Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-26 / 201. szám

W66. augusztus 26, péntek

3. «Mal

A szövetkezeti gazdák kétharmada versenyez mm*««»»*. a kecskeméti járásban

és betakarítás mielőbbi jó elvégzésére

NEMRÉGIBEN ülést tartott a kecskeméti járási mezőgazdasági versenybizottság. Értékelték a versenymozgalom idei eredményeit, s egyebek között megállapították. hogy a termelőszövetkezetek. s kisebb részben a tszcs-k ebben az évben összesen 230 brigáddal és négyezerötszáz taggal vesznek részt a különböző versengésekben. Ilyen mértékű fellendülésre a korábbi években nem volt példa. A járás 26 tsz-e közül 21 vesz részt a verseny egy vagy több formájában. Az országos mező- gazdasági versenyhez közülük hat, a megyeihez 15 csatlakozott. Azt mondhatjuk, hogy a termelőszövetkezetek közös munkában részt vevő gazdáinak kétharmada csatlakozott a versenymozgalomhoz.

A KONGRESSZUSI felajánlások teljesítéséért 15 tsz és négy tszcs 45 brigádjának 1386 tagja versenyez. A kerekegyházi Előre Tsz-ben 162 ezer, a la- josmizsei Sallai Tsz-ben 40 ezer forintos többlethaszonra akarnak szert tenni a zöldségtermesztésből és az állattenyésztésből. Az izsáki Sárfehér Tsz-ben vállalták, hogy az építőbrigád anyagtakarékosságát öt százalékkal javítják, a kertészetben pedig a tervezettnél tíz százalékkal nagyobb értékű termest takarítanak be.

MÍG TAVALY összesen csak hat szocialista címért küzdő brigád volt a járás közös gazdaságaiban. az idén már 12 tsz 58 brigádjának 2383 tagja tűzte ki célul a cím elnyerését, azáltal, hogy a sertéstenyésztésben, a gyapjú- és a tej hozamban, a cukorrépa-, a kukorica-, a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőtermesztésben, a gépi munkában, valamint a baromfinevelésben a tervezettnél nagyobb eredményt érnek el. A címért küzdő brigádok közül 15 a tiszakécskei Szabadság Tsz-ben található. A nyárlőrinci Aranykalász Tsz-ben hét brigád akarja megszerezni a szocialista címet, noha ebben a gazdaságban első ízben az idén történtek ilyen vállalások.

A JÁRÁSI KISZ-bizottság és a szövetkezetek KlSZ-szerveze- teinek közreműködésével összesen 939 fővel 82 ifjúsági munLeves helyeit a hulladékba?

Vevőre vár a velő

A Kiskunfélegyházi Húsipari Vállalat hűtőjében tiO mázsa velőscsont halmozódik. Sorsa ma még bizonytalan, de valószínűleg a MÉH vásárolja meg végül — kilónként 30 fillérért.

— Húsz fillérért velőscsontot? Hát ilyen jól megy nekünk? ■— kérdezheti most a tisztelt Olvaso. Sőt, nyugodtan hozzáteheti azt is, hogy tapasztalata szerint a hentesüzletek korántsem mindig bővelkednek ilyen leve sbeva lóban. Pedig a velőnek igen sok barátja van.

Hogy még nagyobb legyen a csodálkozás elmondjuk: nemcsak ez a 60 mázsa áru kerül hasznos hulladékként a MÉH birtokába, ha • a jelenlegi helyzeten nem változtatnak az illetékesek. A vágóhíd a következő hónapokban is 20—30 mázsa velős csontot termel az exportra szánt marhahúsból.

De vajon miért nem veszi át a kereskedelem az árut, helyesebben miért csak minimális mennyiséget vásárol meg a vágóhídtól?

Széli Istvántól, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjétől a következő választ kaptuk:

— A hús bontása során nyert vei ős csőn tot 6 forintért árusíthatjuk. A vágóhídtól kapott velőscsontot viszont — árréssel együtt — 4,60 forintért hozhatnánk forgalomba. Csakhogy kétféle áron nem futtathatunk egyazon áruféleséget, mert ez esetleg visszaélésre csábíthatna egyeseket. Különben — fűzte hozzá az osztály- vezető — véleményünk szerint a velőscsont iránti kereslet nem igen haladja meg azt a mennyiséget, ami a bontásból származik és jelenleg forgalomba kerül. Problémát jelent továbbá, hogy a velőscsont igen romlandó áru, tárolása veszélye®.

Nézzük meg közelebbről ezeket az érveket. Igaz, hogy a kétféle ár esetleg nyerészkedésre késztethetne egyeseket. Óvatosnak lenni sohasem árt, de pusztán e feltételezés alapján eltekinteni az olcsó velős csont árusításától, erősen vitatható álláspont. Ráadásul — mint beszélgetésünk során kiderült — az elmúlt hónapokban már hoztak forgalomba a vágóhídtól vásárolt olcsó csontot a kiskereskedelmi vállalat üzleteiben, igaz hogy a bontásból származóval azonos áron, azaz 6 forintért!!!

A nagy kérdés az, hogy van-e kereslet a velőscsont iránt? Nem áll módunkban piackutatást rendezni, de az kétségtelen, hogy az üzletekben nem kapható állandóan a szóban forgó áru és több mint bizonyos* hogy az eddiginél több fogyna — különösen, ha 4,60-ért árusítanak.

Széli István szerint egy olyan bolt létrehozása oldaná meg véglegesen a problémát, amelyben — belsőségek mellett — kizárólag az olcsóbb fajta velőscsontot árusítanák. E terv megvalósítására ma még semmiféle biztosíték nincs, a jelenlegi helyzeten viszont mindenképpen változtatni kell.

Elsősorban az áruellátás javítása érdekében, de azért is, mert a Húsipari Vállalatnak — mondhatjuk így is: a népgazdaságnak — tekintélyes veszteséget okoz, ha kilónként 20 fillérért kell elvesztegetnie a táplálkozásra kiválóan alkalmas terméket.

Békés Dezső

kacsapat alakult és dolgozik a földeken, főként a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítések művelésében. Ezenkívül az egyes üzemágakban a termelés kiváló színvonalának eléréséért külön is vállalásokat tett öt tsz 45 brigádjának 740 tagja. Közülük a szőlőültetvények kiváló művelését 11 brigád tűzte ki elérendő célul.

A versenyek szervezésében kiemelkedő munkát végzett különösen három tiszakécskei gazdaság: a Béke. a Tiszagyöngye és a Szabadság Tsz. Ezek nagy összegű jutalmak kilátásba helyezésével is serkentik a kongresszusi versenyt. A Szabadság Tsz erre a célra' 34 ezer forintot szavazott meg. A járási ver-^ senybizottság pedig vándorzászlók és oklevelek adományozásával tünteti majd ki a versengés valamennyi ágában a legjobb eredményt elérő tsz-t. tszcs-t, üzemrészt, illetve brigádot. Kitüntetik a termelés kiváló színvonaláért folyó verseny legjobb egyéni helyezettjeit is. A legeredményesebben küzdő két ifjúsági munkacsapatot a járási KISZ-bizottság tv-, illetve rádiókészülékkel jutalmazza.

A NAPOKBAN meghirdetésre került az őszi vetési és betakarítási versenyfelhívás is. Szeptember 10-ig nevezhetnek be azok a gazdaságok, amelyek vállalják, hogv a rozsot és az őszi árpát szeptember 30-ig, a búzát pedig október 25-ig a földbe juttatják, továbbá az egyes növényeket a felhívásban megjelölt időpontig betakarítják. Természetesen valamennyi munkának a minőségi feltételeit is teljesíteniük kell. A legjobb helyezést elérő gazdaságokat a járási versenybizottság értékes jutalommal tünteti ki.

Lipcse már készül

Lipcse ismét a kereskedelmi körök nagy találkozójára készül: Szeptember 4—11. között rendezik meg a közszükségleti cikkek kiállítását. Az őszi vásárra Lipcsébe 60 ország mintegy 6500 kiállítója küldte el termékeit. A szakosított árubemutatók különböző vásárházakban lesznek és mintegy 130 000 négyzetméter területet foglalnak el.

Az idei vásárra 80 országból" több mint 200 000 látogatót várnak. A magyar kereskedelem szintén részt vesz a Lipcsei Őszi Vásáron, ezúttal kilenc külkereskedelmi vállalatunk hét vásárházában mutatja be exportcikkeit. s a kiállításaink összterülete 520 négyzetméter.

egymástól. Tudom, a párt álláspontja az. hogy a tiszta szándékkal jövő nyugati turistákat szívesen fogadjuk. Hozzánk különösen sokan jönnek Nyugat- Németországból. A vendégek egyrésze a felszabadulás után kitelepítettekből tevődik össze. Van ezenkívül számos rokon, vagy csupán érdeklődő turista, vagy ismerős. A tapasztalatok szerint a nyugati látogatók anyagi helyzete nincs különösebb hatással az itteniekre. Ná-j lünk a községben az egy főre jutó átlagos jövedelem a három termelőszövetkezetben 20 ezer forint körül van, ehhez jön még a háztáji bevétele. Soha Ilyen jól nem éltek a mi dolgozó parasztjaink. Érthető, hogy elégedettek. Több termelőszövetkezeti tagunknak annyi készpénze van a takarékban, hogy akár két gépkocsit is vehetne rajta.

Ezt jól látják a külföldi

vendégek is. sőt nem egyszer azt mondják: — Nekünk, otthon sokkal többet kell dolgozni ahhoz, hogy ennyit. keressünk és ilyen jól éljünk, mint ti itt Magyarországon.

Enyhe mosollyal teszi hozzá: — Az utóbbi időben községünkből csak egy fiatalember maradt kinn nyugaton, az is érzelmi okokból. Levelezett egy kislánnyal, mígnem beleszeretett.

Ennek kapcsán mindjárt a fiatalokra fordul a szó.

— A propagandamunkához hozzátartozik a fiatalabb korosztály itt tartása a községben. Sajnos, ez nem megy. Igaz közel van Baja, a járási székhely, amely egyre jobban iparosodik és sok munkáskezet elvon.

Ez valóban egyre nagyobb gond Vaskúton és a Petőfi Termelőszövetkezetben is, ahol 57 év az átlag életkor. Egyre csökken a munkáskéz. A gépesítéssel nem lehet mindent megoldani. Kétségtelen, hogy a korszerű technika vonzza a fiatalokat. de ez csak egy része a megoldásnak.

— Nálunk a községben a termelőszövetkezetek a hagyományos jövedelemelosztási formát, a munkaegységrészesedést alkalmazzák. Ezt nem kapcsolják össze prémiummal, nincs következetes törekvés a készpénzrészesedés növelésére.

Igen, ez valóban nem segíti a gyorsabb előrehaladást, a fiatalok itt tartását. Kétségtelen, hogy sokat fejlődtek a vaskúti termelőszövetkezetek. Az idén is kiváló terméseredményeket takarítotak be. A Petőfi Termelőszövetkezetben például a Be- zosztája nevű szovjet búzafajta 22.45 mázsát adott átlagosan holdanként. Jók a terméskilátások kapásokból is.

Most készült el az első félévi eredmények értékelése és az önköltségi mutatók is kedvezőek. Egy tojás 98 fillérbe került, egy liter tej 2,33 forintba. Egy kilogramm súlygyarapodás a hízó sertéseknél 10,52 forintba. Ezek elég biztató számok.

Azonban ennél még jobb eredményeket el lehet érni egy kis erőfeszítései. Csupán jobHalászok — kaszával és villával

Csend van. Az országhatár

hajításnyira. Nagy víztükör csillog a kukoricatáblák között: a garai Vörös Csillag Tsz 77 holdas halastava.

A halászat a szövetkezet egyik jövedelmező üzemága. A huszas évek közepéig Gara híres halászfalu volt. És akkor lecsapolták a tavat. Helyén a

Kiss Imre halász a motoros tavi kaszával.

Ballagunk az ösvényen Csib- ri István tsz-pártitkárral. Rejtelmesen hallgat a nádas, előttünk békák loccsannak a vízbe.

— Négy évvel ezelőtt létesítettük a halastavat — mondja. — Az idén értük el a teljes telítettséget. Hogy mire számiszikes azonban nem vált tér* mővé. Egyetlen megoldás kínálkozott: visszaállítani a vízi életet.

Íme, itt vannak már a halászok is, mintha egyenesen a tós bői bukkantak volna elő! Legmagasabb közöttük a főhalásZj

Komeszár Márton és Sibalin Antal villával tolja a partra a sást meg a csádét.

tunk? Az ivadékokkal együtt 5—600 mázsa kerül ki. A további kitelepítésekre most már saját ivadékból is telik.

Értékesítés? Azzal nincs gond. Szerződésük van a megyei élelmiszer kisker-rel, s Baján is készül már a stand. Azonkívül a községben is elfogy hetente néhány mázsa ponty.

ban ki kellene használni a lehetőségeket. Premizálásssal. a garantált készpénzrészesedés bevezetésével előbbre lehetne lépni. Az állattenyésztésben be lehetne vezetni a kettős műszakot. Egyébként ez utóbbi üzemág fejlesztése a termelőszövetkezetek egyesülésével oldható meg igazán. Modern, korszerű állat- tenyésztő telepeket csak közös erővel tudnak létrehozni ma már a gazdaságok. Erről is sok szó esik manapság a községben. Tartalmasabb munkát várnak a községi KISZ-szervezettőL Szegényes a művelődési ház programja is.

— Mindezekről majd sző lesz a községi párt vezetőség újjáválasztó taggyűlésén — ezzel búcsúzik Balogh elvtársnő.

Sok egyéb is szóba került a beszélgetés során, amire itt nincs mód kitérni, de már ebből is látszik, hogy bőven lesz tennivalója az új községi párt- vezetőségnek.

Komeszár Márton. Annak idején néhány hetet a bajai Uj Élet Halászati Tsz-ben töltött, elsajátítani a mesterség alapvető tudnivalóit. A többiek, Kiss Imre és Sibalin Antal, már tőle tanulták el a fogásokat.

Például mit? ősszel, a lehalászás után, a tó szárazra állítását, tavasszal a fertőtlenítést, az elárasztást, a betelepítést. És a napi teendőket: a hálószövést, javítást, az etetést. Az utóbbi reggelenként történik, 7—9 óráig. Az ocsut 33 megjelölt helyen szórják a vízbe. Azonkívül komoly feladatot jelent a tó tisztántartása, a nád- és a sásfélék, a hínár rendszeres irtása a tavi kaszával.

Ezt csinálják most is.

Hasznos munka. Nemcsak, hogy megvédik a vízfelületet, de növelik is. Üjabb és újabb holdakat szakítanak ki a nád birodalmából. Kell a hely a pontyoknak, amelyek legnagyobb része már meghaladja a két kilót.

Az őszi lehalászás itt a legnehezebb munka. De szívesen csinálják. És szívesen halásznának azon a félezer holdnyi területen is, ahol jelenleg a tsz szikes legelője terül is. Ügy tervezi a gazdaság, ott is halastavát létesít, öt és fél millió forintos költséggel. A tervek már készen, csak a vízellátás módja nincs még kidolgozva.

De azért bíznak benne, hogy Gara újból halászfalu lesz.

H. D.