Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-24 / 199. szám

Í986. »«gusztus 24, szeri!» 3. oldal Muzsikál a donga a kezük alatt Duzzadnak már a szőlősze­mek a tőkéin és mostanában a kecskeméti Gáspár András ut­cai műhelyben is szaporábban kopog a kádárak kalapácsa. — Sok a munkánk, mert jó­nak ígérkezik az idei termés és ilyenkor a tartalék hordókat, dézsákat is kijavíttatják a ter­melőszövetkezetek, no meg a háztáji szőlők gazdái — mondja Szelindi László, a Kecskeméti Asztalos Ktsz kádár részlegének a vezetője. Messze földről jön a tölgy A műhely udvarán akad né­hány matuzsálem-korú hordó is. Ezeket a MÉH vásárolta meg és adja tovább javítás után — tisz­tes haszonnal. Egyik-másik már csak arra jó, hogy átadja hasz­nálható dongáit a többinek. Minden darab fa gondos vizsgá­laton megy keresztül, mielőtt a hulladékba kerül, hiszen a tölgy igen drága anyag. Nagy részét messze földről: Lengyelország­ból, Jugoszláviából importálják. — Sajnos igen szűk az anyag­keretünk — panaszolja a részleg „mindenese”, Kerekes Tibor. — Több új hordót készíthetnénk a jelenleginél, ha lenne miből, hi­szen megrendeléssel bőven, el vagyunk látva. — Nem megy ki a divatból a fahordó? Ügy hallottam, hogy ma már sok helyen beton-tartá­lyokat használnak — vetem köz­be a kérdést. „Más a zamata Erre már közelebb húzódik né­hány bőrkötényes merter is és egymás szavába vágva magya­rázzák, hogy igazán jó bor csak tölgyfa hordóban érlelődhet. Egészen más a zamata, mint an­nak, amelyik betontartályban forrt. Az igényes külföldi vásár­lók — különösein, ha drága faj­borról van szó — sokszor ki is kötik, hogy csak „fahordóst” fo­gadnak el. De nemcsak ízt ad a hordó, hangulatot, gusztust is csinál a poharazgatáshoz. Ezért is vásá­rolt nemrégiben 20 darab 12 li­terest a részlegtől a Szegedi Borforgalmi Vállalat. A Tisza parti „Borharapóban” most már csapról engedik tele a pohara­kat és így jóval több fogy el na­ponta, mint korábban. „Ha lúd, legyen kövér” — alapon még az asztalokat és a székeket is hor­dókkal helyettesítették a szege­diek. Mostohagyerekek ? — Szóval kereslet lenne, de az anyaghiány és az elavult munkakörülmények nem enge­dik, hogy fejlődjünk. Egy kicsit mintha mostohagyerekként ke­zelne benünket a KISZÖV ve­zetősége, — mondja valaki és e vélemény távolról sem megala­pozatlan. A javító részlegnél olyan ko­pott, öreg szerszámokat láttam, hogy egyiknek-másiknak már in­kább a múzeumban lenne a he­lye. Pedig a kádár szakmában is számos munkafolyamatot gé­pesítettek már. A mosdót egy közös lavór helyettesíti és maga az épület is erősen elavult, majdhogynem omladozó félben van. Éveken keresztül tyúkketrecet és TÜKER alágyújtóst csináltat­tak a kiváló kecskeméti kádár­mesterekkel, mondván, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban úgy­sem lesz szükség hordóra. Ök ennek ellenére együtt maradtak, mert tudták, hogy előbb-utóbb ismét elő kell venniük a fakala­pácsot és a görbe pengéjű „sza- lü’-t. Nekik lett igazuk, hiszen idén már több mint másfélmil­lió forint értékű munkát végez­nek és a termelés zömét az új hordók teszik ki. Megfelelő tá­mogatással azonban még életké­pesebbé tehetnék a részleget és ideje lenne néhány tanulót is állítani az idős mesterek mellé. * Borbás István és Zajácz Gyu­la abroncsot húz a műhely sar­kában. Szabályos ütemre lendí­tik a nehéz fakalapácsot, szinte muzsikál a kezük alatt az öb­lös faedény. Ügy látszik akkor is zene, vigasság lakik benne, ha üres. Csak érteni kell hozzá, hogyan lehet kiszabadítani bor­kővel bélelt kebléből. Békés Dezső Q cséplés finisében A kecskemé­ti járás közsé­geinek nagyobb hányadában már befejezték a cséplést. Au­gusztus 20- után csak öt község maradt, ahol a tíz gépnek még akad munkája. Ezen a héten ezek is pontot tesznek a nagy munka végére. Felvételün­kön: Orgovány határában az utolsó asztagok kévéiből vereti ki a szemet a Rákóczi Tszcs egyik cséplő­csapata. Más tartalmú jegyéhen Egy munkaértekezlet tapasztalatai 1967-ben már legfeljebb négy kötelező tervmutatót kapnak a KGM-vállalatok A KGM megvizsgálta, hogy a terv jóváhagy ás az irányítás rendszerében már az új gaz­dasági mechanizmus bevezeté­se előtt milyen ésszerű változ­tatásokat lehetne végrehajtani. E kérdésről az Országos Terv­hivatallal is behatóan tárgyal­tak, s az 1967-es tervezést, gaz­dálkodást illetően kialakultak az elképzelések. A kötelező tervmutatók szá­ma a KGM területén 1964-ben még 21 volt, ez tavaly 11-re, az idén 8-ra csökkent, jövőre pe­dig legfeljebb négy mutatót kapnak a vállalatok. 1967. ja­nuár 1-től megszűnik a fon­tosabb kiemelt termékek gyár­tásának mennyiségét és elosz­tását — a kooperációs feladato­kat, a ínűszaki fejlesztés főbb kategóriáit és a műszaki fej­lesztési alap egyes részeit sza­bályozó előírás. Nemrégen _ mint hírül adtuk — munkaértekezletre jöt­tek össze a Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának és ter­melőszövetkezeteinek vezetői. Egy ilyen összejövetel egyéb­ként, ha a közvélemény szem­pontjából nézzük, talán nem is kíván többet egy rövid tudósí­tásnál. Ebben az esetben azon­ban nem szokvány tanácskozás zajlott le. A gazdasági reform előkészítésének időszakában va­gyunk és az eddigi intézkedések máris éreztették hatásukat ezen az összejövetelen. Látszott, hogy más tartalmú kapcsolatok ala­kulnak ki a járás és a termelő- szövetkezet vezetői között, mely­nek ismertető jegyei máris je­lentkeztek. Ennek a tárgyalásnak egészen más volt a légköre is. A járási tanács végrehajtó bizottságának vezetői, többek között Vuity Jó­zsef, a járási tanács vb mező- gazdasági osztályvezetője csupán elvi kérdéseket említett és ez már eleve olyan nézőpontot je­lent, hogy a termelőszövetke­zeti vezetők tisztában vannak a szakmai tennivalókkal. Ez jelentkezett a felszólalások során is. Érdekes megállapítá­sok hangzottak el. Többen han­goztatták, hogy tavaly 13,4 má­zsa volt a holdankénti búzaát­lagtermés a járásban. Akkor so­kan azt mondták, nehéz lesz megismételni ezt az eredményt. Az idén 15 mázsa körül van a holdankénti átlag. Tehát túl is teljesítették a tavalyi eredményt. És möst azt mondták a termelő- szövetkezetek vezetői, hogy ezt jövőre is el Lehet érni, sőt túl lehet szárnyalni. Van már olyan község a járásban, amely már az idén megtette ezt. Felsőszent' ivánon 21 mázsa volt a községi átlag, Tataházán 20 mázsa, Csá- volyon fölözte a 19 mázsát. A felsőszentiváni Üj Élet Ter­melőszövetkezet agronómusa, Vámos Ferenc szerint a mező- gazdaság terméshozamai szá­mottevően növelhetők. Mutatja ezt a búza példája is. Fontos, hogy betartsák az agrotechnikai követelményeket, gondoskodja­nak megfelelő fajtáról. A Be- zosztája nevű szovjet búzafajta mindenütt bevált, érdemes ősz­szel többet vetni belőle. A vita során sok szó esett az őszi feladatokról. A termelő­szövetkezeti vezetők joggal bí­rálták az illetékeseket a gumi­abroncshiány miatt. Ez már a nyári munkákat is akadályozta, de az őszi felkészülést is. A bát­Hol és miért hasznos a gazdasági verseny ? szolgáltatások területére, ahol gazdaságilag káros, a fogyasztó szempontjából pedig hátrányos lenne nagy, monopóliumot élve- kell megítélni és mérlegelni a Az elmondottakból levonható a következtetés: a versenyt és a monopóliumot differenciáltan ző vállalatok kialakítása. belőlük fakadó előnyöket és A kereskedelmi monopólium hátrányokat. Ugyanakkor a dif­Időszerű közgazdasági témák ferenciált megoldási forma és a kör, amelyben a verseny vagy a monopólium érvényesül, nem A gazdasági verseny olyan kialakulását megakadályozva, objektív ösztönző, amely újra tágabb teret kell biztosítani a és újra arra kényszeríti a vál- különböző termelő vállalatok lalatokat, hogy még tökélete- (állami vállalatok, szövetkeze- egyszer s mindenkorra adott; sebbet, nagyobb használati ér- tek) mintaboltjai és a belkeres- a gazdasági feltételek változó' téket képviselő terméket gyárt- kedelmi üzlethálózata, sőt a tér- sával módosul, sanak, hogy minél jobban kielé- melói és a magánkeíeskedelem gítsék a vevők igényeit. A ver- közötti versenynek. AMENNYIBEN . »-«»OT 2. TÉNY, hogy a fejlődés irá­nya a termelőerők koncentrá­kodás rendszerében új gy^sabbarSnet; míF más ^ £ alakulása felé mutat. Ezt a fo­lyamatot káros lenne mestersé­felhasználása, annyiban új gaz- vállalatok elmaradnak és piaci azok a költségek, amelyek a ke- gesen feltartóztatni, mert hát­dasági jelenseg lesz a verseny, az előbbiekkel szem- !’“k€‘f?elrm szervezetoen jelent- ráitatnánk a gazdasági fejlő­ben meggyengül keznek megtakaríthatok a fel- dést, csökkentenénk a gazda­° _ használó es a termelő vallala- ság hatékonyságát. A nagy ter­A VERSENY főként és első- toknál. Ennek megvalósulását melőegységek kifejlődésével dasági jelenség a konkurrencia is. A verseny hatásos ösztönzője lehet a folyó termelés hatékonysága növelé­sének, a kereslethez jobban idő­sorban a fogyasztói cikkek, pia- ff.ükiélsz^fn_e^ü«járó_nega. múló kínálat kialakításának, . _ termelésében és értéke­sét, előnyösen befolyásolhatja a sítésébe* _ kívánatos az állami k^,í Íárallk"*,f‘z!.VeÍ,ha technológiát es a gyártmány ej vállalatok, valamint az állami lesztest is. . vállalatok és a szövetkezetek A kérdés árnyalt megitelese- között Ezért a jövőben a kis- hez tartozik, hogy masok a ver- | ari szövetkezetek megkülön­tív monopolista törekvések el­hárításának kulcsa az import­ban van- Ezért lehetőségeink böztetése (pl. az anyagellátás­dekelt a nyereség növelésében. A vevőnek így módja nyílik ,, , arra, hogy válasszon a keres- gyarapodasaval párhuzamosán kedelem és a termelő által kí­náltak között, attól függően, hogy miből származik nagyobb előnye. A VÁLASZTÁS lehetősége a senyeztetés lehetőségei a re­form végrehajtását követő át- ban? megszűnik“ meneti időszakban es masok ak­kor, amikor az új mechanizmus A feldolgozó ipar sok ágában már az egész gazdasági életet igen nagy szerepe van a rugal­átfogja, „bejáródva” működik, másságnak, a speciális, egyedi termelők és a kereskedelem kö- és amikor — s ez talán a leg- igények gyors kielégítésének, zött egészséges versenyt teremt, fontosabb — gazdasági életünk Ezért itt is indokolt a piaci amely a vevők igényeinek jobb kiegyensúlyozottan fejlődik, a verseny feltételeinek megterem- és rugalmasabb kielégítését szol- con- piaci helyzet stabil, tése- Ugyanez vonatkozik a gálja. növelni kell a versenyző import arányát. Ennek az az előnye, hogy a nemzetközi piacok ver­senyét azok a vállalatok is köz­vetlenül érzékelhetik, amelyek nem szállítanak a külföldi pia­cokra, vagy amelyek monopol- helyzetben vannak a hazai pia­űr. Varga György monostori Kossuth Termelőszö­vetkezetben jelenleg, is négy MTZ-traktor áll emia^. A sortrágyás-vetés ered­ményeképpen kukoricából mint­egy 4 mázsa csöves terméssel számítanak többre holdanként, mint az elmúlt évben. Mármost fel kell készülni a tárolásra. Egyrészt a termelőszövetkezetek, másrészt a felvásárló vállalat­nak. Elő kell készíteni a hideg- levegős szárító berendezéseket, másrészt tárolószíneket szüksé­ges építeni. Az egyik termelő- szövetkezet elnöke megemlítette, hogy az egyszerű szín építésé­hez szükséges dróthálót sehon­nan sem tudják előteremteni. Többen szóvá tették, hogy ta­valy például több mázsa kuko­rica romlott meg a nem meg­felelő tárolás miatt. Ezt az idén el kell kerülni. Annál is inkább sürgető ez, mert jóval maga­sabb termés várható, mint az elmúlt évben. Más tennivalót is címeztek az iparnak. Többek között sür­gették, hogy a kapások, vala­mint a zöldségfélék betakarítá­sához szükséges szedőgépek gyártását meg kell gyorsítani. Sok esetben a munkaerőhiány miatt a gazdag termést nem tudják teljesen betakarítani. Ez­zel kapcsolatban elhatározták az értekezlet résztvevői, hogy min­denütt elkészítik a munkaerő­mérleget és ha szükséges, külső erőket is igénybe vesznek a gazdagnak mutatkozó termés be­takarítására. Nincs mód arra, högy részle­teiben ismertessük az igen ér­dekes munkaértekezlet anyagát. A lényeg az, amit dr. Gajdócsi István, a járási tanács vb-elnöke mondott végezetül: — A termelőszövetkezetek na­gyobb önállósága nagyobb fele­lősséget is kíván. A járási szak­vezetés nem sérti meg a ter­melőszövetkezeti demokráciát, a közös gazdaságok vezetőinek maguknak kell meghatározniuk tennivalóikat és azt, miképp tudják fejleszteni a gazdálko­dást a tagokkal együttműködve. A járási szakvezetés ügyel azon­ban arra, hogy a termelőszövet­kezetek terveiket hangolják ösz- sze a népgazdaság érdekeivel. st járási vezetés már eddig is sokat tett javaslatokkal, ta­nácsokkal a termelőszövetkeze­tek gazdálkodásának további előrelépése érdekében. A tava­szi határjárásoknak, amely min­den termelőszövetkezetben meg­történt, a szomszédos közös gaz­daságok elnökeinek részvételé­vel most ősszel jelentkezik majd a gyümölcse a jobb termésered­ményekben, a magasabb színvo­nalú gazdálkodásban, K. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents