baromfi- és öt juhtenyésztő szö­vetkezet van. Gyakorlatban any- nyit jelent ez. hogy csak egy állattenyésztési ággal foglalkoz­nak nagyüzemi méretekben, egyéb állatfajtát csak a saját szükségletre tartanak. Egy-egy gazdaság a kenyérgabona és a takarmánytermesztésen kívül csak egy-két növényféleséggel foglalkozik. A tejtermelő gazdaságokban 500—600 fejőstehén található, teljesen gépesített a takarmá­nyozás, a fejés, és a trágyaki­hordás. Míg nálunk a hizlalás és a nevelés van inkább elter­jedve, addig Bulgáriában a to­jástermelés a fő cél a baromfi­Egy fogadás haszna Sajnos, nem tudok eszperan­tóul. Mégis hasznom szárma­zott e műnyelv révén. Ügy történt, hogy rézsűt la­kom a kecskeméti vasútállo­mással, szerdán délután az ab­lakunkból felfedezem: több szavas üdvözlő felirat díszük az indóház homlokzatán. Meg­lehetősen jól látok messzire, próbálom hát betüzgetni a szö­veget. Ám sehogyse állnak ösz- sze számomra értelmes sza­vakká, mondattá a betűk. Mi­kor már majdnem megtaga­dom egy-egy szónak a „gal­lérját”, összemosódik előttem az egész. Szólok a feleségemnek, aki pillanat alatt kivágja: „Szö­vetkezeti nap lesz Kecskemé­ten, annak a vendégeit üd- vözlik a transzparensen.” Gyors kontroll, s gyanak­szom: ,,Nem létezik.” — Mert rossz a szemed. Fogadjunk egy üveg pezsgő­be, hogy a szövetkezeti nap részvevőinek szól a felirat. Fogadunk. És ellenőrzés vé­gett elsétálunk az állomással szembe. Onnan már pontosan látszik, idegen szavakat fes­tettek a táblára. Aha: az esz­perantó világkongresszus me­gyénk székhelyére érkező kül­dötteit üdvözlik — eszmélünk, én persze kajánkodó örömmel. Vasárnap tehát lesz egy üveg pezsgőm. S addig megtanulok egy rövidke köszöntő monda­tot eszperantóul, és ezzel nó­gatom koccintásra az asszonyt. Lehet, hogy a mondat isme­rete az egész nyelv elsajátí­tására ösztökél? X. í. tenyésztésben. 10—40 ezeres to­jóállomány van egy-egy szövet­kezeti gazdaságban. A körzet­ben most tervezik egy 250 ez­res tojóállománnyal rendelkező kombinát építését. Az ország to­jásellátását 50—60 százalékban a nagyüzem biztosítja. A gaz­daságokban főként Hampshire és Comish fajtákkal, a háztáji­ban inkább hibridekkel talál­koztunk. Szólni kell az előbb már em­lített szőlő- gyümölcstermesztés­ről. A telepítések felét régi, másik felét új fajták alkotják. Az eddig alkalmazott szálvesz- szős metszés helyett a csapos metszés hódít. Az új telepítések természetesen a legjobb fajták­ból tevődnek össze. Ugyanez a helyzet a gyümölcsnél is. A kör­zetben főként almát, körtét és őszibarackot termesztenek. El­képzeléseik hasonlóak a mienk­hez, csak főként olyan fajták és gyümölcsnemék telepítésével foglalkoznak, amelyeket eddig elhanyagoltak. Ilyenek a bogyós gyümölcsűek, valamint a dió. A Todor Milusev Tsz-ben Látogatást tettünk a bjálai Todor Milusev Termelőszövet­kezetben. A gazdaság a Fekete­tenger partján fekszik. A terme­lőszövetkezet kultúrtermében az elnök Kovacsev elvtárs adott tá­jékoztatást. A közös gazdaság összterülete 7300 hektár, amely­ből 5100 a szántó és 900 a sző­lő és gyümölcsös. A szövetke­zet hat faluból egyesült, a gaz­dák száma a családtagok nélkül 1200 fő. A hat falu jelenleg egyetlen közigazgatási egység. Bulgáriában minden községben csak egy szövetkezet van. A szarvasmarha-tenyésztés, főleg a tehenészet gépesített. Ér­dekes. hogy csak nők dolgoznak a tehenészetben. Egy nő 28 te­henet gondoz.. Két műszakban váltják egymást 4-től 12-ig és 12-től 20 óráig. Ily módon le­hetővé válik számukra, hogy az otthoni házimunkát is elvégez­zék. A bért a tejhozam után kapják. Itt is vezető ágazat a szőlő- és gyümölcstermesztés, amelyet a távlati tervekben méginkább fejlesztenek. A szélessoros, ma­gasművelést alkalmazzák. A tengerparton a szőlőt nem kell takarni. A szőlészetnél is a fő céljuk az emberi munka nagy részének kikapcsolása és a na­gyobb termés biztosítása. Ta­valy hektáronként 97 mázsa sző­lőt termesztettek. Készpénzes díjazást alkalmaz nak. A bérezés egy része a ter­meléshez kötött, másrészt idő­béres. Az órabérezésnél a mun­kákat három bérkategóriába so. rolják. aszerint, hogy könnyű vagy nehéz munkáról van szó, milyen szakértelmet kíván. Emellett külön díjazzák a mun­ka minőségét is. Érdekes, hogy a nődolgozók aránya magasabb, mint a fér­fiaké. Az előbbié 60 százalék, az utóbbié pedig 40. A nők fő­leg a növénytermesztésben és a kertészetben dolgoznak. A mun­kában való részvétel arányában választják őket a vezetésbe. A termelőszövetkezetben mind a vezetőségi tanácsban, mind a brigádtanácsokban a megfelelő számú nőt választották meg. (Ez a mi járásunk termelőszö­vetkezeteiben kevés helyen ta­pasztalható.) A pártszervezetnek igen nagy a tekintélye, minden döntő kér­dést megtárgyalnak párttaggyű- lésen. A termelőszövetkezetben — annak ellenére, hogy hat fa­lura terjed — egy nagy párt- szervezet van. élén függetlení­tett titkárral. Bulgáriai utunk gazdag volt élményekben. A bulgárok min­denütt barátilag fogadták cso­portunkat és a legszívélyesebb vendégszeretetet élvezhettük. Küldöttségcserék Ennek a viszonzásául a sze- remlei Dun agy öngye és a bát- monostori Kossuth Termelőszö­vetkezet még a nyáron vendé­gül látja a bjálai termelőszö­vetkezetet. Bjálából húsz terme­lőszövetkezeti tag látogat au­gusztus 15-én járásunkba. A szeremlei és a bátmonostori tsz- ek kongresszusi munkaverseny­ben legjobban kitűnt tíz-tíz tag­ját látják vendégül a bjálai tsz- ben ugyancsak augusztusban. Most szerveznek a Hosszúhegyi Állami Gazdaság dolgozóiból egy csoportot, akik ellátogatnak a várnai körzet szőlő- és gyü­mölcstermesztő állami gazdasá­gaiba. Ügy értékeljük, hogy a látoga­tások alkalmával szerzett ta­pasztalatok gyümölcsözőek lesz­nek gazdaságaink fejlesztésében és népeink kapcsolatának elmé­lyítésében. Agócs Imre a bajai járási pártbi­zottság munkatársa. Hatszor nyerte el eddig a szocialista címet — és már ezüst­jelvényes — a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének „Május 1,” brigádja. A gyáregység 7,2 millió forint értékű kád- és egészségügyi berendezés gyártását vállalta terven felül az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére. A brigád tagjainak kong­resszusi felajánlása terven felül készült termékek zománcozására való előkészítése volt. Ezenkívül eddig 120 óra társadalmi mun­kát végeztek. , Képünkön Kmetovits János brigádvezető minőségi ellenőrzést végez. Kilencszáz vagon aprómag Megyénk az ország legnagyobb aprómagtermelő körzete. E nap­fényben gazdag vidéken vala­mennyi növényi mag beérik. A hagyományos körzetekben ki­alakult magtermelő nagyüze­mekben megkezdték a vető­magvak begyűjtését, cséplését. Az állami és termelőszövetke­zeti gazdaságokban az idén is több mint negyvenféle szántó­földi növény magját szaporítot­ták. Az idén először foglalkoz­nak egynyári virágmag-szapo- rítással, és mind nagyobb si­kerrel. Ez évben már húszféle dísznövényt termesztettek kül­földi megrendelésre. Az egyik angol megrendelő cég kikül­döttje a napokban járt a me­gyében, és megelégedéssel szem­lélte a szépen gondozott virág­telepeket, ahol megkezdték az érett magvak összegyűjtését. A magtermelő üzemekben a lencse, a repce, a szöszösbük- köny, a nyúlszapuka és a balta­cím betakarítását szorgalmaz­zák. A több mint 4000 holdas somkóróföldeken pedig megkez­dődött az aratás. Az idei mag­fogás jól sikerült, s a minőség megőrzése most a betakarításon múlik. A nedves időre rendkí­vül érzékeny magvak cséplését ezért nagy gonddal kell végez­ni. Nagy szolgálatot tesznek ilyenkor a magtároló színek, amellyel csak néhány magter­melő gazdaság rendelkezik. A betakarításnál pedig leginkább a kombájnoknak veszik hasz- nt. Erre a célra átalakított, „járvacséplőket” gumi verőié-' cekkel szerelik fel, s így nem tesz kárt a magvakban. A ta­pasztalatok szerint közvetlen a szántóföldön learatott, elcsépelt magvak betakarítási költsége olcsóbb, mintha azt a szérűkön cséplőgéppel veretik. A becslések szerint mintegy 900 vagon vetőmagra számíta­nak a megyében, amelynek je­lentős része exportra kerül. A magvak egy részét, összesen ti­zenhatfélét a megye magtisztí­tó üzemeiben dolgozzák fel, fémzárolják. A többit pedig az ország más vidékeire szállítják e célra. Ne a vevő fizesse meg Kivel nem történt már meg? Kinéztünk egyik nap a cipőbolt kiraka­tában egy csinos fazont. No, ezt megvesszük el­sején — határoztuk el. addig már két hét sincs hátra, biztosan lesz még ebből a típusból. Azután, valahányszor arra jártunk, megálltunk pár pillanatra, s figyel­tük, megvan-e még? Hányszor — legtöbbször — úgy van azonban, hogy a szép áru ugyan­úgy tetszik másoknak is. A kiszemelt cipő hamar elfogy. Ha szerencsések vagyunk, és a kereske­delem is elég éber ah­hoz. hogy az ipart idejé­ben noszogtassa — hosz- szabb-rövidebb idő múl­va ismét megláthatjuk a tetszetős fazonú cipőt a kirakatban. Kedvünk vi­szont elég gyakran lelo­had egy „kis” változás miatt. A kelendő cipő drágább lett 10 forint­tal. Hát olyan kaján a kereskedelem, hogy így használja ki a jelentke­zett keresletet? Nincs szó mohóságról. Illetve... Szóval rendszerint „in­dokolt” a drágulás, mert ha jól szemügyre vesz- szük a cipőt, észrevehet­jük, hogy azért mégsem ugyanolyan, mint első formájában. Persze. Mi­lyen új pofát kapott az­zal a fél-kisujjnyi nagy­ságú fityegővei! No de az kerülne a gyártó cég­nek 10 forintba? Hát itt van az eb el­ásva. Gyártunk mi vi­lágszínvonalon cipőket, de kereskedelmi fogása­inkban ilyen közönséget bosszantó és a kelendő­ségből primitív kis tisz­tességtelenséggel hasz­not húzó vonások van­nak. Szerencsére azért már egyre kevesebbszer. Nemcsak cipőnél fordul ez elő, hanem készruhó- nál, bútornál vagy más közszükségleti cikknél is. A baj az, hogy a gyor­sabban fogyó, elhaszná­lódó cikkeknél. Az egy példa is figyel­meztet: korszerűbb köz- gazdasági látókörre van szükség minden vonalon. Nemcsak gyártani kell tudni, hanem keresked­ni is. Ez utóbbiban — többek közt — az is je­lenti a modernséget, hogy egy kapós árucikk ára akkor sem emelke­dik, ha történetesen szebb, jobb lesz egy-egy későbbi sorozat. Mert vajon nincs-e mód arra a cipőgyárban, hogy a fél-kisujjnyi többletanyag, a fityegő árát ne a vásárlókkal fi­zettessék meg? Még az is kérdéses, nem bozza-e be szinte automatikusan a vállalatnak a kis több­letköltséget az, hogy a tetszetősebb portékából többet el tud adni? Nem kevésszer a szó szoros értelmében filléres kia­dással megsokszorozódik egy cikk forgalma. Ugyanazzal a gépi be­rendezéssel, létszámeme­lés nélkül többszörös mennyiséget tud előállí­tani az üzem. Jóval ma­gasabb a termelékeny­ségnövekedés, mint a kis pluszköltség. Mi szükség van akkor arra, hogy a fogyasztókra há­rítsák — éspedig sok­szor kétes kalkulációval — a kis' változtatással járó jelentéktelen kia­dást. Nem lehet más­képpen? De lehet. Itt van pél­dául a háziasszonyok kö­rében jól ismert és nép­szerű Ultra-mosópaszta. Külsőre ugyanaz, mint volt. Kék műanyagdo­bozban van, az ára nem változott. Pedig a paszta benne nem ugyanaz. Jobb, mint volt. Olyan fehérítő színezék, festék­anyag van a pasztában, amely tartósabbá teszi a nylon fehérnemű fe­hérségét. Tudvalé­vőén ezek általában két hónap múltán elveszítik eredeti fehérségüket, el­szürkülnek. Az Ultra­mosópaszta használata több mint duplájára hosszabbítja ezt az idő­tartamot. A fehérítő szí­nezék új anyag a pasz­tában, azaz valamibeke­rül. A 20—30 filléres többletkiadást azonban nem a vevőkön „veszi meg” a gyár. Szívesen, többet vásá­rolnak a többet tudó mo­sópasztából, többet gyárt­hat tehát az üzem. Jó­val nagyobb mennyisé­get annál, hogysem a megnövekedett forgalom ne pótolná a festék árát és búsásan egy-két kise­gítő munkadíját. Mert ugyanazokon a berende­zéseken készül a kelen­dőbb Ultra-paszta is. Így van ez jól. Ez hasznára van a gyárnak is, a közönségnek is, s egy kis egyszerűsítéssel véve, a kettőt tekinthet­jük a népgazdaságnak is No persze, ehhez is kell azért gondolkodni De csak annyival többe* hogy az íróasztal, a gyá mindenki mástól függe' lennek erőszakolt sző' érdekén kívül — a tár sadalmi érdeket is szén előtt kell tartani. Aza- összefüggésekben szük­séges gondolkodni; d" termelni és eladni is így lehet korszerűen. Tóth István /

Next

/
Thumbnails
Contents