Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-30 / 204. szám
ÍJ«». augusztus 30, kedd 5, »Mal Silóznak... Idejében gondoskodnak' az állatállomány téli eleségéről a Városföldi Állami Gazdaságban. Képeink a silótakarmány elkészítésének két jellegzetes szakaszát mutatják be. A riporter visszatér a Felelősek t sorsáért ömlik a szecskázógép „torkából” a pótkocsiba a frissen felaprított takarmánynakvaló. Napjában 600 mázsányit vágnak és tartósítanak belőle ebben a nagyüzemi gazdaságban. Tudnak-e érni a kibontakozás lehetőségeivel? — kérdeztük kora tavasszal megjelent riportunk címében, a szabadszállási Alkotmány Tsz vezetőségének gondjaira célozva. A múlt évet, az elhibázott gazdálkodás következményeként, 700 ezer forintos mérleghiánnyal zárták. Kérdés: A mulasztásokat hogyan, igyekezett a vezetés jóvátenni az elmúlt félévben? Misi Ferenc — négy év alatt a gazdaság, sorrendben, a negyedik főagronómusa — fiatal, energikus szakember benyomását kelti. — Áprilisban kezdtem itt a munkám — mondja. — Az őszi vetéseken már nem lehetett segíteni. Az árpa 8,5, a búza alig több mint hét mázsás átlaggal fizetett. A baltacim és a borsó is gyenge termést adott, A kieséseket pótolni szeretnénk. A Emelkedik a kunhalmok kései, korszerű utóda, az óriási silókazal. Az erőgépek megállás nélkül szállítják és nyomban tömörítik is az értékes, nélkülözhetetlen rakományt. Számológép Mondja valaki, hogy nincs éberség, hogy vállalatainknál hanyagul kezelik a társadalmi tulajdont. Ennek cáfolására álljon itt a következő eset. Egyik nagy megyei vállalatnál az igazgató észrevette, hogy a számológépet kint hagyták az asztalon. Nosza fogta és bevitte a szobájába. Majd jelentkezik az illető, s ő jól megmossa a fejét. Ez szombati napon történt, s hétfőtől az igazgató sza. badságon volt. Persze rögtön észrevették, hogy hiányzik a számológép és hétfőn szóltad is az illetékesnek, s kérdezték mit csináljanak. — Legjobb lesz, ha várunk néhány napot, hátha előkerül. Ha nem lesz meg, értesítjük a rendőrséget. Péntekig vártak. Persze nem lett meg a gép. Jelentették az ügyet a rendőrségen, és jött a nyomozás. Kérdések, keresztkérdések stb. Elérkezett a következő hét szerdája, de a gépnek nyomát sem találták. Az igazgató megjött a szabadságról, s neki is sápadt arccal számoltak be a titokzatos „bűncselekményről”. Egy pillanatra ő is elfehéredett, hiszen a szálak hozzá vezettek. Persze, a következő pillanatban kitört a nevetés, és még ma is kacagnak önma- gukon, ha újra el nem tűnt a számológép. Balesetek a könnyűiparban A könnyűiparban ismét megvizsgálták a balesetek számának alakulását. A felmérést az tette különösen időszerűvé, hogy míg az állami ipar egészében valamelyest csökkent, a köny- nyűiparban tavaly emelkedett a balesetek száma. A balesetek az elmúlt évben 133 522 munkanapkiesést okoztak a könnyűipari vállalatoknál. Még mindig akad olyan vállalat, ahol a balesetelhárítás tervszerűtlen, s a műszaki vezetők többsége eltűri, hogy megsértsék az óvórendszabályokat. Felelősségrevonást rendszerint csak akkor alkalmaznak, ha már bekövetkezett a baleset. A balesetek mintegy harminc százaléka gépi eredetű, húsz százalék fordul elő az anyag- mozgatásnál, hét-nyolc százalékát a kézi szerszámok okozzák, és körülbelül 13 százalék az, ami független a termeléstől. ■ tervezettnél 11 ezer csibével többet nevelünk, 30 hold tarlókáposztát vetettünk, s terven felül eladtunk 200 vagon lápföldet. Ha csak a szűkebb értelemben vett agronómiái nehézségeket kellene legyűrniük, bizonyára jobban előrehaladnának. De egyéb természetű gondok is szorongatják a szövetkezetét. Elsősorban, a vezetést illetően. Szeri György elnök ugyanis a jövő hónapban búcsút mond tisztségének. Ezt már hónapokkal ezelőtt eldöntötte, azonban sem a tervtárgyaló, sem a júniusban megtartott közgyűlésen nem jelentette be a gazdáknak. Csupán a pár talapszervezet gyűlésén hozta nyilvánosságra szándékát. Egyet kellene értenünk... Járjuk a majorságot a főagro- nómussal. Itt is, ott is megállunk szót váltani a gazdákkal. Mi lesz, hogyan gondolják a gazdálkodás további útját? — érdeklődünk, de csak tétova, semmitmondó válaszokat kapunk. A vezetőség egyik idősebb tagja, Szabó Kálmán sem látja a kiutat. Pedig most már jócskán el kellene gondolkodniuk: milyen lépéseket tesznek a vezetés megszilárdítása, a gazdálkodás további javítása végett. Sallai József, az idős éjjeliőr — egyik alapító tagja a szövetkezetnek — ezt mondja: — Egyet kellene értenünk a közös dolgokban. A gazdáknak és vezetőknek. De ehhez az szükséges, hogy a vezetők között is jó összhang legyen. A szomszédos Lenin Tsz gazdálkodását is csak így ’lehetett megszilárdítani, öt-hat évvel ezelőtt. Mit tesz a pártszervezet A gazdálkodás alapvető gondjaival szinte csak a főagronómus birkózik. Aki nem is helybeli, így az elmúlt néhány hónap csak arra lett volna elegendő, hogy valamennyire megismerkedjék a helyi körülményekkel. Segítséget csak a gazdáktól várhat. Azzal sem tud sokat kezdeni, hiszen az átlagos életkor közel jár a hatvan évhez, s alig vannak félszázan, akik az 1630 hold körüli összterületen dolgoznak. Noha az adottságok egyáltalán nem rosszabbak, mint Szabadszállás többi szövetkezetében, a talajerő kimerült, s annak sürgős pótlására lenne szükség. A korábbi évek során a majorságba felgyülemlett kevés trágyát sem hordták ki. Mit tesz a húsztagú pártszervezet? Nem sokat. A kommunisták között sincs egyetértés, egyedi jellegű, csip-csup ügyekkel foglalkoznak. Máté Dániel- né párttitkártól hiába kérdezem, van-e elgondolásuk a jövőre nézve, csak kerülő válaszokat ad. Láthatóan nem bízik túlságosan az Alkotmány Tsz jövőjében. Nem hiszi, hogy meg tudnak állni a saját lábukon. A baj ott van, hogy a pártszervezet tagjai, akik korábban is látták — mert látniuk kellett — a gazdálkodás megszilárdítása előtt tornyosuló akadályokat, azok elhárítása céljából nem sokat tettek. A megoldási útjai Mi legyen hát a megoldás? Egyet kell értenünk Látos Istvánnal, a dunavecsei járási pártbizottság első titkárával, aki a következőket mondja: — Részt vettem a júniusban megtartott közgyűlésen. Felszólaltam, s elmondottam, hogy gondolkozzanak a gazdák, mit kell tenniük a megszilárdulás érdekében. De nagyrészük már akkor is teljes passzivitásról tett tanúságot. Ügy látjuk, hogy a helyzet csak akkor rendeződik, ha a gazdaság egyesül a Mathiász Tsz-szel. Az utóbbi szövetkezet gazdái erre hajlandóságot mutatnak. Bízunk benne, hogy az Alkotmány Tsz tagságának nagyobb hányada is egyetért ezzel. A megoldással nem szabad késlekedni. Ügy tervezik, e hónap vége felé közgyűlést hívnak össze. Itt már az elnöknek is nyíltan kell állást -foglalni. De dönteniük kell a gazdáknak is, mit akarnak: elég erősnek érzik-e magukat ahhoz, hogy kimozdítsák helyéből a megfeneklett gazdálkodást, s ne kelljen ismét az ország zsebébe nyúlniuk — mint eddig —, vagy pedig úgy látják: helyzetükön csak a község egy másik szövetkezetével való összefogás segít. Mert hiszen valamennyien felelősek a tsz-nek nemcsak eddigi, de további sorsáért is, amely egyúttal az ő sorsuk is. Hatvani Dániel Hasai és Időszerű közgazdasági témák 3. HAZÄNKNAK jelentős érdekei fűződnek ahhoz, hogy kihasználja a nemzetközi munkamegosztásban és a sokoldalú külkereskedelmi kapcsolatokban rejlő lehetőségeket. Ezért fontos, hogy piacképes, jó áron értékesíthető termékeket gyártsunk a kivitel céljaira és ugyanakkor ésszerűen helyettesítsük a hazai termelést ott. ahol az import gazdaságosabb. Ezt csak úgy érhetjük el. ha a hazai és a külföldi piacok pozitív hatásai fokozottan hatnak a belföldi termelőkre. Az új gazdasági mechanizmus szerves kapcsolatot teremt a belső piac és a külföldi piacok között. Ennek megfelelően csökkenteni kell a hazai termelés túlzott kényelvilágpiac mességre csábító védettségét és a nemzetközi verseny ösztönző hatását fel kell használni a műszaki haladás, a specializáció gyorsítására, a minőség javítására. Milyen eszközökkel érvényesíthető a külföldi piacok kedvező hatása? Mindenekelőtt a termelőt a külföldi piacok hatásától eddig mereven elválasztó árkiegyenlítési rendszer megszüntetésével és olyan egységes devizaszorzók kialakításával, amelyek a gazdaságos kivitelre és importra, illetve az importtal való ésszerű takarékoskodásra ösztönöznek. A devizaszorzók színvonala azt fejezi ki, hogy a népgadaság egységnyi devizát átlagosan milyen költségráfordítással termel ki. Az így megállapított szorzó (a forint és a deviza aránya) minden behozott vagy kivitt árura egyaránt érvényes. A KÖZVETLEN piaci hatások úgy. érvényesülhetnek.- ha a jövőben a termelő vállalatok (és szövetkezetek) az általuk termelt és külföldön értékesített termékekért nem valamilyen hatósági árat, hanem a külföldi vevő által ténylegesen fizetett és az egységes devizaszorzóval átszámított forint árat kapják. Import esetében a felhasználók ugyancsak a tényleges árat fizessék. Az export révérj, elért nyereség a vállalati nyereség szerves része és így a kivitel gazdaságossága, az exportképesség fokozása vállalati érdekké lesz. MINDEZ nem zárja M, hogy átmenetileg árkiegyenlítéssel ne támogassunk bizonyos exportot. Egyes állami kötelezettségek teljesítése, bizonyos mennyiségű deviza megszerzése stb. érdekében átmenetileg támogatni kell az exporttevékenység egy részét. Azzal azonban, hogy e támogatás kifejezetten átmeneti jellegű lesz, arra ösztönözzük a vállalatokat, hogy olyan termékválasztékot alakítsanak ki, amely az érvényes devizaárakon is gazdaságos. Az import esetében lehetővé válik — az önálló vállalati gazdálkodás feltételeként —. hogy a vállalatok időben, a kellő mennyiségben és minőségben hozzájussanak a szükséges importtermékekhez. A gazdaságilag megalapozatlan ígéretek elhárítására minden lehetőség megvan, hiszen az importhoz szükséges deviza megszerzése „drága” pénzbe kerül, az importból származó berendezések, gépek, anyagok után is eszközlekötési járulékot, kamatot kell fizetni. Azzal azonban számolni lehet, hogy a reformot követő időszakban még hatni fog a „hiánypszichózis” és a vállalatok eddig szűkösen kielégített importszükségletüket egyszerre, nagy mennyiségben igyekeznék fedezni. A népgazdasági és ezen belül a rendelkezésre álló deviza helyzetre való tekintettel átmenetileg korlátozni kell az importot (hatósági engedélyekkel, kontingensek megállapításával stb.) AZ ELMONDOTTAKBÓL kiderül, hogy döntő dolog a termelés, az export és az Import gazdasági egységének megteremtése. E mellett szóbajöhetnek újszerű szervezeti megoldások is. Ezeknek is azt a célt kell szolgálniuk, hogy a külföldi piacok pozitív hatását jobban érvényesíthessük a vállalatok döntéseiben. Ezért indokolt esetekben a külkereskedelmi tevékenység szervezetileg is összekapcsolható a termeléssel vagy a belkereskedelemmel (a fogyasztási cikkek piacán). A külföldi piacok hatásának fokozott érvényesítése nem jelentheti azt, hogy a belföldi piacot vagy bizonyos termelési ágakat kiszolgáltatunk a világpiaci erők játékának. Ezért a külkereskedelmi tevékenység központi szabályozása a népgazdaság érdekéből, a belső piaci egyensúly biztosításából indír ki. Ebből a szempontból szabályozzák a devizaszorzókat, a jö- vedelemelvonást, az ártámogatást, az árakat stb. Aktív keres kedelempolitikai szerepet ke1' betöltenie a vámrendszernek Az állam hatósági engedélyhez köti a kivitelt és a behozatalt és kivételes esetekben az irányító szervek utasítás forrná r ban is érvényesíthetik az országos érdekeket. Dr, Varga György
