Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-27 / 202. szám

Panaszok, bejelentések a megyei tanács vb titkárságán Nyárvégi vélemények Kánikulában, a több ezer kecskeméti kirándulóhoz ha­sonlóan, én is szívesen felkeres­tem a Soltvadkert melletti Pe- tőfi-tó partját, hűs hullámait. Vasárnaponként négy-ötezer ki­ránduló is megfordult itt, akik kivétel nélkül megállapíthatták: A Petőfi-tó vizét nem tisztítot­ták az idén, ezért a víz kelle­metlen szagú, zavaros és még a békanyál is „megterem” benne. Fürdés után a vendégek hiá­ba keresnek egy tiszta vizű zu­hanyt. Pedig vízvezeték is talál­ható a tó partján, így néhány zuhany létrehozása nem igényel­ne nagy öszeget. Szerintem a soltvadkerti tó a megyeszékhely lakóinak egyik legkedveltebb fürdő- és kirándulóhelye lehet­ne. ha az illetékesek gondoskod­nának a víz higiéniájáról és a minimális tisztálkodási feltéte­lekről. S így hamarabb átmen­ne a köztudatba a Petőfi-tó el­nevezés is — a jelenleg hasz­nálatos „Büdös-tó” titulus he­lyett. .. N. L. Kecskemét EVENKÉNT több száz pa­nasz, bejelentés érkezik a me­gyei tanács vb titkárságára. A beadványok feladói vélt, vagy valódi sérelmekkel fordulnak az illetékesekhez abban a re­ményben, hogy ügyük hamaro­san orvoslásra talál- Az esetek egy részében azonban mégsem így van. Sokan akadnak még napja­inkban is, akik tájékozatlansá­gukban, vagy mert egyenesen a legmagasabb fórumhoz kíván­nak fordulni, a megyei tanács­hoz címezik a panaszos leve­let. Ilyen esetben ugyanis azt el kell küldeni az illetékes já­rási, városi vagy községi ta­nácshoz intézkedés, elbírálás végett. Nem mindig helyes te­hát, ha először a megyei ta­nácshoz fordul valaki. Az elmúlt évben kétszáz olyan ügyet tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága, amely az államigazgatási utat betartva jutott el ide, felleb­bezés folytán. Még mindig a mezőgazdasággal, földrendezés­sel összefüggő bejelentések, ké­relmek száma a legnagyobb. A tavalyi kétszázból például ötven beadvány volt ilyen tár­gyú. Természetesen az élet más területéről, más problé­mákkal is érkeznek levelek a titkárságra. KÖZISMERT, hogy a me­gyében is nagy lendülettel folynak a családi és társasház­építkezések. 1065-ben 31 épí­tésügyi panasz került a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága elé­összehasonlítás képpan érde­mes megnézni az 1964-es évről készített rövid kimutatást. Rög­tön szembetűnik, hogy lénye­gesen kevesebb, 147 volt az olyan panaszok száma, ame­lyek az alsóbb tanácsoktól fel­lebbezés folytán kerültek a megyei tanács vb elé. Közülük 27 a mezőgazdasággal — föld- rendezés, kisajátítás stb. —, 29 pedig az építkezésekkel kap­csolatos. Mi az oka annak, hogy 1965-ben emelkedtek ezek. a számok? A mezőgazdasági és építésügyi kérdések vonat­kozásában kétségtelen, hogy a múlt esztendőben az ár- és belvíz okozta károk játszanak döntő szerepet. Az elöntött te­rületek, a víz által megron­gált vagy teljesen lakhatatlan­ná tett lakóházak tulajdonosai természetesen elsősorban a ta­nácsokhoz fordultak segítsé­gért. AKADNAK azonban más jel­legű panaszok, bejelentések is. Évenként általában 300—350 „közvetlen” levél érkezik a megyei tanács vb titkárságá­ra. Ezek feladói a legkülönbö­zőbb problémákat észrevétele- zik. Csengődön például a ke­nyér minősége ellen vetődött fel erős és érthető kifogás- A Kalocsavidéki Sütőipari Vál­lalat szabadszállási üzemében sütött kenyerekben gyakran ta­lálnak madzagot, rajzszeget, papírt, cigarettacsikket. Ugyancsak a csengődlek tet­ték azt a bejelentést, hogy a községben körülbelül egy éve (!) nem lehet tejet kapni. Eze­ket a jelzéseket a megyei ta­nács az illetékesekhez juttatja el, ahol kivizsgálják és megte­szik a szükséges intézkedése­ket. Természetesen magánjellegű panaszok is bőségesen találha­tók. Gyermekelhelyezési ügyek­ben, földjáradék, háztáji föld, lakáshasználat, tanyavissza­adás, sőt még prémium meg­ítélése és összegszerűsége mi­att is fordulnak a megyei ta­nács vb titkárságához. Ezek a kérelmek aztán az illetékes bí­rósághoz, termelőszövetkeze­tekhez stbj kerülnek. A BEADVÁNYOK elbírálá­sának ideje megfelel a jogsza­bályok előírásainak. Ha egy- egy ügyben bármilyen intézke­dés történik — áttétel, megke­resés, elutasítás, érdemi dön­tés stb. —, arról minden eset­ben tájékoztatják az érdekel­tet, aki így figyelemmel tudja kísérni bejelentésének útját- G. S. Miért van a kirakatban, ha nem kapható az üzletben ? A kunszentmiklósi strandfür­dő nem valami jó hímek ör­vend a község lakói között. A medencéből kéthetenként enge­dik ki a vizet, aránylag gyor­san. Annál körülményesebb azonban a feltöltése. A kitisztí­tott medencében kb. napi 40 centiméter víz folyik, ami azt jelenti, hogv 4—5 nap alatt te­lik meg. Mire azonban feltöltő­dik, akkorra a víziélet minden rovara belefészkeli magát a zöld moszattal együtt. A víz ily módon fürdésre alig alkal­mas. Jó lenne, ha a Kiskunha­lasi Vízmű Vállalat okulva az idei nyár tapasztalatain és — ha ebben a fürdési szezonban már nem is — jövőre megolda­ná a strand bőségesebb vízellá­tását. A napokban nyílt meg Kis­kőrös korszerű szövetkezeti áru­háza. Sokan fogadták örömmel ezt az eseményt, s közöttük én is. Személyes örömömbe azon­ban hamarosan bosszúság is ve­gyült. Története? A kirakatban megláttam egy ritkán kapható zsebrádió típust, a Sokol-t. Másnap vásárlási szándékkal tértem be az áruházba, a mű­szaki osztály dolgozói azonban közölték velem, hogy Sokol nincs. Kértem: vegyék ki a ki­rakatból- Ezt azzal utasították vissza, hogy az a példány a kirakatrendezőké ... Talán még ezen sem bosszankodok fel, ha fél óra múltán nem látok egy fiatalembert kijönni az áruház­ból egy új Sokol rádióval — írja Dulai György, a kaskan- tyúi Sárfehér Szakszövetkezet gyakorló agronómusa, s úgy érezzük, jogosan jegyzi meg: „az ilyen esetek nem öregbítik az áruház hírnevét”. Kivizsgáltuk A Bajai Mezőgazdasági Gép­javító Állomás dolgozói sérel­mezték. hogv a részükre járó gabonafejadag forint értékét az eddigi 235 forintról felemelték, így változatlan búzamennyisé­gért havonta 50 forint körüli összeggel kell maid többet fi­zetniük. Az ügyben felvilágosí­tást kértünk a Bács-Kiskun me­gyei Gépállomások Igazgatósá­gától. Gilinger László főköny­velő az alábbi tájékoztatást ad­ta: A fejadag ára valóban meg­növekedett, 235 forint helyett 292 forintot fizetnek a gépállo­mások, illetve mezőgazdasági gépjavítók a Gabonatrösztnek. De a dolgozók továbbra is 235 forintért kapják, a különböze- tet a munkáltató vállalatok fi­zetik. E határozatról valameny- nyi érdekelt egységnek értés í­Szatmári Károly Kunszentmiklós Szalvéfagyűjtők bosszantása Ízléses papírszal­vétát készített a me­gyei vendéglátóipar, színes nyomatban rajta található vala­mennyi megyei ide­genforgalmi és ven­déglátóüzem, amely a vállalat körébe esik. Gusztusos, fi­gyelmet keltő. Nyil­ván megszerették a vendégek. Es megszerették a gyűjtők is, mint afelől Félegyházán értesültünk. A Kis­kunság Étteremben ugyanis egysz^lÁ de hatásos eszköz­höz folyamodtak, hogy megakadályoz­zák a szalvéták ,,társadalmi” gyűj­tését. Minden terítékhez — fél szalvétát mel­lékelnek. Csak a megye egyik része van rajta. A másik­ról nem értesülhet a vendég. Legfel­jebb, ha még egy terítéket ,,fogyaszt”, de akkor is, ha sze­rencséje van és a hiányzó fél jut hoz­Megkérdeztük az egyik csinos felszol­gálót: mi ez, taka­rékosság? — Dehogy. Sokan gyűjtik a szalvétát. Így kevesebb fogy, nem jutnak hozzá a gyűjtők, Ej-ej, Nemcsak a gyűj­tők maradnak ígiF- hoppon, hanem a megyei vendéglátás nívója is kárvallott­ja lesz egy kissé a különös ötletnek. & 4 test küldtek. PETŐFI NEPB A Magyar SzociaMsta Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: dr Weither Dániel KJ adja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgat/ Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 2R-19 25-16 » Szerkesztő bizottság 10-38 Ki adóhivatal: Kecskemét. Szabadsás tés 1/a. Telefon • 17-09 Terjeszt? a Magyar Posta. s^Őfizetési dli 1 nőnapra 13 forint Bác3-Kiskun megyei Nyomda v Kecském é* - Telefon; U--Ö5 Index; fafóá A közlekedésrendészet tanácsai * , A megyében július hónapban 95 közlekedési baleset történj amelyből a motorkerékpár-, személygépkocsi- és tehergépkocsi- vezetők 63, a kerékpárosok 11 esetben voltak a szerencsétlenségeik okozói. A legtöbb, összesen 37 baleset a szabálytalan előzésből és kanyarodásból származott. A szabálytalan előzésből 17 esetben következett be szeren­csétlenség. A balesetek a meg nem engedett helyen és esetben illetve rosszul kivitelezett előzésből keletkeztek. Példa erre Bó- dogh Ferenc 41 éves alkalmi munkás esete: Bódogh július 22-én Kecskeméten motorkerékpárjával elütötte Balogh Magdolnát, aki kerékpáron szabályosan haladt az úttesten. A motorkerékpár ve­zetője ugyanis előzéskor nem hagyott kellő oldaltávolságot, ezért a kerékpárost magával sodorta. A baleset következtében a motor- kerékpár vezetője életveszélyes, a kerékpáros könnyű sérülést szenvedett. A KRESZ az előzésre vonatkozóan több konkrét feltételt, valamint ti­lalmat határoz meg. Ezek együttes betartása képezi a szabályszerű elő­zést. Az előzés biztonságos végre­hajtásához szükséges a szabad ki­látás, ami lényegében annyit jelent, ho-gy az előzés befejezéséhez szük­séges útszakasz belátható legyen. Tilos az előzés, ha a szabad ki­látást bármi akadályozza. (Enyhe útkanyarban álló jármű, nem kellő megvilágítás, köd, stb.) A jármű vezetője az előzéssel szembe jövő forgalmat ne akadályozza, vagyis a szembejövő jármüvet, sebességcsök­kentésre és fékezésre nem kénysze­rítheti* A szembejövő forgalom akadályo­zásának lehetősége akkor is fenn­áll, ha a jármű még nem látható, de jövetelével számolni lehet. (Lám­pa fénye látható, vagy az előzés a2 útbukkanó eléréséig nem fejezhető be.) A gépjárművezetők ezt a sza­bályt sorozatosan figyelmein kívül hagyják, amikor velük szemben ke­rékpáros, vagy fogatolt jármű ha­lad, s ezért ezeket a járműveket az útpadkára vagy az útárokba kény­szerítik. Az előzés megkezdése előtt a vezető köteles meggyőződni arról* hogy járművének előzésébe nem-e kezdett bele másik jármű. Ebből az következik nem elegendő jelez­ni a menetirányváltozást, hanem fi­gyelni is kell a forgalmat. Az elegendő hely és 0lüaltávoLság mértékét az előzendő és előzni szán­dékozó jármű sebességének, jellegé­nek, és az útviszonyok megítélése alapján kell felbecsülni. Számolni kell azzal, hogy a kerékpárosok az egyensúly fenntartása érdekében ol- dalozó mozgást végeznek, & ezért olyan oldal távolságot kell tartani, hogy a biztonságos elhaladás lehe­tővé váljon. Az előzéssel kapcsola­tos szabálysértések jelentős része összefügg a gépjárművezetők jel­lembeli tulajdonságaival is. (Indu­latosság, erőszakosság, udvariatlan­ság és türelmetlenség eseteiben a biztonság csak másodrangú szerepet kap. A szabálytalan kanyarodás és az úttest menetirány szerinti bal oldalának indokolatlan igénybevétele húsz esetben vezetett balesethez. A kanyarodással összefüggő mulasztások a megye közúti közlekedésben a legnagyobb gondot jelenti. A szabálytalan kanyarodás egyik elrettentő példáját idézzük. Urbán Pál 26 éves villanyszerelő július 25-én motorkerékpárjával az út bal oldalát Igénybevéve kis ívben kanyarodott be balra a Tiszakécske és Jászkarajenő között az egyik útkereszteződésben. Emiatt beleüt­között egy jobbra kanyarodni szándékozó tehergépkocsiba. A mo­torkerékpárvezető a helyszínen meghalt. Hogyan kell szabályosan bekanya­rodni? A járművekkel jobbra kis, balra nagy ívben, ám e művelet megkezdése előtt a jármű vezetője köteles kellő időben irányjelzőké­szülékkel, karral, vagy más módon jelezni menetirányának megválto­zását. E jelzés után az úttesten kö­teles besorolni a továbbhaladási iránynak megfelelően. A jobbra ha­ladónak az úttest jobb oldalán, a balra Kanyarod ónak az úttest köze« pén, a felező vonal mellé. A közép­re húzódás megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy az utá­nunk haladó Jármű belekezdett-e már az előzésbe. Kanyarodáskor biztosítani kell az egyenesen haladó járművek és a gyalogosok számára az áthaladási elsőbbséget. A szabályok betartása nemcsak megelőzheti, de kizárja a balesetek Jebfitöeégtfti'

Next

/
Thumbnails
Contents