Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-28 / 203. szám
196C. augusztus 38. vasárnap S. oldal Számvetés — gondokkal terhes hónapok után Még szinte élni látszanak a frissen hasított húsok, amint a darupályán himbálózva, megcsillannak a napon. Nyílik a hűtő ajtaja és egy pillanatra kitárul előttem az ezernyi disznótor gazdagságát is felülmúló hatalmas „speiz”. Sokszor megfordultam már a Kiskunfélegyházi Húsipari Vállalatnál, de — mint első alkalommal — most is órákig el tudnék gyönyörködni a barnára pácolt kolbászok végtelen füzérében, a több száz liter zsírt rotyogtató üstökben. Idő kell, amíg a nagy egészen belül fel tudom fedezni a részleteket is. Valahogy tisztábbnak, rendezettebbnek tűnik minden, mint legutóbb. Igen, ezek az épületek itt újak Az ésszerűség rehabilitációja Az egyik megyei üzem — a vezetők kívánságára hallgatom el a nevét — jelentős mennyiséget exportál egy bizonyos áruféleségből Hollandiába. Az északeurópai üzletfél nemrégiben meglátogatta a vállalatot és valószínűleg ez alkalommal figyelt fel egy másik — egyelőre kizárólag belföldre gyártott — cikkre. Néhány héttel visszautazása után, telefonon keresztül arra kérte a gyárat, hogy a legközelebbi exportvagonba tegyenek be néhány darabot abból a bizonyos „másik” áruféleségből is mutatóba, mert azt reméli, hogy vevőt tud szerezni erre is. Amikor megérkezett az üzenet, már indulásra készen állt a rakomány. Semmiség lett volna hozzácsapni a kért mintát — aminek az értéke egyébként szinte csak fillérekben mérhető —, csakhogy ehhez tucatnyi szervtől kellett volna pecsétes engedélyt kérni előzőleg. Amíg a kérelem, majd a hozzájárulás megjárja kacska- ringós útját, hetek is eltelhetnek. Az exportvagont pedig néhány óra múlva mindenképpen indítani kellett. — Haragítsuk magunkra régi, jó üzletfelünket és veszítsük el az export növelésére kínálkozó váratlan lehetőséget, vagy rúgjuk fel a szabályokat? — így emésztették magukat a vállalat vezetői látogatásom idején. — Szerintem inkább a szabályok szenvedjenek csorbát, kockáztattam meg. „Könnyű Katit táncba vinni, ha maga is akarja”, a javaslatot minden további nélkül elfogadták a vezetők. A holland úr tehát megkapja a mintát. De nincs kizárva, hogy minket fejvesztésre ítélnek majd a paragrafusok szent nevében. Annyi baj legyen. Az új mechanizmus majd rehabilitálja az ésszerűséget, B. D. és a gépház falai is „kitágultak” időközben- Vajon az emberek fejében rendeződtek-e a dolgok? Vagy most is megjelenik az a keserű ránc a párttitkár szája szögletében, ha a munkafegyelemről, a közhangulatról érdeklődöm? Bodor József, az alapszervezet titkára a szeptember 1-i taggyűlésre készül. . — Ez még csak a piszkozat — húzza szét mint egy legyezőt a javításokkal tarkított, sűrűn teleírt lapokat. Elég néhány mondatot elolvasnom és máris látom, hogy a pártszervezet számvetése elsősorban arra a kérdésre igyekszik választ adni majd, amit az imént az udvaron megfogalmaztam magamnak. — Igen, az elmúlt időszakban az üzemi rend helyreállítása, a vezetés megszilárdítása volt a legfőbb gondunk — erősíti meg észrevételemet a titkár. — Sajnos, emellett kissé elhanyagoltunk sok más teendőt, például nem fordítottunk kellő gondot a dolgozók ideológiai nevelésére. — Szerintem egy kollektíva munkafegyelmének a helyreállítása, tulajdonképpen konkrét politikai munka — mond ellent Gombos Aladár, az üzem vezetője. És neki van igaza. 2. A félegyházi vállalatnak — nem is olyan régen — igen rossz híre volt megyeszérte- Igen, az egész vállalatnak, mert emberi gyengeség, hogy így sommásan fogalmazzuk meg ítéletünket, pedig a húsipari üzem dolgozói között is mindvégig több volt a becsületes, mint a rendbontó. Nehéz lenne utólag pontosan meghatározni, hogy a gyenge, liberális vezetés mellett, milyen okok játszottak közre abban, hogy meglazult a vállalatnál a munkafegyelem: elképesztően magasra ugrott az igazolatlan hiányzások száma és már a rendőrségnek is gondot okoztak a lopások. Nehéz lenne kikutatni, hogyan történhetett, hogy néhány hangoskodó maga mellé tudta állítani a kollektíva jelentős hányadát és olyan közhangulatot teremtett, amelyben spiclinek bélyegezhették azt, aki változtatni akart a helyzeten. — Sokféle vélemény csapott össze azon a taggyűlésen, amelyen elhatároztuk, hogy végképpen leszámolunk a rendbontókkal. Egyesek — türelmüket vesztve — adminisztratív intézkedéseket sürgettek. Mások viszont túlzott óvatossággal láttak volna hozzá a dologhoz. Végül sikerült rátalálnunk a helyes útra — emlékezik a párttitkár. Ahol szükséges volt, a legszigorúbb fe- gy elmezó eszközt vette elő az Felső képünkön: Vita a beszámoló fölött. (Jobbról balra) Gombos Aladár igazgató, Bodor József párttitkár és Nemcsok Károly, a KlSZ-fiatalok vezetője. üzem vezetősége, nem riadt vissza az elbocsátástól sem- A rendcsinálást azonban nem ez a módszer jellemezte. — Legelső dolgunk a szak- szervezeti vezetőség újjászervezése volt. Korábban ugyanis a szakszervezeti bizottság tagjai közül néhányan úgy próbáltak olcsó népszerűségre szert tenni, hogy mindig igazat adtak a hangoskodóknak. Űj vezető került *a KIS2- szervezet élére is és azt kértük a fiataloktól, hogy elsősorban becsületes munkára, fegyelemre mozgósítsanak és csak azPapp József, a zsírolvasztóból. után a táncestekre — sorolja tovább az elmúlt hónapok eseményeit Bodor JózsefAz új szakszervezeti bizottság felébresztette „halóporaiból” a munkaversenyt. Hét brigád küzd a szocialista címért és az eddigi értékelések azt mutatják, hogy felelősséget éreznek vállalásukért. A fiatalok — néhány hónap alatt majdnem megduplázódott a KISZ-szervezet létszáma —■_ őrjáratot szerveztek a vízzel és gőzei való takarékosság érdekében. _____ m — Ha nem állt volna mellettem a pártszervezet, nem lett volna erőm végigvinni mindezt, hiszen új ember voltam magam is a vállalatnál — veszi át a szót Gombos Aladár igazgató. — A régi vezetők közül sokan lejáratták a tekintélyüket a túlzott engedékenységükkel, mások képzettségben maradtak el a kívánalmaktól. Kevés embert hoztunk a kapun kívülről, az új irányító gárda nagy része azok közül a fiatalok közül került ki, akiket mi ösztönöztünk a tanulásra. Miért vesető AZ EMBEREK sok mindent beszélnek, többek között ilyeneket is: X Y-t a bíróság elítélte, mert lopott sikkasztott és mi történt vele? Továbbra is jó beosztásba került, s folytatja ott, ahol abbahagyta!” A szóbeszédre általában legyintünk egyet, s talán el sem hisszük, hogy hasonló manapság tényleg előfordulhat. Nos, bármennyire furcsán is hangzik valóban akad néhány ilyen eset a megyében is. Szóbeszédet idéztünk, de most fel is sorakoztatunk néhányat, bizonyítva ezzel, hogy — ha elvétve is — büntetett előéletű emberek kapnak olyan megbízatást, ahol pénzt, anyagot kezelhetne]},, s ismételten megkárosíthatják anyagilag és erkölcsileg a közös tulajdont. A' LAJOSM12SEI Kinizsi Tszcs vezetősége 1965. június 14-én főkönyvelői munkakör ellátására szerződtette Bende Imrét kétezer forint havi illetményért. Bende Imre 1966. május 4-én a főkönyvelői beosztásról lemondott, de a tszcs-nél maradt könyvelőnek 1300 forintos fizetéssel. A könyvelő 1966. augusztus 18-án szóbelileg lemondott (?) erről az állásáról is. Miért soroltuk fel mindezt? Nem ok nélkül. Bende Imrét ugyanis a megyei bíróság 1966. március 18-án jogerősen egy évi szabadságvesztésbe ítélte, társadalmi tulajdont károsító csalás és hűtlen kezelés, sikkasztás és jogtalan eltulajdonítás, valamint bűnpártolás miatt. Az ítéletet nem hajtották végre, mert a szabadságvesztés büntetés közkegyelem alá esett. A főkönyvelő ettől még nem mondott volna le, de 1966. március 24-én a bank — jogosan — nem fogadta el az aláírását. A kérdés most már csak. az, miért bontotta fel a könyvelői beosztásról szóló szerződését is? Annak is oka van, ugyanis a budapesti kerületi bíróság 1966. júniusában Bende Imrét nem jogerősen másfél évi szabadságvesztésre ítélte üzletszerűen, bűn- szövetségben elkövetett, szövetkezet működésével leplezett üzérkedés miatt. Talán ez sem lett volna meggyőző indok — legalábbis a tszcs vezetői részére —. ám a kölönböző jelzések arra figyelmeztették Bende Imrét. jobb ha saját maga hagyja ott munkahelyét... DE NEM KELL túlságosan messzire menni a következő példáért. Bende Imrével együtt ítélte el a megyei bíróság társadalmi tulajdont károsító csalás, hűtlen kezelés, sikkasztás és jogtalan eltulajdonítás miatt — Ilyenkor tudja meg az ember, milyen nagy szükség van arra, hogy minden kis kollektívában ott legyen a párt embere, a bizalmi — vet föl egy új gondolatot a párttitkár. .— Olyan elvtársak segítettek megértetni a dolgozókkal céljainkat, mint például Papp István, a zsírolvasztó régi, megbecsült szakmunkása- A „Papp Istvánoknak” köszönhetjük, hogy sikerült megcáfolnunk azokat, akik szüntelenül hari- goztatták: túlságosan magas a norma, azért hajt bennünket az új igazgató, mert „jó fiú” akar lenni a felsőbb szervek előtt. Naponta vitába kellett száll-1 nunk velük, naponta meg kellett vívni a harcot azért, hogy jobb legyen az áru, kevesebb anyag menjen veszendőbe, hogy csökkenjen az igazolatlan hiányzások száma. GHi Mindez helyet kap majd a pártszervezet vezetőségének a beszámolójában. Mert az elmúlt hónapokban végzett munkára méltán büszkék lehetnek az üzem kommunistái. Büszkék lehetnek rá, 'hogy a munkafegyelemmel együtt megjavult a termékek minősége is: hosszú beosztásban ? Nagy Károlyt. Az ítélet végrehajtását — éppen úgy mint Bende esetében — a közkegyelem miatt felfüggesztették. Mi történt Nagy Károllyal? Hol van, mit csinál? Hihetetlenül hangzik, de mindmáig a lajos- mizsei Vörös Csillag termelő- szövetkezet elnöke! (Nem érdektelen Nagy Károly- esetében megjegyezni, hogy a tsz elnöki beosztáshoz a rendeletek értelmében erkölcsi bizonyítvány szükséges.) A tsz elnökétől erkölcsi bizonyítványt nyilván senki sem kért, mert abból azonnal kiderült volna, hogy Nagy Károlyt jogerősen egy évi szabadságvesztésre ítélték. MENJÜNK TOVÁBB. A kis- szállási vasútállomás vezetője Fogarasi János MÁV-főintéző és felesége éveken keresztül fosztogatta a vasúti kocsikat, a társadalmi tulajdont több mint 40 ezer forinttal megkárosítva. Elbocsájtották. felfüggesztették? Nem ma is a kisszállási vasútállomás főnökeként tevékenykedik mintha mi sem történt volna. Sőt ez a sokszoros tolvaj a napokban nem átallott feljelentést tenni egyik vasúti munkás ellen, mert két darab — nem tévedés — paradicsomot úgymond ellopott az egyik vagonból... EZEK A KIRÍVÓ esetek önmagukért beszélnek, mégsem lehet kommentár nélkül elmenni mellettük. Az említett tények amellett, hogy felháborítóak, azt is bizonyítják, hogy egyes szervek figyelmen kívül hagyják a szocialista erkölcs követelményeit, és — legalábbis néhány esetben — feladták a vezetőkkel szemben alátámasztott alapvető követelményeket! Ezzel súlyos bűncselekmények elkövetőinek lehetőséget adtak, hogy olyan beosztásba kerüljenek — vagy eredeti helyükön maradjanak — ahol továbbra is alkalmuk van megkárosítani a társadalmi tulajdont. (Az ügy annál inkább el tűnő, mert az elmúlt év decemberében terjedelmes cikkben tettük szóvá Bende és Nagy üzelmeit.) A társadalom jogos önvédelme, hogy elítélje azokat, akik haszonszerzésből, vagy bármi más okból hozzányúlnak a társadalom tulajdonához. Ugyanakkor lehetőséget biztosít számukra: bizonyítsák, hogy megtévedtek. A munkához való jogot senki sem vonja meg tőlük: dolgozzanak, s hosszas becsületes munka után talán még vezető beosztásba is kerülhetnek. Ám a bizonyításnak más útja- módja van! Gémes Gábor idő óta nem érkezik panasz a kereskedelemtől. Természetesen — mint Bodor József hangsúlyozta — elégedettségre még nincs okuk. Több következetességre lesz szükség a jövőben, amikor reszortfelelősöktől számonkérik a végzett munkát, mielőbb meg kell szervezni a pártcsoportokat és jó lenne, ha ezután nemcsak elindulnának, hanem eredményesen, be is fejeződnének a vállalatnál a politikai tanfolyamok. De ne is soroljuk tovább, hiszen címszavakban is nehéz lenne megemlíteni mindazt, amit a beszámoló a feladatként megjelölti * Cikkünkben csak vázlatos áttekintést adhattunk a Kiskunfélegyházi Húsipari Vállalatnál beállt változásokról, a pártszervezet erőfeszítéseiről. Nem érzékeltethettük milyen változáson ment keresztül néhány olyan dolgozó gondolkozása, aki korábban egy követ fújt a rendbontókkal, hogyan tette az ügy bátor harcosaivá a feladatok nagysága azokat a párttagokat is, akik azelőtt alig hallatták hangjukat. Minderről egy cikksorozatban számolunk be a következő hetekben. Békés Dezső
