Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-27 / 202. szám

Tízéves az Esti Egyetem Tudományos ülésszakkal ünnepük a jubileumot A Marxizmus—leninizmus Esti Egyetemének tanárai és hallga­tói megyeszerte készülődnek az új tanévre. Kecskeméten szep­tember 5-én, hétfőn délután fél 3-kor tartják a tanévnyitót a városi tanács-ház dísztermében. Ünnepi beszédet mond Borsodi György, a megyei pártbizottság titkára. Még ugyanazon a héten lezajlik a tanévnyitás a járási székhelyeken működő kihelye­zett osztályokban is. mindenütt a szokásos tanítási napon. A most induló tanévben csak­nem ezer hallgatója lesz az esti egyetem hároméves tagozatának és szakosító tanfolyamának, ösz- 6zesen 43 osztály működik a megyében, ebből 34 a hároméves tagozaton, 6 a szakosítón és 3 a szakosító levelező tagozatán. A levelező hallgatók közül mint­egy harmincán a tanév végén megszerzik a marxizmus előadói diplomáját. A tagozat ugyanis négy éve indult az esti egyete­meken, s azok, akik akkor kezd­tek, most végeznek. Az esti egyetem iránt évről évre nő az érdeklődés. Míg ré­gebben úgyszólván mindenkit fel tudtak venni, akinek meg­volt az előírt előképzettsége, az idei tanévre már csak a jelent­kezők kétharmadát tudták fel­venni. Az esti egyetem első év­folyamán háromszázan kezdik meg az idén a tanulást. Az 1966—67-es tanév jubi­leumi év lesz. Tízéves az idén az esti egyetem. Az évfordulót a tanév második felében ünnep­ük. A tervek szerint az ünnep­ség kiemelkedő eseménye lesz az erre az alkalomra összehí­vott tudományos ülésszak. Közös hadgyakorlat előtt A Varsói Szerződés négy tag­államának közös hadgyakorla­tára rövidesen sor kerül. — Képünkön: a Magyar Nép­hadsereg tisztjelnek egy cso­portja, akik a közös hadgya­korlatra már Ceske Budejovi- ce.be érkeztek. (Telefoto MTI Külföldi Kép- szolgálat.) Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 202. SZÄM Ara 60 fillér ÄV 1966. AUG. 27, SZOMBAT A pártkongresszus tiszteletére Száznegyvennégy ifjúsági brigád versenyez ez üzemekben Oklevél, pénzjutalom a legjobbaknak A KISZ megyei végrehajtó bizottsága a napokban értékel­te a kongresszusi munkaver­senybe bekapcsolódó üzemi fiatalok első félévi tevékenysé­gét. A versenyben 144 ifjúsági brigád vesz részt- A brigádok — néhány kivé­tellel — teljesítették, illetve túlteljesítették a tervek első félévi mennyiségi és minőségi mutatóit. Hat hónap alatt 78 újítást nyújtottak be a fiatalok, s ez idáig közel 300 ezer forint megtakarítást ered­ményezett az üzemekben. Az újítások jelentős hányada elsősorban egészségügyi és munkavédelmi célokat szolgál. A termelési eredményeken kívül a közösségi szellem, a brigádtagok társadalmi aktivi­tása is mérlegre került a kong­resszusi verseny értékelésekor. Az ifjúsági brigádok tagjai 13 ezer 700 óra társadalmi mun­kát végeztek a félév alatt, a visszaigazolt normaórák száma pedig megközelítette a tízez­ret. A versenybe bekapcsolódó fiatalok 60 százaléka vett részt az állami, politikai és szakmai képzés valamilyen formájában. A versenyző kollektívák kö­zött — fél évi teljesítménye alapján — a Kecskeméti ÉM. Fémmunkás Vállalat 5. sz. Vasszerkezeti Gyárában dolgo­zó Szappanos Mihály vezette kilenctagú ifjúsági brigád bizonyult a legjobbnak­Szappanosék kétszeres sikert értek el: elnyerték a megyei KISZ-bizottság oklevelét, s az első helyezettnek járó 600 fo­rintos jutalmat, ezenkívül a Ülést tartott as SZMT Tegnap Kecskeméten, a Szak­tervezőtek Megyei Tanácsa ilést tartott. Értékelte a máso- lik ötéves terv termelési és mol­lalmi eredményeit. Megállapí- otta többek között, hogy a me- ;ye minisztériumi ipara 74, ta- lácsi ipara 141,7, szövetkezeti para 95,3 százalékkal termelt öbbet a tervidőszak végén, nint 1960-ban. A megye szocia- ista iparában a foglalkoztatot- ak száma 52,4 százalékkal, az ■gy foglalkoztatottra jutó ter- nelés pedig 25,5 százalékkal iiö- 'ekedett. Jelenleg a szocialista brigádok zárna 1964, a brigádtagok szá- na pedig 20 649. Jelentős ered- nények születtek az újító moz­galomban. Csupán 1965-ben 3204 újítási javaslatót nyújtottak be, amelyből 1274-et fogadtak el és 1037-et Vezetlek Be. Ezután a tanácsülés meghallgatta Némedi Sándornak, az SZMT titkárá­nak beszámolóját a megye har­madik ötéves tervének főbb cél­kitűzéseiről és az ezzel kapcso­latos szakszervezeti feladatok­ról. A beszámoló feletti vitában tizenárman szólaltak fel. megyei KISZ-bizottság építő­ipari különdíját (oklevél és 500 forint), amiért a megyében 30 építőipari ifjúsági brigád versengett. Nemcsak tervét teljesítette túl a kilenctagú kollektíva, ha­nem munkájuk minősége is kiválónak bizonyult. Csaknem 600 óra társadalmi munkát vé­geztek, fegyelemsértés és bal­eset egyszer sem fordult elő a Szappanos-brigádban, és a sza­badidő programja is gazdag, változatos volt. Megérdemelten került a második helyre a Zománc- ipari Művek Kecskeméti Gyáregységében dolgozó hattagú „Vasas”-brigád, élén Miklós Ferenc brigádve­zetővel. Végzett munkájuk alapján a KISZ megyei bizott­sága oklevelét kapják meg Mik­lós Ferencék, és 500 forint pénzjutalomban részesülnek. A harmadik helyezettnek járó ju­talmat — a KISZ megyei bi­zottsága oklevelét és 400 fo­rintot —, a Kecskeméti MÁV Pályafenntartási Főnökség nyolc­tagú kőműves brigádja nyerte. Az Ivanics Jenő irányításával dolgozó fiatalok a termelési eredmények mellett — többek között —, azzal érdemelték ki az előkelő helyezést, hogy hasz­nos, nagy sikerű tapasztalat- cseréket rendeztek más ifjú­sági brigádokkal. B. Gy. . Fiatal műszakiak konferenciája Ezerötszáz megyei szakember vesz részt a tuaományos egyesületek munkájában A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövetsé­gének megyei csoportjai majd­nem másfélezer tagot számlál­nak- Különösen az egyetemről nemrégiben kikerült fiatal mű­szakiak bevonását szorgalmazza az MTESZ megyei elnöksége. Az egyesületekben ugyanis hasz­nos segítséget kaphatnak a pá­lyakezdés — mindig nehéz — időszakában, később pedig a munkabizottságokban végzett tevékenység és a színvonalas szakmai előadások keretében felfrissíthetik, bővíthetik tudá­sukat. Ezért határozta el a tudomá­nyos egyesületek megyei veze­tősége, hogy szeptember 10-én, Kecske­méten megrendezi a fiatal műszakiak konferenciáját. Az ifjú szakembereknek itt alkalmuk nyílik arra, hogy megismerkedjenek és baráti be­szélgetést folytassanak a nagy tapasztalattal rendelkező idő­sebb kollégákkal, tájékozódja­nak a tudományos egyesületek terveiről és elmondják a mun­kájukkal, életkörülményeikkel kapcsolatos problémákat. Ha­sonló rendezvényekre nyilván sor kerül a többi városban is a jövőben, miután elkészül a megye műszaki katasztere. Az MTESZ egyik munkabizottsá­ga, Zárai Géza, a Zománcipari Művek igazgatója vezetésével ugyanis egy év óta foglalkozik a megyei üzemekben dolgozó műszakiak számbavételével. örömmel hallottuk, hogy a szépen erősödő tudományos egyesületek, a TIT-tel együtt, néhány éven belül otthont is kap­nak. A megyei tervező iroda — az Építőipari Tudományos Egye­sület munkabizottságának a se­gítségével — 1967-re készíti el a kecskeméti zsinagóga átala­kítási tervét és — előrelátható­lag 1970-ben már a műszaki tudományok otthonának nevez­hetjük az évek óta nem hasz­nált szép épületet. A tanulmányi terv szerint három szintre bontják majd a hatalmas helyiséget- A TIT és az MTESZ irodáin kívül töb­bek között egy vetítőberende- zóssel is felszerelt 250—300 sze­mélyes tanácskozóterem, tízezer kötetes műszaki könyvtár, olvasó- és klubszobák kapnak helyet a földszinten, illetve a két emeleten. Budapest közelsége, és az a tény, hogy az Aranyhomok Szálloda minden igényt kielé­gítő ellátást tud biztosítani a vendégeknek, remélhetőleg azt eredményezi majd, hogy a kor­szerűen felszerelt tanácskozó­teremben országos rendezvé­nyekre, tudományos konferen­ciákra is sor kerül majd. B. D. Feltárni a tartalékot N emrégiben a gazdaságilag meg nem erősödött termelő- szövetkezetek helyzetéről tár­gyalt a megyei termelőszövet­kezeti tanács. A beszámoló és az ezt követő vita során meg­állapították a résztvevők, hogy a gyenge termelőszövetkezetek .részben szubjektív, másrészt objektív okok miatt nem ér­ték el a kívánt gazdasági ered­ményeket. Az elmúlt években a szubjektív okok miatt: gyen­ge gazdaságok száma csök­kent. Ez annak a következmé­nye, hogy sokat javult a ve­zetés. A legtöbb termelőszövetke­zetnél azonban objektív okok is közrejátszottak abban, hogy nem jutottak előre úgy. ahogy ezt az igények megkövetelték. Ha a megye térképét nézzük, megállapítható, hogy a homok­hátságon van szánté kizárólag a gyenge termelőszövetkezetek zöme. Hatvannégy közös gaz­daságban a földterület több mint 30 százaléka homok, il­letve szikes. Az ilyen termelő- szövetkezetekben a megszilár­dítás a jelenlegi állami segítés mellett csak nagyobb távla­tokban oldható meg. Ezért ha­tékonyabbá kell tenni az álla­mi segítést, amelynek előké­szítése megkezdődött és a gaz­dasági reform megvalósítása­kor lép életbe. Az új gazdasági mechaniz­mus megvalósításának előké­szítése során máris számos do­log vetődik fel. Figyelembe kell venni a különböző termő­helyi adottságokat, a föld mi­nőségét, fekvését, a piachoz való közelségét, a szállítási le­hetőségeket, a távolságokat és így tovább. A homokos terü­leteken például a szőlő- és gyümölcstelepítések hatalmas távlatokat nyitottak. E nagy természetátalakító munka ha­tásaként néhány év múlva 55 ezer holdon a sivó homok he­lyén gazdagon termő szőlő- és gyümölcsligetek határozzák meg a gazdasági struktúrát. Ez azonban csak részmegoldás. A homok hasznosítását komp­lex módon kell megoldani. El­készült például a zöldségter­mesztési és a nyárfaprogram. Ezek is szerepelnék a távlati tervekben. Mostanában egyre több szó esik arról, hogy a termelőszö­vetkezetek gazdálkodását je­lentősen meg lehet javítani a mellék-, segéd- és kisegítő üzemágak fejlesztésével, vagy létrehozásával. Ez viszonylag gyors eredményre vezető mód­szer. Számos olyan mezőgaz­dasági termék kerül a piacra, válik hasznosíthatóvá, ami egyébként elveszne. Több kez­deményezésről tudunk. Létre­hoztak szénporos téglaégető- ket. félkész árut előállító üze­meket. szeszfőzdék épülnék több helyen és így tovább. Természetesen elsősorban azo­kat a melléküzemágakat érde­mes fejleszteni, amelyek a me­zőgazdasági termeléssel össze­függnek. A technika fejlődé­sével egyes mezőgazdasági ter­melési ágak iparosodnak, egy­re nagyobb a kapcsolat az ipa­ri termeléssel, különösen az élelmiszeriparral. A harmadik ötéves terv mezőgazdasági feladatainak sikeres megvalósítása megkö­veteli, hogy hatékonyabbá váljon a gazdálkodás minden mezőgazdasági nagyüzemben. Számos kiaknázatlan tartalék van. Ezeket szívós munkával, jobb szervezettséggel, nagyobb anyagi, műszaki megalapozott­sággal, eredményesen fel le­het tárni. Ehhez szükséges a jobb ve-' zetés, olyan, amely meg is tudja szervezni a gazdálko­dást, a nagyobb szaktudás, a szövetkezeti demokrácia szé­lesebb körű érvényesítése. Ez utóbbi jól elősegíti a hasznos javaslatok, a gazdálkodás to­vábbi javítását célzó intézke­dések megvalósulását. k. a

Next

/
Thumbnails
Contents