Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-05 / 184. szám
r fStift ang-BCTfua 8, pénteS r S. ma Gyümölcsöző kapcsolatok Bácskaiak Bulgáriában Versenyben Nemrég a bajai járás termelő- szövetkezeteinek párttitkáraival Bulgáriában jártunk. A várnai körzetet látogattuk meg. mivel ennek a vidéknek az adottságai hasonlóak a Bácskáéhoz. Igen hasznos volt számunkra, hogy a várnai körzeti pártbizottságon minden részletre kiterjedő. félnapos tájékoztatást kaphattunk. Zahariev elvtárs, a pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője és az osztály munkatársai fogadtak bennünket és baráti beszélgetés közepette kicseréltük tapasztalatainkat. Szakosított gazdaságok A várnai körzet Bulgária -gyik nagy mezőgazdasági terü- 3te. amely a Fekete-tenger partvidékével az ország belseje felé húzódik. Magában foglalja a csodálatos Aranyhomok- partot, déli irányban híres Ne- sebár-félszigetet és a Napsugárpartot. Itt terülnek el Bulgária legnagyobb szőlő- és gyümölcs- ültetvényei. Amellett, hogy a fő üzemág a szőlő- és gyümölcstermesztés, vannak fejlett, teljesen szakosított állattenyésztő gazdaságok is. A körzetben 11 tejtermelő, ugyanennyi sertéstenyésztő, hat baromfi- és öt juhtenyésztő szövetkezet van. Gyakorlatban any- nyit jelent ez. hogy csak egy állattenyésztési ággal foglalkoznak nagyüzemi méretekben, egyéb állatfajtát csak a saját szükségletre tartanak. Egy-egy gazdaság a kenyérgabona és a takarmánytermesztésen kívül csak egy-két növényféleséggel foglalkozik. A tejtermelő gazdaságokban 500—600 fejőstehén található, teljesen gépesített a takarmányozás, a fejés, és a trágyakihordás. Míg nálunk a hizlalás és a nevelés van inkább elterjedve, addig Bulgáriában a tojástermelés a fő cél a baromfiEgy fogadás haszna Sajnos, nem tudok eszperantóul. Mégis hasznom származott e műnyelv révén. Ügy történt, hogy rézsűt lakom a kecskeméti vasútállomással, szerdán délután az ablakunkból felfedezem: több szavas üdvözlő felirat díszük az indóház homlokzatán. Meglehetősen jól látok messzire, próbálom hát betüzgetni a szöveget. Ám sehogyse állnak ösz- sze számomra értelmes szavakká, mondattá a betűk. Mikor már majdnem megtagadom egy-egy szónak a „gallérját”, összemosódik előttem az egész. Szólok a feleségemnek, aki pillanat alatt kivágja: „Szövetkezeti nap lesz Kecskeméten, annak a vendégeit üd- vözlik a transzparensen.” Gyors kontroll, s gyanakszom: ,,Nem létezik.” — Mert rossz a szemed. Fogadjunk egy üveg pezsgőbe, hogy a szövetkezeti nap részvevőinek szól a felirat. Fogadunk. És ellenőrzés végett elsétálunk az állomással szembe. Onnan már pontosan látszik, idegen szavakat festettek a táblára. Aha: az eszperantó világkongresszus megyénk székhelyére érkező küldötteit üdvözlik — eszmélünk, én persze kajánkodó örömmel. Vasárnap tehát lesz egy üveg pezsgőm. S addig megtanulok egy rövidke köszöntő mondatot eszperantóul, és ezzel nógatom koccintásra az asszonyt. Lehet, hogy a mondat ismerete az egész nyelv elsajátítására ösztökél? X. í. tenyésztésben. 10—40 ezeres tojóállomány van egy-egy szövetkezeti gazdaságban. A körzetben most tervezik egy 250 ezres tojóállománnyal rendelkező kombinát építését. Az ország tojásellátását 50—60 százalékban a nagyüzem biztosítja. A gazdaságokban főként Hampshire és Comish fajtákkal, a háztájiban inkább hibridekkel találkoztunk. Szólni kell az előbb már említett szőlő- gyümölcstermesztésről. A telepítések felét régi, másik felét új fajták alkotják. Az eddig alkalmazott szálvesz- szős metszés helyett a csapos metszés hódít. Az új telepítések természetesen a legjobb fajtákból tevődnek össze. Ugyanez a helyzet a gyümölcsnél is. A körzetben főként almát, körtét és őszibarackot termesztenek. Elképzeléseik hasonlóak a mienkhez, csak főként olyan fajták és gyümölcsnemék telepítésével foglalkoznak, amelyeket eddig elhanyagoltak. Ilyenek a bogyós gyümölcsűek, valamint a dió. A Todor Milusev Tsz-ben Látogatást tettünk a bjálai Todor Milusev Termelőszövetkezetben. A gazdaság a Feketetenger partján fekszik. A termelőszövetkezet kultúrtermében az elnök Kovacsev elvtárs adott tájékoztatást. A közös gazdaság összterülete 7300 hektár, amelyből 5100 a szántó és 900 a szőlő és gyümölcsös. A szövetkezet hat faluból egyesült, a gazdák száma a családtagok nélkül 1200 fő. A hat falu jelenleg egyetlen közigazgatási egység. Bulgáriában minden községben csak egy szövetkezet van. A szarvasmarha-tenyésztés, főleg a tehenészet gépesített. Érdekes. hogy csak nők dolgoznak a tehenészetben. Egy nő 28 tehenet gondoz.. Két műszakban váltják egymást 4-től 12-ig és 12-től 20 óráig. Ily módon lehetővé válik számukra, hogy az otthoni házimunkát is elvégezzék. A bért a tejhozam után kapják. Itt is vezető ágazat a szőlő- és gyümölcstermesztés, amelyet a távlati tervekben méginkább fejlesztenek. A szélessoros, magasművelést alkalmazzák. A tengerparton a szőlőt nem kell takarni. A szőlészetnél is a fő céljuk az emberi munka nagy részének kikapcsolása és a nagyobb termés biztosítása. Tavaly hektáronként 97 mázsa szőlőt termesztettek. Készpénzes díjazást alkalmaz nak. A bérezés egy része a termeléshez kötött, másrészt időbéres. Az órabérezésnél a munkákat három bérkategóriába so. rolják. aszerint, hogy könnyű vagy nehéz munkáról van szó, milyen szakértelmet kíván. Emellett külön díjazzák a munka minőségét is. Érdekes, hogy a nődolgozók aránya magasabb, mint a férfiaké. Az előbbié 60 százalék, az utóbbié pedig 40. A nők főleg a növénytermesztésben és a kertészetben dolgoznak. A munkában való részvétel arányában választják őket a vezetésbe. A termelőszövetkezetben mind a vezetőségi tanácsban, mind a brigádtanácsokban a megfelelő számú nőt választották meg. (Ez a mi járásunk termelőszövetkezeteiben kevés helyen tapasztalható.) A pártszervezetnek igen nagy a tekintélye, minden döntő kérdést megtárgyalnak párttaggyű- lésen. A termelőszövetkezetben — annak ellenére, hogy hat falura terjed — egy nagy párt- szervezet van. élén függetlenített titkárral. Bulgáriai utunk gazdag volt élményekben. A bulgárok mindenütt barátilag fogadták csoportunkat és a legszívélyesebb vendégszeretetet élvezhettük. Küldöttségcserék Ennek a viszonzásául a sze- remlei Dun agy öngye és a bát- monostori Kossuth Termelőszövetkezet még a nyáron vendégül látja a bjálai termelőszövetkezetet. Bjálából húsz termelőszövetkezeti tag látogat augusztus 15-én járásunkba. A szeremlei és a bátmonostori tsz- ek kongresszusi munkaversenyben legjobban kitűnt tíz-tíz tagját látják vendégül a bjálai tsz- ben ugyancsak augusztusban. Most szerveznek a Hosszúhegyi Állami Gazdaság dolgozóiból egy csoportot, akik ellátogatnak a várnai körzet szőlő- és gyümölcstermesztő állami gazdaságaiba. Ügy értékeljük, hogy a látogatások alkalmával szerzett tapasztalatok gyümölcsözőek lesznek gazdaságaink fejlesztésében és népeink kapcsolatának elmélyítésében. Agócs Imre a bajai járási pártbizottság munkatársa. Hatszor nyerte el eddig a szocialista címet — és már ezüstjelvényes — a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének „Május 1,” brigádja. A gyáregység 7,2 millió forint értékű kád- és egészségügyi berendezés gyártását vállalta terven felül az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére. A brigád tagjainak kongresszusi felajánlása terven felül készült termékek zománcozására való előkészítése volt. Ezenkívül eddig 120 óra társadalmi munkát végeztek. , Képünkön Kmetovits János brigádvezető minőségi ellenőrzést végez. Kilencszáz vagon aprómag Megyénk az ország legnagyobb aprómagtermelő körzete. E napfényben gazdag vidéken valamennyi növényi mag beérik. A hagyományos körzetekben kialakult magtermelő nagyüzemekben megkezdték a vetőmagvak begyűjtését, cséplését. Az állami és termelőszövetkezeti gazdaságokban az idén is több mint negyvenféle szántóföldi növény magját szaporították. Az idén először foglalkoznak egynyári virágmag-szapo- rítással, és mind nagyobb sikerrel. Ez évben már húszféle dísznövényt termesztettek külföldi megrendelésre. Az egyik angol megrendelő cég kiküldöttje a napokban járt a megyében, és megelégedéssel szemlélte a szépen gondozott virágtelepeket, ahol megkezdték az érett magvak összegyűjtését. A magtermelő üzemekben a lencse, a repce, a szöszösbük- köny, a nyúlszapuka és a baltacím betakarítását szorgalmazzák. A több mint 4000 holdas somkóróföldeken pedig megkezdődött az aratás. Az idei magfogás jól sikerült, s a minőség megőrzése most a betakarításon múlik. A nedves időre rendkívül érzékeny magvak cséplését ezért nagy gonddal kell végezni. Nagy szolgálatot tesznek ilyenkor a magtároló színek, amellyel csak néhány magtermelő gazdaság rendelkezik. A betakarításnál pedig leginkább a kombájnoknak veszik hasz- nt. Erre a célra átalakított, „járvacséplőket” gumi verőié-' cekkel szerelik fel, s így nem tesz kárt a magvakban. A tapasztalatok szerint közvetlen a szántóföldön learatott, elcsépelt magvak betakarítási költsége olcsóbb, mintha azt a szérűkön cséplőgéppel veretik. A becslések szerint mintegy 900 vagon vetőmagra számítanak a megyében, amelynek jelentős része exportra kerül. A magvak egy részét, összesen tizenhatfélét a megye magtisztító üzemeiben dolgozzák fel, fémzárolják. A többit pedig az ország más vidékeire szállítják e célra. Ne a vevő fizesse meg Kivel nem történt már meg? Kinéztünk egyik nap a cipőbolt kirakatában egy csinos fazont. No, ezt megvesszük elsején — határoztuk el. addig már két hét sincs hátra, biztosan lesz még ebből a típusból. Azután, valahányszor arra jártunk, megálltunk pár pillanatra, s figyeltük, megvan-e még? Hányszor — legtöbbször — úgy van azonban, hogy a szép áru ugyanúgy tetszik másoknak is. A kiszemelt cipő hamar elfogy. Ha szerencsések vagyunk, és a kereskedelem is elég éber ahhoz. hogy az ipart idejében noszogtassa — hosz- szabb-rövidebb idő múlva ismét megláthatjuk a tetszetős fazonú cipőt a kirakatban. Kedvünk viszont elég gyakran lelohad egy „kis” változás miatt. A kelendő cipő drágább lett 10 forinttal. Hát olyan kaján a kereskedelem, hogy így használja ki a jelentkezett keresletet? Nincs szó mohóságról. Illetve... Szóval rendszerint „indokolt” a drágulás, mert ha jól szemügyre vesz- szük a cipőt, észrevehetjük, hogy azért mégsem ugyanolyan, mint első formájában. Persze. Milyen új pofát kapott azzal a fél-kisujjnyi nagyságú fityegővei! No de az kerülne a gyártó cégnek 10 forintba? Hát itt van az eb elásva. Gyártunk mi világszínvonalon cipőket, de kereskedelmi fogásainkban ilyen közönséget bosszantó és a kelendőségből primitív kis tisztességtelenséggel hasznot húzó vonások vannak. Szerencsére azért már egyre kevesebbszer. Nemcsak cipőnél fordul ez elő, hanem készruhó- nál, bútornál vagy más közszükségleti cikknél is. A baj az, hogy a gyorsabban fogyó, elhasználódó cikkeknél. Az egy példa is figyelmeztet: korszerűbb köz- gazdasági látókörre van szükség minden vonalon. Nemcsak gyártani kell tudni, hanem kereskedni is. Ez utóbbiban — többek közt — az is jelenti a modernséget, hogy egy kapós árucikk ára akkor sem emelkedik, ha történetesen szebb, jobb lesz egy-egy későbbi sorozat. Mert vajon nincs-e mód arra a cipőgyárban, hogy a fél-kisujjnyi többletanyag, a fityegő árát ne a vásárlókkal fizettessék meg? Még az is kérdéses, nem bozza-e be szinte automatikusan a vállalatnak a kis többletköltséget az, hogy a tetszetősebb portékából többet el tud adni? Nem kevésszer a szó szoros értelmében filléres kiadással megsokszorozódik egy cikk forgalma. Ugyanazzal a gépi berendezéssel, létszámemelés nélkül többszörös mennyiséget tud előállítani az üzem. Jóval magasabb a termelékenységnövekedés, mint a kis pluszköltség. Mi szükség van akkor arra, hogy a fogyasztókra hárítsák — éspedig sokszor kétes kalkulációval — a kis' változtatással járó jelentéktelen kiadást. Nem lehet másképpen? De lehet. Itt van például a háziasszonyok körében jól ismert és népszerű Ultra-mosópaszta. Külsőre ugyanaz, mint volt. Kék műanyagdobozban van, az ára nem változott. Pedig a paszta benne nem ugyanaz. Jobb, mint volt. Olyan fehérítő színezék, festékanyag van a pasztában, amely tartósabbá teszi a nylon fehérnemű fehérségét. Tudvalévőén ezek általában két hónap múltán elveszítik eredeti fehérségüket, elszürkülnek. Az Ultramosópaszta használata több mint duplájára hosszabbítja ezt az időtartamot. A fehérítő színezék új anyag a pasztában, azaz valamibekerül. A 20—30 filléres többletkiadást azonban nem a vevőkön „veszi meg” a gyár. Szívesen, többet vásárolnak a többet tudó mosópasztából, többet gyárthat tehát az üzem. Jóval nagyobb mennyiséget annál, hogysem a megnövekedett forgalom ne pótolná a festék árát és búsásan egy-két kisegítő munkadíját. Mert ugyanazokon a berendezéseken készül a kelendőbb Ultra-paszta is. Így van ez jól. Ez hasznára van a gyárnak is, a közönségnek is, s egy kis egyszerűsítéssel véve, a kettőt tekinthetjük a népgazdaságnak is No persze, ehhez is kell azért gondolkodni De csak annyival többe* hogy az íróasztal, a gyá mindenki mástól függe' lennek erőszakolt sző' érdekén kívül — a tár sadalmi érdeket is szén előtt kell tartani. Aza- összefüggésekben szükséges gondolkodni; d" termelni és eladni is így lehet korszerűen. Tóth István /
