Petőfi Népe, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-21 / 198. szám

Megyei páriköldsitség utazott Jugoszláviába A Jugoszláv Kommunisták (Szövetsége Vajdaság Tartomá­nyi Bizottságának meghívására hétfőn reggel megyei pártmun­kás küldöttség utazott Újvidék­re. A küldöttség vezetője dr- Molnár Frigyes, a megyei párt- bizottság első titkára, Tagjai: Oláh György, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Ispánovics Márton, a kiskunfélegyházi já­rási pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a bajai járási tanács vb-elnöke. Ära 60 fillér A MAGYAR. SZOCIALISTA Világ protefárjai, egyes3!jel&íi MUNK.ASPAHT 0ACS *r KISKUN MEGYEI LAPJA fi. ÉVFOLYAM, 198. SZÄM ■ ' ’ !---l".IW"iW'Wi ' -1."!!-1'1 ......H '%■ 1 966. AUGUSZTUS 23. KEDD Nagygyűlések, színes rendezvények az Alkotmány ünnepén Gazdag eseménysorozattal ünnepelte a megye lakossága Alkotmányunk születésének 17. évfordulóját. Kecskeméten munkás—paraszt találkozóval, gazdag, színes kultúrműsorral egybekötött megyei szövetkezeti napot rendeztek a Mükertben. Az ünnepség zenés ébresztővel kezdődött, majd térzenével foly­ni ült század végére nyúlnak vissza. Az eddig elért eredmé­nyek mellett nem tagadhatjuk gondjainkat sem. Döntő fontos­ságú feladat a szakértelem nö­mzmusra vonatkozó határozatot. A párt politikájának döntő része a nemzeti egység létre­hozása. Ennek kapcsán küzdünk a szocializmus ellenségei ellen, de nem vállalunk közösséget a rosszul, a hanyagul dolgozókkal sem- ösztönözzük ezeket is a jobb munkára, mert csak ezzel bizonyíthatják be, hogy ők is a szocialista nemzeti egységbe tartoznak. Végezetül további munkasike­reket kívánt a Központi Eizott- ság titkára Bács-Kiskun megye minden dolgozójának. A beszéd elhangzása után Brachna János, a MÉSZÖV el­nöke meleg, bensőséges szavak kíséretében idei búzából sütött cipót és bőségkosarat nyújtott át a megye dolgozóinak nevé­ben a Központi Bizottság titká­rának. Nyers Rezső elvtárs ezután a megye és a város vezetőinek társaságában megtekintette a különböző kiállításokat. Hosz- szasabban időzött a Magyar Honvédelmi Sportszövetség ki­állítása előtt, ahol Balabán Sán­dor alezredestől, a Magyar Hon­védelmi Sportszövetség megyei elnökétől érdeklődött a szerve­zetek munkája felől. Megtekin­tette a kisipari szövetkezetek kiállításait és elismeréssel nyi­latkozott a látottakról. ni? U fiit fi M MIII / í V • Dolgozó népünk magáévá tette a párt és a kormány politikáját Nyers Rezső elvtárs beszédét mondja. tatődott. Tíz órakor került sor a nagygyűlésre, amelyen Nyers Rezső elvtárs, a Központi Bizottság titkára, Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet. Nyers elvtársat előzőleg a MÉSZÖV megyei székházában párt, tanácsi és szövetkezeti vezetők fogadták. Jelen volt a fo­gadáson dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, dr. Simon Lajos, az OKISZ elnökhelyettese, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, Erdélyi Ignác, az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának első titkára, Brachna János, a MÉSZÖV elnöke, Fekete László, a KISZÖV elnöke, valamint R&ile Géza, a Kecskeméti Városi Tanáts V. B. elnöke. NYERS REZSŐ* Á mi államalkotónk a szocialista eszme A Központi Bizottság titkára a megyei és városi vezetők kí­séretében érkezett a Műkertbe. Beszéde bevezető részében tol­mácsolta a párt Központi Bi­zottságának üdvözletét, majd méltatta az Alkotmány ünnepé­nek jelentőségét — ilyenkorra — hangoztatta — már tudjuk, lesz-e elég kenyér, - hiszen lé­nyegében befejeztük a gabona betakarítását. Az idén szép ter­mést arattunk. Kenyérgabona­szükségletünket ebben az évben is teljes mértékben hazai ter­mésből fedezhetjük. Augusztus 20-án alkalom van arra is, hogy számbavegyük az ország helyzetét, eredményeit, gondjait — folytatta a későb­biekben. — Megállapíthatjuk, hogy sokat léptünk előre a felszabadulás óta eltelt több mint húsz esztendő alatt. A ré­gi uraktól egy elmaradott a 1 háború által romokba döntött országot örököltünk. Újjáépítet­tük és Európa közepesen fejlett országává erősítettük hazánkat. A mi államalkotó eszménk nem az úgynevezett szentkorona ta­na, amit a régi urak ilyenkor látványosan hangoztattak és amit összekötöttek István király jobbjának körülhordozásával. A mi állanjalkotónk a szocialista eszme. Ennek ellenére nem ta­gadjuk István király jelentősé­gét, érdemeit. A későbbiekben a szövetke­zeti mozgalomról szólt. Konkré­tan ismertette ennek szerepét hazánk gazdasági és kulturális felemelkedésében. Többek kö­zött elmondotta, hogy a külön­böző szövetkezetek termelése a nemzeti jövedelem 30 százalé­kát adja. A mozgalom fejlődé­sét elősegítette, hogy a magyar velése. A szövetkezeti vezetés egyre nagyobb szaktudást kí­ván- Másik tennivaló a demok­rácia fejlesztése, a demokrati­kus módszerek kiszélesítése a vezetésben. Vonják be jobban a szövetkezetekben a tagságot a közös ügyek intézésébe. Nem­csak a szaktudás, hanem az ál­talános műveltség növelésére is nagyobb gondot kell fordítani. Felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző szövetkezetek között — értve alatta a terme­lőszövetkezeteket, kisipari ter­melő szövetkezeteket, földmű­vesszövetkezeteket — váljék szo­rosabbá a kapcsolat, az együtt­működés. A termelőszövetkezetekről szólva hangoztatta, hogy a kor­mány már eddig is számos in­tézkedést tett, s a jövőben újabbakat tesz annak érdeké­ben, hogy a termelőszövetkezeti parasztság jövedelmét, életkö­rülményeit a munkásokéhoz kö­zelítse. A gazdasági mechanizmus re­formjának a szövetkezetekre vo­natkozó részét különösen hang­súlyozta a Köz Jonti Bizottság titkára. — A irai modern világ­ban kérlelhetetlen gazdasági törvények jelentkeznek, amelye­ket nem lehet nem tudomásul venni. A világszerte szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gazdaságosság, a terme- ; lékenység emelése teszi lehető­vé a bérek, a jövedelem növe­lését. Ezek a gondolatok hat­Kiskunfélegyhásán a tanácsháza előtti téren, szomba­ton délelőtt 9 órakor Sztanojev András, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg a nap leg­jelentősebb helyi eseményét, az ünnepi nagygyűlést, melynek el­nökségében helyet foglalt dr. Korom Mihály, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, dr. Glied Károly, a megyei párt- bizottság titkára, a város és já­rás párt- és tanácsi testületéi­nek vezetői, a tömegszervezetek, munkások, szövetkezetek képvi­selői. A megnyitó után dr. Korom Mihály, az ünnepi gyűlés elő­adója emelkedett szólásra. Mél­tatta hazánk 17 évvel ezelőtt megszületett Alkotmányának je­lentőségét, s azokat az eredmé­nyeket, amelyeknek megszületé­sét az új Alkotmány egyengette. — Az ünnep fénye ma olyan országra hull, amelyben az el­múlt két évtized alatt milliók helyzete változott meg. Ehhez hozzájárult az is, hogy ma or­szággyűlésünkben a munkások, parasztok, értelmiségiek leg­jobbjai foglalnak helyet, az egész dolgozó népet képviselik. S több mint százezer tanácsta­gunk is a nép legjobb, legöntu- datosabb és áldozatkész fiaiból kerül ki, s vesz részt a dolgo­zók bizalmából az államhatalom helyi gyakorlásában — mondotta többek között, majd részletesen szólott azokról az eredmények­ről, amelyeket a tavalyi évben befejezett második ötéves ter­vünk sikeres teljesítésének kö* szönhetünk. Ezek kapcsán nem­csak az ország gyarapodásáról beszélt, hanem azokról az ered­ményekről is, amelyek Félegy­háza lakóinak életét gazdagít* ják: az ipar, a mezőgazdaság fejlődésének legjelentősebb helyi tényadatait is felsorakoztatta. — Bátran elmondhatjuk — mondotta ezekután —. hogy a munkások, dolgozó parasztok és értelmiségünk szívéhez, tudatá­hoz eljutottak a szocializmus párt által hirdetett magasztos eszméi, így születhettek meg eredményeink. De a követeimé* nyék állandóan növekednek, s mindig újabb és újabb problé* mákat kell megoldanunk. Csak! példaszerűen hivatkozom a Köz* ponti Bizottság 1964. decemberi határozatában foglaltakra, to* vábbá a gazdasági mechanizmus reformjára. Ezeket a kérdéseket a fejlődésünkből adódó új kö­rülmények tűzték napirendre. — Dolgozó népünk életszínvo* nalát tovább akarjuk és fogjuk növelni, különösen a nagycsalá* dosokon kell többet segíteni, de természetes törekvése minden* kinek, hogy növekvő igényeit megfelelően kielégíthesse. Ez a párt és kormány politikájának is egyik lényeges kérdése. Eh* hez azonban szükséges a nép* gazdaság kiegyensúlyozottabb, tervszerűbb fejlesztése, a terme­lés és fogyasztás olyan arányai­nak biztosítása, amely összhang* ban van a népgazdasági szűk* (Folytatás a 2. oldalon.) szövetkezés kezdetei még ják át az új gazdasági mecha-... Dr. Korom Mihály, a J^skunfél^yházi nagygyűlés szónoka.

Next

/
Thumbnails
Contents